Kelet-Magyarország, 1990. szeptember (50. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-25 / 225. szám
1990. szeptember 25. Kelet-Magyarország 3 Vállalati és lakossági igényeket is kielégít a Közúti fipftfl Vállalat fehérgyarmati üzeme A vibroasztalnál ugyan most szabvány betonelemek készülnek, de nemcsak kész elemet, hanem súlyra mérv betont is vásárolhat köztilet és magánzó egyaránt. El- és leköszönitek a tanácsok Csengettek Utoljára csengettek?be. a tanácstagoknak ezen a bfe - ten. Megtartották a ciklust lezáró üléseket a városok és a községek tanácsai. összegezték, mit végeztek az elmúlt öt esztendőben, és köszönetét mondtak a helyi testületek tagjainak a szabad idejükben végzett közéleti tevékenységért. Kereken negyven esztendőt számlált hazánkban a szovjet típusú tanácsi rendszer. Demokráciánk újjászületésénél lett nyilvánvaló, az élet meghaladta az alá-fölérendeltségi viszonyt, a települések egymástól való függését, a felsőbb szerv döntésének minden- hatóságát. Szeptember 30- án az önkormányzati választásokkal búcsúztatjuk el véglegesen a tanácsokat és szervezünk egy gyökeresen — szemléletében és felépítésben — más köz- igazgatást. Hogy a tanácsi szervezés nem váltotta be a hozzá fűzött, felülről diktált reményeket, ez mára mindenki előtt egyértelmű. Ugyanakkor nem lenne jó, ha elhallgatnánk, hogy az állampolgárok ügyeit egy szakmai ismereteiben is bővülő apparátus tagjai intézték. Építettek és osztottak lakást, adtak segélyt, értékesítettek telket, adóztattak és még egy sor más ügyben tartottunk majdnem napi kapcsolatot a helyi tanácsokkal. Most mondhatjuk persze, hogy az igazság időnként csorbát szenvedett, mert nem az kapta a lakást, aki a legjobban rászorult volna, segéllyel többet lehetett „keresni’’, mint a harmincéves munkaviszony utáni nyugdíjjal. Szemére vetheti az ügyintézőnek a peches fél, hogy csillagászati összegért sem kapott telket az „úri soron”, vagy az adózás egyáltalán nem ment zökkenő- mentesen. Mondhatjuk ezt, de látnunk kell azt is, hogy a tanácsi apparátus tagjai munka mellett végezték az államigazgatási főiskolát, jó néhányuk jogi, közgazdasági, műszaki, pedagógusi diplomával a zsebében vállalta a közügyek szolgálatát. Mert látnunk kell, hogy mind az apparátusban, mind a választott testületekben a nagy többség hivatásszerűen és odaadó- an látta el megtisztelő megbízatását. Hogy ez az egész tanácsi rendszer túlhaladott lett, az is a palackból kieresztett szellem eredménye. Másat, jobbat akarunk, de ezekben a napokban a leköszönő tanácsoknak is jusson egy elismerő szó. Többségük megérdemli. Tóth Kornélia Namény adóssága Az utóbbi napokban Vá- sárosnamény lakossága között, olyan „hírek” terjengnek, hogy a tanács adósság- állománya eléri a 200 millió forintot. Czakó János tanácselnököt kérd.eztük: mi az igazság? Ügy gondoljuk, hogy az előbb felsorolt létesítmények megvalósítása a közölt hitelek felvételét megfelelően indokolják és társadalmi hasznosságuk arányban van a hitelfelvétel vállalt terheivel. Még élűéit atetio Mint ősei földjét soha el néni hagyó, örök bolyongásra kárhoztatott lélek, zord éjszakák helyett fényes nappal ijeszt a békés honpolgárokra hol itt, hol ott a TEHO. Holott már mindenki úgy tudja, végleg jobb létre szenderült. De a múlt héten megmutatta rémisztő arcát Üjfehértón. Sosem hittem a kísér- tethistóriákban. Vallom, mindennek reális oka van. Mondjuk egy tanácstes- tületi határozat. De mi jogosítja fel a tanácstagokat arra, hogy ilyen, a lakosság jelentős részét felháborító döntést hozzon? Először is az a törvényes keret, amely ez év decenu bér 31-ig lehetőséget ad a településfejlesztéshez való „önkéntes” hozzájáruláshoz. Másodszor pedig a pénztelenség. Hiszen nem elhanyagolható az a majd egymillió forint, ami így a közös kasszába kerül. Nem elhanyagolható, de minimális, s máshonnan is előteremthető, ne&é&k” a SzfáZféle iJb'ft.urcsttq, »3XS3 -‘«oar». kes|^ep .e.dozo. -hipi)i?ej,r gár zsebéből. Különösen akkor, ha a különféle okök alapján lehet fá1 í fi J9T mentést kapni alóla, amelyek egy része valós, másik része felháborító. Ha valaki fél a következményektől, befizeti, ha valaki dörzsöltebb, nem. Az új évben megszűnik tehát a TEHO szellemjárása. Csak nehogy kísértést érezzenek az üres zsebekkel induló új önkormányzatok, hogy más névvel, de újrakezdjék ezt a kísértethistóriát! — t — Munkára kellene már ösztönözni Segélykilátás Csak féligazságokat írtam meg a nyírlugosi lengyel vendégmunkásokról és a munkanélküliségről szóló cikkemben, állította a szerkesztőségünkbe betérő nyírmihálydi Szabó András képesített ács-állványozó mester. Szerinte a munkanélküli-segély kifizetése egy olyan lavinát indított meg a falujukban, amely a bűnözéshez, az erkölcstelenséghez és a munkát adók számára kiszolgáltatottságot jelent. Hozzátette, aki akar, az bármikor talál is munkát, a segélyezés szükséges rossz. — Eddig hatvan munkanélküli-segélyen lévő segédmunkás jelentkezett nálam munkára, de ebből csak egyetlen egy állt be dolgozni, és az is mindössze hét napig — magyarázta a kisiparos. — A munkakönyvé fél éve nálam van. Az csak papíron létezik, ha nem fogadja el a munkát, nem fizetik tovább a munkanélküli-segélyt. Ök mégis kapják. Mindez csak a segédmunkásokra a szakképzetlenekre érvényes. A környékünkön napszámokból egészítik ki a keresetüket. Napi ötszáz forintnál alább nem adják, plusz szállítás, étkezés és megfelelő mennyiségű ital. És az sem mindegy, hogy milyen munkát vállalnak. A pénz pedig zsebből zsebbe vándorol. És ami a legérdekesebb a munkahél- küli-segélyen élő segédmunkásoknál, hogy ők azok, akifenek többsége még szociális, nevelési segélyt és 2— 5 gyerek után a családi pótlékot kapja. Minek dolgozzon, ha nettó 15—20 ezer forintot kap havonta. — ön mennyi fizetést kínál a munkanélkülieknek? — Havi nettó 6—10 ezer forintot. Nem az érdekli a munkára jelentkezőket, hogy mennyi a bruttó, hanem az, hogy mennyit kap kézhez. Ezenkívül fizetem a járulékokat, és ha Nyírmihálydin kívül dolgozunk, akkor a szállítást, a szállást és napi egy meleg ételt. — Sokan azon a véleményen vannak, hogy azért nem vállalják a munkánál- külieh a felkínált munkát, mert a kiskert, az állattartás jól jövedelmez, és nincs szükségük más jövedelem- forrásra. — Ez nem igaz. Nyírmi- hálydiban a község szeszének 95 százalékát a munka- nélküliek fogyasztják el. Nincs ezeknek az alkalmi munkán kívül egyéb keresetük, de a segélyekből összeállt pénz szép kis summa. Látná, hogy micsoda gyülekezet van a posta és a kocsma előtt„ amikor a postás hozza a segélyeket vagy a családi pótlékot. A pénz a hivatalos vagy a bögrecsárdákba kerül. Nálunk, a faluban 30 helyen mérnek zugpálinkát. Lehet ott inni gabonáért, ruhaneműért, különböző tárgyakért, de az sem ritka, ha a napi 3—4 deci pálinkát leAlmás szilva, vagy szilvás alma? A szatmáriak fogalomkörében a szilva hallatán a pálinkával együtt — legalább olyan értékben — jelen van a szilvalekvár is. Idén nem sok jóval kecsegteti a szilva- termés. Cégénydányádon Bakó Dániel és szomszédai — évek óta — közös hétvégi lekvárfőzésre rendezkedtek be. A rézüst, a kavaró, a tüzelő — s természetesen a szilva a legfontosabb kellék. A lassú tűzön mintegy 6 óra szükséges a lekvár „készítéséhez”. A szükség (kevés szilva), no meg az ízek változtatása késztette arra a cégé- nyieket (is), hogy a ciberébe almát tfegyenek. S így együtt főzve szilvát és almát, csodálatos zamatot lehet elérni. dolgozzák. Fát vágnak, dohányt törnek. Ha kiskerttel és állattartással foglalkoznának, akkor kiváltanák a kisipart, mert az valóban megérné számukra, de azt mondják, hogy minek. — Említette a bűnözést és az erkölcstelenséget. Csak erre a körre érvényes mindez? — Nem, de nálunik igen nagy számban. A munkanélküli-segélyen élők ráérnek, rengeteg szabadidejük van, kapják a pénzt rendszeresen, így nem korog a gyomruk az éhségtől, persze, hogy nem azon törik a fejüket, hol lehetne munkát találni, hanem azon, hogy lehetne munka nélkül még könnyebben pénzhez jutni, amiből lehet mulatozni. Közben 14—15 évesek pedig terhesek lesznek és sorra szülik a gyerekekét. A fiatalok pedig szüleiktől azt látják, hogy nem érdemes dolgozni, fizet az állam. Ragályos betegségként térj edí mindez. — Ha mindezt helyben is hangoztatja, akkor igen sok xarágosa lehet, nog it — Engem már sokszor megfenyegettek, hogy megölnek, de látja itt vagyok. Neip félek a retorziótól, A cet úgysem veszik"’- eí.-mért azzal dolgozni kell. Ha azt a pénzt, amit a faluban kifizetnek munkanélküli-segélyre ideadnák nekem, én feltudnám számolni Nyírmi- hálydiban a munkanélküliséget. Aki nem dolgozna, nem kapna juttatást. Jelenleg a környezetbe illő 20 főt foglalkoztató fafeldolgozó üzem beindítását tervezem. Wíég február 10-én adtam ajánlatot egy helybeli régi üzem megvételére, azóta nem sikerült nyélbe ütni a szerződést. Pedig ötszörös árért kínálták, mégis belementem. Családi vállalkozásban kezdenék a nyárfák telepítését az itteniek, ami jól jövedelmezne. De húzódik az egész, én pedig fizetem a személyi jövedelemadót és látom, hogy az itteni munkanélküliek képletesen szólva ezt a pénzt eresztik le pálinka formájában a torkukon, és ilyenkor majdnem infarktust kapok. Máthé Csabt — A feltehetőén nem véletlenül terjedő hír alaptalan. A tanács az elmúlt években a gázhálózat-fejlesztés, a középfokú oktatási központ (szakmunkás- képző, kollégium, torna- csarnok) építése, két 4 tantermes általános iskola építése céljából vett fel hiteleket. A jelenleg fennálló hitelállomány 50 millió forint, amiből 15 millió forintot az érvényes szerződésnek megfelelően a megyei tanács 1991 elején kamataival együtt megtérít. Így az 1991-es gazdasági évet a város 35 millió forint hiteltartozással kezdi, ami az éves költségvetés 10 százalékát sem .éri el. 4 magyar kalandozó fajta. Ősidők óta a valutakerettől függetlenül az Uraitól Hispániáig járta a világot. Amióta a lóról átszálltunk a repülőre, Amerikába, Ausztráliába is eljutunk. Ahogyan annak idején nomád pásztornépként rácsodálkoztunk a keresztény kolostorok kultúrájára, ma is irigykedve nézzük a gazdag nyugatot. Haza-haza hozunk zsákmányként egy- egy videót, számítógépet, és azt hisszük, hogy sikerült ledolgozni valamit hátrányainkból. A külkereskedők technológiákat, eljárásokat, li- censzeket vásároltak. Ezek •alapjcm próbáltuk. .'iCtáJiük. csinálni, — de semmi sem sikerült ugyanúgy. Az anyag, a munkás feje, a szervezés a munkafegyelem magyar volt. Itt van például a farmernadrág. Szabásmintájában, anyagában szegecseiben, cipzárjában évtizedek tapasztalata halmozódik fel. A farmernadrág úgy áll a magyar tsz-tagon is, mintha ráöntötték volna. De attól még senki nem lett farmer, hogy felhúzta. Tegyünk végre farmert is a nadrágba! Sűrű szövése tizenéveseink ülepén mozi zártszékein csúszorálódík. Nyereg helyett jó esetben campingbiciklik koptatják, parkok ülésdeszkái... Behoztuk, magunk is gyártjuk a nadrágok sokféle változatát, — csak farmert nem hoztunk bele. Azt hittük, hogy jó lesz ahhoz a mi üléseinkhez szokott ülepünk. Úgyhogy most keressük a gombhoz a kabátot. A nadrághoz a gazdáját. Uraim, a nadrág még nem minden. Meg kell vásárolni a teljes technológiát. A lovat, lóerőt, tehenet, farmot... ‘ Nem akarom a külkereskedőket bántani, mert vannak jó példák is. Behozták divatba a bermudanadrá- got, de importálták vele együtt a Bermuda-három- szöget is. Azóta nálunk is emberek tűnnek el a mélyben, a süllyesztőben, az árakban... Tehát szemrehányásaimat, akinek nem inge, nem nadrágja, ne vegye magára. De aki farmert hord, az legyen farmer. Most mär lehet. A hajdani parasztság elöregedett. Ha meg a fiatal nem akar farmer lenni, — akkor tolja le azt a méltatlanul viselt nadrágot, és meglátja, hogy kinn lesz a feneke... Kulcsár Attila Wijasoi Kárpátalján Bár határ választja el a munkácsi és a nyíregyházi nyugdíjas pedagógusokat, eo- ben az évben már második alkalommal találkoznak. A nyár elején a munkácsiak töltöttek itt három napot, szeptember 24-én pedig a nyírségi nyugdíjasok utazlak el a történelmi városba. A programban szerepel többek között a vár és a Rákóczi-ház megtekintése, a Vereckei-há- gó felkeresése, valamint megismerkednek Királymező, Huszt, Nemerske, Ungvár nevezetességeivel is.
