Kelet-Magyarország, 1990. október (50. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-05 / 234. szám

i Kelet-Magyarorsiág 1990. október 5. Pártok sajtótájékoztatói a szavazásról Pártháború helyett megegyezést A Magyar Szocialista Párt sajtótájékoztatóján Juhász Ferenc megyei és Tukacs István nyíregyházi ügyveze­tő titkárok értékelték a párt szereplését az önkormányzati képviselőválasztásokon, illet­ve szóltak a választások má­sodik fordulója előtti kam­pányról. Megyénkben másfél száza­lékkal több szavazatot ka­pott szeptember 30-án a szo­cialista párt, mint a tavaszi képviselőválasztáskor, öt te­lepülésen, Tiszavasváriban, Nyíregyházán, Űjfehértón, Nyírbátorban és Fehérgyar­maton kimondottan jól sze­repeltek, koalícióban 60 szá­zalékot is kaptak. Kifulladni látszik az antikommunista de­magógia, amit a többi párt a szocialistákkal szemben foly­tatott, aggasztó viszont a pártcsatározás, amely az egyik oka annak, hogy a vá­lasztópolgárok ilyen kis arányban járultak az urnák­hoz. Az emberek nagy többsége nem kívánja a pártoskodást. Ezt tükrözi az is, hogy nagy többségben független jelöltet választottak polgármesternek. Pártháborúk helyett ezért a leendő önkormányzatok jó működése miatt a kölcsönös megegyezés formáit kellene keresni. Ennek érdekében a szocialista párt nyíregyházi szervezete csütörtökön levél­ben fordult a Nyíregyházán listát állított pártokhoz, és felajánlotta együttműködését a leendő önkormányzati tes­tület hatékony tevékenysége érdekében. Elmondták a sajtótájékoz­tatón, mennyire sajnálatos, hogy a cigányok kevesen mentek el szavazni, holott érdekvédelmüket maguk tudnák kitelj esi teni. Ezúton is gratuláltak a FIDESZ- nek a Nyíregyházán megszer­zett első helyükhöz. Itt je­lentették be, hogy az október 14-ig hátralévő időben erős agitációt folytatnak arra buz­dítva, hogy a választópolgá­rok minél többen menjenek el szavazni. Elegük van az embereknek A Munkáspárt (MSZMP) porondon maradt, sőt erősí­tette pozícióit az önkor­mányzati választások első fordulójában — értékelte pártja eredményeit csütörtö­ki sajtótájékoztatóján Thür- mer Gyula pártelnök. A vá­lasztási eredmények azt mutatják: a falvak lakossága elutasítja az alkotmányelle­nes. kalandor földprogramot, elutasítja a leszámolást — elemezte a független jelöltek nagyarányú győzelmét. Ha az FKgP továbbra is eddigi — alkotmányellenesnek bi­zonyult — földreform kon­cepcióját erőlteti, távoznia kell a kormányzatból. Az alacsony részvételi arányok­ról szólva a pártelnök a kor­mánnyal szembeni lakossági fenntartások erősödéséről be­szélt. Az embereknek élegük van az ígérgetésekből — mondta. Bányászok Figyelmeztető sztrájk Kétórás országos figyel­meztető sztrájkot tartanak pénteken a bányászok — er­ről döntött rendkívüli, csü­törtöki ülésén s Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szö­vetségének Tanácsa. A szak- szervezeti szövetség — a bá­nyászok követelései alapján — évek óta szorgalmazza: a kormányzat hozza meg a bá­nyászat jövőjét megnyugta­tóan rendező döntéseket. Ezt többször kifejezésre juttatta, legutóbb ez év júliusában a Magyar Köztársaság kormá­nyához intézett felhívásában fejtette ki. Mind ez ideig azonban a kormányzat nem hozott teljes körű döntést. A szövetségi tanács fon­tosnak tartja kiemelni: a fi­gyelmeztető sztrájk nem a kormány ellen, hanem a bá­nyászok jogos követeléseinek érvényesítéséért folyik majd. Győzelmet várnak a nagyvárosokban A kormánnyal, a parla­menttel és a pártokkal szem­ben érzett csalódottság feje­ződik ki abban, hogy a vá­lasztópolgárok csak kis arányban jelentek meg a sza­vazáson. és ilyen elsöprő fö­lénnyel győztek a függetle­nek — jelentette ki a nyír­egyházi sajtótájékoztatón Pe­tő Iván. az SZDSZ ügyvivő­je. Személyekre szavaztak és nem pártokra — mondta —, mert elegük van a pártok ..„útszéli” minősítéseiből. Bírálta a sajtót a választá­sokról szóló „visszafogott” beszámolókért. Nyugaton ilyen arányú megjelenés után a szalagcímek azt közölnék: Leszavazták a kormánykoalí­ciót. Nem elégedett az SZDSZ azzal sem. ahogyan a sajtó a Kisgazdapárt szereplését értékelte. Az SZDSZ szerint a Kisgazdapárt súlyos veresé­get szenvedett, ugyanúgy a kormánykoalíció egésze is, egyedül a Kereszténydemok­rata Párt erősítette meg helyzetét a kisgazdák és az MDF hátrányára. Jól szerepelt az SZDSZ a 10 ezernél több lakosú tele­püléseken. Budapesten a lis­tás szavazatok egyharmadát szerezte meg. Az SZDSZ vi­szonylag kevés jelöltet indí­tott, nem erőltette, hogy mi­nél több helyen legyen jelölt­je a pártnak, de több tele­pülésen támogatta a függet­leneket. Bár Nyíregyházán más a helyzet, hiszen isme­retes. hogy itt a Fidesz kap­ta a legtöbb szavazatot, az ország nagyobb városaiban megelőzte az SZDSZ az MDF-et és a Fideszt is. A választások második forduló­jára nagyjából hasonló vok- sokat várnak. Kérdésekre válaszolva egyebek között elmondta, úgy kellene majd működniük a leendő önkormányzatoknak, hogy azokban ne a pártérde­kek érvényesüljenek, az ön- kormányzatokba be kell von­ni a település jelentős politi­kai erőit. Az MSZP nyíregy­házi — a pártok egymás kö­zötti megértését szorgalmazó — kezdeményezésére’ utalva hangsúlyozta: az SZDSZ konszenzusra törekszik, konkrét ügyekben együttmű­ködik akár az MSZP-vel is, de a két párt ideológiája nemigen hasonlítható össze. Kisnyugdíjasoknak szánják Kormányjavaslat a családi pótlékról A kormányszóvivői Iroda közli: A kormány e heti ülé­sén elfogadta a családi pótlékról szóló törvény módosításá­nak tervezetét, és azt az Országgyűlés elé terjeszti. A javaslat szerint családi pótlék a 16 évesnél fiatalabb, a 16 évesnél idősebb, de '20 évesnél fiatalabb, alap- vagy középfokú intézmény nappali tagozatán, illetve a dolgozók általános vagy középiskolá- * jában tanuló, továbbá tartó­san beteg, illetve testi, értel­mi fogyatékos gyermek után jár. Családi pótlék munkavi­szonyban álló 16—20 év kö­zötti gyermek után is folyó­sítható, amennyiben a fiatal keresete nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét (4600 forint). A törvényjavaslat elfoga­dása esetén a nevelőszülők­nél elhelyezett gyermek után a nevelőszülő jogosult csalá­di pótlékra, az ideiglenesen beutalt vagy állami nevelő­intézeti gyermek után a gyermek- és ifjúságvédő in­tézet vezetője jogosult a pót­lék felvételére, a javítóinté­zetben lévő gyermek után a javítóintézet vezetője kapja meg a pótlékot, amelyet kö­teles gyámhatósági, fenntar­tásos betétben elhelyezni. Az egészségügyi gyermekotthon­ban, szakosított szociális ott­honban, vagy szociális foglal­koztató intézetben elhelyezett személy után — a szülő vagy a gondviselő hozzájárulásá­val — az intézményvezető ve­heti fel a családi pótlékot. A kormány javasolja az Országgyűlésnek, hogy a nyugdíjasok a tél beköszönte előtt egységesen 2400 forint egyszeri nyugdíj-kiegészítés­ben részesüljenek. A jogo­sultak köre a legalacsonyabb összegű (4600 forint) nyugdíj­tól annak háromszorosáig terjed (13 800 forint) A kormány törvényben javasolja megerősíteni a rá­dió- és televízióalapítás tilal­mát, a frekvenciamoratóriu­mot. A tervezet nem vonat­kozik az érvényes engedéllyel rendelkező, már működő stú­diókra. A moratórium a leendő, a rádió-, televízió­műsorszórást szabályozó tör­vény megalkotásáig marad érvényben, amit a kormány tavaszig szándékozik az Or­szággyűlés elé terjeszteni. (MTI) Bulgáriai beszélgetések (3.) Egy „nehéz ember” túl a krízisen Ha nemcsak a szép iránt érdeklődsz és szívesen megis­merkednél egy „nehéz emberrel”, nem kellenne messze utaznunk — ajánlották burgaszi testvérlapunk, a Cserno- morszki Fár munkatársai. Persze, hogy akartam. Így is­merkedtem meg Dimiter Mihajlov mérnökkel, a szvetlinai tsz elnökével. SZVETLINA EGY BUR- GASZ-KÖRNYÉKI három­száz lelkes aprócska falu, de nagyon jó termőfölddel. A kiszámíthatatlan pártállami döntések következtében va­lamikor 1984-ben nagyot for­dult a falu élete. Egyik nap­ról a másikra — megkérde­zésük nélkül — „hozzácsap­ták” őket egy szomszédos nagy állami gazdasághoz. Hamar lezüllött a falu hatá­ra, hiszen egy másik gazda­sági szervezet perifériája lettek. Ez abban nyilvánult meg, hogy amit megtermel­tek, mindent vittek a feldol­gozókba, dönteni helyben semmiről nem lehetett. Az állatoknak nem maradt ta­karmány, tejet legfeljebb a boltban lehetett kapni, ha volt, a hús eltűnt az étrend­ből. Bezárták a szarvasmar­hatelepet, a sertéstelepet, a helyben őshonos juhállo­mányt lecserélték egy úgy­mond „korszerűbbel”, amely viszont nem elégedett meg azzal a táplálékkal, amihez hozzájutott, hanem takar­mányt igényelt (ami nem volt), ráadásul hamar meg­betegedett. Az emberek el­kezdtek elvándorolni — egy falu lényegében kimondatla­nul is halálra ítéltetett. DE HOGYAN LÉPETT A KÉPBE Dimiter Mihajlov? — Feleségem családja él Szvetlinán. Én a csernomo- reci nagy termelőszövetkezet főmérnöke voltam évekig, de gyakran jártunk haza, és ilyenkor mindig ömlött a pa­nasz. Jöttek a szomszédok is, és mindig azt kérdezték, mit lehetne csinálni, mert ez to­vább már nem tűrhető. Én pedig — sajnos — szinte semmit sem mondhattam, te­hettem, hiszen a „központ­ban” döntöttek el mindent, sokszor olyanok, akik ilyen kis faluban életükben nem is jártak. „Nagyban” gondol­kodtak. A tavaly évvégi vál­tozások azonban e téren is változást helyeztek kilátás­ba, s akkor felgyorsult minden. Az első héten, amikor le­hetett, önállósultak a szvet­linaiak. De nem úgy ment ám dolog, ahogy kellett vol­na, vagy igazságos lett vol­na! „Ha menni akarnak, menjenek — mondták az ál­lami gazdaságiak —, majd meglátjuk, hogyan boldogul­nak.” És a kis falunak nem volt semmije. Erre hívták KÖZÜLETEK, MAGÁNSZEMÉLYEK, KFT.-K FIGYELEM! AZ ÉPSZOLG VÁLLALAT Nyíregyháza, Család u. 18. sz. alatt MEGNYITOTTA KOVACSMÜHELYÉT. Vállal: — Szerszámok élezését — Autórugók felújítását. — Kovácsolt vaskapuk, kerítések, korlátok készítését, felújítását. — Lópatkolást és minden mezőgazdasági kovácsmunkát. Nyitva: 7—17 óráig. (3322) Dimiter Mihajlov „haza” Dimiter Mihajlovot. — Az első, amit javasol­tam, olyan szövetkezetét kell alapítani, amelyben min­denki érdekelt. Nem hagyo­mányosat, teljesen új szel­leműt. Azt tudtam, hogy a fiatalok, akik időközben el­költöztek a városba, már nem jönnek vissza, legalább­is nem egyszerűen, és nem ígéretre. Azt kellett felmér­ni: 60—70 éves vagy még idősebb emberekkel eltu- dunk-e jutni egy olyan szint­re, hogy azzal már megcsil­lantsunk valamit, amire le­het embereket visszahívni. AZTÁN ELKEZDTEK A NULLÁRÓL „ÉPÍTKEZNI”. Egyáltalán étkezési lehető­séget teremteni. Aki dolgo­zott, az étteremben kapott főtt ételt — ami a mai ellá­tási viszonyok mellett na­gyon sokat jelentett. És ki­jelölték a kertet, ahonnan majd alapanyag lesz ... Már­cius 3-án (kicsit később az ott szokásosnál) húsz idős ember jelent meg számár as kocsijával, és nekiláttak megtisztítani ezt az elhanya­golt, gazos területet, amely régen a község legjobb ré­sze volt. Aztán ekével kezd­ték feltörni a földet, mert minden más a gazdaságban maradt. Krumpli, hagyma, zöldség, dinnyemag került a földbe. Az aszály azonban embertelen gondokat zúdított a fejükre, s valami vész ka­pott a búzájukba is. Régi munkatársai, a növényvédő repülők segítették ki a baj­ból... Jellegzetes, faburkolatú lakóv ház Burgasz közelében. — Fél évig mindennap krízishelyzet volt — emléke­zik az elnök. — De ezalatt sem hagytuk egyetlen napra sem hús, meleg étel nélkül az embereket, a dinnyesze­zonban pedig az idős. koráb­ban úgyszólván már minden­nel leszámolt emberek annyi dinnyét ettek, amennyit csak akartak — holott azelőtt már évekig szinte egyiküknek sem telt rá. Most talán már' kiegyene­sedhetnek a szvetlinai öre­gek. Kezdenek bízni, hiszen úgy tűnik, kibírnak egy semmiből, nulláról indult esztendőt. Most pedig már időben kezdhetik alapozni a következőt. — MINDENBŐL A LEG­JOBBAT AKAROM megsze­rezni Szvetlinára — kemé- nyedik meg Dimiter Mihaj­lov, s példákat említ. — Most tárgyalok egy burgaszi nagyvállalattal, amelyiknek sertéshúsra van szüksége. Mi adnánk, bár nekünk még csak az alapállomány van meg. Pénzt kértem előre, mert egy olyan modern ser­téstelepet szeretnék itt aránylag rövid idő alatt lé­tesíteni, ahol 500—1000 disz­nót mindössze két ember el tud látni egy műszákban. A tárgyalások eredménnyel ke­csegtetnék. Egy másik témá­ban talán ma volt az első igazán sikeres napom — ezért is késtem egy kicsit. — A burgaszi tejfeldolgozó kom­binát kemény feltételekkel ugyan, de adott 30 ezer levát, hogy egy tejfeldolgozó üzem építéséhez hozzákezdhes­sünk. Most dollárra szeretnék Szert tenni, akár drágán is, hogy holland technológiát szerezzek. A jószágokat fél­szabadon neveljük majd. Közben bivalyt telepíte­nek (tejfeldolgozásra és tc- vábbtenyésztésre) s az elnök terve, hogy ezt (és egyéb részlegeket is) egy-egy csa­lád, vagy kis közösség válllal- kozásába adja. Vállalkozá­sok szövevénye lesz az egész szövetkezet... S HOGY MIÉRT „NEHÉZ EMBER” Dimiter Mihajlov? Mert szeret, és akar is dol­gozni, nem fogad el indoko­latlan korlátokat, nem ismer lehetetlent. Most arra kíván­csi, az új Bulgária kedvez-e az ilyen embereknek. Mert arra nézve, hogy régen az ilyesmi nem volt előny, már van tapasztalata. Mást akart, mint a központ — kirúgták, vagy lehetetlenné tették. Két­szer is újrakezdte, bizonyí­tott. Most — kivételesen — egy aránylag jól menő mun­kahelyet, jó állást adott fel, amikor Szvetlinára hívták, hogy a semmiből teremtsen életet egy benne bízó falu­ban. (Vége) Marik Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents