Kelet-Magyarország, 1990. szeptember (50. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-25 / 225. szám

1990. szeptember 25. Kelet-Magyarország 3 Vállalati és lakossági igényeket is kielégít a Közúti fipftfl Vállalat fehérgyarmati üzeme A vibroasztalnál ugyan most szabvány betonelemek készülnek, de nemcsak kész elemet, hanem súlyra mérv betont is vásárolhat köztilet és magán­zó egyaránt. El- és leköszönitek a tanácsok Csengettek Utoljára csengettek?be. a tanácstagoknak ezen a bfe - ten. Megtartották a ciklust lezáró üléseket a városok és a községek tanácsai. összegezték, mit végeztek az elmúlt öt esztendőben, és köszönetét mondtak a helyi testületek tagjainak a szabad idejükben végzett közéleti tevékenységért. Kereken negyven eszten­dőt számlált hazánkban a szovjet típusú tanácsi rend­szer. Demokráciánk újjá­születésénél lett nyilvánva­ló, az élet meghaladta az alá-fölérendeltségi viszonyt, a települések egymástól való függését, a felsőbb szerv döntésének minden- hatóságát. Szeptember 30- án az önkormányzati vá­lasztásokkal búcsúztatjuk el véglegesen a tanácsokat és szervezünk egy gyöke­resen — szemléletében és felépítésben — más köz- igazgatást. Hogy a tanácsi szervezés nem váltotta be a hozzá fűzött, felülről diktált re­ményeket, ez mára min­denki előtt egyértelmű. Ugyanakkor nem lenne jó, ha elhallgatnánk, hogy az állampolgárok ügyeit egy szakmai ismereteiben is bővülő apparátus tagjai intézték. Építettek és osztottak la­kást, adtak segélyt, érté­kesítettek telket, adóztat­tak és még egy sor más ügyben tartottunk majd­nem napi kapcsolatot a he­lyi tanácsokkal. Most mondhatjuk persze, hogy az igazság időnként csorbát szenvedett, mert nem az kapta a lakást, aki a legjobban rászorult vol­na, segéllyel többet le­hetett „keresni’’, mint a harmincéves munkaviszony utáni nyugdíjjal. Szemé­re vetheti az ügyintéző­nek a peches fél, hogy csillagászati összegért sem kapott telket az „úri so­ron”, vagy az adózás egyál­talán nem ment zökkenő- mentesen. Mondhatjuk ezt, de lát­nunk kell azt is, hogy a tanácsi apparátus tagjai munka mellett végezték az államigazgatási főiskolát, jó néhányuk jogi, közgaz­dasági, műszaki, pedagógu­si diplomával a zsebében vállalta a közügyek szol­gálatát. Mert látnunk kell, hogy mind az apparátus­ban, mind a választott tes­tületekben a nagy többség hivatásszerűen és odaadó- an látta el megtisztelő megbízatását. Hogy ez az egész tanácsi rendszer túlhaladott lett, az is a palackból kieresztett szel­lem eredménye. Másat, jobbat akarunk, de ezek­ben a napokban a lekö­szönő tanácsoknak is jus­son egy elismerő szó. Többségük megérdemli. Tóth Kornélia Namény adóssága Az utóbbi napokban Vá- sárosnamény lakossága kö­zött, olyan „hírek” terjeng­nek, hogy a tanács adósság- állománya eléri a 200 millió forintot. Czakó János ta­nácselnököt kérd.eztük: mi az igazság? Ügy gondoljuk, hogy az előbb felsorolt létesítmé­nyek megvalósítása a közölt hitelek felvételét megfele­lően indokolják és társa­dalmi hasznosságuk arány­ban van a hitelfelvétel vál­lalt terheivel. Még élűéit atetio Mint ősei földjét soha el néni hagyó, örök bo­lyongásra kárhoztatott lé­lek, zord éjszakák he­lyett fényes nappal ijeszt a békés honpolgárokra hol itt, hol ott a TEHO. Holott már mindenki úgy tudja, végleg jobb létre szenderült. De a múlt hé­ten megmutatta rémisztő arcát Üjfehértón. Sosem hittem a kísér- tethistóriákban. Vallom, mindennek reális oka van. Mondjuk egy tanácstes- tületi határozat. De mi jo­gosítja fel a tanácstago­kat arra, hogy ilyen, a la­kosság jelentős részét fel­háborító döntést hozzon? Először is az a törvényes keret, amely ez év decenu bér 31-ig lehetőséget ad a településfejlesztéshez va­ló „önkéntes” hozzájáru­láshoz. Másodszor pedig a pénztelenség. Hiszen nem elhanyagolható az a majd egymillió forint, ami így a közös kasszába ke­rül. Nem elhanyagolható, de minimális, s máshon­nan is előteremthető, ne&é&k” a SzfáZféle iJb'ft­.urcsttq, »3XS3 -‘«oar». kes|^ep .e.dozo. -hipi)i?ej,r gár zsebéből. Különösen akkor, ha a különféle okök alapján lehet fá­1 í fi J9T mentést kapni alóla, amelyek egy része valós, másik része felháborító. Ha valaki fél a következ­ményektől, befizeti, ha va­laki dörzsöltebb, nem. Az új évben megszűnik tehát a TEHO szellemjá­rása. Csak nehogy kísér­tést érezzenek az üres zse­bekkel induló új önkor­mányzatok, hogy más név­vel, de újrakezdjék ezt a kísértethistóriát! — t — Munkára kellene már ösztönözni Segélykilátás Csak féligazságokat írtam meg a nyírlugosi lengyel vendégmunkásokról és a munkanélkü­liségről szóló cikkemben, állította a szerkesztő­ségünkbe betérő nyírmihálydi Szabó András képesített ács-állványozó mester. Szerinte a munkanélküli-segély kifizetése egy olyan lavi­nát indított meg a falujukban, amely a bűnözés­hez, az erkölcstelenséghez és a munkát adók számára kiszolgáltatottságot jelent. Hozzátette, aki akar, az bármikor talál is munkát, a segélyezés szükséges rossz. — Eddig hatvan munka­nélküli-segélyen lévő segéd­munkás jelentkezett nálam munkára, de ebből csak egyetlen egy állt be dolgozni, és az is mindössze hét napig — magyarázta a kisiparos. — A munkakönyvé fél éve nálam van. Az csak papíron létezik, ha nem fogadja el a munkát, nem fizetik tovább a munkanélküli-segélyt. Ök mégis kapják. Mindez csak a segédmunkásokra a szakkép­zetlenekre érvényes. A kör­nyékünkön napszámokból egészítik ki a keresetüket. Napi ötszáz forintnál alább nem adják, plusz szállítás, étkezés és megfelelő mennyi­ségű ital. És az sem mindegy, hogy milyen munkát vállal­nak. A pénz pedig zsebből zsebbe vándorol. És ami a legérdekesebb a munkahél- küli-segélyen élő segédmun­kásoknál, hogy ők azok, akifenek többsége még szo­ciális, nevelési segélyt és 2— 5 gyerek után a családi pót­lékot kapja. Minek dolgoz­zon, ha nettó 15—20 ezer fo­rintot kap havonta. — ön mennyi fizetést kí­nál a munkanélkülieknek? — Havi nettó 6—10 ezer forintot. Nem az érdekli a munkára jelentkezőket, hogy mennyi a bruttó, hanem az, hogy mennyit kap kézhez. Ezenkívül fizetem a járulé­kokat, és ha Nyírmihálydin kívül dolgozunk, akkor a szállítást, a szállást és napi egy meleg ételt. — Sokan azon a vélemé­nyen vannak, hogy azért nem vállalják a munkánál- külieh a felkínált munkát, mert a kiskert, az állattartás jól jövedelmez, és nincs szükségük más jövedelem- forrásra. — Ez nem igaz. Nyírmi- hálydiban a község szeszé­nek 95 százalékát a munka- nélküliek fogyasztják el. Nincs ezeknek az alkalmi munkán kívül egyéb kerese­tük, de a segélyekből össze­állt pénz szép kis summa. Látná, hogy micsoda gyüle­kezet van a posta és a kocs­ma előtt„ amikor a postás hozza a segélyeket vagy a családi pótlékot. A pénz a hivatalos vagy a bögrecsár­dákba kerül. Nálunk, a faluban 30 he­lyen mérnek zugpálinkát. Lehet ott inni gabonáért, ru­haneműért, különböző tár­gyakért, de az sem ritka, ha a napi 3—4 deci pálinkát le­Almás szilva, vagy szilvás alma? A szatmáriak fogalomkö­rében a szilva hallatán a pá­linkával együtt — legalább olyan értékben — jelen van a szilvalekvár is. Idén nem sok jóval kecsegteti a szilva- termés. Cégénydányádon Ba­kó Dániel és szomszédai — évek óta — közös hétvégi lekvárfőzésre rendezkedtek be. A rézüst, a kavaró, a tü­zelő — s természetesen a szil­va a legfontosabb kellék. A lassú tűzön mintegy 6 óra szükséges a lekvár „készíté­séhez”. A szükség (kevés szil­va), no meg az ízek változta­tása késztette arra a cégé- nyieket (is), hogy a ciberébe almát tfegyenek. S így együtt főzve szilvát és almát, cso­dálatos zamatot lehet elérni. dolgozzák. Fát vágnak, do­hányt törnek. Ha kiskerttel és állattartással foglalkozná­nak, akkor kiváltanák a kis­ipart, mert az valóban meg­érné számukra, de azt mond­ják, hogy minek. — Említette a bűnözést és az erkölcstelenséget. Csak erre a körre érvényes mind­ez? — Nem, de nálunik igen nagy számban. A munkanél­küli-segélyen élők ráérnek, rengeteg szabadidejük van, kapják a pénzt rendszeresen, így nem korog a gyomruk az éhségtől, persze, hogy nem azon törik a fejüket, hol le­hetne munkát találni, hanem azon, hogy lehetne munka nélkül még könnyebben pénzhez jutni, amiből lehet mulatozni. Közben 14—15 évesek pedig terhesek lesz­nek és sorra szülik a gyere­kekét. A fiatalok pedig szü­leiktől azt látják, hogy nem érdemes dolgozni, fizet az ál­lam. Ragályos betegségként térj edí mindez. — Ha mindezt helyben is hangoztatja, akkor igen sok xarágosa lehet, nog it — Engem már sokszor megfenyegettek, hogy meg­ölnek, de látja itt vagyok. Neip félek a retorziótól, A cet úgysem veszik"’- eí.-mért azzal dolgozni kell. Ha azt a pénzt, amit a faluban kifi­zetnek munkanélküli-segély­re ideadnák nekem, én fel­tudnám számolni Nyírmi- hálydiban a munkanélkülisé­get. Aki nem dolgozna, nem kapna juttatást. Jelenleg a környezetbe illő 20 főt fog­lalkoztató fafeldolgozó üzem beindítását tervezem. Wíég február 10-én adtam ajánla­tot egy helybeli régi üzem megvételére, azóta nem sike­rült nyélbe ütni a szerződést. Pedig ötszörös árért kínál­ták, mégis belementem. Csa­ládi vállalkozásban kezdenék a nyárfák telepítését az it­teniek, ami jól jövedelmezne. De húzódik az egész, én pedig fizetem a sze­mélyi jövedelemadót és látom, hogy az itteni munkanélküliek képle­tesen szólva ezt a pénzt eresztik le pálinka for­májában a torkukon, és ilyenkor majdnem in­farktust kapok. Máthé Csabt — A feltehetőén nem vé­letlenül terjedő hír alapta­lan. A tanács az elmúlt években a gázhálózat-fej­lesztés, a középfokú oktatá­si központ (szakmunkás- képző, kollégium, torna- csarnok) építése, két 4 tan­termes általános iskola épí­tése céljából vett fel hite­leket. A jelenleg fennálló hitelállomány 50 millió fo­rint, amiből 15 millió fo­rintot az érvényes szerző­désnek megfelelően a me­gyei tanács 1991 elején ka­mataival együtt megtérít. Így az 1991-es gazdasági évet a város 35 millió fo­rint hiteltartozással kez­di, ami az éves költségvetés 10 százalékát sem .éri el. 4 magyar kalandozó fajta. Ősidők óta a valutakerettől függet­lenül az Uraitól Hispániáig járta a világot. Amióta a lóról átszálltunk a repülő­re, Amerikába, Ausztráliá­ba is eljutunk. Ahogyan annak idején nomád pásztornépként rá­csodálkoztunk a keresztény kolostorok kultúrájára, ma is irigykedve nézzük a gaz­dag nyugatot. Haza-haza hozunk zsákmányként egy- egy videót, számítógépet, és azt hisszük, hogy sikerült ledolgozni valamit hátrá­nyainkból. A külkereskedők techno­lógiákat, eljárásokat, li- censzeket vásároltak. Ezek •alapjcm próbáltuk. .'iCtáJiük. csinálni, — de semmi sem sikerült ugyanúgy. Az anyag, a munkás feje, a szervezés a munkafegye­lem magyar volt. Itt van például a farmer­nadrág. Szabásmintájában, anyagában szegecseiben, cipzárjában évtizedek ta­pasztalata halmozódik fel. A farmernadrág úgy áll a magyar tsz-tagon is, mintha ráöntötték volna. De attól még senki nem lett farmer, hogy felhúzta. Tegyünk végre farmert is a nadrágba! Sűrű szövése tizenéveseink ülepén mozi zártszékein csúszorálódík. Nyereg helyett jó esetben campingbiciklik koptatják, parkok ülésdeszkái... Behoztuk, magunk is gyártjuk a nadrágok sokfé­le változatát, — csak far­mert nem hoztunk bele. Azt hittük, hogy jó lesz ah­hoz a mi üléseinkhez szo­kott ülepünk. Úgyhogy most keressük a gombhoz a kabátot. A nad­rághoz a gazdáját. Uraim, a nadrág még nem minden. Meg kell vásárolni a teljes technológiát. A lovat, ló­erőt, tehenet, farmot... ‘ Nem akarom a külkeres­kedőket bántani, mert van­nak jó példák is. Behozták divatba a bermudanadrá- got, de importálták vele együtt a Bermuda-három- szöget is. Azóta nálunk is emberek tűnnek el a mély­ben, a süllyesztőben, az árakban... Tehát szemrehányásai­mat, akinek nem inge, nem nadrágja, ne vegye magá­ra. De aki farmert hord, az legyen farmer. Most mär lehet. A hajdani paraszt­ság elöregedett. Ha meg a fiatal nem akar farmer len­ni, — akkor tolja le azt a méltatlanul viselt nadrá­got, és meglátja, hogy kinn lesz a feneke... Kulcsár Attila Wijasoi Kárpátalján Bár határ választja el a munkácsi és a nyíregyházi nyugdíjas pedagógusokat, eo- ben az évben már második alkalommal találkoznak. A nyár elején a munkácsiak töltöttek itt három napot, szeptember 24-én pedig a nyírségi nyugdíjasok utazlak el a történelmi városba. A programban szerepel többek között a vár és a Rákóczi-ház megtekintése, a Vereckei-há- gó felkeresése, valamint meg­ismerkednek Királymező, Huszt, Nemerske, Ungvár ne­vezetességeivel is.

Next

/
Thumbnails
Contents