Kelet-Magyarország, 1990. szeptember (50. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-27 / 227. szám

2

Kelet-Magyarország — Nyíregyházi Élet

1990. szeptember 27.

„Nem állt be törés”

Változások öt tételben

Dr. Koncz Imre főosztályvezető szerint a most leköszönő tanácstestület több mint ötéves működési ideje alatt számos kritikus döntési ponthoz érkezett. A városfejlesztés és a gazdálkodás 1985-ben elfogadott koncepciója ugyanis változtatást igényelt. A városfejlesztés öt évre szóló céljait akkoriban egy reményt keltő tanácsi szabályozó rendszerre alapozták Nyíregyházán, amelynek fontos elemei voltak a normatív elosztás elve (fejkvóta rendszer), a céltámogatási rendszer és mindenek előtt az a meghirdetett elv, hogy az a rendszer a helyi tanácsok biztonságos gazdálkodásának alapja, s amire a kormány garanciát vállal. E szabályozó rendszer valóban nagyobb önállóságot és jobb mozgásteret nyújtott a tanácsi gazdálkodáshoz, egyben megnövelte a helyi testületek felelősségét is. Csakhogy az ország gazdasági helyzetének romlása igen érzékenyen érintette Nyíregyházát is. A sorra kerülő intézkedések már hozzányúltak az előzetesen garantált pénzeszközökhöz. Ez városunk esetében a beruházások mintegy egyötödét vonta el, ami pontosan egy év fejlesztési lehetőségeinek megvonását jelentette. Sor került a forgalmi adó bevezetésére és az infláció is jelentősen megnyirbálta a lehetőségeinket.

— Ebben a szituációban két választási lehetőség állt a tanács előtt: Az egyik, hogy a megváltozott körülményekre hivatkozással lemond bizonyos beruházásokról. A másik, hogy pótlólagos forrásokat keres. Tanácsunk az utóbbi utat választotta. A megoldáshoz új gazdálkodási módszereket kellett keresni.

1. Komplex szemléletű területhasznosítási tevékenységet alakítottunk ki. Lényege: kihasználni azt az új helyzetet, hogy a bankok, biztosító társaságok és egyéb szervezetek megyei központú székházakat kívántak építeni, így vált lehetővé, hogy a leromlott átlagú belvárosi épületek helyén a városfejlesztést szolgáló, jó megjelenésű házak épüljenek. Ez egyben pénzkímélő megoldás volt, mert a különböző területek szanálására a tanácsnak • nem volt pénze.

! 2. A lakásgazdálkodás egységes folyamatába integráltuk a magánerős

lakások céljára kialakított építési telkeket. A bérlakásról lemondott, vagy OTP-lakást leadó lakókat, illetve a fiatal házasokat előnyben részesítettük a telkek osztásánál, ennek eredményeképpen öt év alatt több mint ezer építési ! telket alakíthattunk ki.

3. Kötvényt bocsájtottunk ki 49 millió forint értékben, 12 százalékos kamattal. Ez tette lehetővé, hogy a kiskörűt építésének újabb szakasza

\ mintegy 3 évvel a tervezett előtt valósult meg, átmenetileg szabad pénzeszközeinket néhány hónapra a bankokban elhelyezve 10 milliós nagyságren- j dű többletbevételhez jutott a város.

4. Telekkialakításra, közművesítésre, beépítésre alkalmas területek előkészítésére kedvező kamatozású hiteleket vettünk igénybe, amellyel időt nyertünk.

5. Tanácsunk úgy döntött, hogy vállalkozásokban is részt vesz, amelyek hozadéka hosszú távon egy központilag el nem vonható bevételhez juttatja az önkormányzatot. A belépéskor rendező elvünk volt, hogy minimális vagyoni hozzájárulással és korlátozott felelősséggel járó vállalkozókhoz csatlakozzunk. Jelenleg egy részvénytársaságnak és 3 kft.-nek tagja a városi tanács.

} Az utóbbi időben előtérbe került a külföldi tőke bevonására való törekvés, amelynek legfőbb célja a városfejlesztési, ellátási és foglalkoztatási I gondok enyhítése. Fontos itt megjegyezni, hogy nem az önkormányzati vagyon kiárusításáról van szó, ha ehhez rendelkezésre bocsájtunk jelenleg hasznosítatlan területeket. Sőt! Ezen felül még jelentős bevételhez is jut az k önkormányzat, amelyből felgyorsíthatjuk az infrastrukturális beruházásokat.

Az elmúlt öt évben létrejött Nyíregyházán egy olyan oktatási-közművelődési, egészségügyi és szociális intézményhálózat, amely az ország nagy- városai sorában is megállja a helyét és megalapozza e tevékenységek > színvonalas ellátását.

Mindezek ellenére néhány fontos területet nem tudtunk a szükségleteknek megfelelően fejleszteni. A holnapra vár a fejlett úthálózat megvalósítása, a körutak építésének befejezése, a belterületi utak kikövezése, felüljárók építése, telefonhálózatunk jelentős fejlesztése, a szennyvízvezeték-rendszer komplex kiépítése, és lakótelepeink környezetének otthonossá tétele, garázsok tömegének építése.

— Ezzel együtt is úgy gondoljuk, — fejezte be mondanivalóját dr. Koncz Imre — hogy a lakosság látja: a városi tanács megpróbált rugalmasan alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, s ennek is köszönhetően a városfejlesztés folyamatában nem állt be törés.

Bölcsőde helyett: idősek otthona

Családi orvoslás • Az étel létkérdés Munka-e az ápolás?

Az öt éve választott nyíregyházi tanácsi testületek szükségét látták egy átfogó, egységes, elméletileg is megalapozott szociálpolitikai koncepciónak, amellyel részben ellensúlyozhatják a fokozódó feszültségeket. Át kellett tekinteniük az egészségügyi és szociális intézményhálózatot, és a célnak megfelelően át is alakítani azt. Mert például a GYED bevezetése, majd a gyermek 2 éves koráig ki- teijesztése miatt feleslegesség vált, hogy 1240 bölcsődei helyet működtessen a tanács. Ugyanakkor az idős lakosság körében mind erőteljesebbé vált az igény, hogy az úgynevezett napközi otthonokba járhassanak, ahol társaságot találnak és étkezést is kapnak.

peztek, amivel részben átvállalták az élelmezési költségeket. Ennek összege 1990-ben meghaladja az 5 és fél millió forintot. Tanszersegélyekre a nagycsaládosoknál több mint 2 milliót fordított a tanács, s jelentősen nőtt a gyámügyi segély összege is. 1985-ben rendszeres nevelési segélyre 202 gyermek, idén már 1685 gyermek szorult.

A bölcsődei helyek csökkentése feszültségekkel jár. Figyelembe kellett venni, hogy a gondozók ne kerüljenek a munkanélküliek sorába, s hogy a szülők lakóhelyükhöz közel tudják elhelyezni gyermekeiket. E szempontok alapján 735-re csökkentek a bölcsődei helyek, s a felszabadult termekben idősek klubjai, pihenőházai alakultak. Jelenleg a Jósaváros- ban megszüntetett bölcsőde helyén alakítanak ki egy 50 helyes szociális otthont, s 200 idős ember veheti igénybe a klubok szolgáltatásait, de így sem nyert felvételt minden jelentkező. Pedig a folyamatosan romló életkörülmények elsősorban a nyugdíjasokat

sújtják, akiknek többsége a létminimum alatti jövedelemből él. Sok embernél valóban létkérdés, hogy a városi vezetés nyújt-e részére szociális étkeztetést. Csak zárójelben: öt évvel ezelőtt az ezt igénylők száma mindössze 200 volt, míg napjainkban már megközelítette a 800-at. Hasonló feszültséget lehetett tapasztalni a jelentős áremelések után a nagycsaládosoknál és a hátrányos helyzetű családok gyermekeinél az iskolai és óvodai étkeztetés területén. A tanácsi szervek külön alapot kómáikat. Változtattak azon a korábbi gyakorlaton, hogy a szociális támogatást nyújtó tanácsi szervek, intézmények egymástól függetlenül támogatták a lakosság különböző korosztályait, rétegeit, csoportjait, s így többször nem is a krízishelyzetbe került családokat, hanem az egyéneket segítették. Az egységes családgondozást szolgálja az 1985-ben alakult családsegítő központ, de közel két éve egy kézbe került a felnőtt, a gyermek- és az ifjúságvédelem ügye is.

Az utóbbi öt évben közel négyszeresére nőtt az eseti szociális segélyt kérők száma. Az idén jelentősen megemelt lakbér által sújtott közel 2800 család részére kellett lakbértámogatást megállapítani. Mintegy 2000 idős és beteg ember számára adtak ki ingyenes gyógyszerellátásra jogosító igazolványt. 1990. március 1-től ápolási díjat állapíthatnak meg annak, aki munkaviszonyát szüneteltetve otthonában felügyeli, gondozza arra szoruló hozzátartozóját és emiatt jövedelem nélkül maradt.

Mind emellett folyamatosan növekszik a szociális otthoni elhelyezést kérők száma, s a kérelem teljesítéséig ma már mintegy fél évet kell várni. E tekintetben nagy segítséget jelent majd a jósavárosi bölcsőde szociális otthonná alakítása, s az evangélikus egyház által létesítendő szeretetotthon.

Az otthonukban önmagukat ellátni képes, de megfelelő családi háttérrel nem rendelkező időseknek, betegeknek segít a házi szociális gondozó szolgálat, amelynek tevékenységét ma már több mint háromszázan — a korábbinál kétszer többen — igénylik.

A későbbi feladatokra felkészülni a városban élők családi és szociális körülményei ismeretével lehet. Befejezéshez közeledik Nyíregyháza szociális térképének készítése. Ez bizonyítja, hogy nagyon sok idős ember él egyedül, akiken a jövőben úgy kell segíteni, hogy meghallgassák probléNyíregyháza támogatásra szoruló családjainak száma az elmúlt öt évben megháromszorozódott. A szociális támogatást nyújtó intézményei ugyancsak háromszorosára nőttek, és e két terület kiadásai meghaladják a 100 millió forintot.

Mind többen tették szóvá, hogy a város lakosaival naponta érintkező orvosi alapellátás a megyei kórházhoz tartozik és az önkormányzatnak se változtatni, se beleszólni nem volt lehetősége. Idén január 1-től az egészségügyi alapellátás málló városi intézményként működik. Ezzel folyamatosan lehetővé válik a családi orvoslás, megteremthető az egységes körzeti-, gyermek- és fogorvosi hálózat kiépítése. A szociális

gondozó- és védőnőhálózat megszervezése.

A betegek szolgálatába lépett az örökösföldi 3 munkahelyes és a borbányai 5 munkahelyes új orvosi rendelő. Kialakítás alatt áll a

Korányi úti és az orosi gyermekrendelő. Új lehetőséget nyújt az egészségügyi főiskola indítása, amely szociális gondozókat képez. A megvalósulás stádiumába került a Szívalapítvánnyal közösen létesítendő komplex városi szűrőállomás.

„Mezítlábas”

diplomácia

Nyíregyháza nemzetközi kapcsolatrendszere csak a legutóbbi években jelenik meg úgy, ahogy ma már megszoktuk. Korábban ugyanis kizárólag baráti népek baráti pártjainak helyi vezetői adtak találkozót egymásnak — általában egymás jeles ünnepei alkalmából.

Nagyon nehezen lehetett nyitni a Nyugat felé. Városunk a 80-as évek elején próbálkozott először az olaszországi Torino irányába kitörni. A kapcsolat kulturális csoportok cseréjeként indult, s nagyjából ezen a szinten működött néhány évig, majd itt is bebizonyosodott, hogy a pusztán formai és protokolláris szempontú kapcsolatok kudarcot vallanak.

Tartalmas, a kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolat- rendszer kiépítése volt tehát a feladat, mégha csak évek múltán következik is be az ünnepélyes pillanat, amikor a városok vezetői aláírják a testvérkapcsolatokat szentesítő okmányt. Mint legutóbb Iserlohn várossal, mikoris közel százan — képzőművészek, együttesek, zenészek, pantominművész, stb. — vettek részt a több mint egy hétig tartó rendezvénysorozaton. (1989-ben Iseriohn- ban rendeztek nyíregyházi hetet, a kapcsolatok üzemek, vállalkozók és magánemberek közötti kapcsolataivá alakultak.) Igaz, a szállodai és étkeztetési, utaztatási árakat tekintve mindez nem kevés pénzbe kerül, de a befektetés megtenni a gyümölcsét, hiszen az ismeretségek révén munkahelyek települnek le nálunk. Vagy a finn testvérvárossal, Kajaani- val való kapcsolat eredményeként találtunk olyan partnerre, amely a sóstói gyógyszálló több mint egymilliárd forintos beruházásának fő szponzora. És nem beszéltünk még az örvendetes számban gyarapodó nyelvi képzést elősegítő kapc- solatfelvéteiről. A Nantess-tal (Franciaország) kialakult kapcsolat eredményeképpen vesznek részt a Kölcsey Gim- názium diákjai francia nyelvi képzésben! Említhetnénk még az olaszoiiszági, az osztrák, a szlovák, az ukrán, az erdélyi, a svéd, a dán, s a legújabban ala- kuló jugoszláv, holland és amerikai kapcsolatokat, amelyek a kultúra, a gazdasági és a magánszférában gyümölcsözhetnek. Egy bizonyos: a városvezetésnek az a törekvése, hogy lehetőségeket teremtsen a városközösség mind több lakója számára a mindenfajta proto- kolltól mentes „mezítlábas” diplomáciára, sikerrel járt má(Folytatás a 1. oldalról)

gántulajdon igényeiből fakadó 2— 8—10 lakásos sokoldalú beépítési lehetőség. Csak egészen minimális építési kényszert érezzen a tulajdonos és csak ott, ahol más városi települési igény azt követeli. Úgy mint szélesedjen az utca, tehát épüljön hátrább az új épület, a beépítés magassága korlátozva legyen stb. Keveredjenek a lakóhely — munkahely — üzlet, szolgáltatás, ne legyen a nap egy-egy szakában a város egy- egy területe kihalt, mint például ma az Örökösföld, a Jósaváros, az úgynevezett alvó lakótelepek. Ezen kívül a perifériák beépítése mellett a történelmileg kialakult régi várostest átépítése az egyik legfontosabb feladat. Újra élet költözzön bele, ha kell, megváltozott funkcióval. Azok az utcák, épületek és környezetük, melyek történeti, esztétikai, és hangulati okok miatt fontosak nekünk, újuljanak meg. És ha ez városunk lakóinak s nemcsak az egy vagy több tulajdonosnak az érdeke, akkor támogassuk őket, tegyük érdekeltté, és ne a,kötelezések,rösszízű eszközével .éljünk. V .

• Az illeszkedés kompromisszuma nem jelenthet kötelező erőltetéseket?

— Semmiképp! Az utca, a tér, a sarok, a tömb olyan fogalmak, melyeket évszázadok óta használtunk, így hát újra kell értelmezni őket. Talán ezért is látszik az új szemlélet realitásaként a feltűnően sok új saroképület. Ezek egyben mintaadók is, városképi hangsúlyok és a továbbépítések mintájául is szolgálnak. Azokat a sebeket, melyeket a korábbi rendkívül merev és tarolással járó tervek okoztak, szépen lassan így tüntetjük el, illetve keresünk partnereket az ilyen beépítésekhez. Ez nem mond ellent annak, hogy minden esetben törekszünk a komplexitásra, a környezettel való együtt-ter- vezésre és kivitelezésre. Túlzottan sűrű a város. A ragaszkodás a ki- sebb-nagyobb saját telekhez jól illeszthető a további városfejlesztési szándékhoz is. A kertes-családi házas fejlesztéseket kell nagyobb léptékben favorizálni. Nem elégséges még, amit a tanyás területek életképessége növelése érdekében teszünk. Azok a külterületek, melyek életterek is egyben'— ha nincsenek fi^áf gátjai — ismét nyerjék

vissza rangjukat és jogukat. Nyíregyháza túlzottan erőteljes növekedéséből, a városfejlesztés gyermek- betegségéből fakadó kisstílűségeket is át kellett gondolni. Ilyen például a két körutas sugaras úthálózat, vagy a teljesen forgalommentes belvárosi utópia, a további középmagas többszintes átépítések. E sok együttélő tényező hatására kell korszerűbben és új terv szellemében folytami városunk átalakulását. így született városunk általános rendezési tervének módosítása, ami azután egy teljesen új rendezési tervet eredményezett.

• Amely már megalapozza az új, optimális várost?

— Sajnos ennek hatását is rontják a jelenlegi országos előírások, s legalább annyira a város most már erősen lecsökkentett pénzei, melyek nélkül a további fejlesztésrendezés területi szükségleteit biztosítani nem lehet. Ugyancsak gát a még mindig kevés tőkeerős vállalkozó, a merev, városi érdektől távol álló szak- és főhatósági rendszer, a még tisztázatlan önkormányzati tulajdonjogok, a fizetőképes keresletek erős’ csökkenése; a nem helyi székhelyű — vagy irányítású — cégek, vállalatok érdektelensége a város problémái iránt. A most már lazább kereteket nyújtó szabályozáson belül nem tudunk élni a meglévő szellemi tőkével, fellépni az esztétikai környezetszennyezés ellen. Rendezni kell a tervezési jogosultságot, és a kizárólag egyéni érdeket elvtelenül kiszolgáló „tervezőket” nem szabad engedni tovább partizánkod- ni mindannyiunk kárára. A védett környezetünk megújításában csak a hozzáértés és a lelkiismeretes tervezés-végrehajtás kapjon zöld utat. Ne lehessen további szemlélet Nyíregyházán sem, hogy a csúnya, kirívó építményeket nem tiltja semmiféle szabály. A város arculata alakításában a már bizonyított és közmegbecsülést kivívott csoport értékítélete legyen a mérvadó. Nyíregyháza főépítészkedésem ideje alatt ilyen rendkívül nehéz körülmények között fejlődött. Azokon a helyeken, ahol a városi tanácsnak volt kompetenciája, igyekeztünk a beruházásokat, fejlesztéseket ebben a szellemben irányítani.

0 Lehet előre látni a holnapot?

— Örökösföld befejeződésével a lakótelepszemlélet egyszer s mindenkorra kimúlt. A város minden területén a lehető legváltozatosabb funkciójú beépítések elegyednek, keverednek egymással. A városköz1 pönt, ha lassan is,'kezdi mutatni

formálódó, elképzelt arculatát. Az épületek hangulatosak, jelzik a változó szándékot. Környezetük lehetőleg egyszerre nyerik el a beépítésekhez szükséges formákat, kiszolgáló bútorzatokat (parkoló, fű, fa, virág, padok, közvilágítás stb.). Visszaépülnek a sebek helyei és a romlott állagúak helyére új, de léptékében igazodó, az utca-tér hangulatához alkalmazkodó épületek sora valósul meg. Formálódik az új közlekedési rendszer, alatta a nem látszó szükséges infrastruktúrának kiépítésével és egyben növekszik a humanizálható, az autók szennyezésétől visszaszerezhető területek nagysága. A város minden pontján pezsgő megújulás tapasztalható. Új épületek, közművek, utak sora épül, de mindenütt a visszamaradó környezetébe illeszkedő formában. Sajnos, nagyon lassan csökken a belváros terheltsége.

A nagyobb és látványosabb fejlesztésnek és rendezésnek most egy viszonylag hosszabb, alig-alig tapasztalható, de nagyon költséges időszak a feltétele. A nem látható, föld alá kerülő közművek, az egyéb infrastruktúrák kiépítésének, fejlesztésének az időszaka következik. (Posta, útépítés és annak területelőkészítése, vasútrekons-trukció, szennyvízvezeték, gázátadó és gerincvezetékek kilométereinek kell létrejönni rövid időn belül).A város- központ és közvetlen környezete megújításához újabb terület-előkészítéssel kell számolni, hiszen rengeteg a nem lakás céljára épült épület, az emberekhez méltatlan állapotú lakóház. A bevezető utak városképi formálása és a nagy forgalom várostesten kívül helyezése is elodázhatatlan. Az egészséges, humánus élet tereit — mint a Bujtos, a Sóstói erdő továbbépítése és a mikrokörnyezeti közparkok, játszóterek kialakítása — biztosítani kell.

0 Megnőtt Nyíregyháza iránt a külföldi idegenforgalmi, beruházói érdeklődés. Elégedett a fogadásukkal?

— Az ő fogadásukra a készségünk eddig is megvolt, a fejlesztésirendezési elképzelések nekik is tág teret nyírnak. Ám a városfejlesztés eddigi irányaiból is látható, hogy csak nehézségek árán tudjuk fogadni rendezett keretek között ezeket a jelentkezőket. Ami a továbbiakban már kevés, határozottan állítom, hogy a szűkén vett területi érdekeltségű városatyák (és -anyák) mellett nagyobb számban van szükség az egész Nyíregyháza érdekében fellépni akaró, akár a körzet időszaki háttérbe szorítása. mellett is kiállni tudó képviselőkre.

A földön kell járni