Kelet-Magyarország, 1990. szeptember (50. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-08 / 211. szám

1990. szeptember 8. Kelet-Magyarország 3 Tiz város — öt körkérdés (5.) Ringta száll-e elnök úr? Végére hagytuk a megye városi tanácsi vezetőinek fel­tett kérdéseink közfii azt, ami az önkormányzati választá­sokra készülődő településeken az egyik legizgalmasabb: a jelenlegi vezetők jelöltetik-e magukat, szeretnének-e pol­gármesterek lenni, és ha igen, milyen programmal? Ezzel zárjuk e heti körkérdés-sorozatunkat. Csenger, Apáti György tanácselnök: El szeretnék indulni a pol­gármesteri választáson Csen­ger városban. Választási programom alapját képezik: a város és körzete fejleszté­si céljai, a foglalkoztatási helyzet, az oktatás, egészség­ügy, szociálpolitika, keres­kedelem és szolgáltatás te­rén eddig elért eredmények magasabb színvonalú ellátá­sának lehetőségei, különös te­kintettel az idegenforgalom helyi kihasználására. Csen­ger valaha közismert kal­márváros volt, annak a han­gulatát vissza lehetne hozni; továbbá ki lehetne használni az idegenforgalom céljaira Szatmár látványosságait. Ki­emelt feladat a település inf­rastruktúrájának ésszerű üze­meltetése, a helyi lakosság életkörülményeinek javítása a rendelkezésre álló eszkö­zökkel. Fehérgyarmat, dr. Preka Lajos vb-titkár: — Nem kívánok indulni a választáson. Xisvárda, Rákóczi Andris nb. tanácselnök: Független képviselője­löltként kívánok indulni a választáson abban a körzet­ben, ahol születtem. Mátészalka, Kárpáti Tibor tanácselnök-helyettes: Tízezer lakos fölött — így Mátészalkán is — a képvise­lőtestület választja a polgár- mestert. Így lehetőség adódik arra, hogy a jelöltségre pá­lyázó annak összetétele isme­retében hozza meg végső döntését. Az elhatározást je­lentősen befolyásolhatják azok az önkormányzattal ósz- szefüggő törvények is, ame­lyeket még ezután alkot meg a parlament. Mostani isme­retekkel leginkább politikai töltetű programot lehet ösz- szeállítani. Hagykálló, Fodor János tanácselnök: A választásokon indulni szeretnék. Ügy érzem, eddigi tevékenységemet, melyet a városért végeztem, lakossá­gunk tárgyilagosan és reáli­san ítéli meg. Programom a városiasodó Nagykálló to­vábbfejlesztését fogalmazza meg. Elsősorban a már elő­készített dolgokat szeretném megvalósítani, illetve tovább fejleszteni. Többek között — amint azt már ott említettem, hogy mit hagy a tanács az önkor­mányzatra : a kéttannyelvű gimnázium és kollégium fej­lesztése, a gáz, a telefon, a szennyvízprogram megvaló­sítása adja a fő feladatokat, továbbá a köztisztaság, a környezetvédelem, az egész­ségügyi és a szociális ellátás, valamint a munkahelyterem­tés. Fontosnak tartom a kap­csolatok ápolását a Nagykál- lóiak Baráti Köre tagjaival, és azt, hogy őrködjünk Nagy­kálló szellemi öröksége fe­lett. Nyírbátor, Levendáné dr. Lengyel Valéria tanácselnök-helyettes: Erre a kérdésre igen ne­hezen adok választ, mivel a polgármester megválasztása nem tőlünk, közvetlenül az állampolgároktól, hanem a testülettől függ. Elindulok a választáson az egyik lakó­körzetben, képviselőjelölt­ként. Ha azt kérdezik, hogy elfogadnám-e, ha polgármes­terként számítanának rám, akkor azt válaszolom, nem zárkóznék el a felkérés elől, de egy ilyenfajta felkérésnek nem látom a realitását. Nyíregyháza, Csabai Lászlóié tanácselnök: Ha a kérdés a képviselői tagságra vonatkozik, akkor arra azt tudom válaszolni, hogy az utóbbi napokban több — elsősorban nem poli­tikai — szervezet képviselője keresett meg és biztosított támogatásukról. Emberek szólítanak meg az utcán, bu­szon azzal, hogy ne adjam fel. El lehet zárkózni a fel­kérésektől, az őszinte és ön­zetlen megnyilatkozásoktól? Programom lényege a város fejlesztése, lakóinak jóléte, létbiztonsága és közbiztonsá­ga. Támogatás a vállalkozók­nak, további segítség az arra rászorulóknak, de olyan és annyi, aminek a segítségével saját erőből akarjanak és tudjanak talpon maradni. Az emberi kapcsolatok, közössé­gek sokszínűsége, a tudás, a tisztesség, az emberség elsőd­legessége az élet minden te­rületén, ez programom alap­elve. Ami engem illet, négy év­vel ezelőtt eszembe sem ju­tott, hogy tanácselnök legyek. Sok töprengés után mondtam igent a felkérésre. Tettem ezt azért, mert nagyon szeretem Nyíregyházát, becsülöm az itt élő embereket, nem tud­tam elfogadni a hátrányos helyzet tényét, és reméltem, hogy rengeteg munkával, öt­lettel és energiával, gyakori belső vívódásokkal, ugyanak­kor sok-sok ember segítő­szándékával hozzá tudok já­rulni, hogy a város anyagiak­ban és szellemiségében fej­lődjön. liszavasvári, Sulyok József tanácselnök: Több választókerületből fel­kértek az állampolgárok a helyi képvi selőj elöltségre, ezek közül az egyik választó­kerületben az állampolgárok több ajánlószelvényt gyűj­töttek össze. A jelöltnyilat- kozat kiállítása, a jelölőív megnyitása a napokban vár­ható, mivel az állampolgári kezdeményezéseknek eleget kívánok tenni, mint polgár­mesterjelölt is. Ami a prog­ramot illeti: a város fejlődé­sének megalapozása a cél, hogy a bevezetésre kerülő helyi adók ellenére is minél kevesebb teher háruljon az állampolgárokra. Ez a meg­lévő tartalékok feltárását je­lenti, továbbá az infrastruk­túra fejlesztését és városunk egészségügyi ellátásának ma­gasabb szintre emelését. Vásárosnauény, Czakó János tanácselnök: A helyhatósági választáson nem kívánok indulni. Záhny, Horváth Ferenc vh-titkár;­A megbízott, de társadalmi munkában tanácselnöki tiszt­séget betöltő kollégám névé­ben azt tudom mondani, hogy Záhonyban nem jelöl­teti magát a polgármesteri funkció betöltésére, munka- viszonya jelenleg is a vasút­nál áll fenn és a jövőben is a vasútnál kíván dolgozni a szakmájában. A tanácselnök­helyettesünk társközségünk­ben, Zsurkon lakik, a kis­község közéletében várható­an a jövőben is meghatározó szerepet fog betölteni. Magam mint vb-titkár sem a helyi képviselői, sem a polgármes­teri választáson nem indulok. Képzettségem kimondottan a vb-titkári tisztség betöltésére tesz alkalmassá. Természete­sen. a jövőben js a közigaz­gatásban szeretnék dolgozni, szakmám, hivatásom is ezt indokolja. A sorozatot közreadta: Baraksó Erzsébet A TITÄSZ Mátészalkai Üzemigazgatóság Vásárosnaményi Kirendeltsége rendszeresen ellenőrzi a lámpatesteket. Képünkön a Mező Imre körúton kicserélik a hiányos égőket. (H, P, íelv.) Ellentmondások — sorozatban „Tempósan boplódik az adásvétel Nem az első és talán nem is az utolsó eset, hogy lapunk közvetít egy vitás ügyben, ahogy teszi ezt a leveleki Dózsa Téesz és nyíregyházi szolgáltató ágaza­ta között. Mindkét fél okiratokkal a saját igazát bizo­nyítja és így nehéz egyezségre jutni. Főleg akkor, ami­kor Levelek és Nyíregyháza között csak levélváltás történik, a két cég vezetői szóban nem tárgyalnak. Eddig a téesz elnöke és a munkástanács elnöke szere­pelt a vita során. Csütörtö­kön a két ágazat dolgozóit kérdeztem: vajon ők milyen álláspontot képviselnek? El­mondták, hogy kitartanak az ágazat vezetői mellett, sze­rintük ők tudják képviselni legjobban az érdekeiket a téesszel szemben. Nem tart­ják összeférhetetlennek azt, hogy Kádár János ágazatve- zető egyúttal a munkástanács vezetője, mert munkáltatói jogokat nem gyakorol. Hoz­zátették: azt ugyan garantál­ja a Tempó, hogy átveszi őket, de ki tudja meddig. Az aránytalan prémiumokról pe­dig az a véleményük, hogy ezt ők is megszavazták, elé­gedettek a számukra kiutalt többletjövedelemmel. A vita szerintük végül nem az ágazat eladásán kez­dődött, hanem azon, hogy az átalánydíjas szerződést a téész módosítani kívánta. Ezek szerint a két ágazat évi 2,3 milliót fizet be Levelek­Fák fölött a varjak ■ vetkőzzön! — A hang utasító, részvéttelen. A rendelő irodára hasonlít, íróasztalok, gép- írónő. A Bizottság három orvosból áll. Kettő rá se néz, mintha ott se lenne. Dolgoznak. Ez is munka­hely. Fene tudja, hányán voltak itt már előtte ma is. Meg lehet érteni őket. Egész életükben az embe­rek nyavalyáival foglalkoz­tak, s még most — hatvan fölött lehetnek mind — sincs menekvés, nap mint nap a selejtje, hosszú, vé­geláthatatlan sorokban. Mit érdekli őket az éppen-soros. Ügyiratszám, kód, ad acta. Már a látszatra sem adnak: üljön, guggoljon, nyissa ki a száját, tolja le a gatyáját, öltözzön. Akár ha ott sem lenné­nek, tekintetük valahová mögé, a falra mered. Min­den porcikája tiltakozik a közömbösség ellen. Mezte­lenségét még elviselné, de hogy tárgyként kezelik szégyennel tölti el. Érzi, ki­szaladt arcából a vér, szíve mind erősebben dörömböl. Hogy beszéljen itt arról, amit csak ember érthet? Kérdéseikre a választ sem várják meg, nem érdekli őket. Megy ez a masinéria nélküle is, őt csak kény­szerből tűrik el, de ennyi és nem több. összeharapja a száját, csak érne véget ez a rohadt ceremónia, ez az egész tortúra. És ha vége, akkor mi van? A rendelőből, az épü­letből kimehet, és odakint? Akassza föl magát? Itt azt mondják: vetkőzzön! Má­sutt: Mit akar? Mért jött? Nem tud olvasni? örüljön, hogy él! Mit képzel? Fizes­se be! Fölszólítom!... — Végeztünk, kérem! — Arca eltorzul, az orvos má­sodszor szólhatott. — Küldje be a követke­zőt. Kilép az ajtón. Vizslató szemek kutatják. Motyog egy nevet, a következőét. Megy le a lápcsőn, meg­alázva, leforrázva. Érzi: ereje, önfegyelme fogytán. Még eszébe jut: valahol ezeket is megsértik, meg­alázzák, ő csak egy állo­más ezen a vonalon, és va­lahol ő is törleszteni fog, mert törlesztenie kell, mert belekényszeredik, bele­kényszerednek mindany- nyian. Egy hatalmas csata­tér ez az ország, ölj, mert ölnek! Gyomra összerán- dul. Az őszi eső arcába vág. Hányni akar, s csak üresen öklendezik. Megborzongat­ja a szél. Észreveszi, kabát­ja gombolatlan. Ügy-ahogy rendbeszedi magát. Jmll a villamosmegálló­ul ban. A temető fái fölött varjak köröz­nek. Iszonyú a csönd. Nem hallja az autók zaját, Villa­mosok csörömpölését. Nézi, egyre csak nézi a varjakat. Légzése lassan kiegyenlítő­dik. Visszafordul az épület felé, aztán néz a síneken végig. Föllép a beérkező villamosra. Mindegy mi­lyen. Indulhat akármerre. Neki sem elmenni, se meg­érkezni nem lehet sehová itt. B. P. re, a többletjövedelmet 75— 25 százalék arányában oszt­ják fel a dolgozók és a téesz között. Ezt kívánta a téesz 3 millióra és 50—50 százalékra módosítani. Az előbbit ugyan teljesítik az ágazatok, az utóbbiba, a fele-fele osztoz­kodásba már nem mentek bele.. Amit az ágazat vezetői és munkásai erősén vitat­nak, hogy konkrét árajánla­tot a téesz nem adott nekik, nem tette le az asztalra, hogy mennyit kellene fizetniük. Azt is sérelmezik, hogy a téesz az 1—8 hónap alatt megtermelt szolgáltatói jöve­delmet nem számolta el az ágazat dolgozóinak. Mindezt az érvényes szerződés elle­nére, összege 1,6 millió fo­rint. Időközben megkezdődött Kádár János fegyelmi tár­gyalása, és szeptember else­jével a tűzoltórészleg-vezető- nek helyettesét. Laczkovszki Miklóst nevezte ki Kováts Csaba tsz-elnök, aki ezt nem fogadta el. Érdekes a Tiszatrade Kft. esete is. A társaságot január 29-én hozták létre. A tulaj­donosok között 30 százalék­kal a Dózsa téesz részesül, de benne van egy szombat- helyi cég, valamint 10—10 százalékkal Dankó László, Hajzer Sándor, Pikó Eszter, Varga Ákos, Váczi József. Ez a kft. valamint a Tűzvé­delmi Szolgáltató és Keres­kedelmi Kft. vásárolná meg az ágazatot, tehát az előbbi kft.-nél a téesz eladná a te­lepet, de ugyanakkor tovább­ra is tulajdonos maradna. A MEZŐBANK Rt. nyír­egyházi fiókja banki ígér­vényt adott a két kft.-nek, amelyek jelzálogot tennének a telepre, ha a kölcsönszer­ződés létrejönne. A héten az is kiderült, hogy két nyír­egyházi országgyűlési képvi­selő, Szilassy Géza és Takács Péter kívánta felkeresni a téesz-elnököt, aki őket azzal utasította el, hogy ez az ügy a téeszhez tartozik. Felhív­tuk telefonon Kohut Ist­vánt, a Tempó Ipari Szövet­kezet elnökét, aki - elmondSa, hogy csütörtökön levélben erősítette' meg vételi szándé­kát és ehhez a Mezőbank Rt. nyíregyházi fiókjának (számlavezetője) levelét is mellékelte. Az elnök hozzá­tette, hogy júniusban már megkötötték az előszerződést, amelyben az szerepel, hogy a fizikai dolgozókat átveszi és a vételárat a leltár alapján állapítják meg. A bonyolult vita végén mérlegelni kell, hogy az aszálykár sújtotta téeszt és annak ezerfős tagságát vagy a nyíregyházi ágazat 22 dol­gozóját érinti kedvezőtleneb­bül az elhúzódó vita. Rövi­den le lehetne mindezt zárni, ha közösen elkészítenék a leltárt, a téesz ennek birto­kában egy pontos vételárat és egy határidőt szabna a kft.-nek a fizetésre. Ha ad­dig nem jön be az összeg, akkor nyilvános liciten árve­rezné el a telepet. Ezzel la­punkban a vitát lezártnak tekintjük. A záróaktusra, amikor pont kerül az egész ügy végére, még visszaté­rünk. Máthé Csaba Képzés túlterhelt vezetőknek A nyáron Nyíregyházán alakult Jel-S alkotói munka- közösség. A munkaközös­ség oktatói tevékenységet és szolgáltatást végez, tájékoz­tatta szerkesztőségünket Mankó Mária ügyvivő. Gyor­sabban, rugalmasabban al­kalmazkodnak az oktatásban zajló változásokhoz, mint egy hagyományos szervezet. Fő profiljukhoz tartozik az emberi erőforrások fejlesz­tése. Különböző céltanfolya­mokkal a kommunikációs készséget erősítik, a befolyá­solás művészetét oktatják. A megyei és városi műve­lődési központtal szakképesí­tést nyújtó tanfolyamokat szerveznek, amelyekre ko­rábban nem volt lehetőség. Középfokú animátor, peda­gógiai asszisztens képző, sza­badidő-szervező, valamennyi középfokú szakképesítést nyújt. A TIT Jurányi Egye­sületével közösen reklám- szakembereket, kulturális menedzsereket képeznek. Olyan kuriózumokra is vál­lalkozik a munkaközösség, mint a komplex személyiség- fejlesztő tréning, az exklu­zív tréning felső vezetőknek. Utóbbit túlterhelt vezetők­nek és a vezetői utánpótlás számára ajánlják. A vezető tréner ezeken a tanfolyamo­kon Gallus Klára országosan elismert szakember.

Next

/
Thumbnails
Contents