Kelet-Magyarország, 1990. október (50. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-08 / 236. szám

2 Kelet-Magyarország 1990. október 8. Jogi akadályok Igazgató kinevezés nélkül Elpárolgott a lakáskulcs Az Örökösföldi 23. számú Általános Iskola igazgatói posztjára a városi tanács művelődési osztálya még má­jusban meghirdette az állást. A pályázatokat szeptember tizenötödikéig lehetett benyújtani. A tanácsiak legna­gyobb meglepetésére egyál talán nem volt tolongás, hi­szen mindössze egyetlen pályázó jelentkezett. Hajdú Sán­dor, az iskola megbízott igazgatója juttatta el pályázati anyagát. Gyorsinterjú dr. Egely György fizikussal Hajdú Sándor augusztus elsejétől látja el a felada­tát, a megbízása november harmincadikáig szól. Azért éppen addig, mert a kineve­zett igazgatónak december elsején kellett volna mun­kába állnia. Az azonban már biztos, hogy az iskolának december elsején nem lesz kinevezett igazgatója. A miértre keres­tük a választ. Békési Ele­mér, a városi tanács osztály­vezető-helyettesétől kértünk segítséget. — A pályázati anyagból kiderült — mondja —, hogy Hajdú Sándor nem felel meg a kiírás feltételeinek. Az iskolai végzettséggel nem volt gond, hiszen általános iskolai tanári és egyetemi végzettséggel is rendelkezik. De nem volt ötéves pedagó­giai gyakorlata! A művelő­dési osztály korábban sem tette, és most sem akart a tantestület elé olyan pályá­zatot vinni, ami nem felel meg a követelményeknek. Ezért ez a pályázat ered­ménytelen volt. — Hajdú Sándornak ko­rábban sem volt ötéves pe­dagógiai gyakorlata, mégis megbízták az igazgatói te­endőkkel. — A 23. számú általános iskolát a városi tanács tes­tületé 1990. augusztus elsejé­vel hozta létre. Addig min­den, az iskolával kapcsola­tos feladatot (beruházás, a felszerelések beszerzése, mű­szaki átvétel stb.) Hajdú Sándor látott el, mint a 21. számú iskola igazgatóhe­lyettese. Ebből következett, hogy ő legyen a megbízott igazgató is, hiszen az egész beruházás minden részletét ismerte. Mivel csak határo­zott időre szóló megbízást kapott, nem rakaszkodtunk minden követelmény meglé­téhez. Az iskola egyébként bein­dult, folyik a tanítás. Hajdú Sándor bebizonyította, hogy a megbízásának tökéletesen megfelel. A tantestületnek is ez a véleménye, annál is inkább, mivel a 75 tagú ta­nári kar háromnegyede Haj­dú Sándor személye miatt választotta új munkahelyé­ül a 23-as iskolát. Ezért méltatlankodtak amiatt, hogy nem térünk el a jog­szabályi előírásoktól. — Hogyan tovább? — A mostani pályázat meghiúsulása nem érinti Hajdú Sándor megbízását, s azt sem, hogy ő ki van ne­vezve ebbe az iskolába pe­dagógusnak. A keddi meg­beszélésen úgy nyilatkozott, hogy november harmincadi­káig ellátja a teendőit, an­nál is inkább, mivel az in­tézmény műszaki átadása még nem fejeződött be. A helyzetet némiképpen bo­nyolítja, hogy az igazgató- helyetes megbízatása is no­vember végéig tart. — Ekkor tehát igazgató és helyettes nélkül marad az intézmény? — A művelődési osztály jelenleg nem tud megoldást a helyzetre. Most az tűnik a leginkább korrektnek, hogy két hétig semmilyen intéz­kedést nem hozunk. Nem akarjuk az új önkormány­zatot kényszerhelyzetbe hoz­ni, kész helyzet elé állíta­ni. Lényegében ezt kérte tő­lünk a tantestület is. Re­mélhetőleg a jövőben is megmarad a tantestületnek az a jogosítványa, hogy ma­ga válassza meg az igazgató­ját. Ha ez így lesz, bizonyára található majd valamilyen ésszerű kompromisszum, amely biztosíthatja a nyu­godt iskolai munka feltéte­leit is. Nagy István Attila Dr. Egely György fizikus, „Úri Geller szakértő” a hét végén Nyíregyházán tartott előadásokat, ebből az alka­lomból készült az alábbi gyorsinterjú. O Napjainkban sok furcsa jelenségről értesülhetünk, ame­lyek meghaladják fantázián­kat. Hogyan fogadják a jele­ket általában, mennyire va­gyunk rájuk nyitottak? — A nyitottság kérdése ta­pasztalataim szerint az élet­korral függ össze, a fiatalok sokkal nyitottabbak az isme­retlenre, az eddig elképzel­hetetlen jelenségek befoga­dására. A határ a 25—30 év. Az idősebbek bűnnek érzik, jellemzően burzsoának, vagy csalásnak minősítik. O Gondolom, elinte önre is furcsa szemmel néztek egy- egy tévéközvetítés után ... — Nem eleinte, most is. O Mit tud a jelenlegi tudo­mány a parapszichológiái je­lenségek megértéséről? — Az a kérdés, mit neve­zünk tudománynak? A Ma­gyar Tudományos Akadémi­át, vagy a Nyugatot, vagy a Távol-Keletet? Az általunk barbárnak nevezett népek körében a számunkra fan­tasztikusnak tűnő dolgok a leghétköznapibb jelenségek, csak ott idegenek, ahol azo­kat a technikai civilizáció váltotta fel. Ilyen pl. a kéz- rátétellel való gyógyítás, ami már a Bibliában benne van. A kutatás az utóbbi 30 év­ben indult meg, éppen a li­berális Egyesült Államok­ban, magánszemélyként ve­lük tartom a kapcsolatot. O Mi az ön meggyőződése a „kis zöld emberkékről”? Eltűnt a Nyírvíz ormáról Turul vagy rétisas? Szinte évente röppen fel a kérdés: hová lett a turulma­dár a nyíregyházi Nyírvíz pa­lota tetejéről. Mostanában — mivel napirendre került az épület felújítása — több ol­vasónk is megkeresett ben­nünket, jó alkalom lenne ez arra, hogy a madár vissza­kerüljön eredeti helyére. Először a Felső-Tiszavidé- ki Környezetvédelmi és Víz­ügyi Igazgatóságon érdeklőd­tünk, s Diczházi Mariann igazgatási és jogi osztályve­zetőtől egészen meglepő új­donságot hallhattunk. Eszerint: az 1913—14-ben épült Nyírvíz palota kupolá­jára a Nyírvíz Szabályozó Társulat kiterjesztett szárnyú rétisast emeltetett, ezzel szimbolizálva a nyíri vizek lecsapolását. Az ötvenes években azután azzal az in­dokkal, hogy ez turul madár, nagy költségekkel leszedték. Imre János volt akkoriban a társulat igazgató főmérnöke, s annak idején egy tiltakozó cikket meg is jelentetett a helyi lapban a rétisas lesze­dése ellen, de nem volt foga­natja. Gajdos Istvánné, aki ősla­kosnak számít a Nyírvíz pa­lotában, úgy emlékszik visz- sza az esetre, hogy amint le­verték a madarat, azonnal el is vitték. De sajnos, nem csak azt, és nemcsak akkor hordtak el min­den értékes holmikat. Hisz a műemlék jellegű épület vala­mikor olyan volt, mint egy múzeum. Gyönyörű metszett üvegek díszítették, az egyik liftben — amelyet jó tizenöt éve a felújításkor befalaztak — mahagóni burkolat volt, zöldes kárpittal ellátott kana­pé, szőnyeg, metszett búrájú lámpa, a folyosókon minde­nütt falikarok világítottak. Kemény Lajos akkoriban, mikor a mindenki által tu­rulnak nevezett madár eltűnt, úgy hallotta, a megyei tanács pincéjébe vitték a 3—4 méter széles kiterjesztett szárnyú madarat. De ezt is csak úgy találgatták, hisz az 50-es években kérdezni nem lehe­tett. Ök csak annyit vettek észre, hogy hirtelen körbe­állványozták, majd egy reg­gelre eltűnt. Vannak akik úgy tudják, sokáig hányódott a palota padlásán, de egész egyszerű­en hihetetlen, hogy egy ek­kora szobor most akár egy padláson, akár egy pincében Kemény Lajos gyűjteményéből: negyvenéves fotó; még fönn a madár. rejtőzne, és nem tűnt volna még fel eleddig senkinek. Ezt erősíti meg Margócsy József, aki Nyíregyházáról szóló el­ső kötetében igyekezett a té­mának utánajárni. Az ottani házmester lányától azt hal­lotta, hogy sokáig a lift mö­gött hányódott, s a hatvanas évek elején egyszerűen eltűnt onnan. Az sem elképzelhe­tetlen, hogy akkori úttörők vitték be a méhbe. Nemrég hallotta ő is, miszerint réti­sas lenne a turulnak elköny­velt madár, és nagyon is el­képzelhetőnek tartja, hisz mi­ért ne választhatott volna magának kvázi céhjelvényül rétisast az akkori Nyírvíz Szabályozó Társulat. (cservenyák) Iz angel fent a néni Tőzsdéző denzaszámlások Nem kevés manapság azok száma, akik devizaszámlával rendelkeznek. Legtöbbjük ki­sebb betéttel, de jó néhányan több tízezer dollárral rendel­keznek. Lehet-e, szoktak-e játszani, tőzsdézni a valutá­val? Érdemes-e egyáltalán? A nyíregyházi OTP-bcn dr. Lengyel Istvánné csoportve­zetőtől és Páskai János osz­tályvezetőtől kértünk választ. Elmondták, hogy csak a nagy összeggel rendelkezők­nek érdemes egyik pénznem­ről a másikra átváltani be­tétjüket, mert a konvertálás­ért'1 százalék kezelési költsé­get számol az OTP. Még két­száz dollárral sem érdemes ezt megtenni, mert az esetle­ges nyereséget elviszi a kon­vertálási díj. Csak tartisan Az sem mellékes, mennyi ideig tartjuk benn valután­kat, mert a kamat igazán csak hosszabb időre lekötött betétek esetén jelentős. Akik nagy összegű, tartósan lekö­Pusztítás szándékosan Gyújtogatás nyereségért „Megdöbbentett, hogy valaki a biztosítót így tönkre tudja tenni, és az egyébként is elszegénye­dett országot tovább szegényíti” — kezdődik a cí­memre érkezett levél. írója említi, hogy valaki a biztosítótól szándékosan oko­zott tűzkár révén nagy ősz- szeget akar felvenni. Az ügy konkrét helyszínét a vizsgá­lat eredményessége érdeké­ben még nem közölhetjük. — Mit tehet akkor a rend­őrség, ha az adott háznál a tárgyak nagy része a lángok martalékává vált? Mi derít­hető ki ilyenkor? — kérdez­tük Papp Lászlótól, a megyei redőr-főkapitányság bűn­ügyi-technikai alosztályának vezetőjétől. A tűzesetek, sőt katasztró­fák helyszínén is marad va­lamilyen nyom — mondta a szakember. — Az ügy érde­mi elbírálásához különböző szakértőket vonunk be. Más kérdés, hogy a helyszínen ta­lálható anyagmaradvány, vagy égéstermék mennyisé­ge, milyensége és jellege összehasonlító, vagy azo­nosító vizsgálatra ad-e le­hetőséget. A tett helyszínén található anyagmaradványok és nyo­mok alapján dönthető el, hogy a konkrét ügyben mi­lyen szakértőket kell bevon­ni. Leggyakrabban vegyész, fizikai, kémiai, elektronikai vagy nyomtani szakértők munkáját veszik igénybe. — A vizsgálatot olykor nem könnyű elvégezni, mivel azok eredményét a helyszíni kö­rülmények jelentősen befo­lyásolhatják, például az: mi­lyen egyéb anyagokat tárol­tak ott, milyen vezetékek voltak stb., — folyatta Papp László. Gyakran „megpat­kolt” biztosítékokkal és kon­tárok által végzett szerelések­kel találkozunk. Ezek után néhány esetet említett a szakember. Példá­ul azt, amikor egy illető mi­előtt felgyújtotta volna a sa­ját házát, abban üzemanya­got locsolt szét. Itt a gázpa­lack mellett lelt összeolvadt műanyagkanna maradvány árulkodott, melyben valami­kor benzint tároltak. Egy nyíregyházi lakástűz után pedig a szakértő az elégett szőnyegmaradványból állapí­totta meg: azt gázolajjal le- öntötték. A biztosító illetékesétől megtudtuk: ha a káresemény szándékosság miatt követke­zett be, akkor a biztosító nem fizet kártérítést. (cs. gy.) tött valutával rendelkeznek, általában figyel’k az árfolya­mot, sőt a politikai helyzet változásait is, és ha úgy lát­ják, érdemes, más pénznemet választanak. Korábban az ausztrál dollár, az utóbbi időben az angol font kamato­zik legjobban. Ha az ügyfél érdeklődik, elmondják az OTP-ben a lehetőségeket, de tanácsot nem adhatnak, mert ha nem válik be a tippj ük, joggal érhetné kritika őket. Azt vallják, mindenki maga döntsön, ki-ki kockáztassa saját pénzét. Délelőtt 10-ig Néhány egyéb információval is szolgáltak. Jó tudni példá­ul, hogy csak a délelőtt 10 óráig beadott konvertálási igényt számolják az aznapi árfolyamon, a későbbieket már csak a másnapi árfo­lyam szerint. A devizapénz­tár hétfőtől csütörtökig há­romnegyed nyolctól héttőig van 4iyitva, pénteken csak fél tizenegyig. Ennek a vi­szonylag rövid nyitvatartási- ügyintézési időnek az az oka, hogy a számítógépes feldol­gozás a zárásig még 2—3 órát vesz igénybe, s vannak még nem pénztári feladataik is. Nem maradhatott ki be­szélgetésünkből a hamis pén­zek kérdésköre sem. Nem tudtak szenzációval szolgál­ni, nagyon ritkán fordult elő (talán két alkalommal), hogy hamis dollárt adott be valaki, hamis márkával nem is találkoztunk. Hamis daliárok Ha valaki meg akarja vizsgáltatni valutáját, meg­teszik, de ha hamis, lefoglal­ják, s jegyzőkönyvet vesznek fel az esetről. Szóval, a „fe­ketén” vett külföldi fizető- eszköz beváltásának meg­van a rizikója. Igaz, volt, aki azt állította, inkább itthon derüljön ki, hogy hamis pén­ze van, minthogy külföldön bukjon le. A valuta betétállomány fo­lyamatosan emelkedik, úgy látszik, most tartalékolunk. Vajon, ha ismét kedvezőbbé válik a nyugati gépkocsik behozatala, csökkenni fog a valutánk? K. D. — Eleinte szkeptikus vol­tam ebben a kérdésben, de minél több helyen megfor­dultam, annál meggyőzőbb esetekkel találkoztam. Mint most Győrben. Éjjeli 2 óra­kor egy autót állított le egy ilyen kis lény. A vezető, aki korábban nemigen hitt ilyes­miben, elmesélte az ügyet. Erre egy fiatalember jelent­kezett, majd a következő éj­jel ő vezetett. Feleségével, kutyájával haladt, amikor észrevették, hogy füstöl a kocsi. Kiugrottak, és látták, hogy az autó vezető nélkül ment még kb. 60 métert, majd egy pillanat alatt láng­ba borult és úgy elégett, hogy a lakáskulcs elpárol­gott. A mezőn találtak egy 5—6 méteres sárga foltot. Ilyen dolgok miatt nem tar­tom eleve kizártnak, hogy lé­teznek más civilizációk is. O AJ? Úri Geller-jelenség és más parapszicholégiai esetek miként befolyásolhatják éle­tünket? — Ügy érzem, ha odafi­gyelünk az Úri Geller-féle jelenségekre, sokkal inkább a dolgok pozitív oldala dom­borodik ki, és megváltoztat­hatják az életről kialakított, betegesen rossz képünket. Rájövünk, mennyi lyuk van még a tudásunkban, nincse­nek megfelelő fogalmaink az élet és a halál kérdéseiről. O Megkértek, kérdezzem meg, hogyan eszik Úri Geller, amint éppen hajlik a kanala? — Nem lehet mondani, hogy éppen hajlik a kanala, mivel ezek az események ak­kor történnek meg vele, ami­kor erősen koncentrál, és semmi másra nem gondol, csak a végrehajtandó cselek­ményre. Persze, ismerem Úrit, tudom, hogy előfordul vele, amikor nagyon felbosz- szantják, vagy mérges, hogy pl. a poharak a szomszéd szobából átjönnek hozzá, a lakásban tetszés szerint vál­toztatják a helyüket. O On gondolatátvitellel is foglalkozik, elképzelhető, hogy telepátiával pozitívan formál­hatjuk életünk minőségét? — Igen, mert az empátia­készségünk nagyban növel­hető. És arra bizony nagyon szükségünk volna, hogy a villamoson, a sorban állás közben, az élet minden terü­letén, az egymás közötti na­pi kapcsolatokban egymás iránt nagyobb empátiával —, a másik ember helyzetébe is beleélve magunkat — visel­tessünk. (barahsó)

Next

/
Thumbnails
Contents