Kelet-Magyarország, 1990. szeptember (50. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-11 / 213. szám
1990. szeptember 11. Kelet-Magyarorszäg Mi mennyi? Reflektorfényben ff j r a mezogazdasag az évi népszámlálás után a Központi Statisztikai Hivatal újabb nagy feladatra vállalkozik. 1991 —92-ben általános mező- gazdasági összeírást tart, melynek tervezését a kormány egyik augusztusi ülésén fogadták el. Az adatfelvétellel Magyarország csatlakozik az ENSZ Mezőgazdasági Világszervezetéhez (FAO) 1990. évi világcenzusához, annak javaslatait a részletes program kialakításánál figyelembe vesszük. Ez az esemény a magyar mezőgazdasági öszeírások történetében nem egyedülálló, közel száz éves múltra tekint vissza, szerves folytatása lesz az 1895, 1935 és 1972. évi felvételeknek. Az általános mezőgazda- sági összeírást több összehangolt adatfelvétel alkotja. A nagyüzemek összeírása a rendszeres adatgyűjtések kiegészítésére terjed ki. Ennek során részletesen megfigyeljük a földterület, az árugyümölesösök, szőlők, az állatállomány adatait. Információkat gyűjtünk a nagyüzemi növénytermelés és állattenyésztés költségeinek, árbevételeinek alakulásáról, a főbb növények technológiai adatairól, a mezőgazdasági gépállományról és egyes munkaügyi adatokról. A KISTERMELŐK ÖSZ- SZEIrASÁVAL a FAO mellett a hazai igényeket is ki fogjuk elégíteni. A begyűjtött adatok alkalmasak lesznek a korábbi felvételek eredményeivel való összehasonlításra, de alapot teremtenek a következő évek változásainak mérésére is. A kisüzemek összeírása több részletben történik. 1991. tavaszán teljes körű összeírásra kerül sor. Ennek keretében felmérjük az egyes gazdaságokhoz tartozó személyek, a művelésbe kerülő földterület, az állatállomány és a kisüzemben használt gépek állományát, ősszel a szántóföldi növények, a zöldség-, a szőlő- és gyümölcstermelés terméseredményeit, a termés felhasználási irányait tudakoljuk. Néhány kérdés a gazdálkodás körülményeire is kiterjed. az Altalanos öszSZÉÍRÁS a mezőgazdaságban várható változások előtti kiinduló helyzetet méri fel. Fontos része a mezőgazdasági statisztika megújításának is, oly módon, hogy a teljes körű adatok alapján később mintavételes felvételek segítségével nyomon követhető lesz a szerkezeti változások (reprivatizáció, föld- használat, stb.) alakulása. E felvételek adatai is csak statisztikai célra, ösz- szesítés után használhatók fel. Az egyedi adatokat törvény védi, azokhoz a statisztikai szolgálaton kívül illetéktelen személyek, szervek nem juthatnak hozzá. Barabás Ivánná KSH megyei Igazgatósága Szih autonómia Erről, valamint a nyíregyháziak javaslatáról kérdeztük telefonon Horn Béla megbízott igazgatót. lanuáriB semmi esély — A miskolci ügy nem lehet megoldás, az ottani vezető tevékenységét a gazdasági rendőrség vizsgálja. Az üzemigazgatóságnak januárig semmi esélye sincs az átalakulásra, addig az AFE- OSZ kíván lépni, mivel ő 8 tulajdonos. A vállalat vagyonát érintő változásokhoz addig nem járulnak hozzá az ÁFEOSZ-t megalakító ÁFÉSZ-ok. Ráadásul a Szövaut igazgatói posztjára pályázatot írtak ki, amelyről két hét múlva döntenek. Addig sem akarnak olyan döntést hozni, amely az új igazgatót kész tények elé állítják. Személy szerint mind a teljes önállóságot, mind a kft.-alakítást megvalósíthatónak tartom, de ebben nem én mondom ki a végső szót. A vállalat általános költségeinek emelkedésén túl sokkal súlyosabban érintette a vállalatot az idei kétszeri benzináremelés, amely 47 millióval növelte költségeinket. Mindezek ellenére szerdán délelőtt várom a munkástanács képviselőit, addigra megkérem az ÁFEOSZ konkrét álláspontját a kft. alapításáról. Máthé Csabi TÖKÉLETES AZ EGYETÉRTÉS A SZÖVETKEZETI SZÁLLÍTÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT NYÍREGYHÁZI ÜZEMIGAZGATÓSÁGÁNÁL A GAZDASÁGI VEZETÉS ÉS A MUNKÁSTANÁCS KÖZÖTT. MINDKETTEN A BUDAPESTI KÖZPONTTÓL VALÓ LESZAKADÁST, A VÁLLALATTAL KÖZÖSEN EGY KFT, ALAKÍTÁSÁT AKARJÁK. Januárban éppen a nyíregyháziak buktatták meg a vállalat tervét, mely szerint a 10 üzemigazgatóságot ösz- szevonják és 4 nagyobb egységet alakítanak ki. A többi helyen ugyan morogtak az emberek, de végül beadták a derekukat, itt viszont nem Most pedig az elszakadás tervével jelentkezik a nyírségi üzemigazgatóság. Felmondás az igazgatöhelyelteseknek A Szövaut sorsáról az OKISZ jogutódja, az ÁFEOSZ dönt, amelynek elnöke, dr. Szilvasán Pál nevezi ki a vállalat igazgatóját. Utóbbi hatáskörébe tartozik az üzemigazgatóságok működésének koordinálása, a nyereséges gazdálkodás elérése és az üzemigazgatók kinevezése. Az első félévben már elkészült az üzemigazgatóságok társaságokká átalakításának terve. Az akkori igazgató ennek érdekében hozzálátott a központ leépítéséhez, két igazgatóhelyettesnek is felmondott, de végül őt küldték- korengedménnyel nyugdíjba, így t: terv csak terv maradt — A nyíregyházi üzem- igazgatósághoz utoljára két éve érkezett új tehergépkocsi — sorolja a tényeket OKTÓBER ELSEJÉTŐL megkezdi működését a DUNAPACK Rt. Két osztrák és három magyar papírgyár részvételével, melynek egyik tagja a nyíregyházi gyár is. Az rt. célja a termelőegységek fizetési egyensúlyának renbetétele, és az exportpiac-bővítés, valamint a dolgozók jobb anyagi feltételeinek megteremtése. Képünkön: gépi anyagmozgatás a gyárban. (B. A. felvétele.) Megbecsülni a földből élőket A földtörvénytervezetet és az ágazati kollektív keretszerződést tárgyalta meg a napokban kibővített ülésén a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete megyei bizottsága. Az ülésen részt vevő zömében állami gazdaságok és termelőszövetkezetek szakszervezeti titkárai támogatják a föld egykori tulajdonosainak kártérítését. de csak olyan megoldással, amely nem teremt újabb igazságtalanságokat. Szerintük ne taszítsák létbizonytalanságba azokat, akik ma a földből élnek és nem felelősei, hanem áldozatai a kialakult helyzetnek. Viszont nem értenek egyet azzal a megállapítással, amely szerint az ágazat jelenlegi súlyos gondjait kizárólagosan a nagyüzemi tulajdonformák okozzák. Ez azt az illúziót kelti, hogy a tulajdonforma megváltoztatása megoldást jelent. Az ágazat válsága a jelenlegi agrárpolitikai és az ezt végrehajtó gazdasági szabályozó rendszer következménye. A «beígért „virágzó mezőgazdaság” elérése helyett az indokolatlanul egyre növekvő elvonások lehetetlenné teszik a nagyüzemek működését, mely közvetlen hatása az ott dolgozók létbizonytalansága. A földtörvény elfogadását előzze meg egy kellően megtervezett agrárkoncepció, hangzott el, amely körvonalazza a mezőgazdaságban dolgozók érdekeltségi viszonyát és az ésszerű üzemi és magántulajdon kialakítására törekszik. A törvénnyel egy időben pedig egy mindenki számára érthető, a bizonytalanságot megszüntető végrehajtási rendelkezést is adjanak ki. A kollektív keretszerződés tervezettel kapcsolatban elmondták. hogy sok újszerű, a munkavállalók részére pozitív elemet tartalmaz. Ilyen például a végkielégítés, vagy a 13. havi bér. A tervezetet a MEDOSZ nyilvános vitára bocsátotta. Varga Zoltán üzemigazgató. — A nyolcvan különböző típusú tehergépjármű és pótkocsi egyre jobban elöregedett, többsége szinte nullára van leírva, így nehezen lehet a belföldi és a nemzetközi fuvarozást nyereségesen végezni. Fejlesztések nélkül pedig a gépjárművek, a telepi épületek, berendezések tönkre fognak menni. A másik okunk az önállóságért, hogy a tavaly 4 millió forintos vállalati általános költséggel szemben az első félévben 3,5 milliót fizettünk ki. Ha ez így halad tovább, akkor veszteségesek leszünk. Bezárják a telepei A kimutatások alapján félévkor három üzemigazgatóság könyvelhetett el nyereséget, közülük a nyíregyháziak 1,4 millióval az elsők voltak. Nyíregyházán az általános költség 3,5 százalékkal emelkedett, míg a vállalatnál 76 százalékkal. Utóbbinál jelentős tétel a központban kiáramlott bér, amely 63 százalékos emelkedést mutat. Hogy kik kapták ezeket a jelentős pénzeket bér, illetve prémium formájában azt nem tudják Nyíregyházán. Azt viszont igen, ha a vállalati általános költségeket nem csökkentik, akkor az üzemigazgatóságnál mínusz előjelű lesz az eredmény és akkor joggal félhetnek az itteniek, a veszteséges telepet a vállalat bezárja. — Nem akarunk sztrájkolni, nem akarunk leállni — magyarázza Hegyes István, a munkástanács elnöke. — Egy hónapja küldtük el konkrét javaslatunkat Horn Béla megbízott igazgató részére, de eddig nem kaptunk választ. Ebben egy közös kft. alapításának tervét írtuk le, amelyből 51 százalék tulajdon a telep dolgozóié, 49 százalék pedig a központé. A kft. alapító tőkéjéből átvennénk az üzemegység eszközállományának jelentős részét. A fennmaradó részt lízingelnénk, 20 millió forintot 5 éven keresztül fizetnénk vissza. Utóbbihoz nem ragaszkodunk, maradhatna a vagyon a központé, az is kedvező lenne, ha bérleti szerződést fizetnénk. Mindössze 2-—3 embert kellene felvennünk és a központ nélkül tudnánk tovább működni, hiszen a valutaellátmányon kívül mindent magunk intézünk. Azt is hallottuk, hogy létszámcsökkenéssel és gépjárművek eladásával próbálják nyereségessé tenni a vállalatot. Mi más megoldást keresünk, de a miskolci példát sem tartjuk a legjobbnak. A miskolci üzemigazgató saját kft.-jéhez vitte át a munkát, így az ottani üzem- igazgatóságnál 30 teherautó áll, mert nincs munkája. Kerekek a levegőben. Záhonyban az óriásdaruk nemcsak személygépkocsikat, kisteherautókat is átraknak széles vagonokból normál vagonba. N apjainkban egyre nagyobb jelentősége van a szaktudásnak. A régi mesterségek újra divatba, jönnek, de az újakat se lehet már gyorstalpaló tanfolyamokkal eredményesen művelni. Itt van például a kocsilopás. Igaz, hogy még nem tanítják az állami iskolákban, de a magánkézben maradt tanintézetekben évente pályára bocsátanak jó néhány szakembert. A hülyeséget nem tanítja senki, mégis sokan abból szereznek képesítést. Például aki bezárja Zsigulijába a slusszkulcsot, nyelvvizsga nélkül is alkalmazni lehet vezető beosztásba. Az nem fogja felprivatizálni a kótyavetyél. Aki még nem ismeri a trükköt, annak elmondom, hogyan lehet. Lenyomjuk az ajtózár-biztosító gombokat. A vezetői ülésből kiszállva, a nyitott hátsó ablakon át a bal első ajtót is bezárjuk, majd feltekerve a hátsó ablakot, becsapjuk az ajtóját. így kulcs nélkül bezárható mind a 4 ajtó. Ha ezek után a kulcs az ülésen vagy a kesztyű- tartóban marad — akkor a hülyeségünk bebizonyosodik. Ekkor kell elvontatni autónkat egy kocsilopó műhelybe, és ott a szakemberek percek alatt kinyitják. . . Csakhogy ezt a szakmát a harmadik műszakban űzik, és a mozgó szolgáltatás állandóan úton van. Még a közlekedési rendőNe féljen, a mulatók zárórái után jönnek a szerelők, és percek alatt kinyitják az ajtókat... Ekkor kell előmászni, és A tudási meg kell fizetni rök se tudják, hogy mikor, hol tartózkodnak. A botor úrvezető megpróbálhatja addig is — amíg ki nem jönnek — csavarhúzójával feszegetni az ajtókat. Csikkel kísérletet tehet az elefántfül- ablak vasalatának leolvasztására. Ha sikerül, benyomható és kinyitható az ajtó. Ha elég öreg a gépkocsink, lehetséges, hogy találunk egy rést valamelyik ajtón felül a tok és a nyílószárny tömítésén. Szerezve egy vékony drótot, kis ügyeskedéssel lelógatva azt, felhúzható a biztosító gombja és feltárul az ajtó. De aki tiszteli a másik szakmáját, az nem kísérletezik, hanem bevárja, hogy besötétedjen. Az a típus, aki a slusszkulcsot be szokta zárni — az autóba —, rendszerint a csomagtartót nyitva felejti. Na ez az okos ember éjfél tájban bemászik a csomagtartójába és vár. megfizetni fáradozásaikat, mondván: „Hová parancsolják az urak a fuvart?” — Debrecenbe az Aranybika bárja, még nyitva van — mondják majd az olcsó szerelők. H a a buta úrvezető__ azt válaszolja erre\ hogy de én a rendőrség felé megyek, akkor lehet, hogy a mesterek agyba-főbe verik és visz- szazárják a csomagtartóba. Aztán beszállnak a gépkocsiba, leellenőrzik a gyújtást és elindulnak egy prób aútra Debrecenbe — annak ellenére, hogy összesen 24 üveg sört ittak meg a záróráig. Ha az úrvezetőt félúton kidobják vagy az árokban kötnek ki valamennyien — sohase tanulja meg azt az alapigazságot, hogy a jó szakembert meg kell fizetni... . Kulcsár Attila 3
