Kelet-Magyarország, 1990. október (50. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-10 / 238. szám

)90. október 10. Keiet-Magyarország 11 PF. UT7 lUlOO X \ Olvasóink írják Én tévedtem — te fizess Tisztítani és beállítani vit­rin szeptember elsején egy ;ovjet gyártmányú ébresz- iórát a nyíregyházi „Kvarc nk”-ba. A megadott első itáridőre, hétvégére nem sít kész. Az órás új idő- antot mondott, de másfél ét múlva sem kaptam meg i órámat. Harmadjára az- in kiderült, hogy az órás életlenül valakinek oda- Ita, tehát elcserélhette, kart helyette egy másikat adni, de én azt kértem, hogy vagy az én órámat adja vissza, vagy kártala­nítson. Az órás ekkor vett egy új ébresztőórát, de azt csak azzal a feltétellel haj­landó átadni nekem, ha a régi órám javításának árát — azaz nyolcvan forintot — költségei megtérítése cí­mén megfizetem. Kissé fur­csának tartom ezt a mód­szert ... Miklós Sándor Nyíregyháza, Eperjes u. 4. sz. Kormos ügy Kéményvizsgálatot tar- >ttak július elején lakás­omba a kéményseprők és íjat számoltak fel érte. A zetést azonban megtagad- im, mint a községben még okán. Ugyanis építkeztem, e a toldaléképület két ké- iényének használatához ngedélyt még nem kértem, xert az építkezést nem fe­sztem be. Tudomásom sze- int a kéményseprők azok tán is díjat számoltak fel, olott azt még nem is se- erhették. Gál István Varsánygyüre, Szabadság u. 21. (A Megyei Kommunális uolgáltató Vállalat igazga­tja, Valkó László megvizs­gáltatta olvasónk panaszát: az ingatlan három kémé­nye közül kettő régóta üze­mel, egy van az új tolda­léképületen. A tavalyi fel­mérés során mindhárom kéményt nyilvántartásba vették, mert nem jelentet­te be, hogy a toldaléképü­letre még nincs lakhatási engedély. Az érvényben lé­vő kéményseprési rendelet alapján a meglévő kémé­nyekért éves díjat kell fi­zetni, amely két részletben, félévente esedékes, kémény- sepréskor. Ezen kívül négy­évente egyszer műszakilag felül kell vizsgáim a ké­ményeket, és ez szintén díj­köteles. A nyilvántartást egyébként módosították, az új, még nem használt ké­ményt törölték belőle.) KM-posta • KM-posta Elszakadt a cérna A megosztott Szamossályi „Tizennégy elkeseredett asszony kéri az Önök se­gítségét! A szamossályi Üj Élet Termelőszövetke­zet varrodájában dolgozunk, mint betanított varró­nők, s nemrégiben kénytelenek voltunk eljönni az üzemből.” Pár hónappal előbb írtunk erről a varrodáról: nehezen jutnak munkához a nők. Mi­nimális bérért a szoros ha­táridő miatt túlóráznak ... S most újra vihar dúl a lelkek­ben, nincs békesség a mun­kahelyen. Levelek a főnök ellen Nyíri Lajosné foglalja ösz- sze, amiért tollat ragadtak: — Béremelési vitánk volt a tsz vezetésével. Hosszas hu­zavona után kaptunk 20 szá­zalék fizetésemelést a kért negyvennel szemben. A fő­nökasszonyunk — aki a ve­zetőség tagja — többet ka­pott, de nem állt ki értünk. Szakmai dolgokban sem ér­tünk vele egyet, nincs meg a képesítése. Állandóan túlórá­zunk, amiért nem jár nekünk plusz pénz. Miután három hétre elment táppénzre, egy új vezetővel dolgoztunk, aki megfelelne nekünk. Levélben kértük a vezetőséget, helyez­zék el a régi főnököt és erő­sítsék meg az újat. ök ezt el­utasították és újra Szabó Ist- vánnét, a korábbi vezetőt ne­vezték ki. Jó lenne elérni: válasszuk meg mi a vezetőn­ket. Az év eleji közgyűlésen megígérték a béremelést, de az említett 20 százaléknál na­gyobbra nincs lehetőség, s ettől senki sem kapott többet, Szabóné sem! A varrodave­zető betegállománya idejére ideiglenesen Ördög Józsefnét bízták meg. Ezek után két levél érke­zett az elnökhöz. Egyikben kérik Szabóné eltávolítását — először névtelenül, majd tizenhét aláírással. Sajnos, a levélben két táppénzen lévő munkatársuk nevét is odaír- ták(!), akik később tiltakoz­nak ez ellen. A másik levél­ben — közel ennyi aláírás­sal — Szabóné megerősítését kérik. A vezetőség döntése: a tapasztalt Szabóné legyen to­vábbra is a varroda vezetője. Két pártra szakadt Két pártra szakadt az üzem. A sok táppénzes miatt, gya­korlatilag alig húszán dol­goznak (!). Most igaz, szüne­tel a varrás, de nem enged­tek el senkit. Mindenkinek almát kell szedni. Az elnök befejezésül megerősítette, a mezőgazdasági üzemek ma­napság amúgyis sok gonddal küszködnek, a könnyűipar sincs rózsás helyzetben, de legalább munkát kapnak. Az üzemben rendnek kell lenni, csak így lehet dolgozni. Szabó Istvánnét almaszedés közben értük el. — A varroda indítása óta ott tevékenykedek — mond­ja. — Szakmai ismereteimet az akkori megrendelőnél, a debreceni ruhagyárban sze­reztem. A melléküzemág­vezetőt a szövetkezet vezető­sége nevezi ki. Célgépeken szalagszerű termelés folyik, s ha egy ember kiesik, a hi­ányzó helyett is el kell vé­gezni a munkát. B megoldás kolcsa A megoldás kulcsa az ott dolgozók és a tsz-vezetőség kezében van. A kívülálló, a feleket meghallgatva csak elszomorodni tud. Nap, mint nap hallani elbocsátásokról, munkanélküliségről, különö­sen a megyénkben. S itt, ahol még dolgozni lehet az egy­mással folytatott harcok kö­tik le az energiát. Kinek jó ez, hogy a problémák mindig túlnőnek a falun? Ha nem születik valamiféle egyezség, a vesztesek a község, az ott élő emberek lesznek. Dankó Mihály Szerkesztői üzenetek AZ ÁFÉSZ VAS-MÜ- SZAKI KFT. DOLGO­ZÓINAK, TISZAVAS- VÁRI: A dolgozónak a Minisztertanács által meghatározott munka­szüneti napokon — ilyen például augusztus 20. — nem kell munkát végezni, és az emiatt kiesett időre átlagkere­set jár. A levelükben le­írtakból következik, hogy a munkabérből való le­vonás indokolt volt, mert a munkavégzési kötele­zettség alól augusztus 20-án, és nem az azt kö­vető napon mentesültek. Ha a munkaszüneti nap heti pihenőnap, vagy a dolgozó szabadnapjára esik, azt másnap kiadni nem lehet. Erre csak ak­kor van lehetőség, ha a dolgozó ilyen napon mun­kát végez. A havi bére­zésnél a havi munkaidő hossza közömbös. Z. ISTVÁN NYÍR­EGYHÁZA : Építési ügy­ben az Országos Épí­tésügyi Szabályzat (OÉSZ) előírásai irány­adóak. Építési igazgatá­si ügyben első fokon a helyi tanács szakigazga­tási szerve jár el, ha­tározata ellen a megyei tanács műszaki főosztá­lyához lehet fellebbezni. Amennyiben ezt elmu­lasztotta, vagy igazolási kérelmet adhat be, vagy felülvizsgálati kérelem­mel élhet a megyei ta­nács (még) vb titkárságá­hoz. ANTAL SÁNDORNÉ, MÁTÉSZALKA: Az öreg­ségi nyugdíj legkisebb összege augusztus 1-től négyezerhatszáz forint. (tmi) Egy nyugdíjból élünk Mit szól ehhez az illetékes? Feleségem 79 éves, én 80 núltam. Nyíregyháza kőze­tén, egy másfél szobás ta- iácsi bérlakás harmadik ■meletén lakunk. Semmifé- e ingatlannal, vagy vegyes ulajdonnal, de még gépjár­művel (kerékpárral) sem ■endelkezünk. A nyár egyik lónapjának a kiadásait tsszeírtam az adott blokkok •s bizonylatok alapján (lak­tér, villany, telefon, élel- nezés stb.). Mindez 3573 órinttal meghaladja a xyugdíjamat (!), amit a ma­iunk erejéből kell pótolni. A kereskedelemben és a FÓRIÁN © ANDRÁS NYÍRBÁTO­RI LEVÉL­ÍRÓNK ta­valyelőtt üze­mi baleset miatt meg­rokkant, és most rok- cantnyugdijasként tovább iolgozik. A munkáltatóját az izemi balesettel kapcsolat­on járadék fizetésére köte- ezte a bíróság, ám olvasónk béremelésben azóta sem ré- izesült, sőt részesedést sem capott, ilyen kéréseire a nunkáltató nem válaszol. Wit tehet? — kér felvilágo- átást. Munkaviszonya keretében »áremelést kikényszeríteni íem lehet. A nyugdíjas dol­gozók ugyanis akkor kaphat­lak részesedést, ha a mun­kaügyi szabályzatban előírt feltételeket teljesítik. A mun­kaviszonya keretében tehát béremelést, részesedést nem követelhet. A munkáltató izonban a bíróság által meg­alapított járadékot minden ív elteltével köteles az át- agos bérfejlesztés mértéké­vel kérés nélkül is felemelni. 3a tehát ilyen követelése van, akkor tanácsolom, hogy forduljon kérelemmel a szö­szolgáltatásokban elszaba­dult a pokol. Még maga a kormány és a parlament sem tud kiutat találni, az életszínvonal vészesen rom­lik. Az áremelés a beharan- gozottnak háromszorosa. Ilyen nagyfokú „kizsákmá­nyolást” életemben nem ta­pasztaltam. Egyelőre nem egyéni és nem pártérdeke­ket, hanem minden ember­nek, a lakosságnak az érde­keit kellene figyelembe ven­ni és szolgálni. vetkezet döntőbizottságához. Az igényét három évre visz- szamenőleg érvényesítheti. SZ. GY. JELIGÉJŰ LE­VÉLÍRÓNK a nyugdíja mel­lett vállalt munkát. Pana­szolja, hogy munkabérét több mint egy éve nem emelték és a kötelező bér­emelésből sem részesült. Ar­ra kér választ, hogy „jogi­lag” jár-e a béremelés. A nyugdíjuk mellett dol­gozókat ugyanolyan jogok és járandóságok illetik meg, mint a velük azonos körül­mények között dolgozó nem nyugdíjas munkavállalókat. Kötelező béremelés fizikai foglalkozásúak részére — ilyen munkát vállalt olva­sónk — több mint egy évti­zede nem volt. Ilyen jogcí­men tehát nem lehet követe­lése, viszont követelheti a je­lenlegi 4500 forintos besoro­lási havi bérének és a mini­mális bérnek a különbségét. Február 1-jétől ez 4800 Ft volt, a textilipar, bőr-, szőr­me- és cipőipar, textilruhá­zati ipar, könnyű- és házi­ipar, valamint az erdőgaz­daság körében április 1-jétől lett érvényes. Szeptember 1- jétől ez az összeg 5600 Ft-ra emelkedett, bár a tanácsadás idején a hivatalos közlöny­Varga Bertalan, a termelő- szövetkezet elnöke nehéz helyzetben van. Korábban már kifejtette, milyen felté­telek mellett tudnak a var­rodának munkát szerezni. Fé­lő, hogy bármelyik pillanat­ban megrendelés hiányában bezárhatják a „boltot”. A ru­hákért fixbért kapnak, a var­roda bevétele éppen csak a kiadásokat fedezi. A túlórára, a sok táppénz és hiányzás miatt van szükség. A tsz fel­ajánlotta dolgozóinak, ve­gyék ki az üzemet, mindösz- sze két százalékot kértek a bevételből és a rezsit..., sen­ki sem mert vállalkozni. ben még nem jelent meg. Ez a bér azonban a heti negyvenkét órás munkaidő­ben foglalkoztatottakra vo­natkozik. Az ettől eltérő dol­gozók havi bérét arányosan csökkenteni, illetve növelni kell. Ebben a tekintetben irányadó a munkaszerződés­ben kikötött munkaidő. Az ezen felüli foglalkoztatás túl­munkának minősül és a túl­óra díjazására vonatkozó sza­bályok szerint kell elszámol­ni. L. A.-NÉ FEHÉRGYAR­MATI OLVASÓNK rokkant- nyugdíjasként dolgozik. Havi fizetése megközelíti a nyug­díjazás előtti keresetét, ezért tudomása szerint nem kaphat prémiumot. Nemrég azonban azt hallotta, hogy helytelenül tájékoztatták, mert kaphat prémiumot. A rokkantnyugdíjas kere­setét jogszabály nem korlá­tozza. A végzett munkáért járó bért ki kell fizetni. A prémiumos bérforma a tel­jesítménybérezés egyik vál­tozata. Tehát, ha a dolgozó a kitűzött feladatot teljesítette, a prémium ugyanúgy jár, mint a havi bér. Jó tudni azonban, hogy ha az összke- resete négy hónapon keresz­tül meghaladja a nyugdíjazás Hz árkülönbözetet nem kérheti F. JÓZSEFNÉ TISZABE- CSI OLVASÓNK nagy meny- nyiségű fenyőlécet vásárolt júliusban a TÜZÉP Vállalat fehérgyarmati telepén. Egy hónap múlva levelet kapott a vezetőtől, amelyben közölte vele, hogy tévesen áraztak és ezért majd tízezer forint kü- lönbözetet szíveskedjen be­fizetni. Vajon jogos-e a kö­előtti munkakörében ma el­érhető keresetének nyolcvan százalékát, akkor a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. Ennek megfelelően az alap nem a nyugdíjazás előtti, ha­nem a jelenleg elérhető kere­set. SZ. I. BORBÁNYAI OLVA­SÓNK is rokkantnyugdíjas­ként dolgozik. Arra kér vá­laszt, hogy a munkaviszony­ban töltött idő kiszámításánál a tanulóéveket figyelmen kí­vül lehet-e hagyni. Ügy mondták neki, a nyugdíjnál figyelembe kell venni, de a munkaviszony kiszámításánál nem. A felvilágosítás helytálló. Az 1950. január 1. utáni ta­nulóidő munkaviszonyként nem vehető figyelembe. En­nek indoka, hogy ezt köve­tően a tanulók nem a mun­káltatóval, hanem az iskolá-. val létesítettek munkavi­szonyt. Minden munkavi­szonyban töltött idő egyben szolgálati idő is, de nem min­den szolgálati idő egyben munkaviszony. A huszonöt éves jubileumi jutalom kifi­zetéséhez például 25 év mun­kaviszonyban töltött idő kell. Nagy Mihály vetélés? — kérdezte levél­írónk. A TÜZÉP Vállalat válasza szerint a fenyőléc ára köz­pontilag június 15-től válto­zott meg. Ha viszont a tele­pen téves árat alkalmaztak, a különbözetet utólag nem kér­hetik a vásárlótól. A vállalat a központi beszerzésnél köz­pontilag határozza meg az árakat, míg a saját beszer­zésnél a telepek önállóan ál­lapítják meg az árakat, eze­ket egyidejűleg dokumentál­ják is. A hölgy által vásárolt fenyőléc esetében az árhatá­rozatot központilag adták ki, a történtekért olvasónk szí­ves elnézését kérik. fl gyerekek étkeztetése az első ÖZV. IGNÁCZ JÓZSEFNÉ NYUGDÍJAS PEDAGÓGUS Kisvárdáról írt levelet szer­kesztőségünknek, amelyben furcsállja, hogy a 4. sz. Álta­lános Iskola igazgatója nem járult hozzá, hogy olvasónk továbbra is onnan hordja az ebédet. A nyugdíjas pedagó­gusokat a 6. sz. iskolába küldték ebédelni. Levélírónk nem érti, hogy miért, hiszen a gyerekeknek nem származ­na hátrányuk abból, ha a 4-es iskola konyhájáról vin­nék az ételt maguknak, a 6-os iskola viszont távolabb van... A Kisvárdai Városi Tanács VB. művelődési. egészség- ügyi, ifjúsági és sportosztálya vizsgálta meg olvasónk pana­szát, amellyel korábban már a Városi tanács elnökéhez is fordult. Mint Berecz Csaba mb. osztályvezető tájékozta­tásából kiderült, a 4. sz. Ál­talános Iskolában lévő köz­ponti konyhát a Szabolcs Vendéglátó Vállalat működ­teti, ám az étkeztetés meg­szervezéséért, az. étkezők kö­rének meghatározásáért az iskola igazgatója felelős. A konyha berendezéseit a nyá­ron felújították, de a terve­zett négy főzőüst helyett csak hármat építettek be, s két fővel csökkentették a kony­hai személyzet létszámát. A hatszáz főre épült kony­ha teherbíró képességét meg­haladóan ezerkétszáz gyerek, valamint intézeti dolgozók számára főz; ott helyben kö­zel ötszázan étkeznek. A töb­bi ennivalót öt iskola tálaló­konyhájába szállítják. Az adagok kiosztása, elvitele, a nagy számú helyben étkező gyors ebédeltetése igen nagy feladatot jelent. A legátgon- doltabb szervezés ellenére is az ebédelő gyerekek utolsó csoportja negyed háromkor ülhet asztalhoz. Mindezek mi­att döntött úgy az iskola ve­zetése, hogy vendég étkező­ket nem fogadnak, nem en­gedélyezik az ott ebédelést intézeten kívül dolgozók ré­szére. A 4-es sz. Általános Iskola igazgatója olvasónkkal és számos más külső étkezővel szemben jogszerűen járt el, ha döntése nem is volt nép­szerű. A ma is érvényben lé­vő 18/1976. (VII. 4.) PM— MŰM. sz. együttes rendelet szerint „... az intézet vezető­je nem engedélyezheti idegen dolgozók étkezését, ha ez a tanulók, az intézeti dolgozók étkeztetését hátrányosan érintené”. Levélírónk a volt munkahelyén, a 6. sz. Általá­nos Iskolában vásárol ebédet elvitelre. Mint az iskola volt pedagógusának, a jövőben is szívesen biztosítják neki ezt a lehetőséget. A kért téríté­si díjmérséklésre azonban az iskolának csak saját dolgozó­jával kapcsolatban van lehe­tősége. Égyébként az olva­sónk által fizetett ebéddíj már önmagában is kedvez­ményes, ugyanis csak a fel­használt nyersanyag értékét veszik figyelembe. Az igaz, hogy a 6-os sz. iskola mesz- szebb van levélírónk lakóhe­lyétől, de meg kell értenie, hogy ezeknek a konyháknak elsődleges feladata a gyerme­kek időben történő étkezteté­se és csak szabad kapacitás esetén vállalkozhatnak ven­dégétkezők kiszolgálására. Solymosi Mihály Nyíregyháza Rokkantnyugdíjasok munkaviszonyban JOGI TANÁCSOK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents