Kelet-Magyarország, 1990. november (50. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-17 / 270. szám

Összehangoltan a válság ellen Közös magyar—lengyel—csehszlovák kezdeményezés A CALDERONI Vállalat óvoda- és iskolabútorai taneszközei és irodafelszerelést tárgyai láthatók november 20-ig a nyíregyházi Egészségügyi Főiskola aulájában megrendezett vásárlással egybekötött kiállításon. (Balázs Attila felvétele.) Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia csü­törtökön közös nyilatkozatban jelentette be az Egyesült Államok külügyminisztériumának: a valamennyiüket súj­tó, a gazdasági reformokat, a stabilitást fenyegető ener­giaválság közepette összehangolják törekvéseiket, erőfe­szítéseiket. — A három ország üdvözöl és támogat min­den lépést, amely kisegítő energiaalapok megteremtésé­re irányul — mutat rá a nyilatkozat, amelyet Zwack Péter magyar, Kazimierz Dzewanowski lengyel és Rita Klimova csehszlovák nagykövet írt alá. A három ország egyedül­álló kezdeményezésében rá­mutat, hogy lengyelek, cse­hek, szlovákok és magyarok sorsa megint találkozik: nem­zeteink küzdelme a demok­ráciáért, á piacgazdaságért újra ráébresztett bennünket arra, hogy céljainkat csak közös diplomáciai erőfeszíté­sekkel érhetjük el. — Napjaink egyik legsú­lyosabb gondja az öböl-vál­ság, illetve a szovjetunióben változások hatása a három ország energiaellátására. Az olajárak megdöbbentő mér­tékű emelkedése és a bizony­talan szovjet szállítások fel­idézik azt a súlyos veszélyt, hogy a gazdasági reformok folyamata megakadhat. En­nek igen súlyos következmé­nyei lehetnek az egész térség stabilitására nézve. Éppen ezért üdvözlünk és támoga­tunk a kisegítő energiaala­pok megteremtésére irányuló minden erőfeszítést. Közös nyilatkozatunk célja, kifeje­zésre juttatni: úrrá tudunk lenni az összetett gazdasági, társadalmi különbségeken, amelyek a múltban gyakran bonyolult konfliktusokhoz vezettek, hogy térségünk idővel Európa szilárd, virág­zó része legyen — hangoztat­ja a nyilatkozat. Mecénások kerestetnek , ** ■ (8. oldal) Magyarország és a térség más országai ismételten kér­tek már támogatást az ener­giaválságban mind az ame­rikai kormánytól, mind a nyugati országok által nyúj­tott segítséget összehangoló „24-ek” csoportjától. Mint ismeretes, az ameri­kai kormány támogatásában első helyen az Öböl-válság által különösen érintett front­államok: Egyiptom, Jordánia, Törökország állnak. Jóllehet az amerikai kormány tuda­tában van a keiet-európai gondoknak, nyílt kérdés, hogy mikor és milyen formában várható e területen nyugati segítség. Korábban amerikai részről is jelezték, hogy megkön.v- nyítené a helyzet felmérését, a lehetséges támogatás leg­célszerűbb felhasználását, ha az új demokráciák összehan­golnák igényeiket, fellépésü­ket. Ezt hivatott elősegíteni az új, hármas kezdeménye­zés. Kapcsolat új alapokon B koncessziós törvényjavaslat a kormány előtt A kormány csütörtöki ülé­sén Kádár Béla, a Nemzetkö­zi Gazdasági Kapcsolatok mi­nisztere beszámolt azokról a tárgyalásokról, amelyet ha­zánk folytat az Európai Gaz­dasági Közösséggel társult tagságának előkészítéséről. A miniszter elmondta: a folya­mat Antall József nyári brüsszeli látogatásán indult meg. A tárgyalófelek azóta a Hitelek a reorganizációs alapítványból A tsz-vagyon elherdálása ellen Reorganizációs alapítvány létesítését határozta el a Mezőgazdasági Szövetkezők és termelők Országos Szövet­sége (MOSZ); tekintettel arra, hogy a közeljövőben több szövetkezet felszámolása várható. Ilyenkor a tsz vagyonát árverezik, és az eladásból származó bevételt a hitelezők követeléseinek kielégítésére fordítják. A MOSZ-ban ar­ra számítanak hogy mindenekelőtt a kedvezőtlen adott­ságú térségekben, nehezen lehet majd eladni az épülete­ket, más állóeszközöket, ily módon a helyi gazdálkodás újraindítása gondot jelenthet. Az alapítványból éppen azok számára teremtenek majd lehetőséget az újrakez­déshez vagy az elinduláshoz, akik szívesen vállalkoz­nának, ám pénzeszközeik szűkösek. Bálint Csaba, a MOSZ tit­kára az MTI-nek elmondot­ta: meg akarják előzni a fel­számolt tsz-ek vagyonának elherdálását, azt, hogy az értékek jelentős részét nye­részkedésre használják fel olyanok, akiknek semmi kö­zük nincs a mezőgazdaság­hoz, s csakis a megszorult közösségek vagyonának elő­nyös áron való megvásárlá­sával próbálnak lényegében meg nem érdemelt anyagi előnyökhöz jutni. A reorga­nizációs alapból felvehető összegek felhasználásával a helyi szakemberek, a mező- gazdasági termelésre vállal­kozók juthanak olyan pénz­alaphoz, amely lehetővé te­szi az árverésen való részvé­telt, a felhasználható ingat­lanok megvásárlását. A MOSZ-ban arra számí­tanak, nogy a termelőszövet­kezeti árveréseken elkelnek majd — az eddigi felszámo­lások gyakorlata szerint — mindazok a vagyontárgyak, amelyek szállíthatóak és má­sutt is felhasználhatóak. Ne­hezen eladhatónak tekinthe­tők viszont a helyi infra­struktúra intézményei, vala­mint például az állattartó te­lepek. Az alapítványból, a felszámolás után, biztosítani lehet az új szervezet vagy vállalkozás indítását, és az átmenetileg munka nélkül maradt emberek foglalkoz­tatását. (MTI) EZT yHAGYJA KI! 40%-os engedménnyel vásárolhat november 19—21-ig. — gyermek, női, férfi csizmákat, cipőket — gyermek overállokat — gyermek, női, férfi dzsekiket, pulóvereket és melegítőalsókat. SPORT- ES MUNKA- RUHÁZATI BOLTUNKBAN Nyíregyháza, Jókai tér 6. sz. AMÍG A KÉSZLET TART! Fiatalok az orvosnál Tudományos ülés a gyermek-nígyógyászatról A. gyermek-nőgyógyászati szakrendelés elindításának 20. évfordulójára tudomá­nyos tanácskozáson emlékez­tek pénteken a megyei kór­házban. A Jósa András me­gyei kórház tudományos bi­zottsága, valamint a szülé­szeti-nőgyógyászati osztály által szervezett eseményre az ország különféle pontjá­ról érkeztek szakemberek. A kamaszkorral kapcsola­tos problémák, netán fejlő­dési rendellenességek a fel­nőtté válással együtt járó változások, a szexuális élet megkezdésével összefüggő gondok miatt ma is igen sok gyermek, illetve tinédzser keresi fel a szakrendelést. A pénteki tudományos tanács­kozáson egyebek mellett a gyermek-nőgyógyászat jele­néről és jövőjéről előadás hangzott el a jövő törekvése­iről, a fiatalkorúak fogam­zásgátlással és terhesség­megszakítással kapcsolatos tapasztalatairól is. A tanács­kozás résztvevői megismer­kedhettek annak a vizsgálat­nak az eredményével, mely a terhességmegszakításra je­lentkező tinédzserek szociá­lis hátterét kutatja. Mint kiderült, e speciális szakterületen a nyíregyházi szakemberek is értek el je­lentős sikereket. Különösen a kozmetikai problémák ke­zelésében, a hormonális be­tegségek gyógyításában értek el számottevő eredményeket. A tanácskozás befejező ré­szében a Magyar NŐorvos Társaság gyermek-nőgyógyá­szati szekciójának vezetőségi ülésére is sor került, ame­lyen a jövő évben megrende­zendő országos konferencia terveit vitatták meg. társulás tartalmának néhány elvi kérdésében már kon­szenzusra jutottak. A cél, hogy hazánk 1992-től az EGK társult állama lehessen. A kormány megvitatta a Szovjetunióhoz fűződő gaz­dasági kapcsolataink néhány kérdését is. és megbízta Ká­dár Bélát, hogy aláírja a ma­gyar—szovjet kapcsolatok új mechanizmusára való áttérést szabályozó egyezményt. A kormány ülésén . jóvá­hagyta az új koncessziós tör­vényjavaslatot és azt az Or­szággyűlés elé terjeszti. A ja­vaslat rögzíti a koncesszió fo­galmát, amelynek lényege, hogy az állam, illetve az ön- kormányzat bizonyos megha­tározott tevékenységek gya­korlási jogát ideiglenesen át­engedi belföldi illetve kül­földi pályázóknak, akik így teljes vagy részleges piaci monopóliumra tesznek szert. A törvényjavaslat 5-től 35 évig terjedő időhatárokat említ. Antall József nem tudta elfogadni azt a kérést, hogy Demszky Gábor, budapesti főpolgármester részt vehes­sen a kormány ülésein. Ezt több törvényes szabályozás teszi lehetetlenné. A minisz­terelnök ugyanakkor a fővá­rosi önkormányzati vezető­nek írt levelében jelezte: egyes napirendi pontok meg­vitatásánál tanácskozási jog­gal felruházott szakéttők je­len lehetnek a kabinetülésen, így ha a kormány Buda­pestet, vagy a fővárosi ön- kormányzatot érintő kérdé­seket tárgyal meg. az ülésre meghívják Demszky Gábort is. A Kormány Szóvivői Iro­dája az MTI-n keresztül köz­zétett nyilatkozatában arról tájékoztatott, hogy a kabinet áttekintette az üzemanyag­ellátás helyzetét, és megálla­pította: az év hátralévő hat hetében az megoldottnak te­kinthető. Az ehhez szükséges intézkedések megtörténtek. Megszüntetik az olajimport előzetes engedélyezési köte­lezettségét, a forgalmazókat pedig készlettartásra kötele­zik. A nyilatkozat szerint a jelenlegi behozatali árak a hordónkénti 29 dolláros vi­lágpiaci árakkal vannak össz­hangban, és nem valószínű, hogy ez a szint csökkenni fog. Számolni keli azzal is, hogy a rubelelszámolású olaj­beszerzésünk már csak 28 százalékkal egyenlő. Fogyókúrán a hadsereg A Magyar Honvédség had­rendjéből haladéktalanul ki­vonják azokat a föld-föld ra­kétákat, amelyek tömegpusz­tító robbanótölteteket is ké­pesek célba juttatni. Für Lajos honvédelmi mi­niszter azt is bejelentette, hogy leszerelik azt a vegyes rakéta dandárt, amely atom — és más tömegpusztító esz­közök célba juttatására al­kalmas rakétákkal van fel­szerelve. Az intézkedéssel a magyar költségvetés 110 mil­lió forintos tehertől mente­sül. Lehetséges... Világkiállítás a Nyírségben? Emelik a 1 1 mi 'ii inimkti (4. oldal) Lehetséges, hogy a Nyír­ség lesz 1995-ben a világkiál­lítás magyar színhelye? Le­hetséges, hogy ezután nem Bécs-budapest, hanem Bécs— Nyíregyháza kiállítás néven fogjuk emlegetni a világra szóló eseményt? Aki hallotta péntek reggel háromnegyed 7-kor a Kos­suth Rádióban elhangzott beszélgetést ifj. Gazdag Ist­ván tudománytörténésszel, a világkiállítás előkészítésével foglalkozó független szakér­tői csoport tagjával, az logi­kus magyarázatot kapott rá, hogy nem is lehetetlen do­logról van szó. Az SZDSZ és a FIDESZ többször is han­goztatta már, hogy nem hívei a világkiállítás meg­rendezésének, elhangzott ez néhányszor Demszki Gábor­tól is, aki most fővárosi fő­polgármesterként sem igen változtatja meg véleményét. Pedig a hét és fél milliárd dollár értékű befektetésre komoly ígéret van, s ez a pénz, ha helye van, be is jön az országba. Így került ko­molyan szóba a Nyírség, an­nál is inkább, mert az ország keleti részének fejlesztése jól beleillik az ország távlati elképzeléseibe. Ezért hang­zott hihetőnek és hitelesnek a neves tudománytörténész­től a Nyírség, mint lehetsé­ges színhely, és ezért is jó, hogy szakembereik a hír el­ső felröppenése óta tények­kel és tanulmányokkal alá­támasztva bizonyítják, hogy alkalmasak vagyunk is rá. (Lapunk későbbi számában az illetékesek véleményét is közölni szeretnénk.) B. J. XLVII. évfolyam, 270. szám ÁRA: 5,30 FORINT 1990. november 17., szombat

Next

/
Thumbnails
Contents