Kelet-Magyarország, 1990. szeptember (50. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-01 / 205. szám
XI, VII. évfolyam, 205. szám ARA: 5,30 FORINT 1990. szeptember 1., szombat Egységes Németország Péntektől Az NDK és az NSZK képviselői pénteken délben aláírták a két német állam egyesülési szerződését, amely a Népi Kamara, illetve a szövetségi gyűlés és a szövetségi tanács jóváhagyása után emelkedik jogerőre. Ezáltal jogilag is szabaddá válik az út Németország egységének október 3-ra tervezett helyreállítása előtt. Az aláírási aktusra a keletberlini Unter den Linden sugárúton levő palotában került sor, abban az épületben, amely egykor a porosz, illetve a német trónörökösök rezidenciája volt. A kelet- és a nyugatnémet rádió- és tv-ál- lomások által egyenes adásban közvetített esemenyen jelen volt mindkét német állam számos vezető politikusa. A dokumentumot Wolfgang Schäuble nyugatnémet belügyminiszter és Günther Krause keletnémet parlamenti államtitkár írta ala. AZ ÉSZAKI PÉLDA Finn—magyar csúcstalálkozó A kétoldalú gazdasági együttműködés bővítésének lehetőségeiről és az európai fejleményekről folytatott eszmecserét pénteken Helsinkiben Antall József magyar és Harri Holkeri finn miniszter- elnök. A kormányfői megbeszélés utáni sajtóértekezleten Antall József nagyon hasznosnak minősítette a két ország gazdasági együttműködését, és magyarországi beruházó-, sokra biztatta a finn befektetőket. Ügy vélte, még két nehéz esztendő után fellendülést várhatunk a magyar gazdaságban. Holkeri elmondta, hogy hasznos információkat kapott a magyar kormányfőtől nemcsak a magyarországi helyzetről, hanem a Varsói Szerződés Szervezetének átalakulásáról és a magyar- szovjet viszonyról. Mint Antall is megerősítette, megbeszélésükön tapasztalatcserét folytattak a Szovjetunióhoz fűződő viszonyról, hiszen mindkét ország sok szállal kötődik e világhatalomhoz. — Magyarország számára fontos tanulmányozni Finnország belső fejlődését, de nemzetközi kapcsolatait is, hiszen az északi ország mind a Szovjetunióhoz fűződő viszonyát, mind a nyugati kapcsolatait jól tudja hasznosítani. Egészségügyi kongresszus Nyiregybázán Diplomás ápolónő és menedzser Hamarosan diplomás nővérek is tevékenykednek a kórházakban, mivel az egészségügyi főiskolai képzés átalakítása nyomán az eddigieknél nagyobb figyelmet fordít a tárca az ápolás minőségére — egyebek közt ezt is mondta dr. Csaba Károly, a Népjóléti Minisztérium főosztályvezetője a miniszter nevében az egészségügyi szakdolgozók III. országos kongresszusán, amely tegnap Nyíregyházán a tanárképző főiskolán nyílt meg. A közel 900 résztvevő Győr és Debrecen után ezúttal Szabolcsban tanácskozik. A rendezvényen dr Vágvölgyi János, a megyei kórház főigazgató A szén ára A kormány csütörtöki ülésén tárgyalta meg az energiapolitikai koncepciót és a szénbányászat szerkezetátalakítási programját. Ennek kapcsán íogiulkozc.í az energiahordozók 1991-től bevezetendő új árrendszerével is, ezen belül az új szén- árrendszerrel. Az Ipari Minisztérium szerint félrevezető az a megfogalmazás, hogy 1991-től a szénárakat felszabadítják. A szabad szénát ugyanis nem azt jelenti, hogy az eladók bármilyen árat felszámíthatnak a szénféleségekért. Az eliogadott koncepció szerint a szén termelői árát jövőre a helyettesítő energiahordozó. a nehéz fűtőolaj importbeszerzési árából levezetve alakítják ki, figyelembe véve a kereslet és kínálat alakulását, valamint a tüzeléstechnikai és környezetvédelmi szempontokat. főorvosa, mint a kongresszus elnöke hangsúlyozta: az egészségügyben végbemenő reform érezteti hatását a szakdolgozók létszámának emelkedésében és emellett a minőségi munkára is nagyobb figyelmet fordíthatnak. Az egészségi irányítás átszervezésével egyes státusok megszűnnek, a fennmaradók új tartalommal telítődnek. Üj fogalomként ismerhetjük meg az egészségügyi menedzsert. A hamarosan sorra kerülő választások alkalmával az ápolási igazgatói funkciók betöltésénél minden bizonynyal a felsőfokú végzettségű, szakmájában jártas dolgozókat bíznak meg irányítási feladatokkal. Szekcióüléseken vitatják meg az ápolás, a szociális gondozás, az időskorúak ellátása, a finanszírozási rendszer működésének kérdéseit A kongresszus ma fejezi be munkáját. T. K. Fél milliárd márka Magyarország 500 millió márka, korábban már kilátásba helyezett hiteit kap nyugatnémet bankoktól, részben szövetségi kezességvállalással — jelentette a Frankfurter Allgemeine Zeitung pénteken exkluzív értesülésként. A tizenkét hónapra szóló hitelt a Deutsche aBnk vezetésével nyugatnémet bankkonzorcium nyújtja a Magyar Nemzeti Banknak. Mint a frankfurti lap írja, Magyarország J.ikividítási gondjainak enyhítésére kap pénzügyi segítséget. Az ország devizaszűkében szenved. A Szovjetunióval szemben behajthatatlan követelései vannak Magyarországnak, a bolgár Külkereskedelmi aBnk pedig leállította kifizetéseit. S záz nap, amely Ha nem is rengette meg hazánkat, de jelentős változásokat hozott. Ennyi türelmi időt kért az An- tall-kormány, hogy ezalatt az idő alatt kialakítsa a jövőre szóló koncepcióját. A kormánykoalíció nem, vagy csak belülről, az ellenzék viszont sorozatosan kritizálta a kormányt különböző felvetésekkel, javaslatokkal, indítványokkal. A több mint három hónapban csodákat nem várhattunk, de fontos átalakulások zajlottak. Az alkotmánymódosítás, az önkormányzati választásról szóló törvény, a privatizációs '■s a földtörvénytervezet .idolgozása, hogy csak néhány fontosabb módosítást "agadjunk ki, amelyet a jarlament megtárgyalt. ( Nem unatkozott a közvélemény, hiszen szinte minden napra jutott a kül- és belpolitikánkban számottevő esemény, és ezzel együtt sorozatos botrányok meg- szellőztetése. A honatyák inden hét kezdetekor he- " es szócsatákkal tarkított léseken vitattak meg •rámtalan kérdést. Egy év múlva az ország ép a Varsói Szerződés- ól, a KGST-tagságunk m él tovább várhatóan, gyre jobban nyitottunk a Nyugat irányába. A többszörösére nőtt a dolláraktívumunk, ugyanakkor visz- szaszorítottuk a rubelexportot. Utóbbi lépést csak akkor értékelhetjük megfelelően, ha az a bizonyos dollárelszámolás megvalósul a Szovjetunióval. Akkor láthatjuk majd, hogy megérte-e nekünk vagy pedig számottevő piacveszteséget kell elkönyvelnünk. Lépéseinket a Közös Piaci országok sorban respektálták és folyamatosan szavaztak meg hazánk számára jelentős hiteleket. A mindennapi változásokhoz tartozó inflációemelkedést, életszínvonal-csökkenést, a napi megélhetési gondokat viszont már kevésbé díjazta a lakosság. A lassan, de biztosan növekvő szűk elitréteg mellett egyre többen szakadnak le a középmezőnyből azok közé, akik hó végéhez közeledve rettegnek, hogy miből fedezik a család napi étkezését. Nem beszélve a többi kiadásról. Az eddig papíron nagyszerűen prosperáló nagyvállalatok sorra kerülnek a csődlistára és hosszú hónapokat várnak a csődeljárásra, illetve egy pénzes külföldi partnerre. Alkalmazottaik pedig a bizonytalanságban saját sorsuk iránt érdeklődnek, sokszor hiába. Ezt a száz napot — mely pillanatnak is kevés a történelemben — nehéz volt türelemmel megélni és az elkövetkező száz napokat még jobban nehéz lesz. Az áremelések bejelentés nélkül is állandósultak, a kamatköltségek nehezedtek. A kormány kétségtelen erőfeszítései ellenére lassan elérkezünk Jugoszlávia gyakorlatához, ahol irtózatosan elszabadultak az árak, az infláció háromnégy számjegyű lett és csak nagyon kemény intézkedéssel lehetett mindezt megállítani és bevezetni azt, hogy a dinár szabadon váltható valutára. Nincs könnyű helyzetben a kormány, hiszen naponta érik vádak: nincs kialakított koncepciója, megkérdőjelezik többen a most kinevezett vezetők hozzáértését. A törvényekkel, rendeletekkel szemben még mindig nagyon sok a kiskapu, amely az ügyeskedők vagyonát növeli, a közrend-közbiztonság helyzete sok kívánni valót hagy maga után, nincs megfelelő ösztönzés az ipari és a mezőgazdasági termeléshez, a bürokrácia még mindig hihetetlen dolgokra képes. Letelt a száz nap és nem rengette meg hazánkat. Kormányunk — úgy tűnik — lojális minden irányban, azt a liberális vonalat képviseli, amely* akkor lenne ésszerű, ha gazdaságunk legalább a hollandéval vagy a finnével megegyező szinten lenne. A szereposztás Európa színpadán még nem zárult le, sürgető, hogy ne csak epizódokat kapjunk. Ennél többre lennénk képeseik. Máthé Csaba Megnyílt a 71. Nemzetközi Mezőgazdasági Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár Megyénk vállalatai a díjazottak között Pénteken a kőbányai vásárvárosban megnyílt a 71. Nemzetközi Mezőgazdasági Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK). A BNV fellobogózott főterén az alkalomból rendezett ünnepségen jelen volt a hazai társadalmi, politikai és gazdasági élet számos kiemelkedő képviselője. Megnyitó beszédet Göncz Árpád köztársasági elnök mondott. Hangsúlyozta: hazánk fejlődésében, népünk boldogulásában a mezőgazdaság meghatározóan fontos szerepet tölt be. Nemzetgazdaságunk egykori sikerágazata napjainkban a pusztító aszállyal és az átalakulással járó gondokkal küszködik, ám sok a felszínre hozható lendítőerő is. Ezek azonban csak akkor érvényesülhetnek igazából, ha az ágazat elfogadható áron és jó minőségben jut hozzá a kiállításon is látható hazai és külföldi biológiai anyagokhoz, műszaki eszközökhöz, technológiákhoz, valamint a tudományos világ kínálta legkorszerűbb ismeretekhez és módszerekhez. külföldi kiállító vizsgázik szeptember 9-éig az OMÉK zárásának napjáig a szakma és a nagyközönség előtt. Az OMÉK első napján több vállalat tartott szakmai bemutatót és sajtótájékoztatókon is ismertették munkáju(Folytatás a 4. oldalon) — _______„______!__________________________________ Tovább fogyott az ország Bizonytalan dollárkilátások (3. oldal) ________ . .. ......... --SZÁZ NAP A vendégek ezután megtekintették a vásárvárost, amelyben 611 hazai és 178 Pénteken sajtótájékoztatón ismertették az 1990. január 1-i — tíz évenként esedékes — népszámlálás előzetes adatait. E szerint a 80-as évtizedben az ország népessége 3,1 százalékkal csökkent, január 1-jén 10 millió 375 ezren éltek határainkon belül, 334 ezerrel kevesebben, mint tíz évvel korábban. A csökkenés új jelenség, mert bár a 70-es években meglehetősen mérsékelt volt már a népesség számának növekedése, csökkenést a második világháború utáni évtizedekben most először regisztrált á népszámlálás. Mindez visszavezethető a lakosság kifejezetten rossz egészségügyi helyzetére. A konkrét okok között továbbra is első helyen állnak a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek, ezt követik a balesetek és az öngyilkosságok. A népszámlálás előzetes adatai képet adnak az ország lakásállományáról is. Az elmúlt tíz év alatt 300 ezerrel — 8,5 százalékkal — gyarapodott a lakások száma, ez a növekedés azonban 120 ezerrel kevesebb, mint az előző évtizedben.
