Kelet-Magyarország, 1990. november (50. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-12 / 265. szám

1990. november 12. Kelet-Magyarország Itt a11-277! Válaszol: Nagy István Attila újságíró A héten állandó beszélgető- partnerem is akadt. Egy öt­ven éves asszony( a korát igen, a nevét nem árulta el) hívott többször is. Igazán jól diskuráltunk, ami mögött az a hiány mutatja magát, hogy a mindennapokban ritkán van időnk egymással egy jót beszélgetni. De nézzük ezután a konk­rét kérdéseket! Kovács Éva nyíregyházi ol­vasónk szerint véget ért az az időszak, araikor a mozikban művészfilmeket lehetett látni. — Olvasónknak kétségtele­nül az elmúlt évtizedekből táplálkozó nosztalgiája van. Napjainkban csakugyan el­vétve látni a korábban meg­szokott gyakorisággal mozik­ba kerülő művészfilmeket. Sokan érzik, érezzük ezeknek a hiányát. Közben persze átalakul a közönség. Egyre csökkent a felnőtt mozilátogatók száma, betódultak a kamaszok a mo­zikba. Ok vásárolták a mozi­jegyeket, az ő ízlésüket kel­lett kielégíteni. Cupa kaland, harc és izgalom. Most itt tar­tunk. Találni azért művész­filmeket is. Legfeljebb türel­mesen ki kell várni. Vagy be lehet kapcsolni a televíziót, ahol éppen A. Wajda életmű­vének legjobb darabjait ve­títik. Idős bácsi hívott telefonon. Azt mondja, lassan a zebrán sem mer átmenni, mert úgy ér­zi, nincs biztonságban. — Nem tudok mást, mint megosztani a tapasztalatai­mat. Valóban gyakori, hogy a gépkocsivezetők semmibe se veszik a közlekedési táblá­kat, a szabályokat. Aggasztó méreteket öltött a szabados­ság az utakon. Pedig, aki sza­bad, abból nem hiányozhat a fegyelem. Nemcsak a saját, hanem mindnyájunk érdeké­ben is. Többen szóvá tették (Kovács Adrás Klsvárdáról, Tóth Tamás Záhonyból, Szabó János Túr- istvándiból), hogy a nyíregyhá­zi könyvstandokon még mindig sok a pornókiadvány. — Több a kelleténél, de úgy gondolom, hogy vissza­esett az érdeklődés irántuk. Ügy látszik, rájuk untak a kíváncsiskodók. Én inkább az értéktelen kalandregények számát sokallom, mert renge­teg közöttük a silány munka. De bizonyára arra is felfi­gyeltek, hogy bőséges a vá­laszték nyelvkönyvekből és több helyen kapni vallásos irodalmat, többek között Bib­liát is. Bizonyos értelemben versenyhelyzet van ebből a szempontból, és én ennek személy szerint örülök. Általános iskolás korú gyer­mekeik jövőjéről érdeklődtek néhányan. Arra kíváncsiak, hogy milyen tapasztalatok van­nak a nyolcosztályos gimnázi­ummal kapcsolatban. — A megyében a nyíregy­házi Kossuth Gimnáziumban zajlik ilyen kísérlet. A ta­pasztalatokról a közelmúlt­ban lapunk is beszámolt. Kedvezőek az első eredmé­nyek, úgy tűnik, hogy zökke­nőmentes a-kicsik beilleszke­dése a nagyok közé. Az isko­lában egyébként folyamato­san értékelik a tapasztalato­kat. Az érdeklődést az is jel­zi, hogy a megyében több he­lyen fontolgatják nyolc osztá­lyos gimnáziumi osztály indí­tását már a következő év szeptemberétől. Az ősz beálltával megtisztítják a Vay-kastély parkját Ber­keszen, a lehullt falevelektől. Képűnkön az első faleveles szállítmány. (H. P. felv.) Új lakókat vár a Megyeháza Gyülekezik a közgyűlés Véget értek a helyhatósági választások, nagyjából meg­tartották az önkormányzatok alakuló üléseit. De nincs me­gyei önkormányzat, nincs a korábban sokat emlegetett fő­jegyző és főispán, köztársasági megbízott és alispán, nincs megyei irányító testület, vagy szervezet. Hogyan to­vább, mi következik ezután? A válaszokat dr. Fekete Zol­tán megyei főtanácsostól kértük. — Annyi már történt, hogy a megye 227 önkormányzati testületé három-három, ösz- szesen 681 küldöttet válasz­tott a megyei közgyűlésre, s 227-et közülük megyei köz­gyűlési tagnak javasoltak. A továbblépést e pillanatban Nyíregyháza akadályozza, ugyanis az 50 ezernél na­gyobb lélekszámú települések megpályázhatják a megyei városi címet. Ha a parla­menttől ezt Nyíregyháza meg­kapja, úgy saját maga látja el a megyei önkormányzati feladatokat, de ez egyben azt is jelenti, hogy nem lesz tag­ja a megyei önkormányzat­nak. Ha tehát Nyíregyháza három küldötte kiesik, akkor 678 küldött lesz Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében. Négy régió — Ez akkora tömeg, hogy je­löléssel kombinált titkos sza­vazást lefolytatni lehetetlen. Hogyan választják ki azt az 50—80 embert, aki a megyei gyűlés tagja lesz? — A megyében működő pártok véleményét is figye­lembe véve olyan döntés szü­letett, hogy a megyét négy régióra osztva tartják meg a megyei közgyűlési tagokat választó küldöttértekezlete­ket. A rendezőelv az. hogy lehetőleg azonos lélekszámú csoport válasszon, mégis el­térő eredmény fog születni. A Fehérgyarmathoz tartozó városkörnyék 49 települése például önálló részközgyű­lést tart, összesen mégiscsak négy közgyűlési tagot fognak választani, mert csak a tele­pülés sok, a lélekszám kevés. Külön körzet lesz Mátészalka Nyírbátorral, Kisvárda Vá- sárosnaménnyal és Nyíregy­háza Tiszavasvári környéké­vel. Hozzávetőleg közel 150 küldött jelenik meg egy rész- közgyűlésen, s a települések lakosságszámának megfele­lően meghatározott száfnú közgyűlési tagot választanak, s a legtöbb szavazatot elért küldöttekből áll majd a me­gyei közgyűlés. — Miért van szükséc a rész- közgyűlésekre? — Hogy a megye minden része képviselethez jusson. Nem volna szerencsés, ha olyan közgyűlés állna össze, amelyből egy-egy táj képvi­selete kimaradna, egy má­sik táj vagy akár a megye- székhely több képviselőt küldhetné, mert esetleg őket többen ismerik. mma ézem ezt a nyúlós, Imi mocskos, ragadós kö- w döt, s napok óta más sem jár a fejemben, mint a tyukodi harangozó, Bélbász András bátyám. Az idei ősz talán utolsó igazi, szép nap­ja sütött fölöttünk, s re­csegett talpunk alatt a templom öreg lépcsője. A toronyba másztunk, hogy onnan vegyük szem­ügyre a falut, az egykori lá­pot. A fennvaló tán nem haragszik meg érte, de a szemlélődés közben mi bi­zony mindenről beszélget­tünk, csak éppen a hitről nem. — Hiszen mit látunk mi onnan, a magasból? Magát a tyukodi pályát. A futballpályát. A híres tyukodi oroszlánbarlangot, melynek aligha van párja szerte Szatmárban. Annak idején, két-három jól irány­zott rúgás után én magam is jobbnak láttam, ha nem bosszantom a tyukodi bek- keket, s amikor Vánszku Feri, a pályi csapat híres kapitánya öklét rázta, hogy l_l_l_l_l I II I _I_I_I MIMII fh .............................. I I ' i i M M Mr f ■» r U4 ii i i I II I II IJ IJrMM tr/f l i i i l_M_l_l_l_0 |'05_IL JÍLm_M_ UJ_l_M_l_l_l_l_M«p_l_M_M_l_ ruiMJiüircchuiuiccü: hajtsatok bitangok, csak — ami pedig ritkán fordult elő — legyintettünk rá: ha bolondok lennénk, hisz ezek megesznek minket! Kaptunk is persze egy ötöst..., pedig hol voltak már akkor az igazán híres tyukodi focisták: Csudri, Bindár, Bundzsák.. , Könyököltünk a torony­ban, s Bélbász Andrásnak felcsillant a szeme: Maga még ismerte őket? Nem, de­hogy, csak hallottunk róluk, mondtam. Akkor a rendes nevüket sem tudja, csóválta fejét a harangozó. írja csak le, hadd ismerje meg őket a világ: Szabó Pál, Szabó Béla, Szabó Barna... Náluk különb futballisták nem te­remnek többé Tyúkodon. Máshol is aligha. Így beszélgettünk csende­sen, s közben néztük a fa­lut, a lápot, a pályát. Aztán leballagtunk a lépcsőn, s ment ki-ki a dolgára. Tán el is feledtem volna az egészet, ha nem köszönt be ez a ronda, cse- pegős november, ha nem dereng fel újból az a szép, októberi napsütés, itt, eb­ben a szürke szerkesztőségi szobában. Balogh Géza — Még egy rendezőelv, ami­ről szólni kell: kik lehetnek küldöttek? — Akiket a helyi telepü­lés megválasztott. Küldött­nek egyébként mindazok megválaszthatok. akik az adott településen képviselők, függetlenül attól, hogy hol laknak. Ha Nagy Bandó Or- fűn polgármester, akkor is megválasztható küldöttnek, ha nem ott lakik, mivel hi­vatalból tagja a képviselő- testületnek. Nem járható te­hát ez a régi gyakorlat, ami­kor a megyei tanács szemé­lyi összetétele úgy alakult ki, hogy a megyeszékhelyi em­berek kimentek a falvakba, bejelölték őket, s mint győz­tesek tértek vissza, így az­tán a megyei tanács testüle­tének jelentős része nyíregy­háziakból állt Ha vi­szont Nyíregyháza megyei jo­gú város lesz, a megyei köz­gyűlésnek nyíregyházi tagja nem lehet. Legfeljebb ha va­lamelyik településen nyíregy­házi lakost választottak pol­gármesternek, hisz feleskü­dött rá, hogy annak a tele­pülésnek az érdekeit fogja képviselni. — A négy régióban megvá­lasztott közgyűlésnek Nyíregy­háza nélkül ötven. Nyíregyhá­zával hatvan tagja lesz. Ho­gyan, s mikor látnak munká­hoz? — Az alakuló ülésen a mandátum igazolása után a közgyűlés megválasztja saját tisztségviselőit: a megyei közgyűlés elnökét — ez a régi alispánnak megfelelő beosztás — és az alelnököket, akik a közgyűlés elnökének munkáját fogják segíteni. Választhatnak bizottságokat, de dönthetnek arról, hogy először a szervezeti és mű­ködési szabályzatot készítik el és erre építkeznek. A me­gyei önkormányzatnak lesz egy hivatala, ennek a főnö­ke a megyei közgyűlés el­nöke. Csak jelzési log — Nem lehet ezeket a hiva­talokat az eddigi beosztásokra lefordítani? — Nem, mert a megyei önkormányzat ugyanolyan helyi önkormányzat, mint a települési önkormányzatok, azzal az eltéréssel, hogy el­térő feladatai lesznek. Ez te­hát nem a megyei tanács utódszerve, egyenjogúságban nem lesz a 227 helyi önkor­mányzattal. Nincs alá- és fö­lérendeltség. a különbség az eltérő feladatokban. funk­ciókban. hatósági jogkörök­ben lesz. — Ki gyakorol akkor törvé­nyességi felügyeletet? — Ebből a szempontból a megyei önkormányzat épp úgy a köztársasági megbízott kompetenciájába fog tartoz­ni, mint a helyi önkormány­zat. Lesz egy nagyon szűk, elsősorban intézményfenn­tartó tevékenysége, vagy pél­dául a munkaerő-gazdálko­dás. Még nem tisztázott, mi lesz a centralizált állami hi­vatalok és mi az önkormány­zat feladata. A hivatal veze­tője lesz egyébként a köz­gyűlés által kinevezett fő­jegyző, akinek elsőrendű fel­adata a közgyűlés működési feltételeinek biztosítása. , — Ezenkívül működni fog a köztársasági elnöki megbí­zotti intézmény, ennek Deb­recenben lesz a székhelye. A köztársasági megbízott és hi­vatala fogja ellátni vala­mennyi — tehát a helyi és megyei — önkormányzat tör­vényességi felügyeletét szű­kített formában. Ugyanis csak jelzési joga lesz. ám ha jelzésének, felkérésének a he­lyi önkormányzat nem tesz eleget, akkor a bíróság előtt lehet jogorvoslati eljárást kezdeményezni. Az önkor­mányzatok pénzügyi ellenőr­zését a Számvevőszék fogja ellátni. Törvényi hézagok — Mikorra várható, hogy az önkormányzatok végleges for­mája kialakul? — Pontos időt nem lehet jósolni, a törvényalkotók azon gondolkodnak, hogy de­cember 31-ig egy átmeneti kérdéseket szabályozó terve­zetet nyújtanak be az Or­szággyűlésnek. Ez rendezné a hatásköröket, például, hogy a megyei közgyűlést megillető jogokat addig ki gyakorolja, vagy éppenséggel ki lássa el a köztársasági el­nöki megbízott helyett a tör­vényességi felügyeletet. És vannak praktikus napi dol­gok, amiket szabályozni kell. Például Csengersimán ki hív­ja össze a képviselőtestüle­tet, mivel nincs polgármes­ter? Vagy mi van, ha lemond a polgármester? Sok helyen nem írtak ki jegyzői pályá­zatot. vagy olyat írtak ki, amely diszkriminatív. Pél­dául megszabták, hogy a fel­ső korhatár 45 év, a mostani titkár meg 46 éves. Nyilván­valóan meg akarják akadá­lyozni. hogy benyújthassa a pályázatot, az alkotmány sze­rint viszont az embereket fajuk, felekezetűk, életkoruk miatt nem lehet hátrányosan megkülönböztetni. Márpedig az iménti eset állásvesztéssel jár. Nyilván kineveznek majd valakit, a régi a bírósághoz fordul, megnyeri a pert, s nem tudni mi a következő lépés, mert azt sem lehet leváltani, akit már a helyére kineveztek. Szóval ilyenkor látszik, mennyire hiányzik az a so­kat emlegetett közszolgálati törvény. Reméljük minden­esetre, hogy még az idén. de legkésőbb a jövő év elején végleges felállásban és köz- megelégedésre működik majd az önkormányzat. Balogh József A hétvégi ködös- párás idő kedvez a dohányterme­lőknek, hiszen ilyenkor lehet iga­zán jól válogatni a dohányleveleket. A 81 éves Anna né­ni már kislány korától ismeri a mezőgazdasági munka csínját­bínját. Képünkön a geSzterédi őster­melő. Úgy hírlik, a legutóbbi nekifutásokra sem sikerült „elmozdítani a holtpont­ról” a sóstói luxus üdülő­szálló építésének ügyét, sőt talán még távolabbra kerültek a lehetőségek, mint az utóbbi hetekben- hónapokban hittük. Valahogy nincs szeren­csénk ezekkel a sóstói üdülőszállókkal. Mert több előzmény is van, de kis vállalati üdülőkön és szép magán hétvégi háza­kon kívül komolyabb vendégfogadó nem léte­sült. Emlékszem, pálya­kezdő újságíró koromban — főbb, mint húsz eszten­dővel ezelőtt — jó né­hányszor őszinte lelkese­déssel írtam meg: végre „elmozdult a holtpontról” a sóstói tsz-üdülő építésé­nek ügye. Volt elhatáro­zás, készültek tervek, nyi­tottak számlát, talán be is fizettek néhányan arra a hetvenes évek elején — de tsz-üdülő azóta sincs. Nem lehet azt mondani, hogy a helybeli vállalatok mostohán bántak volna a város ékszerdobozaként emlegetett üdülőhellyel, hiszen legalább tucatnyi pihenőhely, oktatási köz­pont, vagy kifejezetten összkomfortos üdülő léte­sült. A tanács és a társa­dalmi szervezetek is gaz­dagították Sóstót — köz­tük több igazán ígéretes létesítménnyel —, de a színvonal, amely alkalmas lenne rangos külföldi és hazai vendégek idecsábi- tására, csak nem akar „megteremtődni". Pedig közben megnyílt a város jól használható repülőtere, és több külföl­di cég lépett be kft.-be, vagy más közös vállalko­zásba megyénk területén. Tehát kapcsolatok van­nak, a korábbinál többen és más körből ismerik a környéket. Az új állami rendelkezések is inkább kapukat nyitnak a külföl­di tőke — a külföldi üz­letemberek — előtt, mintsem nehezítenék a kapcsolatokat. Minezeken azért medi­tálok, mert sajnálom a már-már elérhető közel­ségbe kerülő-került lu­xus üdülőszálló terveit, amelyek most ismét a tá­voli jövő ígéretévé véko­nyodtak. De az a gondolat is mo­toszkál bennem, hogy az üdülőszállóban érdekeltek egy csoportja — akiknek sok munkája fekszik az eddigi tervekben — mégis együtt maradhat. Talán egy komolyabb hangsúly- eltolódással még a szállo­daépítés mellett is kitart­hatnának. Mert a megye- székhelyen egy „jobb” szállodára most talán mégnagyobb szükség is volna, mintegy luxusüdü­lőre. Máris sok üzletem­ber, menedzser érkezik hozzánk, elhelyezésük pe­dig enyhén szólva nem mindig felel meg az igé­nyek alsó szintjének. Nem kizárt az sem, hogy a szovjet-ukrán és nyu- gat-küzép-európai gazda­sági kapcsolatok ugrássze­rűen megnőnek, s Nyír­egyháza az üzletemberek egyik hídfőállása lehet­ne .. . Ha sajnálom a lu­xus üdülőszállót, s a golf­pályát, egy szélesebb kört szolgáló „jobb" hotellal vigasztalódni tudnék. M. S. SZERKESZTŐI oooooooo Hotel 3

Next

/
Thumbnails
Contents