Kelet-Magyarország, 1990. szeptember (50. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-15 / 217. szám
1990. szeptember 15. Kelet-Magyarország 3 Húshagyókedv aszálykár, takarmanyhiany, hüs- HLÄNY. olyasni, hallani mind több helyen AZ IDEGESÍTŐ logikai levezetést, láttám a nyárvégi, valóban KATASZTROFÁLISNAK MONDHATÓ SZÁNTÓFÖLDI ÁLLAPOTOKAT A DUNÁN INNEN ÉS AZON TÜL IS. DE MI A HELYZET NÁLUNK, SZABOLCS-SZAT- MÄR-BEREG MEGYÉBEN? MILYEN A KÖZÉRZETÜK AZ ITTENI SERTÉSTARTÓKNAK, EGY OLYAN ORSZÁGRÉSZBEN, AMELYET NEM NYILVÁNÍTOTTÁK ASZÄLYSÜLYTOTTA VIDÉKNEK? Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat nyíregyházi kirendeltségén címeket kérek, kistermelőkét, akik azért viszonylag nagyobb mértékben foglalkoznak sertéshizlalással. A listával kezemben elindulok Sóstóhegyre. Veres Józsefet nem találom otthon, a szomszédjától hallom, hogy a kétszáz férőhelyes is-' tálló ki van takarítva és raktár céljára van kiadva valamelyik iparvállalatnak. Szilágyi Sándor nemrégen még 50 sertést hizlalt, ma már az istállót is elbontatta. — Uram, ne is csodálkozzon, rengetegen abbahagyták ezen a környéken a hizlalást. Már az utcában szinte alig tartanak disznót — meséli Tócsik István a gyorsan fogyatkozó sertésszakcsoport elnöke, akit Kemecsei úti portáján éppen az esti etetésre való felkészülés közben fogok vallatóra a nyolc kocának, tizennégy apaállatnak, a nemrég leadott százhuszonöt darab hízóból itt maradt három „vakaráknak” és két tucat kismalacnak helyet adó istálló kutricái között sétálgatva. — Most a kihelyezett kocákon a sor. Az emberek sorra adják vissza vágásra őket. Csak ebből a szakcsoportból hetente 50—60 kocát kell elszállítani. A hajdan volt gépkocsivezető 13 éve főállásban foglalkozik sertéssel, ami feleségén kívül négy fiának is mindennapos hajnali és esti eK foglaltságát; jeleflt. Még néhány éve darabonként 800 forint hasznunk volt egy 110 kilogramm körüli súlyú hízón, tavaly már csak a fele, mostanra pedig már ez is elkopott. Nem nehéz követni amit mond: — Tavasszal 2500 forint volt a malac ára. Erre a választási malacra még 100 kg- ot kell ráhizlalni, amihez ezekből a „csodálatos minőségű” gabonás tápokból, amelyből a legolcsóbb is 1000 forintnál többe kerül, 5 mázsát is föl kell etetni. Ez eddig, és akkor még az állatorvosi költségeket, a növekvő energia- és vízárakat meg a saját munkabérünket nem számolva, 7500 forint. Ezzel szemben a jelenleg 67,50-re lecsökkent kilónkénti felvásárlási áron számolva kapunk érte legjobb esetben is 7700 forintot. Hát mondja meg, érdemes csinálni? Most már kukoricával sem tudjuk „ócsítani” a takarmányköltségeket, hiszen jelenleg is 1200—1300 forintért lehet hozzájutni. Most képzelje el azt a nyugdíjast, aki eddig azért meghizlalt a saját szükségletén kívül is egy pár disznót, amibe mint egy perselyben összegyűjtögette a kis pénzét, mert haszna alig-alig volt rajta. Ilyen árak mellett vagy a malacot adja el, vagy maga hal élen. Odafönt most Trianont feszegetik, a termeléssel senki nem foglalkozik. A húsipar a dupláját kiárulja az általunk leadott hízóból, de ahelyett, hogy lökne nekünk valamit, Nyíregyházán is nem tudom hány millióért emeletet húznak az irodaépületre. Pedig ahogy hallottam korszerűsítik a vágóhidat. Nem tudom lesz-e majd ott mit levágni, ha ez továbbra is így megy? Mi is úgy döntöttünk a feleségemmel, egy turnus disznót még meghizlalunk, de ha nem változik semmi, akkor „bezárjuk a botot”. Besenyei Istvánék, Nyírtéten három éve vágtak bele mint a faluban még néhá- nyan á sertés-bérhizlalásba. Saját erőből — a családfő kőműves volt — felépítettek egy fél milliót érő kétszáz férőhelyes istállót és szerződést kötöttek az ÁHV nyir- madai leányvállalatával. A feltételek kezdetben kedvezőek voltak, a vállalat megelőlegezte a malacvásárlás- és a takarmányköltségeket. Ezt most is megteszi, ám ezévtől már kénytelen havi 3%-os kamatot felszámolni a termelőnek. . — Ezt a turnust áprilisban állítottuk be — kezdi a beszélgetést Besenyeiné, aki az óvodából szaladt néhány percre haza, hogy megmutassa az istállót. A kétszáz malacból eddig, a kétszer is pusztító súlyos betegség következtében harmincöt hullott el. Biztosítani a darabonkénti ötszáz forintért nem érdemes, mert ez az ösz- szeg biztos veszteség, ha csak el nem hull az összes. A gyógyszerekre két alkalommal is kiadott negyvenezer forinton túlmenően további veszteséget jelent a legyöngült állomány hosz- szabb időt igénylő hizlalása. Hogy a vállalat által eddig megelőlegezett 800 ezer forint után járó havi 3 százalékos kamatot miből fogjuk megadni, még nem tudom. Mást nem tudunk tenni, mint még egy turnussal tovább folytatói, bízva abban, hogy hátha változtat a kormány a feltételeken! Ebből kiszállni most nem, csak reménykednünk lehet, hátha történik valami! Közlekedési morál Megyénkben az országos átlagnál is rosszabb a közlekedési morál — állapították meg a miskolci rendőrök a csütörtök esti közös akció után. A nyíregyházi közlekedési alosztályon pénteken reggel kapott tájékoztatás szerint az akció során 103 járművezetőt szondáztak, három közülük ittas volt. Különböző okok miatt hét személytől elvették a vezetői engedélyt. Kilencvenegy szabálytalankodótól 23 ezer 200 forint bírságot szedtek be. — Annak ellenére, hogy a vállalatunk az idén már nem adta a termelőknek a termeltetési támogatás címen juttatott 1 forintot kilónként, azt mondom, a fel- vásárlási áraknak, a jelenlegi költségek mellett legalább 10 forinttal kellene emelkedni ahhoz, hogy érdemes legyen sertést hizlalni — mondja a gondokkal igencsak tisztában lévő Tóth Béla, a nyírmadai leányvállalat termeltetés-szervezője. — A falusi emberek véleményét jól ismerem, mert 400 termelővel állok kapcsolatban. Ezek az emberek többet vártak a jelenlegi mezőgazdasági irányítástól. Azt remélték, hogy jobban fel fogja karolni a mezőgazdasági termelőket, akiknek a legnagyobb része nem tőkeerős, és családjával együtt könnyen tönkremehet, ha hamarosan nem változik valami. Galambos Béla Két hónappal a határidő előtt elkészült a fehérgyarmati Tisza, Számos- közi Vízgazdálkodási Társulat építette vízműteiep Nyírgyulajon, mely 300 méter mélyfúrású kútból látja el a községet Ivóvízzel. (B. A. felvétele) Képzés a mezőgazdasági főiskolán Vállalkozási ismeretek Az országos átlag alatt Sokoldalú és nem csupán a hallgatókra kiterjedő képzés folyik a Gödöllői Agrártudományi Egyetem nyíregyházi mezőgazdasági főiskolai karán, tudtuk meg Huszár István továbbképzési osztályvezetőtől. A főiskola — ha úgy tetszik afféle vállalkozásként — szakmát adó képzésre való felkészítéstől kezdve különböző nyelv- tanfolyamokig oktatást végez. A vállalkozási ismeretekről szervez féléves előadás- sorozatot a társadalomtudományi tanszék^ amely a téma legjobb ismerőit nyerte meg előadónak. Minden héten szerdán délután 15 órától a főiskola 1-es számú előadójában a vállalkozási formákról, a pénzügyi és jogi ismeretekről, az adózásról, a menedzselésről, a befektetési lehetőségekről hallgathatnak meg hasznos információkat a résztvevők. Az előadásokat bárki meghallgathatja a 200 férőhelyes előadóban. Az első előadás szeptember 19-éri lesz, témája a vállalkozói és a társasági törvény, előadója: dr. Szalag László, az ELTE közgazdaságtudományi tanszékének tanára. Már nem új dolog, hogy az intézmény a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára második, azaz szakosító diploma megszerzését is lehetővé teszi. Már korábban is megindult az áruforgalmi szakmérnöki, illetve a műszaki-gazdasági szaküzemmérnöki oktatás. Az idén újabb lehetőség: számítástechnikai szaküzemmérnöki és erdőgazdasági műszaki szaküzemmémöki képzés is beindul. A mezőgazdasággal kapcsolatos szakmák elsajátítására is mód nyílik a főiskola különböző tanfolyamain. Ál- lategészségőri, növényvédő szer kezelői, munkavédelmi, munkaügyi, gépjármű előadói. raktárkezelői és más szakmák elsajátítási lehetőségei várják a fiatalokat. Nyitottak a különböző nyelvtanfolyamok. Német, angol és orosz nyelvből a nyelvvizsgára való felkészítést is vállalják a főiskola tanárai. HARMINCMILLIÓ FORINTOS beruházással a KÉV kivitelezésében a pápa jövő évi fogadására készülve másfélszeresére szélesítik a Nyirbogátot Kislétával összekötő eredetileg négy méter széles, több mint 5 kilométer hosszú útszakaszt (B. A. felv.) 'Rzetnensi tdett igazság „A szegénység nem megalázó, inkább átkozottul kényelmetlen.” R. FavalU, publicista „Tudjuk, mennyit hibáznak a számítógépek, így tehát gyugodtan nevezhetjük őket a világ legdrágább hülyéinek.” S. Smith, közgazda — Asszonyom, jó hírt közölhetek önnel — mondta a nőgyógyász a vizsgálaton. — Pardon. Kisasszony! — így a páciens. — Tehát: Kisasszony, rossz hírem van a számára. Dr. W. J. körorvos feljegyzése „M. olyan megfontoltan él, hogy ötven évre volt szüksége ahhoz, hogy a negyvenedik születésnapját megünnepelje.” Eulenspiegel „Nagy tévedés, hogy csak a gyógyulás teheti boldogabbá az embert. Számos esetben már a betegállományba helyezés is csodára képes.” T. Morand, közíró „A házasság nem más, mint délibáb a Szaharában; paloták, szökőkútak, tevék ... Aztán a paloták és a szökőkutak eltűnnek, és ott maradsz a tevével.” Arab bölcsesség A múlt hét végén a köz- társasági elnök kegyelmi határozata értelmében szabadon bocsátották a magyar kémelhárítás utóbbi évek egyik legnagyobb halát, Belovai Istvánt., Az ötvenhárom esztendős urat öt évvel ezelőtt * életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, mert mint a londoni nagykövetségünk katonai attaséjának munkatársa, ;■ .titkos .informál dókat adott -ki.hazájáról ide-, gén hatalmaknak. ' / ' -cv Ha a csalókat, tolvajokat is kiengedték a börtönből, miért ne lehetne szabad Belovai is, — kérdezhetik — aki ráadásul a különféle sajtóorgánumokban megjelent állítása szerint azért kémkedett hazája ellen, mert ekép- pen akart hozzájárulni az akkori rendszer megdöntéséhez. Tetszetős magyarázat. A szabadulás ténye engem azonban sokkal inkább aggodalommal, mint megelégedettséggel itölt el. Azt sugallja ugyanis, hogy az adott szó semmit sem ér, hogy bármilyen ideológia védelmében akár egy országot is el lehet árulni. Azt az országot, melynek érdekeit kell képviselnem egy idegen államban, azt az országot, melynek minden kiváltságát élvezem. Élvezem a külföldi kiküldetéssel járó előnyöket, valutában felveszem a járandóságom, miközben a kezemen átfutó információkat gátlás nélkül átjátszom megbízóimnak. Ügy tűnik, Belovai akópp akarja most beállítani akkori tettét, hogy ő már réges- rég a letűnt rendszer esküdt ellensége volt, ám csak titokban cselekedhetett. Ám ha ő olyan bősz antikommunis- ta volt, miért nem élt úgy, mint mondjuk a mai csehszlovák külügyminiszter, ö nem, hogy könyökölt volna a régi rendszer kiváltságaiért, még csak megjuhászodni sem vSlt hajlandó. Elment kazánfűtőnek, több diplomával. Nem tudom, mi lesz Belo- vaiból, s társaiból. Csak -reménykedem, hogy befejezte külföldi diplomáciai tevékenységét. Hogy nem tart majd igényt szolgálataira a mostani, vagy az ázt követő hatalom. Reménykedem, ismerik a mondást, hogy kutyából nem lesz szalonna. Mert ha valaki egyszer árulásra vetemedett, megteheti azt máskor is. / Balogh Géza Kitakarították az ólakat — _____________í___________________________________________________________
