Kelet-Magyarország, 1990. szeptember (50. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-01 / 205. szám
Nyílt vita A lassan megvalósuló rendszerváltás az iskolát sem kerülheti el- Ennek a folyamatnak még meglehetősen az elején tartunk, hiszen azt sem tudjuk minden részletében hogy milyen a jelenlegi iskolarendszer. A politikai jelszavak, a pártérdekek — bármennyire praktikus és logikus színben tűnnek is fel — nem vonulhatnak be az iskolai élet mindennapjaiba, hiszen a pedagógiai munkához alkotói csendre van szükség. A szeptember elején induló új tanév minden bizonnyal annyi változást hoz majd, mint a megelőző néhány év együttvéve. Hogyan látják a rendszerváltás esélyeit, irányait a szakemberek akikkel szerkesztőségünkben a nyílt vita keretében találkoztunk? Dr. Fekete Károly belvárosi református lelkész, a j; debreceni teológia professzora. Leskovics József, az oktatási főfelügyelőség vezetője, Gégény János a 110 Sz. Szakközépiskola és Szakmunkásképző igazgatója. Beszterczey Péter a Jósa András általános iskola igazgatója. Lapunkat Nagy István Attila újságíró képviselte. KM ■ Azt javasiom, hogy jel- sújtotta a gyenge általános iskoA társadalomnak úi iskolára van szüksége iemezzük az elmúlt négy évtized iskolarendszerét! Milyen volt, milyen most, vegyük számba az eredményeket és a folyatékosságokat, hogyan működött mindaz, amit most tel keli váltani? B P.: Az utolsó 10—15 évet érdemes vizsgálni, mert a hatvanas évek történelemszámba mennek Az elmúlt 10—15 esztendőt az jellemezte hogy a szovjet típusú oktatási struktúra érvényesült, ami az jelentette, hogy egységes voit a követelményrendszer. A tanulóifjúságot homogén közegnek képzelték el. Ezt a célt szolgálták á központi tanterv, a kötött óra számok és tantárgyak stb. Ezektől eltérni nem lehetett, s ma sem lehet. A tanártársadalom zöme az elmúlt években' már észrevette, hogy valami nincs rendién. Megpróbálta egyéni kezdeményezésekkel finomítani a helyzetet, de ez nem volt veszélytelen Ahol túlságosan erős volt az újba vetett hit (ezekben a kezdeményezésekben), ott hamarosan megjelent az inkvizíció. Hol működött ez az inkvizíció? A minisztériumi, a megyei, a városi szakigazgatási szerveknél. Sokszot intettek bennünket türelemre, hogy majd az idő kiforrja a dolgokat, dehát a türelem elerőtlenedett szén vedély, amelybői hiányzik a tűz. az akaraterő a tenniakarás. L. J.; Sok. mindenben igaza lehet a kollégának, de azt is tudni kell, hogy a centralizáció az eivi irányi fást végző párt utasításainak a megjelenésé a művelődési kor mányzatbari. Ez érvényesült a tovább- szinteken is. Ha errői az egységes típusú irány ításrói van szó akkor azt is el kell mondani hogy az uniformi- záltság egyértelműen érvényesült ebben a rendszerben. Ennek számos jegyét magán fogja viselni a rendszerváltás után is az iskola- rendszer. Az államhatalmi szervezetben a szakigazgatási szerveknek mini az áiiamot kiszolgálóknak tudomásul kell venniük a központi utasításokat azokat kell érvényesíteni az alsóbb szinteken is. F. K.: Az eímúlt évtizedekben a humán tárgyak háttérbe szorulását, illetve az általános erkölcsi oktatás helyett egy bizonyos Ideológia oktatását tapasztaltam. Az oktatás előtérbe került a nevelés rovására G. J.: A szakképzés a nagyvállalatokra épült ami egy évtizeddel í ezelőtt még megfelelt az igények- j nek a gazdasági struktúrának. I A reformok nem hozták meg az j oktatás színvonalának kívánt i emelkedését. Ezek a reformok job- blíd szándékuak voltak, de az eredmény elmaradt A szakmunkásképzést rendKívüli módon lai beiskolázási lehetőség A szakmunkásképzőbe a ,,megmaradt” gyerekek jöttek, pedig a gazdaság szempontjából ez nagyon káros volt, s az ma is Ez a beiskolázási lehetőség magával hozta a szakmunkásképzés összes gondját. Sokat ártott a statisztikai szemlélet, a bukásmentesség illúziója. Az iskolát az alapján értékelték, hogy mennyien buktak, illetve morzsolódtak le. A testületek hamar alkalmazkodtak ezekhez az „igényekhez', de ettől nem lett jobb az oktatás színvonala... A gazdasági, technikai fejlődéssel nem tudott lépést tartani a tanterv tartalmi része, elmaradtak a jó és a korszerű tankönyvek. Túlzottan erőteljes volta világnézeti, politikai nevelés, ami nem hozta meg az eredményeket, nem Vált igazán előnyére ennek a képzési formának. A rendszerváltás egyik következménye minden bizonnyal a szakmai, a tartalmi oldal erősödése lesz. K. M. Mi az. ami megőrizhető a régiből a rendszerváltás után? 1. J. ■ Hihetetlen nagy eredményeket hozott a tömegoktatás. Jó lenne megőrizni az iskolai oktatás viszonylagos ingyenességét. Azzal mindenki tisztában van — elsősorban a szülők —, hogy ez az ingyenesnek nevezett oktatás nem éppen az. Én egyetértek az állam monopóliumának a megtörésével az oktatásban is, de az olyan magániskolák, amelyekbe a belépő százezer forint, a havi tandíj pedig háromezer fordított kontraszelekciót eredményeznek. Ezzel én nem tudok azonosulni. Aztán: megmarad-e a gyermek- társadalom negyvenhat százalékának a napi egyszeri, kétszeri étkezés, a délutáni pedagógusfelügyelet? Ha még egy ötéves terve lett volna ennek a rendszernek, az általános iskolai ellátás tekintetében az országos színvonalba emelte volna ezt az elmaradott térséget Az új rendszerben is minden magyar gyermeknek 14— 16 éves koráig el kell jutnia a tankötelezettség teljesítéséhez. Minden gyermeknek társadalmi hovatartozása és anyagi lehetőségei ellenére elérhető kell hogy legyen a továbbtanulás, a felsőoktatás. F K.' Az iskolai oktatás nemzeti teladat kell hogy legyen Minél több terhei le kell venni a szülők válláról, hiszen a gyermeknevelés az egész nemzet ügye is. G. J.: Felbecsülhetetlen az a képzési tapasztalat, ami az elmúlt időszakban felhalmozódott. Nagy értéknek tartom azt a kap csolatrendszert. ami az iskola és a vállalatok között kialakult Aggódom, hogy a jövőben ez a kapcsolat meglazul vagy szétesik. Nagy érték volt a sport és a kultúra támogatása, a diákélet elkép zelhetetlen a sport és a kultúra nélkül. K M.- Milyen elképzelések ismeretesek a változás irányát, tartalmát tekintve? F K.: Szeretném, ha szaporodnának a nyolcosztályos gimnáziumok. Akik ma „loholnak" az 50 éves érettségi találkozóra, mind nyolcosztályos gimnáziumba jártak Nyolc év alatt jobban kialakul a kötődés, a diákok magukba szív-, hatják az iskola szellemiségét L J. Az egész oktatási rend szerben mélyreható változásoknak kell lezajlani, de ez hosszú folyamai lesz Az iskola nem tűri el a drasztikus mozgásokat. Nem értek egyet azzal, hogy az iskolákban korábban nem volt lehetőség a kísérletezésre. A rendszerváltás nem most kezdődik, hanem 1985-ben indult az I. törvény megjelenésével. Szabadabbá vált az iskola belső élete, a bürokrácia nem gátolta az iskolai kezdeményezéseket, lehetett tankönyveket írni. szabad volt az igazgató- választás. az irányítás nem szólt beie az iskola szakmai munkájába. B. P.: Szerintem az oktatás területén sem történt meg a rendszerváltás. Hogy az iskola el tudja-e viselni a hirtelen változásokat, vagy sem, nem tudni, hiszen erre még nem volt példa. A gyors változtatás nem pénz kérdése, a struktúrát kell kicserélni. De jelenleg ki bírálja el a kísérleteket? Az, aki a változások ellen volt eddig Is. Amíg az oktatást nem tekintjük nemzeti nagy beruházásnak, addig nincs mod az előrelépésre. Ma az új miniszternek két dologra van gondja: a hitoktatásra és a néptánc tanítására. Mindkettő nagyon fontos, de egyik sem oldja meg az iskola számos gondját Szabad kezet kell adni az iskolában dolgozó pedagógusoknak. Központi irányításnak természetesen len nie kell de ekkora vízfejre, mint most van, nincs szükség G. J.i A szakmunkásképző in tézetekben a rendszerváltás néhány eleme már korábbat >. megje lent. Szorosabb a kapcsolat a gazdasággal, ezért ez az iskolatípus érzékenyebben reagál a változásokra. Ahogy a gazdaságban beindultak az új folyamatok, az iskoláknak is lépniük kellett. A jövőben a szakmunkásokat a technikusokat fel kell készíteni a várható változásokra. Nagyobb figyelmet kell fordítani a kisiparosok és a vállalkozók igényeinek a kielégítésére. JC M.: Mit vár a társadalom az iskolától? B. P,: Olyanok kerüljenek ki az általános iskolából, akik képesek a magasabbrendű tudás befogadására. Ezt elérhetjük egy bizonyos tananyag elsajátításával, de személyiségformálással is Ebbe nagyon sok minden belefér. F. K.: Az általános iskolától azt várom, hogy szerettesse meg a tanulást, a tudniakarást. A gimnáziumtól egyéniségek nevelését várom, adjon belső tartást az érettségizőknek. A szakiskoláktól pedig azt, hogy a manufaktúrának is neveljenek gyerekeket, ne csak a nagyiparnak K. M.: A hittanoktatás eddig olyan lehetőség voit, amellyel alig éltek a tanulók. Felkészültek-e az egyházak a megnövekedett igények kielégítésére? F. K.: Lélekben feltétlenül Igen. Az elmúlt években az egyházakban intenzívebb gyermekmunka folyhatott Ez felszította a vágyat sok minden másra is. Oktató személyzetben, hittankönyvekben nem olyan jó a helyzet. A református egyház az elmúlt esztendőben a hittankönyvek egész sorát nyomtatta ki. A többi egyházzal együtt sok mindent megteszünk: pl. nyugdíjas pedagógu sok számára „gyorstalpaló” tanfolymokat szervezünk, egy háromesztendős kateketaképzó indul Debrecenben. A többi egyházban hasonlóan keresik az oktatók szamának a növelési lehetőségét A hitoktatás nem kötelező az iskolában Nem akarunk az orosz nyelv sorsára jutni Ezért be kell iratkozni annak, aki hittanra akar járni Az órákat vagy az iskolá 'ban, vagy gyülekezeti teremben tartjuk a jelentkezők létszámától függően A hitoktatás az általános rendszerváltás egyik jelképe, A nemzet egy része most azt kéri, hogy a hitoktatás vonuljon be az iskolába. Lehet, hogy ebbe bele fogunk bukni, ma még ezt nem tudni, Nyíregyházán ötven iskola van, három református, négy evangélikus, három katolikus lelkész működik Mire futja az erejükből? De csinálniuk kell, mert az emberek most azt kérik, hogy legyen hitoktatás az iskolákban. L. J.: A vallásoktatásnak, a hitoktatásnak a társadalmi megbékélésjegyében a kölcsönös bizalom és tolerancia szellemében kell történnie. Az iskolában is helyet kaphat a vallásóra A körlevél — ami eljutott az iskolákba—felhívja a figyelmet a kölcsönös tiszteletre. Az őre a tanrendbe is beilleszthető. és minden zavaró körülményt meg kell szüntetni. B. P.: Nagy kérdés, hogy hitet oktassunk-e vagy vallástörténetet. Én azzal értek egyet, hogy a hit az misszió, azt nem lehet tanítani, de belekóstolni lehet. Az általános műveltséghez pedig hozzátartozik bizonyos vallástörténeti ismeret. G. J.: A szakmunkásképzőkben nincs tantermi garancia a bevezetésre. A napi hétórás tanítási nap irreálissá teszi, hogy a nyolcadik órában még hittan is legyen. A lehetőséget kell először biztosítani. Az iskola 80—85 százalékos vidéki beiskolázottsággal dolgozik, a gyerekek az órák után rohannak haza. Őket a lakóhelyükön lehetne eredményesebben hittanra oktatni. K. M.: Ha az oktatási rendszer megváltoztatásában az önkormányzati választások eredményére várunk, mikor történik valami lényeges? V marad a régi struktúra a régi tartalommal? L. J.: Egyelőre lényeges változások az irányításban várhatók. A bürokratikus vonások megszűnnek. Az alapfokú oktatás működtetéséért, fenntartásáért a helyi önkormányzat lesz a felelős. A többi változás most még nem látható. G. J.: Szeptember 3-án megkezdjük a tanévet. A gazdasági változások, az új igények már megjelennek a tanévben. Azokról is gondoskodunk, akik az átszervezés miatt vállalatok nélkül maradtak, mert a szakmát valahol el kell sajátítani. Tanácstalanság, zavar azért van a pedagógusok körében. Hiányzanak az új tantervek, a könyvek. K M.: Önök szerint mikor fejeződik be a rendszerváltás az iskolában? B. P.: A rendszerváltás akkor fejeződik be, amikor lehetőség lesz arra, hogy a különböző iskolatí- , pusok belső struktúrája úgy alakuljon, hogy a felszabaduló időben a gyerekekből képességük, tehetségük legjavát hozzák ki a pedagógusok. F. K.: A rendszerváltásnak vannak látható jelei. Tankönyvcsere, személycserék a vezetésben, tantervmódosítások, de van szemmel, időponttal nem jelölhető változás: a belső rendszerváltozás ideje mérhetetlen. Ehhez hosszú esztendők kellenek. Türelemre van szükség. G. J.: A rendszerváltásnak nem szabad értékeket tönkretenni, a folyamatokhoz kellő türelemmel szabad hozzányúlni. L. J.: Csendet, nyugalmat szeretnék az iskolák életében. A pártvillongások ne zavarják a belső munkát Ezektől legyen mentes a szeptember 3-án kezdődő tanév. »nt. <, r u f, ZsiCm & „Az iskolától az állam voltaképpen egy dolgot követelhet meg, nevezetesen. a tanuló képességeinek és készségeinek továbbá a ieljesítményképes tudásnak olyan fejlesztését, amely lehetővé teszi a felnövekvő nemzedék számára az önálló ismeretszerzes képességeinek és készségeinek szilárd birtoklását, az iskola- rendszeren való végighaiadáshoz szükséges tárgyi ismeretek birtoklását. a személyes adottságok és képességek optimumhoz közelítő fejlesztését ” (Gazsó Ferenc) ,,Magyarországon végérvényesen zsákutcába jutott az elmúlt négy évtized nagy kísérlete, az államszocialista r end- szer. Hazánk a rendszerváltás küszöbéhez érkezett, s a következő években várhatóan olyan folyamatok bontakoznak ki. amelyek szükségessé teszik az iskola egész tevékeny ségenek, a pedagógiai folyamat tartalmának, az iskolában közvetített értékek rendszerének, egyszóval az iskolarendszer minden területének mélyreható átalakítását. Miközben elmondhatjuk, hogy a társadalmi változások máris megériel- ték az iskola mélyreható átalakításának igényét, rögtön meg kell állapítanunk azt is, hogy az oktatási rendszer fejlesztéséhez s gyökeres átalakításához szükséges feltételek a lehető legkor- iátozottabb mértékben állnak rendelkezésre. A helyzet kiélezett ellentmondása, nogy a társadalmi rendszerváltás az iskola gyors fejlesztését igényelné, a rendelkezésre álló feltételek azonban csak kisebb léptékű változásokat tesznek lehetővé. ” (Gazsó Ferenc) 1990. szeptember 1. tá ^‘e* s M—MEgfEna—BM———yHTnti i "TWi W in i W>— A HÉTVÉGI MELLÉKLETE ■ii—i ....
