Kelet-Magyarország, 1990. szeptember (50. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-13 / 215. szám
4 Kelet-Magyarország 1990. szeptember 13. Y álasztás 1990. 09. 30. Esélftpliségel az elmaradott térségekben! Nem uralkodni. szolgálni akarunk POFOSZ-program Ddría-parti „Csóré Tours” (II.) Olajfaligeti kabócadal Az Agrárszövetség a társa- dalmi- lag-gaz- dasági- lag elmaradott AGBÁBSZÖnrrStG térségek ügyét, fejlesztését a meghatározó politikai kérdések egyikeként kezeli. Megyénkben 126 település viseli ezt a súlyos megkülönböztetést természeti, földrajzi és közgazdasági adottságai, de nem utolsó sorban történelmi, trianoni örökség miatt. Ezeknek a térségeknek meghatározó ágazata a mezőgazdaság. A megye természeti adottságait jól példázza, hogy az országos átlagnál a termőföld aranykorona-értéke 17 százalékkal, az elmaradott térségekben 40 százalékkal alacsonyabb. Ugyanakkor a munkaerő-sűrűség majdnem egyötöddel magasabb, nem is beszélve az eltartottak nagy számáról. A foglalkoztatást csak mezőgazdálkodással a föld eltartó képessége miatt nem lehet megoldani. Itt a privatizáció nem megoldás, konzerválja a munkanélküliséget, a nyomort. Az Agrárszövetség határozottan azon a véleményen van, hogy az elvándorlási, to- vábbszegényedési folyamatot meg kell állítani. Az elmaradott térségek felzárkóztatása érdekében a következő programot javasolja megvalósítani: — kornak megfelelő infrastruktúrát, munkahelyteremtő beruházást kell létesíteni állami erőből. — többletprofitot eredményező kedvezmények útján az érintett térségekben erőteljesen élénkíteni kell a hazai és a külföldi tőkeberuházásokat, — a paternalista, központi forrásból történő pénzosztogatás helyett normatív feltétel- rendszert kell kidolgozni a térség fejleszési programjához, — az önkormányzatok részére biztosítani kell a költség- vetési önállóságot, részben a helyi bevételek biztosítása, részben pedig a központi forrásokból biztosított támogatások útján. PirtaUaail az önkormányzatakórt A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tanácsok és Intézményei Dolgozóinak Szakszervezete Titkári Tanácsa és a tanácsi szakszervezet megyei intéző bizottsága 1990. szeptember 7-én megtartott ülésén elhatározottak szerint, az alábbiakkal fordul tagtársaihoz. ,.Tagtársak! Erkölcsi sikerereket eredményező országgyűlési képviselőválasztások segítését követően, ismét óriási feladatok várnak a tanácsi dolgozókra: a valóságos rendszerváltás leglényegesebb mozzanatának, a helyi ónkormányzati választásoknak a megszervezése, technikai lebonyolítása. Működőképes demokráciához, működőképes társadalomhoz. működőképes önkormányzatokra van szükség. A megfelelő kormányzati akarat (hangsúlyozottan nem párt vagy politikai akarat) támogatása mellett maradjunk távol a pártharcoktól, tartózkodjunk a propagandahadjáratokban való részvételtől, közreműködéstől. Szakértelmünkkel és pártatlanságunkkal járuljunk hozzá a nép akarata szerinti önkormányzatok megszületéséhez és szervezeteinek kialakulásához. E munkában a szakszervezetünk egyéni munkahelyet nem véd, de szigorúan fellép a törvényesség érdekében, a munkahelyi jogsértés ellen, akár a bíróság, akár saját berkein belül, az állampolgári és munkavállalói jogok védelméért. Jogsegélyszolgálat és konzultáció minden szerdán 13,00 órától a Szabadság tér 11. sz. alatt. A bizottságok megbízásából: Timkó József megyei titkár A foglalkozási lehetőségek helybeni megteremtése a legtöbb esetben az országnak kevesebb nemzeti költségbe, áldozatba kerül, mint a meglévő házak, gazdasági épületek, infrastruktúra kialakult viszonyainak elhagyása, családi, egyéb kapcsolatok szétszakítása és mindezek újbóli, másutt történő létrehozása. Az elköltözött, gyökerüket, reményüket vesztett emberek egy része már nem tud megkapaszkodni. Azt szokták mondani: ez a terület halmozottan hátrányos, mi ehhez azt mondjuk, ez a térség halmozottan elhanyagolt is. Az Agrárszövetség minden becsületes, dolgozni kívánó állampolgárnak esélyegyenlőséget akar hazánkban. Agrárszövetség Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Választmánya A Magyarországi Cigányok Kulturális Nemzetiségi Szövetségének —, mint neve is jelzi — célja a cigányság nemzetiségként való elismertetése, alkotmányjogi elfogadtatása. Erre azonban mindaddig nem kerülhet sor, amíg nem lesz korszerű nemzetiségi törvénye államunknak, amely véglegesen biztosítja majd, hogy Magyarország legszámottevőbb nemzeti kisebbsége, a mintegy csaknem 1 milliós cigányság is elnyerte nemzetiségi rangját. Ez nem kizárólag a cigányság érdeke, hanem az egész népé, nemzeté, amely Európába tart. Sajnos nemzeti kisebbségi jogon egyetlen képviselőt sem választhatott a cigányság a T. Házba. Ennek a jövőben úgy vélem nem szabad megismétlődnie. Teljes hatalom és rendszerváltás csak a helyhatósági választások eredményeként következhet be hazánkban. Bízom benne, hogy most, szeptemberben ennek során a községi és városi képviselőtestületekben ott lesznek a cigányság arra érdemes, választott képviselői is, s ezzel elérkezik végre az az idő, amikor a cigányságról egyetlen fontos kérdésben sem döntenek meghallgatásuk, tanácsaik, szavazataik nélkül. Ennek egyik fontos, nélkülözhetetlen aktusa a helyhatósági választás. Ezért fontos, hogy a megye minden, cigányok lakta, A Keresztény Demokrata Néppárt önkormányzati programjából eddig a gazdaságról, az egészségügyről és a szociális gondoskodásról szóló részt közöltük. Most a kultúra terén felvázolt programjukat adjuk közre, s arról is szó lesz: hogyan képzelik a város kapcsolatrendszerének kiépítését. A gazdasági nehézségek hatosát a kultúra területén is érzékeljük. Bizonyos viszont, hogy a rendszerváltás a kultúrában is új korszak hajnalát jelenti. Azt akarjuk, hogy az „irányított kultúrpolitikát** felváltsa a „sokféle kultúra”, amit az eszmei sokszínűség, az alkotó szabadság, a művészi szépség kiteljesedése jellemez. Mi keresztények igényeljük, hogy ebben az eszmei sokszínűségben a keresztény kultúra évezredes kincsei is megjelenjenek. Hangsúlyozzuk; senkire nem kívánjuk ezt a kultúrát ráerőltetni. Ügy véljük azonban, hogy keresztény kultúránk a kultúra legegyetemesebb formája, melynek ismerete nélkül általános műveltségünk hiányos lenne. Így a hívő és a nem hívő embernek közös érdeke, hogy iskoláink, művelődési intézményeink, a sajtó, rádió és a televízió a sokféle kultúra mellett ezeknek az értékeknek is megfelelő helyet adjanak. Több éve jelentkező igényt kellene végre felkarolni a felsőoktatásban is. Nem gyönge egyetemeket, hanem jól együttműködő erős főiskolai hálózatot akarunk. A szakértelemmel és komoly hivatástudattal rendelkező pedagógusok kapjanak méltó erkölcsi és anyagi megbecsülést! Az állami iskolák ne legyenek az ideológiai harc színterei. A Magyar Politikai Foglyok Szövetsége (POFOSZ) Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei testületé jelölteket kivan állítani a képviselőtestületi választásokra. Bár a POFOSZ nem politikai párt, tagjainak politikai elkötelezettségét a tagok múltja, a pártállam részéről elszenvedett üldöztetésük egyértelműen meghatározza. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a múltbeli „büneik”-nek, egyéni sorsuk alakulásának, társadalmi helyzetüknek különbözősége a nézetek, vélemények sokszínűségét eredményezi. Ezt a sokszínűséget nem kívánjuk korlátok közé szorítani, aiapel- vünk, hogy szervezetünk tagjai véleményüket szabadon nyilváníthassák, álláspontjukat védelmezhessék és lelkiismeretük szerint — mások jogainak sérelme nélkül — érvényesíthessék. Az önkormányzati tevékenység azonban átgondolt, felelősségteljes munkát igényel. Szükséges tehát körvonalazni azokat az alapelveket, amelyekkel tagjaink egyetértenek és ónkormányzati munkájuk során az egységesség érdekében érvényesíteni kívánnak. Politikai célkitűzéseink sarkalatos pontja a hatalomváltás véglegessé és visszafordíthatatlanná tétele, a múlt hatalmi struktúrájának nemcsak formai, de tartalmi átalakítása is. Az ország felső vezetésében ez az átalakulás lényegében megtörtént, reményeink szerint a folyamat az önkormányzati választások eredményeként kiszélesedik, a városok, falvak szintjén is realizálódik. A választásokon való aktív közel 80 településén állítsanak képviselőjelölteket a cigányok. Fontos, hogy az ügy fontosságát megértve segítsék őket a választási bizottságok. De legalább ilyen fontos, ha nem fontosabb, hogy a cigányok most minden sérelmet tegyenek félre, egységre törekedjenek. Szövetségünk Nyíregyházán, Nagycserkeszen, Nagykállóban, Geszteréden, Mátészalkán, Fehér- gyarmaton, Nyírcsaholyban, Ho- dászon, Tiszabecsen, Jándon, Nagyhalászon és a városkörzetekhez tartozó településeken olyan képviselőjelölteket állít, akik tisztességesek, képesek felvállalni a cigányság képviseletének szolgálatát, megvan a szükséges felkészültségük, iskolai végzettségük és elkötelezettségük ahhoz, hogy eligazodjanak a cigányság sorsat, jövőjét érintő kérdésekben. Az MCKSZ képviselőket állít, de nem zárkózik el egyetlen más cigányszervezet képviselőj elöltjé- nek a támogatásától sem. A cél az, hogy minél több, arra alkalmas-érdemes cigány kerüljön a képviselőtestületekbe. Nem szabad engedni, hogy egy-egy választókörzetben szembe állítsák egymással a cigány jelölteket. Támogassák a legfelkészültebbet, azt, akiben bíznak. Farkas Kálmán az MCKSZ megye! elnöke Kiállunk a fakultatív iskolai hitoktatás és az ifjúság erkölcsi nevelése mellett. Törekszünk arra, hogy a>z egyházak, szerzetes- rendek, karitatív szervezetek teljes működési szabadságot, s ehhez intézményeket és eszközöket kapjanak. Rendkívül fontos, hogy az új korszakban a társadalomtudományok mellett a természettudományok, a műszaki tudományok, az újítók is kellő hangsúlyt kapjanak. Sok függ attól, hogy szabadságát visszanyert népünk miként képes szorgalmát, tehetségét és alkotókészségét a fejlődés szolgálatába állítani. A teljes értékű emberi személyiség nemcsak a lefki, hanem a testi egészség ápolását is igényli Ezért szükséges, hogy a kulturált utazás, a turisztika, és a sportolás feltételei is adottak legyenek,. Biztosítani kell a tanuló ifjúság iskolán belüli és kívüli sportolásának lehetőségeit. Különösen a helyi siker sportágakban (atlétika, úszás, röplabda, kézilabda, salakmotor, repülés) versenyző sportolóink érdemelnek megkülönböztetett támogatást, de nem feledkezhetünk meg a nagy tömegeket vonzó labdarúgó-csapatunkról sem. Testi egészségünk nélkülözhetetlen feltétele az egészséges környezet. Célunk, hogy az ipari és mezőgazdasági termelés növekedése, a műszáki fejlődés, a korszerűbb technika bevezetése. csak környezetkímélő „emberközpontú” megoldások révén történjék. A rendezett városkép, a tiszta ivóvíz, a jó levegő, a szép táj, az erdők nyugalma életünk része. Nem engedjük, hogy mindezt elvegyék tőlünk! részvételünkkel éppen ezt a folyamatot kívánjuk erősíteni. Mindenkinél jobban átérezzük a kisjövedelműek, kisnyugdíjasok, a munkanélküliek, a munkához nem jutó pályakezdők, az élet perifériájára került többi nélkülözők gondjait, létbizonytalanságtól való félelmét. A szociális kérdések kezelésében minden eszközzel arra törekszünk, hogy még élő kortársainknak ne kelljen megismételni, gyermekeinknek, unokáinknak pedig ne kelljen megismerni azokat a nélkülözéseket, amiket mi átéltünk — sajnos közülünk sokan nem éltek túl! Gazdaságpolitikai elképzeléseink az eddigiekből egyenesen következnek. Rövid távon a „szociális háló’* megfelelő szintű működtetése elkerülhetetlen, hosz- szabb távon megnyugtató megoldást a gazdasági élet fellendülése hozhat. Ennek feltétele a vállalkozások élénkítése, támogatása. Ki kell használni földrajzi helyzetünk előnyeit: három országhatár közelségét, ez a körülmény a működő tőke számára önmagában is vonzó. A hitei- és adórendszer felülvizsgálata szükséges , a magas hitelkamat és egyes adófajták visszatartó hatása nemcsak a gazdasági életre hat bénítóan, de áttételesen a költségvetési bevételeket is hátrányosan befolyásolja. A privatizáció eddigi tapasztalatai kétségeket támasztanak az erre vonatkozó jogi szabályozással szemben: néhány valóban jogszerű és előnyös átalakuláson kívül nagyon sok jogszerűnek látszó, valójában vagyon- és hatalomátmentő akciónak lehetünk tanúi. Nem kétséges, hogy ezek a bűvészmutatványok kiknek a javát szolgálják, de az sem, hogy kárvallottjai mi leszünk, ha idejekorán nem akadályozzuk meg! Kultúrpolitika vonatkozásában mi is beleütközünk abba a falba, amire a legtöbben hivatkoznak — sajnos, nem alaptalanul és ez: a pénz! Valóban, a kulturális tevékenység alapvetően nem nyereségtermelő, így önfinanszírozásra képtelen. Mindaddig, amíg a gazdaság a megfelelő támogatást nem képes biztosítani, a költségvetési források bizonyos átcsoportosításával látszik lehetségesnek a megfelelő támogatási szint tartása. Az oktatási intézmények működési feltételeinek szinten tartása nem elégséges, azok fejlesztése szükséges. Ebben a törekvésünkben támaszkodni kívánunk az egyházak, valamint különböző alapítványok támogatására. Ez a tájékoztató nem pályázik a program megtisztelő címére, mindössze rövid vázlata kíván lenni azoknak az elképzeléseknek, amelyekkel városunk lakosságának felemelkedését kívánjuk szolgálni. Ennek érdekében támogatjuk a parlament és a kormány minden olyan intézkedését, amely a fenti célokat szolgálja, de nem riadunk vissza a kritika, szükség esetén a tiltakozás vállalásától sem! Múltunk és korábbi tetteink arra köteleznek, hogy elutasítsuk a diktatúra minden formáját és ez a kötelezettsége biztosítéka annak, hogy mi nem uralkodni, hanem szolgálni akarunk! Ennek jegyében kérjük önöket, ajánlásaikkal és szavazataikkal támogassák jelöltjeinket! Magyar Politikai Foglyok Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szövetsége Egyetlen a sok közül, hirdeti a Controll Rt., amely az elsők között Nyíregyházán alakított ki új üzletet. A Kelet-Xüzép Vállalattal hozták létre a Transfer Kft., amely a megyeszékhelyen, a Tanácsköztársaság téren árulja a számítástechnikához kapcsolatos terméket. Az alapítók, valamint a társaság képviselői a boltnyitás után fél évvel sajtótájékoztatón ismertették üzleti elképzeléseiket. Gulácsi Barnabás, a kft. ügyvezető igazgatója a társaság belkereskedelmi forgalmáról szólt legelőször. Számítástechnikai berendezéseket, pénztárgépeket, irodatechnikai felszereléseket árusítanak. Ehhez komplex szolgáltatást kínálnak, hiszen a gépeikhez a megfelelő szoftvereket ajánlják, oktatási stúdiót hoztak létre, piackutatást végeznek saját és bármely cég részére, valamint kialaHa a tücsök meg a sáska násza eredményt hozna, s a rokonságban fellelhető lenne még néhány poloska is, akkor az újszülött biztosan hasonlítana a kabócára. Jellemzője, hogy korahajnaltól napestig cserreg és lankadatlan. Ami eleinte idegesítő, de lassan meg lehet szokni. Mint minden mást. n Ingyen a tenger, ingyen a kemping. Birkalegelőnek lekerített terület, egy bolt és két kemping karéjában. Állítólag szombat délelőttönként megjelenik egy úr ezen a részen is, s bekasszírozza a helypénzt, Dehát a jó magyar szombat este érkezik, s egy hét múlva, szombat reggel távozik. Így ingyenes. A szomszédban egy éjszakai szállásért fejenként 700 forintot kellene fizetnie, s a víz épphogy csak csorog a csapból, hosszú sorok várnak rá, senki sem vállal garanciát arra, hogy iható. A klotyó dobbantós — vagy más szóval guggolós, slaggal kell leöblíteni. Az első benyomások azt mutatják, hogy az utóbbi műveletet sokan elfelejtik. Néha egymás után is. Az már a mi szerencsés csillagzatunknak tudható be, hogy a másik kemping, vagy inkább tábor mindezeknek az ellenkezőjét mutatta. Első dolgunk az volt, felmértük milyenek az árak az élelmiszerboltban. Egy kenyér átszámítva harminc forint, egy liter tej ötven. Néhány, a közgazdaságtanhoz konyító ember azt mondta, kítás alatt áll egy szervizrészleg. Tervezik szovjet, csehszlovák és román partnerekkel az együttműködést. A dollárelszámolásra való áttérés után valutáért árusítanak a szomszéd országokba, de a barter kereskedelem sem kizárt. A számítógépekért cserébe kapott termékeket várhatóan a Kelet- Tüzép Vállalat értékesíti, amelynek vezérigazgatója, Hagymást József jó üzletnek tartja a számítógépárusítás kibővítését. A kilenc éve magánvállalkozásként indult Controll terveiről Koleszár András kereskedelmi igazgató szólt. Jelenleg a cég részvénytársaságként működik, egy holdingként, amelyben különböző vállalkozásokat (kft.-ket) hozott létre. Ebben az iparágban, hangsúlyozta a Controll képviselője, valódi piac működik, az árak folyamatosan csökkennek és nem lehet behatárolni az alsó határt. A pénz szigete. (A szerző felvétele) hogy hazánk jövője Jugoszlávia jelene. Mit mondjak, bíztató! Nálunk még csak nyomják az ötezreit, déli szomszédainknál már új a dinár. A régi bankjegyeket úgy használják, hogy az utolsó négy nullát figyelmen kívül hagyják. Így lesz százezer dinárból tíz. Apró nincs, sőt egy dinárral sem foglalkoznak. Gyerekek futkosnak a strand homokjában egy marék papírpénzzel, fagyira talán elég lesz. Az albán határnál lévő Ulcsinban pedig papírdobozban fekve koldulnak fényes szállodák előtt. A hamisítatlan déli attrakció az esti korzó. Az egész család puccba vágja magát, s a tengerpart mellett húzódó egyetlen kis utcácskán le s fel sétál, megnézi hu- szadjára is a kipakolt bóvlikat. Még a tenger felől érkező sátorbontogató esti szél sem riasztja el őket. Végül < leülnek a szálloda lépcsőjére, s hallgatják a monoton zenét, a disszonánsán hajlít- gatott éneket. Sohase táncolnak. Ez az életük. A milliomosok másképp csinálják. Behúzódnak Stephan szigetére, az erődítményszerű hotelbe, amelyet földi halandó több mint ezer forintért csak megnézhet. Ha addig eljut. A szigettel szembeni partszakasz látogatása 300 forint, de ugyanennyi a parkírozás, a fürdőzés is. S mit csinál a csóra magyar? Mindenhová belóg. Ütszélen par- kírozik, a teraszos parton lemászik, s a strandra csak akkor megy be, amikor nem néznek oda. Ha egy pillanatra eltüntethetnénk ebből az országból az embereket — a karattyol- va vevőtfogó törököket legelőször — akkor lenne csodálatos. Dehát ott az ember, aki tudja, hogy pénzt csak az idegenforgalomból szerezhet, ezért pakolja ki az áruját az utcára, minden lyukból kávézót csinál, s például Dubrovnyik várának mellvédjére tíz méterenként kasz- szát állít. Kevés pénzzel indultunk, s egy kis mákból akartunk hasznot húzni. Néhány boltosnak megmutattuk. Teának nézték. Rajtunk maradt. Hogy ruháinkkal, s a kemping- cuccokkal nem az ellenkezője történt, az nem a helybelieken múlott. Ez meg is érthető, amikor egy turista gázpalack, vagy egy farmer áráért már két grammos aranyláncot lehet venni. Az itthoniak aggódása alaptalannak bizonyult, minimális valutakeretünk felét visszahoztuk. Ebben nem kis része volt annak, hogy véletlenül rátaláltunk egy olyan benzinkútra, ahol az árfolyam a magyaréval egyezett. Ja kérem, a piaci viszonyok! Szóval, ez az én Jugoszláviám. Tudom, van egy másik is. Aki arra kíváncsi, az útikönyvekben megtalálja . . . Tapolcai Zoltán (Vége) Cigányokat is az önkormányzatokba Ne irányítóit Mnliát! A Controll fél éve Valódi piacon csökkend árak
