Kelet-Magyarország, 1990. november (50. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-17 / 270. szám

1990. november 17. Kelet-Nlgjaraniág s Statisztikai kistükör liztiuiyoten keresnek munkát A KSH 1991.1—III. negyedévi jelentéséből Éjszakai fények a nyíregyházi Kun Béla és Kossuth utca kereszteződésében. (Balázs Attila felvétele.) I _____Mecénások: Kerestetnek:______| Pénztelenség ellen alapítvány Több iskolában van, még többen nincs. Erkölcsi értékére esküsznek inkább, de akár egy egész intéz­ményt is eltarthat. A nyelvoktatással kapcsolatos? Hideg... Valami pénzféle? Langyosodik! ... Anyagi támogatás? Me­leg!... Központi? Jéghideg... Társadalmi? Forró... Netán alapítvány? Talált! A RENDELKEZÉSRE álló statisztikai adatok az év ed­dig .eltelt, időszakában a ter­melés , jelentős é's altalános visszaesését mutatják. A bel­földi felhasználás mérséklő­dött, a rubel elszámolású ex­póit 'számottevően csökkent. A gazdasági folyamatokat a korábbiaknál élénkebb ár­emelkedés . kísérte. A fo­gyasztói árszínvonal 9 hónap átlagában 27,2 százalékkal (ezen belül szeptemberben 31 százalékkal) volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az ipar első háromnegyedévi - belföldi értékesítési árai több mint 21 százalékkal, a mezőgazdasági felvásárlási árak 27 százalékkal, a beru­házási árszínvonal 14 száza­lékkal emelkedett. Szabolcs-Szatmár Bereg me­gye ipari termelésének 10 százalékos csökkenését is el­sősorban a belföldi kereslet, valamint a rubel elszámolá­sú exportlehetőségek nagy­arányú visszaesése okozta. A megyei székhelyű gazdálko­dók- eladásainak közel 4 szá­zalékos mérséklődésén belül a rubel relációjú kivitel drasztikus,- ,24 százalékos visszaesése játszott megha­tározó- szerepet. A konverti­bilis export bővülése ugyan­akkor — az élelmiszeripart kivéve — a főbb ipari ága­zatokban általános volt. A mezőgazdaság romló tel­jesítményében a közgazdasá­gi- feltételrendszer szigoro­dásai mellett a súlyos aszály hatása mutatkozik meg. Bár a kalászosok termésmennyi­sége, és termésátlaga kedve­zően ’. alakult, a többi nö­vényfajtában (kukorica, bur­gonya, dohány, takarmányfé­lék) számottevő a hozamki­esés. Az 1990. szeptember 30-i. reprezentatív állatszám­lálás adatai alapján — az . országos tendenciákhoz ha­sonlóan — a sertések száma növekedett, a szarvasmar­hák, juhok és tyúkfélék ál­lománya csökkent. A kister­melőkhöz történő állatkihe­lyezés változatlanul a juhál­lománynál a leggyakoribb (itt. a nagyüzemi állomány 44 százalékát érinti), míg a sertés-z és . szarvasmarha-ki­helyezés. nem éri el a 10 szá­zalékot sem. . A megye kivitelező építő­ipari szervezeteinek 9 hóna­pi bruttó termelése folyóáron is elmaradt az előző évitől, a tevékenység döntő hánya­dát adó saját építési-szere­lési tevékenység volumene közel 15 százalékkal csök­kent. A termelés további mérséklődését vetíti előre a szerződésáŰomáhy is. A gazdálkodó szervek be­ruházásra ez évben 4,1 mil­liárd forintot fizettek ki, en­nek hattizedét építésre, har­madát gépbeszerzésre fordí­tották. A gépbeszerzéseken belül a belföldi és a rubel relációjú impört csökkent, a konvertibilis elszámolásban érkező gépek aránya emel­kedett. A LAKOSSÁG ÉLETKÖ­RÜLMÉNYEIT befolyásoló tényezők közül a foglalkoz­tatási helyzet tovább rom­lott. A foglalkoztatottak szá­ma jóval kevesebb. A lét­számleépítés üteme az anya­gi ágak mindegyikében foko­zott mértékben nőtt, mind­ez az iparban háromezer, a mezőgazdaság területén hat­ezer főt jelent. A többi gaz­dasági ágazatban minden ti­zedik munkavállaló munka- viszonya megszűnt. A bérgazdálkodás terüle­tén érzékelhető a bérek re­álértékének megőrzésére irá­nyuló törekvés. A fizikai, foglalkozásúak; havi bruttó átlagkeresetének növekedése meghaladta a 20 százalékot, a mezőgazdaságban dolgozó­ké nem érte el azt. A legtöbb munkaviszony­ban nem álló, munkát kere­ső változatlanul Borsod- Abaúj-Zemplén és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyékben van. Szeptember végéig kö­zel 18 ezer munkát keresőt regisztráltak a megye foglal­koztatási irodáiban. Nőtt a szakmunkások, szellemiek és a középkorúak aránya. Az elmúlt időszakban 7800 fő részesült átlag 4770,— Ft munkanélküli-segélyben (egy napra 159,— Ft jut), ami kö­zel 1000,— Ft-tal kevesebb az országos átlagtól. A gaz­dálkodó szervezetek 2014 ál­láshelyet kínáltak jel. A lakosság készpénzbevé­tele az előző év azonos idő­szakánál 20 százalékkal több, a fogyasztói árszínvonal emelkedésénél viszont ki­sebb. A BEVÉTELEK KÖZEL hattizede (a korábbinál va­lamelyest kisebb része) mun­kaviszonyból származott. Számottevően nőtt az érték­papírok visszaváltásából és hozadékából származó jöve­delem. A bevételeknél sze­rényebb mértékben (18,8 szá­zalékkal) növekedett a la­kosság fogyasztási jellegű kiadása, melynek kilenctize­dé készpénzes áruvásárlá­sokra irányult. A lakosság betétállománya a deviza- és átutalási betét­fajták kivételével valameny- nyi konstrukcióban csök­kent, hitelállománya az elő­ző év azonos időszakával közel azonos. Tovább nőtt a 100,— Ft betétre jutó hitel összege (197,— Ft). A kiskereskedelem- eladá­sának országos - árSzípVoftala gyorsuló ütemben nő. (28 százalékkal). Az eladási for­galom növekedését az árszín­vonal emelkedése okozta, az eladási volumen minden árufőcsoportban csökkent. Legnagyobb mértékben a ruházati cikkeké (28 száza­lékkal) esett vissza, de a többi árufőcsoportban is több, mint 10 százalékkal •lett, kevesebb. . A? idényáras cikkek piaci árait augusztus és szeptem­ber hónapban árnövekedés jellemezte, s a kínálatában érezhető volt a kedvezőtlen időjárás és az aszály okozta hozamkiesés. TOVÁBB TERJED a ke­reskedelemben a tulajdono­si szemléletet erősítő bérleti forma, s élénkültek a szer­vezeti változások is: A me­gye kereskedelmi szálláshe-* lyeinek vendégforgalma az előző háromnegyed évi nö­vekedés után számottevően csökkent. A vendégek négy­tizede külföldi volt. A háromnegyed év során használatba vett lakások szá­ma (17 209) 13 százalékkal kevesebb, mint az egy évvel korábbi. A lakások fele a községekben épült. Tovább mérséklődött az állami la­kásépítés is. A korábbiaktól kevesebb lakás szűnt meg, s felére csökkent az idén épí­tett üdülök száma is. ; Ebbén az évben 6 telepü­lésen létesült közüzemi víz­hálózat, elsősorban a szat­mári térségben. Ezekkel együtt a vízhálózat hossza 3524 kilométer. A közcsator­na építésének üteme tovább­ra sem éri él a kívánt mér­téket. . Szeptember végéig közel százezren voltak táppénzen, 3 dolgozók 7,4 százaléka, va­lamivel magasabb az év azo­nos időszakától. Legnagyobb arányban továbbra is az iparban dolgozók veszik igénybe a táppénzt (9 száza­lék), közülük is kiemelkedik a textilipar (12,9 százalék) és a textilruházati ipar (12,2 százalék). AZ ÁLTALÁNOS ISKO­LÁKBAN végzettek száma 9951 volt, közülük a megye középfokú oktatási intézmé­nyeiben 8400 fiatal tanul. Az oktatás tárgyi feltételei Nyír­egyházán javultak elsősor­ban, de több településen a korábban erőltetett körzete­sítést megszüntetve önálló iskolában folyik a tanítás. Dr. Hajdú Bertalanná KSH Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Igazgatósága „Biztos” sarc Olvasom a Népszabad­ságban, bogy körülbelül 10 ezer forint lesz a Lada évi biztosítási díja. Mire kiöt­lőm, nem baj, átlépek egy másik biztosítóhoz, már ha­lott lesz az ötletem, hiszen ott az alcím is: Szövetségben a biztosítók. Ez a szövetség pedig nem egyéb, mint a biztosító társaságok érdek- képviseleti szerve. A főtitkár, Trunkó Bar­na nyilatkozata aztán már csupa élmény, mert meg­tudom belőle, hogy ez az én érdekem, meg hogy azono­sak a céljaink, aztán hogy ők — mármint a biztosító — továbbképzik magukat Már nevetésre formálom arcom, — ami természetes, ha kedvenc kabarészerzőm­ről van szó — amikor rob­ban a bomba: napirenden szerepel a gépjármű fele­lősségbiztosítás új rendjé­nek kialakítása, szóval tíz­ezer körüli összegbe kerül majd egy 1200-es Lada. A hír elolvasása óta egy­folytában töprengek: Va­jon szabályos-e kartell- be tömörülni a biztosítók­nak, hogy együtt emelhesse­nek árat? Vajon elhiszem-e, mint biztosításra kényszerí- tett, hogy akiknek évtize­dek óta a pénzem adom, s vissza soha nem kapom, azok rámfizetnek? Vajon meddig kell elviselnünk, hogy kényszerhelyzetük ecsetelésével etetnek, s közben naponta nézzük, hogy a Tv-híradóban a mi pénzünkből fizetik az idő­járásjelentést, hogy kérde­zésünk nélkül finanszíroz­nak futballmeccseket, s közben még dagadjon a keblünk is, mert mittudom- énmelyik biztosító az olim­piai csapat kizárólagos biz­tosítója? Körülbelül egymillió au­tó van Magyarországon, vagyis minden második, harmadik családban van egy kocsi. Többségük cas­cót is fizet, s nyilván nem fogják visszadni a koráb­ban benzinbe beépített fe­lelősségbiztosítás díját sem. Az új ötlettel kiegé­szítve tehát egy autó fenn­tartása havonta 1500 forint­ba kerül. Annak, aki a garázsból ki se áll. (baljós) Hej, forint Nem értékelik le a forin­tot — olvasom, hallom a híradásokban. Rossz előjel. A benzináremelés is pontosan így kezdődött! Győzködtek először, hogy nem lesz, az­tán még más is lett... Szóval, én már azon sem lepődnék meg, ha holnap­tól liberalizálnák a forintot. A mindenkori kereslet-kí­nálat szabná meg az árát. Amikor olcsóbb volna, nagy tételben vásárolnánk fel (vagy el) a szabadpiacon, s aztán busás haszonnal ad­nánk tovább, ha megnövek­szik iránta a kereslet. Pél­dául hónap végén, amikor eszeveszetten keresgélünk a zsebünkben, hátha lapul még ott egy dugi százas... TERMÉSZET­GYÓGYÁSZ. Ko­vács András villa­mosmérnök 3 éve foglalkozik termé­szetgyógyászattal A fehérgyarmati városi művelődési központ meghívá­sára nemrég mint­egy 300 helyi ér­deklődővel talál­kozott, a közeljö­vőben a könyv­piacon is bemu­tatkozó természet- gyógyász. Még ebben az évben tanfolyamot is szerveznek az ő vezetésével, ahol részletesen megis­merkedhetnek az érdeklődők a ter­mészetgyógyá­szat módszereivel. Már aki talált az oktatásra ekként áldozó mecénást. Mi­előtt még végigjártam volna a megyeszékhely középisko­láit, naivan azt gondoltam, hogy a szakmai képesítést adókban működik a legtöbb alapítvány. Hihettem azért, mért az á bázisvállalat, vagy intézmény, amelyek gyakor­lási és később munkalehető­séget ad a tanulóknak, a leg­inkább érdékelt abban, hogy igazán felkészült szakembe­reket kapjon. S ehhez nem elég a jó tanár, a jó tanuló, mindenféleképpen szükséges az anyagi ösztönzés. Téved­tem. Egyetlen szempontot ki­felejtettem a gondolatmenet­ből. A mai magyar viszo­nyokat. Egy gazdag „rokon" Például vegyük a Vásár­helyi Pál Építőipari és Víz­ügyi Szakközépiskolát. Azok a vállalatok, amelyek jó pél­dával járhatnának elől. saj­nos, saját maguk fennmara­dásáért küzdenek. S a szoros kapcsolat most hátrányt je­lent. Ugyanúgy, mint az Egészségügyi Szakközépisko­lánál, az egészségügy egészé­nek válsága, pénztelensége. Érthető hát, hogy nem telik alapítványra. Ugyanerre a Krúdy gimnáziumnál fiatal­sága a magyarázat, de kérdé­ses. hogy miért nem akad egy fia sem a Bánkiban, a Vas­váriban. Ilyenkor „jól jön” egy itt­hon nagy karriert befutó, avagy külhonban meggazda­godott régi tanítvány, avagy tanár. Ambrózy Géza a Zrínyi Ilona gimnázium tanára volt. Gyermekei alapítványt hoz­tak létré emlékére. Évente egyszer, az a Zrínyiben ta­nuló fiatal kapja meg, áki a matematikában a legeredmé­nyesebb volt. Ágnes emlékére Szintén matematikai ered­ményéért vehet át 12 ezer forintot egy, vagy két Széchenyis diák. A százezres induló összeg kamatait aján­lotta fel erre a célra a vég­rendeletében Nagyváthy Jó­zsef református lelkész és hitoktató apjának Nagyváthy Ferencnek, az intézet egyko­ri matematika tanárának ál­lítva emléket. Emellé társul­hat az az újabb alapítvány, amelyet az iskola fennállásá­nak 75. évforduló alkalmából kíván létrehozni. S ha a pénzintézetek karrierjének íve az utóbbi évekhez hason­lóan folytatódik, nem hiszem, hogy ennek lenne anyagi akadálya. S még egy „egyke” alapít­vány. „Ágnes emlékére” a szülőik felajánlásából a házi nyelvi verseny legjobb he­lyezettjét díjazhatják a Köl­csey gimnáziumban. Emlékére, emlékére, emlé­kére. Gesztus színezetű ado­mányok. De lehetnek-e ennél többek is? A Kossuth gimnáziumban írd és mondd hét (!) alapít­vány működik, a nyolcadik alakulóban. A legrégebbi a Kossuth ne­vét viselő, s az államférfi hozzájárulásával 1890-ben el­indított. Évenként a történel­mi témájú dolgozatok közül a legjobb három részesülhet belőle. Dr. Lengyel Miklós, a Ka­liforniában élő egykori ta­nítvány adományával szegé­nyebb asaládok gyermekeit támogatja. Ehhez kapcsoló­dik a szülői munkaközösség megalakulásának 40. évfor­dulójára tett alapítvány ösz- szege is. Á megújuló iskoláért Az Egyesült Államokban élő dr. Makai Elemér a ma­tematikában tovább tanuló. vagy műszaki pályára készü­lő, s frissen egyetemre felvé­telt nyert Kossuthosnak ajánlotta fel egy 5500 dollá­ros összeg évi hozadékát, amely megközelíti a 30 ezer forintot. A gimnázium Baráti Köre két éve a tehetséggondozás­ra és a tanulmányi versenye­ken legjobban szereplő ta­nulók díjazására 50 ezer fo­rintos alapítványt hozott lét­re a tagdíjakból. A hajdani KISZ mozgalmi letétje, ma már pártállás nélkül a' tanulóifjúság egé­szére érvényes. A közössége ben végzett munkáért oszt­ható ki 30 ezer forint éves kamata. A tantestület és á szülői munkaközösség a nevelő-ok­tató munka tartalmi fejlesz­tésére. a tanulók, a pedagó­gusok elismerésére, ösztön­zésére 50 ezer forintot külö­nített el az iskolai költségve­tésből „A megújuló gimná­ziumért", Az alaptőke ma már százezrekben mérhető. Ebben nem kis része volt a megyeszékhely nagyvállala­tainak (?!) és a Washington­ban élő egyetemi tanárnak, Taraszovics Sándornak. S mi­re fordítható a kamat, a több mint hetvenezer forint? A szegényebb tanulók szociális támogatására, külföldi nyelv- gyakorlásra, — mondjuk nyelvvizsgára való felkészü­lésre,— avagy a valutás dí­jat követelő európai érettségi megtételére. Kamatozik is Kecskés Mihály 49-ben végzett évfolyamtársaival együtt szintén alapítvány lét­rehozásán gondolkodik. Mind­ezek mellett a Kossuthban nyelvkönyvek, kiadványok formájában megjelenő So­ros-támogatás is ide kíván­kozik a felsorolás végére. Summa summárum körül­belül nyolcszázezer forint kamatozik egyszer a bank­ban, egyszer az értékelt mun­ka minőségében. Az összeg városi mércével mérve nagy, de egy 25 milliós iskolai költ­ségvetéshez képest elenyésző. Az összehasonlítás azonban mégsem jogtalan, hiszen ákad az országban olyan intézet, amelyik csak (!) alapítvá­nyokból él. Jön az év vége. A válla­latok számot vetnek arról, mennyit hozott a konyhára a kilencvenes év, s mire te­lik majd jövőre. Itt szeretném megjegyezni, hogy mecéná­sok kerestetnek. Tapolcai Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents