Kelet-Magyarország, 1990. október (50. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-29 / 253. szám
1990. október 29. 3 Kelet-Magyaromig Itt a11-277! Válaszol: Cselényi György újságíró Többen arról érdeklődtek: kinek, s mennyi munkanélküli- segély jár? Juhász Gábor, a Megyei Foglalkoztatási Központ igazgatója elmondta, hogy munkanélküli-segélyre az jogosult, aki az utolsó munka- viszonyának, biztosított bedolgozói jogviszonyának, szövetkezeti tagok esetén tagsági viszonyának megszűnését, illetve foglalkoztatásának szüneteltetését megelőző három éven belül 18 hónap munkaviszonnyal, munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszonnyal, biztosított bedolgozói jogviszonnyal rendelkezik, s utolsó munkaviszonya megszűnése óta egy évnél hosszabb idő nem telt el, és akinek a lakóhelye szerinti illetékes munkaközvetítő szerv nem tud a képzettségi szintjének, egészségi állapotának megfelelő munkahelyet kínálni. A munkanélküli-segély összege, ha a dolgozónak a vállalat mondott fel, akkor a száznyolcvanadik napig az átlagkereset 70 százaléka, a 181. naptól kezdődően pedig a 60 százaléka. Ha a dolgozó mondott fel, akkor a 180 napig az átlag- keresetének 65, a 181. nap után meg az 55 százaléka. Ha a dolgozó kilépett, akkor az említett időhatárok szerint 60, illetve 50 százalék. Az átmeneti munkanélkülisegély az illető kérelmére 365 napig jár. Ha valaki ezután sem tud elhelyezkedni, akkor a kérelmére őt átmeneti munkanélküli járadék illeti meg. Ez utóbbi is 365 napig folyósítható. Az átmeneti munkanélküli-járadék összege a 181. naptól járó munkanélküli-segély 75 százaléka. Sokan kérdezték: a megyében milyen munkahelyteremtő potenciálisan kedvező lehetőségekkel rendelkező területek segítése, ahol a kibontakozást tőkehiány gátolja. Lényeges: a gazdaság kap prioritást. Támogatást pályázati rendszer keretében és kemény feltételekkel adnak, mely vissza nem térítendő lesz. Egy férfi arról tudakozódott: mi történik akkor, ha a munkanélküli személy a lakása OTP-törlesztését nlem tudja fizetni? | Az OTP megyei igazgatóságának nyíren yházi körzeti fiókjánál azt i tájékoztatást kaptuk, hogy s munkanélküli-segélyben részesülő, valamint az a dolgozó, aki munkanélküliként nyilvántartásba vételét követően elhelyezkedett, de a jövedelmi új munkahelyén (a régihez képest legalább 30 százalékkal csökkent, ké 'heti a lakásépítésre, I vagy -vásárlásra felvett állami pénzintézeti kölcsön törlesztésének a kamat megfizetésére való mérséklését, vagy felfüggesztését. A mérséklés, vagy feK függesztés a jövedelemcsökkenés időtartamára, de legfeljebb egy évre adható. A jogosultságról szóló igazolást a lakhely szerinti önkormányzati szerv adja ki, és felfüggesztés esetén a kamatokat a pénzintézet a Foglalkoztatási Alappal számolja el, vagyis azzal térítteti meg A mikor vasárnap e sorokat papírra veti a krónikás, még nem dőlt el véglegesen semmi, még folytatódnak az idegtépő, feszült tárgyalások a sztrájkolok és a kormány között. Még csak az visszhangzik bennünk, hogy a pihenésre szánt hétvége kifárasztott egy országot, mély aggodalom ült az arcokra, elszántság és ri- adtság tükröződött a tekinteteken. Még mindannyiunkban visszhangzanak a kemény, egymásnak ütköző nyilatkozatok, vélemények arról, hogy ez a blokád már régen nem taxisügy. Személyesen és telefonon számtalan értékelés jutott el szerkesztőségünkbe — s jönnek még most is — melyek kifejezik szolidaritásukat a gépkocsivezetőkkel, avagy hangoztatják, hogy kinek, mihez van joga: egyáltalán kinek használ az ilyen országossá nőtt útlezárás. Egyszer le kell nyelnünk a békát — mondja az egyik — arra célozva, hogy a korábbi rendszerben felgyülemlett gazdasági bajokat most, a bontakozó demokrácia keretein belül kell megoldani, s ejz áldozatokkal jár, erről nem most értesülünk. Elhangzik aztán erre a kontra is: éppen a demokrácia játékszabályai közé tartozik, hogy az érintettek időben felkészülhessenek a megrázkódtatásokra, ne sokkszerűen érje őket a legutóbbihoz hasonló bejelentés. Mondják aztán azt is: a benzinár „egy szűk réteg” helyzetét érinti, mire a felelet: érinti ez az egész népet, hiszen a költségek növekedését végül is áthárítják a lakosságra, s ed már újabb százezreket, millióA remény sávjai kát taszíthat a létminimum alá. Üjabb jelzés: „Más országokban is volt már hasonló helyzet, de ott fokozatosan, elviselhetőbb módon igyekezett megoldást találni a kormány”. Közben dagadnak a sorok az élelmiszerboltok előtt, magasra csap a félelemből táplálkozó felvásárlási láz, a rádió üzeneteket közvetít elakadtakról, gyermekükért aggódó szülők szavaiból. Az újság is teszi a dolgát: kendőzetlenül tudósít az eseményekről, remélve, hogy a sorok még eljutnak a torlaszokon túlra, az olvasókhoz, jelzést és biztatást nyújtva, hogy az élet azért nem állhat meg __ Leírtuk, s megismételjük: a kialakult helyzetben nehéz az egyértelmű állásfoglalás, még nehezebb valamiféle recept adása, hiszen a barikád mindkét oldalán szorult helyzetben lévők tartják magukat, megkísérlik a lehetetlennek tűnőt, rátalálni a kivezető útra. Szinte óránként változik a helyzet, hol fellélegzünk, hol újra összeszorul a torkunk, mert már az információk is ellentmondanak egymásnak. Egyre fáradtabbak a politikusok, kial- vatlanok a polgármesterek és a kapitányok éppúgy, mint a torlaszoknál strázsáló sofőrök. Módosítja korábbi kijelentését a köztársasági elnök és nyilvános pontosítás alatt szenved a tv-riporter. Az ilyen feszült, felzaklatott légkörben hovatovább már ez is természetes. Mégis: csordogálnak a nyugtató információtöredékek is arról, hogy a fővárosban, a nagyobb vidéki városokban — elsők között például Nyíregyházán — az élet teljes bénulását megelőzendő kinyitnak egy-egy sávot, hogy ne csak a mentő, a tej- és kenyérszállító kocsik, hanem az itt rekedt külföldiek és a munkába igyekvők is eljussanak céljaikhoz. Jön a hír Fehérgyarmatról, hogy a vasárnapra hajló éjszakai tárgyalások nyomán a fuvarozók úgy döntöttek, felszabadítják a városba vezető valamennyi utat... T ovábbra is várjuk az ilyen hírek megerősödését, s főként az egyezség létrejöttét, jól tudván, hogy ha ez bekövetkezik, akkor is marad még sok megoldandó, súlyos gondunk. Ezek a fokozatosan megnyitott útsávok mégis a remény sávjai: végül talán találkozik a több ezer szándék és akarat, bizonyságául annak: balka- nizálódás helyett a nép, a kormány bölcsessége megóvja még gyenge és törékeny demokráciánkat. Talán nemcsak remény marad ... Angyal Sándor Szemvizsgáié szalu Bár korábbra ígértek, szombaton végre át is adták Nyíregyházán a Kontrax-Fo- topex által üzemeltetett Szemvizsgáló és Látszerésze- ti Szalont. A város szívében, az Országzászló téren igazán elegáns körülmények között fogadják a vásárlót hétfőn reggel kilenctől, az induló árukészlet ötmillió forint értékű, köztük olyan világ- színvonalú cégek keretei, mint az Essilon, Ywes-Saint Laurent, Vogue, Benetton, Ray-Ban. Helyben komputeres szemvizsgálatot végeznek, kiegészítve szakorvosi vizsgálattal is. A szemüveget pedig legkésőbb két hét alatt elkészítik, de kérésre akár azonnal. Iparkodó IPOSZ A vagyonnevesítés még hátra van Nagykúllói újdonság: az új óvoda beruházásokra van kilátás? Megtudtuk: a Megyei Foglalkoztatási Központ idén januárban alakult meg. A munkahelyteremtés rendkívüli nehézségekkel jár, de ennek ellenére ez évben már Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a foglalkoztatási alapból 150 millió forinttal mintegy ezer munkahely létrehozását támogatták. Ez az igények kielégítéséhez édeskevés, hiszen 1990. október 22-én a megyében 6700 embernek számfejtettek munkanélküli-segélyt. A munkahelyteremtő beruházásokkal kapcsolatban megkerestük Medgyesi Józsefet, a megyei tanács köz- gazdasági főosztályának vezetőjét is. — A Területfejlesztési és Környezetvédelmi Minisztériumnak munkahelyek létrehozása az egyik fő feladata —mondta. — A területfejlesztéssel foglalkozó konkrét szervek és azok területi egységei kialakulóban vannak. A pénzügy-minisztériumban ennél előbbre tartanak. Koncepcionális kérdésekkel jelenleg ők foglalkoznak. Cél: központilag kevesebb területfejlesztési törekvést meghatározni, de azokhoz aztán az anyagi erőket kellően összevonni. Négy alapvető dologban gondolkoznak: 1. az elmaradott térségek gazdasági, infrastrukturális elmaradottságának csökkentése, 2. a kedvezőtlen mezőgazda- sági adottságú területek gondjainak enyhítése; ennél is fontos szempont a munkahelyteremtés, valamint bizonyos preferenciák működtetése, 3. az ipari válságövezetek kezelése, támogatása, 4. a Gazdasági érdekképviseletet kell felvállalni az IPOSZ- nak, folytatta. Politikailag függetlenül, de a pártokkal együttműködve végezze tevékenységét, mert az elnök szerint az elkövetkező négy évben több választási ciklust meg fogunk érni és ilyen helyzetben egyik párt pozíciója sem stabil. A piac törvénye A volt KIOSZ-ban kötelező volt a tagság, a szervezetet felülről irányították, addig az IPOSZ nem a magánszemélyek országos szervezete, hanem a jogi személyiségű ipar- testületek országos szövetsége. A 227 ipartestület, amely megalakította az IPOSZ-t, 17 megyében létrehozta a Területi Szövetséget is. A vagyonnevesítés után vállalkozásokba kezd; a tagdíjat fizetőknek szolgáltatásokat nyújt, azoknak, akik a vállalkozások irányába kacsingatnak, a piaci viszonyoknak megfelelően ezt a szolgáltatási díjazásért fogja nyújtani. A személycserékről és a megmaradt vezetőkről szólva elmondta, hogy a szövetségnek nem az iparosokat kellett lecserélni, hanem a szervezeti rendet kellett megváltoztatni és akik ezt régen tudták, azok hajtották végre. A tagság pedig a régi embereknek is bizalmat szavazott, nem úgy, mint más szervezeteknél, amelyeket a porba döntöttek. Ennek ellenére, tette hozzá az elnök, egy éve sem a területi, sem az országos szövetségnek nem fizetnek tagdíjat. Az ipartestületek a legszélsőségesebb végletek között vannak: van, ahol a tagság 70 százalékát elvesz ették, máshol a 95 szá— Nagyon sok vád ér bennünket az Ipartestületek Országos Szövetsége megalakulása óta, hogy a volt KlOSZ-vezetök átmentették hatalmukat és tulajdonképpen semmi nem változott a névcserével — kezdte a napokban azt a beszélgetést Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetsége elnöke Nyíregyházán, amelyen a megyei ipartestület és a szövetség vezetői vettek részt, A Dorogi Ipartestület lakatos-esztergályos mestere, akit szeptember 23-án az IPOSZ alakuló közgyűlésén választottak elnöknek, a megyék közül először Sza- bolcs-Szatmár-Beregbe látogatott el. zalék megmaradt, van, ahol 66 forintot szednek tagdíjnak és anyagi csőd előtt állnak, máshol szigorú feltételt szabtak a tagsági belépéshez és fennmaradtak. Szolgáltató iroda nyílik Ilyen körülmények után alakult meg az IPOSZ, amelynek alapításakor egyéni és politikai érdekek is megjelentek, amelyek a szétdara- bolást akarták. Végül nem ezek győztek. Ezek után megfelelő összefogással és konkrét elképzelések alapján be kell indítani az ipartestületek működését. Január 20-ig közgyűlést tart az IPOSZ, ahol a volt KlOSZ-vagyont nevesítik, és az évi költségvetési tervet elfogadják. Még ebben a hónapban az IPOSZ egy szolgáltató iroda felállítását tervezi, amely információ- közvetítő, valamint sajtó- és propagandafeladatokat lát el. Az oktatás, a szakmunkás- képzés és a mestervizsgáztatás, valamint nyugati tanulmányutak megszervezésére is külön szakcsoportot hoznak létre, mondta az elnök, a német állam utóbbira 8,3 millió márkát szán. Kisüzemek magántulajdonban A következő lépés, fejtette ki Szűcs György, hogy nem a hagyományos rend szerint tartjuk a kapcsolatot, várjuk, amíg hívnak, helyette más gazdasági érdekképviseletekkel, a kormánnyal, a parlament bizottságaival megismertetik az IPOSZ elképzeléseit. Mindezekkel információs hálózat kialakítását is tervezik, valamint jövőre az IPOSZ a Közös Piaci információs láncolathoz is csatlakozni kíván. Ehhez, hangsúlyozta az elnök, a közgazda- sági környezet megváltoztatása lenne szükséges. Adó-, bank-, biztosítórendszerek, a vámjogszabályok megreformálása elősegítené az iparosok munkáját. A helyhatósági választások után megkezdődik a privatizáció, mondta befejezésül az elnök. Körülbelül 40 ezer kereskedelmi és vendéglátó egység és majdnem ugyanennyi 10 fő alatt foglalkoztató kisüzem kerül magántulajdonba. Ezzel együtt jelentősen duzzadni fog a vállalkozói létszám, amely remélhetőleg az ipartestületek egységét fogja erősíteni. M. Cs. Makovecz Imre építészstúdiója tervezte a nagykállói Petőfi utcai új óvodát. Az impozáns épületben 125 gyermek kap elhelyezést. Képünkön; az óvoda bejárata. (Elek Emil felv.)
