Kelet-Magyarország, 1990. szeptember (50. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-27 / 227. szám
2 Kelet-Magyarország 1990. szeptember 27. 1988-tól negyed millió párJt*£port cipőt exportált a nyíregyházi Szabolcs “Cipőgyár az Amerikai Egyesült Állam okba. fél kölcsönös megelégedésének alapelkövetkezendő 2 évben ez a szám 300 000-re növekszik. (B. A. íelv.) ,£■ egyéniségének adjon-e zöld utat. Végül lesz benne annyi önfegyelem, hogy alárendeli magát a szerepének, llyés Róbert patikussegédje vonzóan bumfordi, aztán meglepően céltudatos. Ilyés színészi játéka jól közvetíti Szép Ernő fájdalmasan lemondó gesztusait is, amikor kiderül, hogy ha másutt nem, a földön kell boldognak lennünk. Nem adja el az elérhetőt „álom pénzen”, a patikusné helyett a szolgálólányt, Katit választja. Jó rendezői megoldás a harmadik felvonás álomjele- nete, amelynek a végén Balogh Kálmán leszámol illúzióival. A szükségesnél és a lehetségesnél talán kevésbé tartalmazott az előadás groteszk, tragikomikus jeleneteket. Megmaradt a finom, fa- nyár iróniánál, ami nem elegendő, különösképpen akkor nem, ha az első felvonás vidéki életrajzát látjuk magunk előtt. Nagy István »Jöjjön, udvaroljon nekem,'" Molnár Erika és Ilyés Köbért jelenete. Kiemelkedni a szorító hétköznapokból Tehetség és/vagy lakás? A nyíregyházi református egyházkerület orgonista-kántora Gyülvészi János maga számos koncertet adott már, s nemcsak a városban, hanem külföldön is. Mostanában sokat elmélkedik a tehetség mibenlétéről. Az ő kisfia ugyanis az a Gyülvészi Gábor, aki tízévesen már felvételt nyert a Zeneakadémia különleges tehetségek tagozata előkészítő osztályába. Az apa mégsem boldog, sőt megoldhatatlan helyzetbe került. Gyülvészi János hét esztendeje él Nyíregyházán. Kántorként közreműködik miséken, temetéseken, esküvőkön. keresztelődön. SzaMegépült . a nyíregyházi Homok soron többmilliós költséggel a kövesút, amely összeköti a Kun Béla utcái a Sarkanytyú utcával. Csakhogy a Kun Béla utca felől lezárták. Az indok: sokan kikerülnék a közlekedési lámpát! Héti nem ez lenne 3A ésszerű? Most a lezárt úton gyerekek játszadoznak, pedig nekik ott van a játszótér, másutt megoldották sebességkorlátozással, csak itt nem tudják. Röviden ez a tartalma annak a levélnek, mellyel egy olvasó kereste meg szerkesztőségünket az ott lakók nevében. A Közúti Igazgatóság illetékesétől, mint az út kezelőjétől megtudtuk, a jelzőlámpás csomóponthoz túl közel van az útcsatlakozás, és így beleesne a járműosztályozóba. Ez zavarná a forgalmat, és komoly baleset- veszélyt jelenthetne. A városi tanács ÉKV osztályának szakembere megerősítette az elmondottakat: rendőrségi nyilatkozat alapján, lakossági kérésre történt az út lezárása. El kell fogadnunk az érintettek véleményét, bár a lakóknak kényelmesebb lenne a kihajtás, de nyűgödtabban élhetnek, ha nem robognak ott az épület előtt az autók, Idősek, gyerekek egyaránt. bad idejében pedig, ha teheti a* 'ünidóan gyakorol: repertoárjában a kora reneszánsz szerzőktől a XX. századi alkotóig számtalan orgonamű szerepel. Mire a fizetését „tisztán” az asztalra teszi, öt és fél ezer forintja marad. A felesége gázóra-leolvasó, ő sem keres többet. — Meg lehet élni négy embernek ennyi pénzből? — kérdem. — Élni még csak-csak lehet — válaszolja keserűen —, de lakáshoz jutni, s különösen Pesten... A Gyülvészi családnak ugyanis ahhoz, hogy Gábort taníttassák, a fővárosba kellene költöznie. De miből? Kérték a református püspököt Budapesten: segítsen, de — kapták a választ — az egyházon belül nincs megoldás. Gábor ügyében a Zene- akadémia tanára, Soproni József írásban jelentette ki: a gyermek kiugró tehetségének kifejlesztése érdekében indokolt lenne, hogy a család Pestre költözzön. A Művelődési és Közoktatási Minisztériumban Körner Ti- vadarné levélben kérte a IX. kerületi tanács lakásügyi osztályát, hogy támogassák Gyülvésziék indokolt lakásigénylését. Az ügyintéző tud- tukra adta: még négy-öt évet kell várniuk, míg sorra kerülhetnek. Mostanában Gábort három hetente föb;:lS2iic"'az akadémiára, "Üol 'a szakembered meghallgatják, le- vVTsgáztatják. S tovább jár a 4-es iskolába — Nyíregyházán. Gábor (tanára Krokovay Gizella) 1989-ben az V. Országos Zongoraversenyen a saját kategóriájában első helyezést ért el. Ezután (még ’89 nyarán) részt vehetett a hollandiai Nemzetközi Ifjúsági Fesztiválon, ahol nemzetközi tanári kar foglalkozott a gyerekekkel. A finn, a holland és a francia mester együtt tanította Gábort, s mondták neki: szívesen látják 1991 nyarán is. 1990 tavaszán Gábort fölvették a Zeneakadémiára, s később megnyerte a megyei gyermek KI MIT TUD-ot. Gábor öccse, Péter 1990 márciusában felvételizett a rádió gyermekkórusába,' ahová azonnal bekerült. Mégvan a helye a kórus is-' kólájában is — ellenben nincs pénz a lakásvásárlás-, ra... A Gyülvészi gyerekekben az a tehetség manifesztálódott, ami már a nagyapában is megvolt (maga is kitűnő orgonista volt)’ s az apában is megjelent. Ki segít rajta, rajtuk, hogy a zsenik sorsa 1990 Magyarországán ne lehessen lakásügyi kérdés? Karádi Zsolt Felvételi előkészítő A Diagnózis Gyermekbarát Ügynöki Iroda főiskolai és egyetemi előkészítőt indít október elsején. A kurzus május 15-ig tart. Azoknak a negyedikes középiskolásoknak jelentkezését várják, akiknek felvételi szándéka komoly, és a foglalkozásokon rendszeresen részt tudnak . venni.. A felkészítés Nyíregyházán lesz, magyar, fizika, matematika, kémia és biológia tantárgyakból. Az egyes tantárgyakhoz a legjobb középiskolai, főiskolai és egyetemi tanárokat nyerték meg. A tankörök kiscsoportosok és intenzívek. Nemcsak a megyeszékhely, de Szabolcs-Szatmár-Bereg bármely középiskolájából várják a jelentkezőket. Jelentkezni a 11-871-es telefonon, vagy levélben lehet (postafiók 1366). Kérésré a középiskolákba személyesen elmennek tájékoztatót tartani. Thália papnője egy és változatlan. De hát ő istennő, az örök boldogság és jólét világában él. Ugyanez nem mondható el pártfogoltjairól, a mai magyar színházról. Mégis, ebben a folytonos és folyamatos küzdelemben vannak pillanatok, amelyek megállítanak, s arra késztetnek bennünket, hogy engedjük a lelkűnkön végigrezegni az öröm hullámait. A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház megtartotta századik bemutatóját! A színházvezetés már szokásos gesztusa (egy szál szegfű a székeken). Csikós Sándor igazgató üdvözlő mondatai azt sejtették, hogy van lehetőség a szorító hétköznapokból való kiemelkedésre, hogy tovább élhetők azok az emberi sorsok, amelyek a színpadon megfogalmazódnak. A tizedik évad első bemutatója Szép Ernő: Patika című játéka volt. A darabválasztást sok minden indokolhatja: a színház valami ..könnyűvel” szerette volna indítani az évadot, a darab a vidéki élet egy szeletét m”_ tatja be stb. Szén £rr,g a halk szavú énekesek közé tartozott, a szín- pádon is közelebb állt hozzá a nosztalgiákból építkező finom líraiság. mint a kiélezett konfliktusoknak a megteremtése. Első írásai A Hét című folyóiratban jelentek meg, verseskötetét (Énekeskönyv, 1912) Babits Mihály is lelkesen köszöntötte. Szép Ernő szemléletéből nem hiányzott a megértő részvét, darabjainak polgári és kispolgári figurái nem lázadók, megelégszenek azzal, ha az élet egy-egv szükebb területén megtalálják a maguk békéiét. Drámái közül talán a Vőlegény és a Lila akác az ismertebbek (és jobbak), a Patika című színdarabnak vannak jelentékeny dramaturgiai hibái is. A legfontosabb, hogy a három felvonás három különálló részre esik szét. a második felvonás nem arról szól. amiről az első. A vvíiéki életforma megrajzolását a két íuhős. a patikusné és a segéd. Balogh Kálmán belső világának az elemzése követi. Miért nem vagyunk boldogok. és hogyan találjuk meg az álmokon túl a valóságban is a szépséget, az örömöt, a szerelmet? A három felvonásra széteső darabot természetszerűleg a rendezés sem tudta együtt tartani. lóé erről még lesz s£o. A iaposladányi kaszinó iá- tékszobáját látjuk Gyarma- thy Ágnes nem túlságosan igényes színpadán. (A hátsó falak festékhibai zavaróan hatottak.) Az urak kártyáznak. isznak. Itt vannak mindnyájan: a jegyző, a patikus. a tanító, a postamester. a vidéki élet kulcsfigurái. A Pestről Ladányba érkezett patikussegéd bálról, táncról álmodozik, de esztelen mulatozást talál. A hölgyek otthon maradtak, csak a postamester szereleméhes felesége jött el. hogy megismerje Balogh Kálmánt. Megérkeznek a cigányok, s olyan fékevesztett mulatozás kezdődik, amelyet Móricz ábrázol később nagyobb belső ismerettel az Űri muri-ban. A rendezés is inkább öt idézi. Az első felvonásban Schlan- ger András fergeteges iramot diktál, csak örülni lehet, hogy ennek az .,epizódisták” meg tudnak felelni. Horváth László Attila jegyzője emlékeztet a leginkább a ’jy.óríczi vidéki mulsiozókra. Horváth Olykor túlságosan és indoko- lathjYiul hangos. Hável László patikusa itt is kiegyensúlyozottan természetes, tökéletesen azonosul a figurával. Heten László postamestere a kártyázásban az élet értelmét megtaláló embert állítja elénk. Borgida úr és Papp Ferke Gados Béla. illetve Tóth Károly játékában a vidéki élet jellegzetes figura;’;- válnak. Különös- róthká- roly van élemében, tomboló Mulatozása valami haláltánc jelleget is kölcsönöz az első felvonásnak. A harsány jókedv árnyékában fontos szerep jut a tanítónak, akit Bárány Frigyes formál meg emlékezetesen. A háttérbe szoruló tudás, a kultúra küldi itt segélykiáltásait a világba. Meghallja-e? Az első felvonás számtalan kis portrét is rajzol, s ezes kidolgozása a rendező érdeme. Emlékezetes Pregitzer Fruzsina megjelenése, aki már-már a csehovi hősnőket idézően jelzi távolságát ettől a kisszerű vidéki világból. Az más kérdés, hogy később ez a magatartás eltűnik a játékából. Szólni kell Molnár Erika elementáris, sodró lendületű játékáról. A második felvonásban nem folytatódik a vidéki élet rajza, a figyelem a szereteth lánytól fuldokló pa. tikussegéd, és a boldogtalanságára ráéb"^<jg patikusné dialógusára irányul. A fogfájás vígjátéki helyzeteit jól kihasználja a rendezés, és a két főszereplő Pregitzer Fruzsina és Ilyés Róbert is. Pregitzer Fruzsina olykor kiesik a szerepéből, nem tudja eldönteni, hogy a hűséges (de boldogtalan) feleséget ját- sza-e inkább, vagy saját A szerelmi valiamás után Pregitzer Fruzsina és Ilyés Róbert Középen a férjet alaki Hável László. (Elek Emil felvételei) A SZÍNHÁZ SZÁZADIK BEMUTATÓJA Úri muri a Patikában Ml?! 1
