Kelet-Magyarország, 1990. október (50. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-24 / 249. szám
4 Kelet-Magyarország 1990. október 24. Űineni ilésl tartott a narlaniCDt (Folytatás az 1. oldalról) vallott és vitathatatlan egy cél, a nemzet függetlensége, a semlegesség, az igazságos, minden szennyétől megtisztított, kizsákmányolást nem tűrő, szocialistának vélt közösségi társadalom megteremtése. Ahogyan azt a forradalmat vállaló újjáéledt pártokkal és a forradalmi szervekkel teljes egyetértésben Bibó István megfogalmazta. — Nehéz órákat, nehéz heteket élt át a nemzet akkor, amikor 1956. október 23-nak napja virradt ránk — kezdte beszédét az ünnepi ülés másik szónoka, Antall József miniszterelnök. — Ugyanilyen napsütés, ugyanilyen időjárás uralta az országot. Iszonyatos terhek, iszonyatos megpróbáltatások, népünk ezreinek, százezreinek börtöne, deportálása, hadifogsága, a zsarnokság fájdalma uralta az országot. S ekkor hetek, hónapok alatt valami megmozdult mindenkiben. Ezt érezte mindenki azon a reggelen — azok is, akik esetleg nem tudták, hogy mi történt még az előző éjszaka, és azok is, akik még nem vettek részt mindazokban az eseményekben, amelyeket előtte átéltünk. Október 23-ára emlékezni azt jelenti, hogy nemzeti mitológiánk egy fejezetét, agy időszakát kell nekünk újra megfogalmazni. — A népek történetének vannak mélyen elemzett, mélyen átélt, kegyetlen tanulságokat tartalmazó, racionális konzekvenciái. De kell hogy legyenek a mitológia tárgykörébe tartozó, mitológiaként őrzött, átélt eseményei is. Ha nincs mitológia, akkor nincs lelki közösség. Az Amerikai Egyesült Államoknak csak 200 év a nemzeti története, de nemzeti mitológiájának része a függetlenségi háború és az egymást marcangoló, az egymást irtó polgárháború. A mi mitológiánk része számos szabadságharcunk, számos szabadságküzdelmünk. E mitológiák éltetik a nemzetet, és e mitológiák — akár a Rákóczi-szabadságharc, akár 1848—49, akár 1956 —, a nemzet lelkiségének, a nemzet hitének, akaratának egy történeti képbe való megőrzése és összegyűjtése. 1956 egyenrangú fejezete lett nemzeti mitológiánknak akkor is, ha rövideb'o időszakot ölel át, de történelmi jelentőségében nem kisebb, mint a'megidézett hosszabb események. Az Országgyűlés ünnepi ülését követően az 1956-os forradalom és szabadság- harc mártírjaira emlékezve koszorúzási ünnepséget tartottak a rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájában. Göncz Árpád, Antall József és Szabad György katonai tiszteletadás mellett helyezte el a kegyelet koszorúit a négy mártír, majd Nagy Imre néhai miniszterelnök sírján. Antall József miniszterelnök vasárnap kora délután hazaérkezett hivatalos egyesült államokbeli körútjáról. □ A kormányfő megérkezése után a Ferihegyi repülőtéren röviden válaszolt a megjelent újságírók kérdéseire. Elmondta, hogy mostani tengerentúli útjával még szorosabbá váltak a magyar—amerikai kapcsolatok, amelyek eddig is nagyon szívélyesen alakultak. Kézzel fogható eredmény, hogy az Egyesült Államok segítséget ígért Magyarország esetleges rendkívüli nehézségeinek leküzdésére. Ilyen jellegű támogatás a magyar aszálykárok enyhítéséhez nyújtandó pénzügyi támogatás, de ide tartozik az energiagondok ügye is. A beszélgetésben részt vevő Jeszenszky Géza külügyminiszter hozzáfűzte, hogy az energiaproblémák kérdése más országokkal folytatott tárgyalásokon is felmerült, s ezek alapján megállapítható: Magyarország minden barátja érdekelt abban, hogy a magyar gazdaság ne kerüljön kritikus helyzetbe emiatt. A külügyminiszter ennek kapcsán megerősítette azt a szombaton elhangzott tájékoztatást, miszerint remény van arra, hogy Magyarország — amerikai támogatással — kedvezőbb feltételekkel juthat közel-keleti olajhoz. A rádió tudósítója arról érdeklődött: szerepel-e a tervek között egy esetleges Antall—Gorbacsov találkozó. A miniszterelnök közölte: konkrét időpontot egyelőre nem jelöltek ki egy ilyen találkozóra. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne meg a politikai vagy személyes szándék az eszmecserére. Ehhez azonban várhatóan még további egyeztetések szükségesek. Népünk példát adott Kelet-Európának (Folytatás az 1. oldalról) atalok a szovjet csapatok kivonását, hazánk függetlenségét, a szólás- és sajtószabadságot, a szabad választást, a Szovjetunióból a hadifoglyok hazaengedését, a nyugati egyetemek megnyitását a magyar fiatalok előtt — egyebek közt ezt sürgették levelükben. A közgazdasági szakközépiskola diákjai is csatlakoztak a levélben foglaltakhoz, 1956. október 27- én. 764 ifjú látta el kézjegyével a táviratot. Milyen is volt 1956? • Ha megvallatjuk a történelmet, 1848, 1918 és napjaink forradalmának előzményeit fedezhetjük fel abban a 13 napban, amelynek leverése után féktelen terror kezdődött hazánkban — mondta a szónok, majd kitért Nagy Imre, Maiéter Pál és harcostársai áldozatvállalására és arra: az új hatalomba kerültek gátlástalanul leszámoltak a forradalom és szabadságharc eseményeiben a legcsekélyebb szerepet vállalókkal is. A Szózat hangjaival ért véget az ünnepség, majd az Északi temetőben Szilágyi László és Tomasovszki András sírjánál több száz ember emlékezett a 34 esztendeje történtekre és adózott a mártírok emlékének. Katonai tiszteletadással rótták le kegyeletüket a szervezők. Bajtársak és sorstársak — így szólította meg az egybegyűlteket Lukács András nyugállományú őrnagy, a Történelmi Igazságtétéi Bizottság 56-os tagozatának megyei elnöke. Lopva ünnepelhettük nemrég még az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóit, noha a magyar nép már 34 évvel ezelőtt példát adott Kelet- Európának, hogy kibonthatja a szabadság zászlaját és lerázhatja az idegen uralom béklyóit. Mi, 56-osok, később is vállaltuk a sorsunkat, sem be- 1 hódolni, sem együttműködni nem akartunk az új rendszerrel. Bár láttuk: céltuda- | tos rendszerességgel tüntették el az 56-osokat. Most, a rendszerváltás idején mi nem leszámolást, hanem elszámolást akarunk, nevezzék nevén a bűnösöket, akik hozzájárultak, hogy idáig jutottunk. Anyagilag nem lehet rehabilitálni a mártírok hozzátartozóit, de sírjuknál fogadjuk: a hősök emléke örökké élni fog szívünkben. — Emlékeznünk kell a 34 évvel ezelőtti eseményekre, hogy rátaláljunk ma a demokráciába vezető útra — mondta bevezetőjében Demeter János, a TIB elnökségének tagja az egykori rabtársak nevében, — Harminc éven át azt sem tudtuk, hol "hántolták el a két nyíregyházi mártírt. Egy évvel ezelőtt, a temetésükön még a félelem volt az úr, sokan tartottak a visszarendeződéstől. Másodszor állunk itt a hősök sírjánál, immár félelem nélkül. A magyarság kollektív bűnössége miatt elszenvedett megtorlás több mint tíz esztendő után 1956-ban forradalomba torkollott, s ezután a bolsevista uralom soha nem tudta eltüntetni a hatalmán ütött rést. Forradalmunk tüzét lefojtották, de az a tűz soha nem aludt ki a szívekben. Gyászos emlékű mérleget vonhatunk a jogelmélet és joggyakorlat meg- tiprásából, a legyilkolt hazafiak, a megkínzott és megnyomorított emberek ezreinek életéből. — Kötelességünk az 1956- os forradalom és szabadság- harc eszmeiségét továbbvinni, hiszen ez a forradalom világító fáklya a demokráciáért küzdő erők, pártok, kormányok és az utódok előtt. A mártírok halála fájdalmasan értelmetlen, de azok az ifjak, akik 34 éven át hazug történelmet tanultak, immár legyenek tanúi az igazságnak. Ezt követően a hála és a kegyelet koszorúit helyezték el Szilágyi László és Tomasovszki András sírjánál a mártírok hozzátartozói, a Történelmi Igazságtétel Bizottságának és 56-os tagozatának tagjai, a honvédség, a rendőrség, az egyházak, a pártok, a szervezetek képviselői és az emlékező résztvevők. T. K. AUTÓSOK FIGYELEM! Autórádiók, riasztók, napfénytetők és egyéb felszerelési cikkek árusítása, beszerelése soron kívül, nyugati és keleti típusokba. VAGÉP-HUNITRON ÜZLETHÁZBAN Nyíregyháza, Lujza u. 1. sz. alatt. Tel.: 10-571 (71759) Emlékező ünnepségek városainkban Fehérgyarmaton 23-án délelőtt a 3. számú általános iskolában irodalmi összeállítással emlékeztek meg a forradalom és szabadságharc 34. évfordulójáról. Az ünnepségen részt vettek a pártok képviselői is. Vásáros- naményban ugyancsak tegnap tartották a megemlékezést, a városi parkban a diákok adtak műsort. Nagykállóban 22-én, hétfőn a művelődési központban tartottak megemlékezést, az ünnepi beszédet dr. Bodor Sándor nyugdíjas pedagógus tartotta. Kisvárdán csaknem százan gyűltek össze hétfőn délután a Flórián téren épp egy éve felállított kopjafa előtt, ahol kezdetét vette a városi ünnepségsorozat. Ezután a régi temetőben — a mintegy kétszáz résztvevő jelenlétében — a háború áldozatainak emlékművére felhelyezték a magyar forradalmak és szabadságharcok tiszteletére készült márványtáblát. Az avatóbeszédet dr. Mezey Károly országgyűlési képviselő tartotta, szólt a város 1956-os történelmi szerepéről, majd az akkori események halotta- iról emlékezett meg. Az ünnepség ökumenikus isten- tisztelettel fejeződött be. Mátészalkán tegnap városi ünnepségen emlékeztek meg a forradalom és szabadságharc 34. évfordulójáról. tettek az itt élők annak az elemi kötelességüknek, amelynek értelmében emlékezniük kell és lehet a falu egykori lakóiról, a háborúkban, illetve az 56-ban elesettekről és elhurcoltakról. Czi- ne Mihály beszédében történelmi napnak nevezte a falu életében október 23-át, majd arra figyelmeztetett, nincsen nép, amely a maga őseit ne tisztelné, mert ha ezt nem teszi, igaz jövőről sem álmodozhat. A magyar nép az egész világnak adott hősöket, — folytatta Czine Mihály, aki befejezésül arról beszélt: Mégsem a gyász, hanem az ünneplés napja ez, amelyen remélhetjük: ahogy minden vihar után kisüt a nap, úgy a nehéz történelmi évek után is jobb jövőt remélhet végre a magyar nép. k. é. Emlékmfiayatás Nyírkátán és Hodászon Megyénk két településén is emlékművet avattak az ünnepek alatt. Nyírkátán október 22-én délután, a görög- katolikus templomnál gyűlt össze a falu népe, hogy megemlékezzen a két világháború, valamint ’56 áldozatairól. Jeney Sándor polgármester üdvözlő szavai után dr. Nagy István országgyűlési képviselő mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta: az emlékezés napja ez a falu életében, amelynek polgárai a magyar történelem részeseiként szenvedésből és nélkülözésből egyaránt kivették részüket. Emlékezés, kegyéletadás, ünneplés, — olyan cselekedetek, amelyek mindig egyidő- ben fordultak elő népünk életében, amelyben gyakran megesett, hogy áldozatot és bűnöst egyaránt háborús bűnösnek neveztek. Legyen az emlékmű talapzata valamennyi vétek temetője, a márványtáblák, s rajtuk az elesettek és elhurcoltak nevének betűi váljanak a jövő jelképévé, — fejezte be a szónok, majd ökumenikus istentisztelet, s a falu iskoláinak műsora következett. Hodászon október 23-án avatták a háborús, illetve 56- os emlékművet. Kujbus János, a Történelmi Emlékbizottság elnöke bevezetőjében arra emlékeztette a megjelenteket, milyen fontos az, hogy ha késve is, de eleget Nyírkátán az egyházak képviselői tartottak ökumenikus istentiszteletet, hogy a falu egykori lakóira, elesettekre és elhurcoltakra emlékezzenek. Hodászon Czine Mihály személyes emlékeinek felidézésével is figyelmeztetett arra: a meghaltakra, elpusztítottak- ra a jövőnk megőrzése miatt is gondolnunk kell. Elmarad a VSZ-csúcs A szovjet külügyminisztérium illetékese az MTI moszkvai irodájának kérdésére sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudta kedden este azokat az értesüléseket, amelyek szerint elhalasztják a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének budapesti ülését. Jól értesült moszkvai források azonban bizonyosra veszik a november 3—4-re tervezett értekezlet elhalasztását. A VSZ PTT budapesti ülésére e források szerint minden bizonynyal a november 19-i párizsi európai csúcstalálkozó után kerül sor. Lesz-e Jegy rendszer ? A moszkvai tanács napirendién Az alapvető élelmiszerek jegyre való árusítása mellett foglalt állást hétfőn a szovjet főváros tanácsának elnöksége. A moszkvai jegyrendszer bevezetésére vonatkozó döntést a moszkvai tanács novemberi ülésének kell jóvá hagynia. Az elnökség indoklása szerint a lépésre azért van szükség, hogy ilymódon biztosítsák a lakosság szociális védelmét a piaci viszonyokra való áttérés időszakára. A moszkvai tanács elnöksége ugyancsak a novemberi ülés elé terjeszti a kis- és középvállalatok privatizálására vonatkozó javaslatát. A Tekintélyes látogatók Németországban Bonnban hétfőn megerősítették, hogy Mihail Gorbacsov szovjet elnököt és Tade- usz Mazowiecki lengyel miniszterelnököt november első felében várják Németországba. A legújabb hírek szerint Gorbacsov november 4. és 6. között tartózkodik Németországban, és szovjet részről aláírja a német—szovjet alapmegállapodást a jószomszédságról, a partneri kapcsolatokról és az együttműködésről. Mazowiecki látogatása november 8-án kezdődik, s Németországba jön még a párizsi Helsinki-csúcsértekezlet előtt George Bush amerikai elnök is. Közös Piac Egyezmény Romániával Hétfőn Luxembourgban, a közöspiaci külügyminiszterek értekezlete kapcsán aláírták a Közös Piac és Románia öt évre szóló kereskedelmi és gazdasági együttműködési egyezményét. Az aláírás július óta halasztódott a júniusi bukaresti tüntetés véres leverése miatt érzett nyugat-európai felháborodás kifejezéseként. Románia részéről a dokumentumot Petre Roman kormányfő látta el kézjegyével, aki azt bizonygatta, hogy Románia immár teljes mértékben elkötelezett az Európai Közösség által vallott eszmények mellett és azt ígérte, hogy a júniusihoz hasonló események nem fognak többé megismétlődni.