Kelet-Magyarország, 1990. október (50. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-21 / 248. szám
Mivel ennek azonnali napirendre tűzése tárgyalás- technikai nehézségeket okozna, a kérdéseket a parlament következő ülésén tárgyalják. Az Országgyűlés ugyancsak elfogadta a rádió- és televí- zióstúdió-alapítás korlátozásáról, valamint a frekvenciamoratóriumról szóló törvényjavaslat, továbbá Szo- kolay Zoltánnak, a Polgári Törvénykönyv és a sajtóról szóló törvény módosításával kapcsolatos önálló indítványa sürgős megtárgyalását. Bár szombaton részleteiben vitatták a honvédelmi törvény egyes módosító indítványait, a vélemények hasonlóan alakultak, mint a keddi ülésnapon, az általános vitában. Ismételten kitűnt, hogy a kormánykoalíció tagjai általában tartanak a magyar hadsereg szétzilálódásáFőhajtás lévőnkért E gy nemzet ünnepe a nemzet önbecsülése. Ünnep jön újra, s minden okunk megvan rá, hogy emelt fővel idézzük 1956. október 23-át, s 1989 hasonló dátumát. Az elsőt azért, mert 34 évvel ezelőtt történelmi mércével is kiemelkedő naphoz érkezett hazánk: a népfelkelés szabadságharccá magasztosult; az utóbbit azért, mert éppen egy éve fogadta újon- gó tömeg szívből jövő lelkesedéssel a történelmi bejelentést az Országház erkélyéről: kikiáltották a Magyar Köztársaságot. A felgyorsult változások közepette, az ünnepi készülődésben is nagyon sokan gondolunk arra: jó volna már végre gyász, fájdalom és félelem nélkül, felszabadultan megülni nemzeti ünnepeinket. Sajnos, a sors eddig nekünk mást szabott ki: történelmi dátumokra, eseményekre jóformán csak úgy emlékezhetünk, hogy egyszerre kell örülnünk és gyászolnunk. Nemcsak a századok során a harctereken elesett hősöket, hanem a változásokért életüket áldozott névtelen harcosokat is köny- pyezzük a lobogó zászlók alatt. Meggyászoljuk a letört forradalmakat, s a rákövetkező megtorlások áldozatait. Nem szükséges ehhez ezer évet visszalapoznunk történelmünkben, elég, ha csak három dátumot említünk: 1848, 1918, 1956. Mind háromszor közös volt a népakarat, a vágy a szabadság, az emberhez méltó élet iránt, de sajnos közös volt a kíméletlen vég is: az idegen hatalmak megsemmisítő csapása, s a menetrendszerű szigorú számonkérés kötéllel, golyó által, börtöncellával, testi és lelki terrorral, az igazság elhallgatásával, megtévesztő hangzatos szólamok skandálásával, s az új tör- leszkedök érdemtelen felemelésével. Harmincnégy éve is a jobbítás szándéka vezette a népfelkelőket, nem valamiféle bosszúvágy egy vesztes háborút követő kisemmiző évekért — s történt minden azután „magyar módra”, mint oly sokszor a századok során. Ki-ki személyes élmények, vagy most már hamisításmentes olvasmányok alapján idézheti fel a történteket, értékelheti az azóta eltelt évtizedek hibáit, bűneit és eredményeit, erre is jó ez az ünnep. Talán a legfájdalmasabb érzések sem tudják elhalványítani immár mai valóságunkat: végre népünk elindulhatott a demokrácia útján, s talán nem óhaj marad csupán a kijelentés, hogy végre valóra sikerül váltanunk mindazt, amit 1843, 1918 és 1956 nem tudott elérni. Hihetetlen tempóban formálódik új életünk, miközben most is megszenvedjük az újjászületés fájdalmait. Tény, hogy a magyarság az évszázadok során számtalanszor mutatott példát a világnak a haladásért, a függetlenségért, az ember méltóságáért indított küzdelemből. Most is ez történik, hiszen rajtunk a világ szeme, mint olyan országon, amely az elbukott, levert forradalmai után is megőrizte hitét, eltökéltségét, s amely az utóbbi években a diktatúrából a demokráciába vezető úton a zászlóvivő szerepére vállalkozott. Történészek még nagyon sokáig elemzik, értékelik majd azt a folyamatot, amely elvezetett a mába: az azonban tudományos kutatás nélkül máris kiviláglik, hogy népünk okult a vérzivatarokból, a tengernyi áldozatból, s most megfontoltan, a realitások figyelembevételével vívja vértelen forradalmát, amelynek egyik garanciája a nemzeti megbékélés lehet. Nem jelent ez felmentést a bűnök alól, amiért kinek-kinek vállalnia kell a rá eső felelősséget. Ám mindenképpen jelenti a leszámolásmentes, a szélsőséges megnyilvánulásokat elvető tiszta szándékok érvényre juttatását, a demokrácia intézményes működtetését, az értékek helyreállítását, a másik ember hitének, meggyőződésének címkézés nélküli, messzemenő tiszteletben tartását. Harmincnégy évvel ezelőtt a Parlament erkélyéről ezt így fogamazta meg a mártír Nagy Imre: „A mi erőnk a demokratizmus, az alkotmányos rend és fegyelem, a legszélesebb hazafias demokratikus erők egysége...” Egy éve ismét eljutottunk népünk újabb történelmi szakaszának nyitányához, államunk európai értelemben vett demokratikus átalakításához. Kötelességünk feltárni és bevallania múltat de még nagyobb feladatunk az előretekintés, az együttes akarat, hogy szünet nélkül munkálkodjunk valamennyien azért a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam legyen. Döntő lépéseket tettünk ezen az úton csupán az elmúlt évben is, s az átalakulás egyik kiemelkedő eseménye volt az önkormányzatok megválasztása. Jól tudjuk viszont, hogy a demokrácia nem csupán kereteket, intézményeket jelent, a demokrácia elsősorban tartalom és cselekvés. M ost nem szalaszthatjuk el a történelmi lehetősé- f get. Törekvésünk találkozik a haladó világ tá- | mogatásával, s ez erőt, reményt kell, hogy nyújt- ‘ son minden felelősen gondolkodó embertársunk- ’ nak, leküzdhetjük a még előttünk tornyosuló nehéz aka- | dályokat. Ez nem lehet pártállás függvénye, ez megma- ; radásunk, Európába visszatérésünk legfontosabb záloga. | A forradalomra emlékezik megyénk népe Nyíregyházán az önkormányzati testületbe bejutott pártok és a függetlenek képviselői a választások utáni első találkozójukon megegyeztek abban, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére külön ünnepséget nem rendeznek, hanem együttesen vesznek részt a Történelmi Igazságtétel Bizottságnak a 34. évforduló tiszteletére rendezett ünnepségsorozatán. A TIB Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei elnöksége és 56-os tagozata október 22-én, hétfőn délután íél kettőkor ünnepi gyűléssel kezdi a megemlékezést a Megyeháza dísztermében. Háromkor az Északi temetőben koszorúzá- si ünnepséggel, katonai díszpompával folytatódik a program a nyíregyházi, mártírhalált halt Szilágyi László és Tomasovszki András kopjafájánál. Az ünnepségre meghívják a pártok és egyházak képviselőit, valamint a Szilágyi és a Tomasovszki családot. Kis’ árdán — ugyancsak 22-én — délután háromkor koszorúzással kezdődik az ünnepség. A Flórián téren épp egy évvel ezelőtt felállított kopjafánál helyezik el a hála virágait. Ezt követi négy órakor a temetőbeli megemlékezés, az emlékhelynél felteszik a forradalom és szabadságharc hőseinek emlékére készített emléktáblát A beszédet Mezey Károly országgyűlési képviselő tartja. Záhonyban 20-ától november 4-ig tart az ünnepségsorozat. Fehérgyarmaton 23- án. kedden délelőtt 10 órakor irodalmi összeállítással emlékeznek meg az évfordulóról a 3. számú általános iskolában. Az elnökségbe meghívást kaptak a városban működő pártok képviselői. Vásárosnaményban október 23-án a városi parkban tartják a megemlékezést, a műsort a helyi diákok adják, szavalatokat, énekeket hallhatnak az ünneplők. Nagykállóban 22-én, hétfőn délután négykor rendezik az ünnepséget a művelődési központ színháztermében. Beszédet mond dr. Bodor Sándor nyugdíjas pedagógus. Mátészalkán 23-án tíz órakor kezdődik a városi ünnepség. «c<ijr fif/knCAI1 A mátészalkai Euromobil Bt.-ben napi tízezer KVIiIUUll f -«“Jr* JjepSUl . darab szerkezeti bútorlap komplett megmunkálásához alkalmas olasz gépsort helyeznek üzembe, amely számítógépes vezérléssel egy menetben végzi el a teljes munkafolyamatot. (Harasztosi Pál felvétele) XLVII. évfolyam, 248. szám ARA: 5,30 FORINT 1990. október 21., vasárnap Göncz Árpái és Antall József felhívása a világ magyarságához (4. oldal) Űj szerepben a hadsereg Ünnepi nagygyűlés 23-án Szombaton délelőtt a képviselők nagy többséggel elfogadták a társadalombiztosításról, a családi pótlékról, valamint az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról szóló törvényjavaslatok sürgősségi tárgyalását. A délutáni szünetet követően az elnöklő Dörnbach Alajos bejelentette, hogy a törvénymódosítás megszavazására a következő ülésen kerül sor. Ennek lezárása után háromnegyet hatkor befejezte munkáját a parlament. Legközelebb október 23-án ül össze az Országgyűlés. Szombattól Záhonyban Zsúfolásig megtelt tegnap délután a záhonyi városháza, s nem is csoda, hiszen ekkor tartotta alakuló ülését ai nemrégiben megválasztott / önkormányzat. E jeles eseményről pedig senki sem akart lemaradni. Szenzációs hir munkavállalóknak Németországban vállalhatnak munkát a megyénkben élő munkát keresők, vagy azok, akik a jelenlegi foglalkoztatásukkal, jövedelmükkel elégedetlenek. A hír szenzációs, a részletekről Rusin József, a megyei foglalkoztatási központ igazgatóhelyettese elmondta: a napokban másodszor érkezett egy levél az Országos Munkaerőpiaci Központtól, amelyben arról tájékoztatnak: az egyesített Németországban magyarok vállalhatnak munkát. (Tavasszal már szerveztek egy ilyen akciót.) Elsősorban a szálloda- és vendéglátóipar, a fémipar, a forgácsolás, az elektronikai ipar várja a munkáskezeket. A 18 és 40 év közötti fiatalok jelentkezésére számítanak. A fogadóország megköveteli a német nyelvismeretet. Ez nem jelenti azt, hogy nyelvvizsgával kell rendelkeznie a kérelmezőnek, csak tudjon az adott nyelven beszélni. Még egy újdonság: nein itthon válogatják ki a jelentkezők közül, ki utazhat külföldre, hanem a német szervezők jönnek hazánkba és megismerkednek a pályázóval, s a kialakult kép alapján döntenek: adnak-e neki munkát és márkás fizetést Németországban. A napokban pályázati felhívás jelenik meg lapunkban is a jelentkezés részleteiről. T. K. Az ülés első szakaszát a korelnök. dr. Kalmár József vezette. Meg keli jegyezni, ebbéli minőségében igen fiatal, éppen negyvenéves. Elsőként Szvák János, a Választási Bizottság titkára a választásokat értékelve elmondta: a város választópolgárainak 31 százaléka ment el szavazni a második fordulóban. A vasutasvárosban közvetlenül voksoltak a polgármesterre is. a hét j előlit közül a legtöbb szavazatot I Bajor Tibor, a művelődési I központ eddigi igazgatója j kapta. így — a képviselők mandátumának átadása után — ő tehette le a polgármesteri esküt. Az újdonsült önkormányzati vezető székfoglalójában többek között elmondta^/ a választási gyűléseken sok mindent ígértek a lakosságnak. Képviselőtársaival azon lesznek, hogy ezeket az ígéreteket beváltsák, mert csak akkor lesz hitele munkájuknak. hisz az ígérgetések kora lejárt. A korelnök felhívta a vendégek figyelmét, hogy az ön- kormányzati ülések — mint eddig is — nyilvánosak, egyes témákban zárt ülést rendelhet el a testület, ám a született döntésekről minden esetben tájékoztatni fogja a lakosságot. (csk) Három folyó öleléséhen (11. oldal) nak veszélyétől, s ezért szembehelyezkednek a liberálisabb elveket, megoldásokat szorgalmazó ellenzékkel. A vélemények ismét a katonai doktrína alapvonalai mentén polarizálódtak. Markáns, ellenzéki véleményként fogalmazódott meg, hogy az ország békéjét, biztonságát nem annyira a sereg ereje, mint inkább egy józan, kiegyensúlyozott külpolitika garantálhatja. A honvédelmi törvény módosításának több órás részletes vitája után is csupán egy kérdésben alakult ki egyetértés a kormány és az ellenzéki pártok képviselői között. Nem toldozgatni, foldozgat- ni kell a régi, még a pártállam által megalkotott honvédelmi törvényt, hanem alapvetően egy másik új törvényre van szükség. C! gm* 1 önkormányzat ■ IQIQI polgármester Máltás állás Níetországli
