Kelet-Magyarország, 1990. augusztus (50. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-11 / 188. szám

Nyaralás — szabadidő Felöltözni egy pillanat alatt Akár elutazik vala- I ki, akár otthon marad, ' mindenképpen szük­sége van olyan öltö­zékekre, amelyeket strandon, strandra menet és onnan jövet viselhet. A vízi sportokhoz elég, ha van egy jó sortnadrágunk, pa­muttrikókkal, kényel­mes, jól variálható eszté-tikus viselet lehet. Minden hoss­zúságú és fazonú nadrág divatos. 1. 1/a. Ha akarom szoknya, ha akarom pelerin. Elkészíthető könnyű flokonból, kartonból, vászon­ból. Hozzá azonos anyagból felsőrészt is készíthetünk. El­készítése egyszerű, szoknya hosszúsá­gú kört szabunk. A maradék darabból készül a felsőrész és a szoknya megkötő­je. 2. Vászonból vagy más nyári anyagból készíthető, hát nélkü­li nyári ruha, részek­be szabott szoknyá­val, elöl végig gom- bolódik. Estére is vi­selhető. 3. Két színből kombinált váll nélküli felsőrész és pantalló vászonból. Mindkét darab külön-külön is viselhető. A felsőrész egyszínű szoknyá­val, a pantalló színes pólóval, blúzzal hord­ható. Villányi Zsuzsa Receptötletek zöldségfélékből Reformfalatok Zöldpaprika sörtésztában Hozzávalók: 4db húsos zöldpapri ka, 2 tojás, 3 dkg liszt, fél dl olaj + 3dl a sütéshez, fél dl sör, só. A megmosott zöldpaprikák mag­házát kivágjuk, húsát hosszában hat egyenlő nagyságú szeletre vágjuk. A tojások fehérjéből kemény habot ve­rünk, hozzákeverjük a tojássárgáját, a lisztet, az olajat, végül a sört. Csi­petnyi sóval ízesítjük, beleforgatjuk a lisztbe mártott paprikaszeleteket, melyeket aztán forró olajban arany­sárgára sütünk. A felesleges olajat leitatjuk, és forrón tálaljuk. Hagymagyűrűk Hozzávalók: 30 dkg nagyszemű vöröshagyma, só, 12 dkg liszt, 2 evő­kanál olaj +3 dl a sütéshez, 1 tojás. A megtisztított hagymát 2 millimé­teres karikákra szeleteljük, a szelete­ket kézzel gyűrűkre szedjük szét, enyhén megsózzuk, és néhány per­cig állni hagyjuk. Tíz dkg liszthez gyors kevergetés mellett hozzáa­dunk 2 dl langyos vizet, így nem ru­galmas tésztát, hanem folyékony masszát kapunk. Hozzákeverünk 2 evőkanál olajat és egy egész tojást. Csipetnyi sóval ízesítjük. Ebbe a tésztába mártogatjuk a lisztben elő­zőleg megforgatott hagymakariká­kat. Forró olajban világosbarna szí­nűre sütjük. Lehetőleg egyenként tegyük a hagymagyűrűket a minél nagyobb serpenyőben felhevített olajba, mert csak így sülnek meg külön-külön. A felesleges olajat leit­atjuk, és azon melegében tálaljuk a ropogósra sült csemegét. Nyárson sült sajtos padlizsán, zucchini és paradicsom Hozzávalók: 60 dkg padlizsán, 20 dkg kemény húsos paradicsom, 40 dkg zucchini, 40 dkg parenyica sajt, só, őrölt bors, 5 dkg vaj. A hozzávalókat rozsdamentes kézzel egyenletes vastagságú, kb. 6—8 milliméteres karikákra vágjuk. A padlizsánt és a zucchinit sóval, őrölt borssal meghintjük, váltakozó sorrendben nyársra fűzzük, és pa­rázs fölött — esetleg grillsütőben — állandóan forgatva 15—20 perc alatt megsütjük. Sütés közben olvasztott vajjal kenegetjük. Csillag tök sajtos bundában Hozzávalók: 50 dkg csillagtök (pa­uszon), só, őrölt fehér bors, vasfű, 8 dkg liszt, 2 tojás, 10 dkg zsemlemor- - zsa, 8 dkg pármezán sajt, 3 dl olaj a sütéshez. A csillagtököt keresztben ujjnyi vastag szeletekre várjuk, a szeletek Autósoknak Hasznos tanácsok * kánikulában A nyár, az autósoknak is öröm, de sajnos sok veszély forrása is. Növeks­zik az idegenforgalom, vakációzó gye­rekek kerülhetnek utunkba olyan forgal­mas vidékeken, amelynek közlekedési viszonyait, veszélyeit sem mi — a koc­siban ülők—, sem pedig a fiatalok nem ismerik, s nem is mérik föl kellőképpen. Több a magyar autós is, hiszen nyáron mindenki használja a kocsiját, szállítás­ra, utazásra, családi kirándulásokra. Elsőként azokhoz szeretnénk szólni, akik télen pihentetik járművüket. A több hónapos, netán féléves kihagyás az au­tóvezetésben is megbosszulhatja ma­gát: kopik a már megszerzett vezetési gyakorlat, rutin, s még a jól rögzült he­lyismeretünkben is csalatkozhatunk az időközben netán bekövetkezett forgal- mirend-változások folytán. A reflexek vizsgálatával foglalkozó szakemberek egyetértenek abban, hogy ennyi idő ki­hagyása után másfél-kétszeresére hosszabbodhat a reakcióidőnk, a forga­lom többi résztvevőjének tőlünk való távolságát és mozgási sebbességét is tévesen becsüljük eleinte. A másik gond: a meleg. A meleg, a kocsiban és az utakon, amely egyaránt okozhat gondokat, tartogathat olyan veszélyeket, amelyeket kivédhetünk, ha előre gondolunk rájuk. Az első problé­ma mindjárt a hőségnek a közérzetün­ket, fizikai állapotunkra gyakorolt hatá­sából adódik. Sok műbőr ülésű személy- kocsiba még beülni is szenvedés, kivált, ha napon hagytuk parkoló járművünket. Célszerű tehát, ha csomagtartónkban mindig van pokróc, terítő, amit az ülésre téve elviselhetőbbé tesszük az indulás megpróbáltatásait. Ám semmi esetre sem jó védekezés a meleg ellen a telje­sen lehúzott ablakokkal való közleke­dés, hiszen az erős szél a kelleténél jobban lehűtheti szervezetünket, s ez megfázásokhoz, a huzatra amúgyis érzékenyeknél fülfájáshoz vezethet. A hőség a közlekedés műszaki felté­teleinek megváltozásaival is jár. Maga az útburkolat is fölhevül, az asztalt me­golvadhat, s ki ne tapasztalta volna, hogy a forró úttestről fölszálló levegő vibrálása mennyire zavarja a gépkocsi- vezető szemét, rontja a látási viszonyo­kat. Ha hirtelen jön a zápor, akár szabá­lyszerű párafüggöny is képződhet, nem árt tehát ilyenkor minden eshetőségre előre és tudatosan fölkészülni. (Még a zápor elől menekülő, váratlanul kocsink előtt átrohanó gyalogosokra is). A nagy meleg autónk szerkezeti ele­meit erősen igénybe veszi, a műszaki berendezésekről nem is szólva. A ka­rosszéria igencsak fölforrósodhat, ezért mosását sohase végezzük nyáron túl hideg vízzel, tönkremehet a zománcré­teg a váratlan hőmérséklet-változástól. A kerekekben a forró levegő miatt meg­nő a belső nyomás, viszont könnyebben engednek a szelepek, ezért gyakrabban kell nyomáspróbát végezni, s hosszabb út előtt az ellenőrzést semmiképpen sem szabad elmulasztani. Elengedhe­tetlen a hűtővíz-szintjének folyamatos ellenőrzés is! Aki már íátott felforrt vízzel leállásra kényszerült, szinte füstölgő kocsit az út mentén, az tudja: jobb az ilyesmit elkerülni. Ehhez az öregedő jár­művek kímélete, nagy melegben a túle- rőltetésük elkerülése is ajánlatos. Külön kell szólni a kocsi áramforrásá­ról: az akkumulátorról, amelynek kar­bantartási gyakorisága ugyancsak jócs­kán megrövidül, ha tartós a kánikula. Igaz ugyan, hogy az akku kapacitása a hőmérséklet emelkedésének függvé­nyében kevésbé csökken, mintha fagy­pont felé halad a hőmérő higanyszála, ám a cellákból a folyadék sokkal hama­rabb párolog. így mindenképpen érde­mes legalább kéthetenként pótolni a cellák fogyó savszintjét ioncserélt víz­zel, hogy elkerüljük a lemezek szárazon maradását, és ezzel esetleges vissza­fordíthatatlan károsodásukat. Ne csap­juk be éberségünket azzal, hogy gond nélkül indul a kocsi, hiszen az akkunak nem hónapokra, hanem évekre kell szólnia! S. J. Kőkorszaki szobor 1868-ban az észak-spanyolországi Santander közelében nagy kiterjedésű barlangot fedeztek fel, az Áltamira-bar- langot, amelyben rendkívül érdekes fal­festményeket találtak. Sokáig vitatták a festmények eredetét, míg 1902-ben el­dőlt a tudományos vita: a festményeket a kőkorszaki ember festette. Időközben Francia- és Spanyolországban már bar­langokból is kerültek elő falfestmények, fa­ragott kőszobrocs­kák, agyagfigurák és díszített kőszerszá­mok, ugyanebből a korból. Máig Európá­ból és Ázsiából több mint tízezer kőkor- szakbeli művészeti emlék került elő. A le­lőhelyek többsége Franciaország, Spa­nyolország, Olasz­ország, Portugália, a Szovjetunió és Mon­gólia területén van. Ezeket a rajzokat, festményeket és szobrokat vizsgálva megállapították, hogy tartalmukban, felfogásukban és technikájukban na­gyon változatosak. A mai ismereteink sze­rint tízezer, de lehet, hogy negyvenezer évesek ezek a műal­kotások, amelyeket különböző tudo­mányágak szem­pontjából vizsgáltak meg. Például francia zoológusok a falfest­ményeken ábrázolt ősállatok különféle formaváltozataiból a szarvasmarha há­ziállattá válásának folyamatát igyekez­tek felfedezni. NSZK-beli vegyészek a kőkori festmények festékanyagának elemzésével a kémiai technológia legel­ső lépéseire kívánnak fényt deríteni. A legérdekesebb e műalkotásoknak a művészet oldaláról való megközelíté­se, hiszen az ember esztétikai felfogása mindenkor tükrözi a saját korát. Vannak, akik úgy vélekednek, hogy a mai művé­szetnek a ma emberére tett hatása — igaz, nagyon gyengén — azt a varázs­meghámozzuk, és a puha magházat is kivágjuk. A szeletekből hasábokat vágunk, sóval, borssal, vasfűvel íze­sítjük, néhány percig állni hagyjuk, majd lisztben, felvert tojásban és zsemlemorzsával összekevert re­szelt sajtban megforgatva, közepe­sen forró olajban megsütjük. Roston sült pecsenyékhez kínál­juk. Csillagtök burgonyás köntösben Hozzávalók: 50 dkg csillagtök (pa- tiszon), só, 20 dkg burgonya, 2 tojás. 4 evőkanál liszt, 1 cikk fokhagyma, 3 dl olaj a sütéshez. A csillagtököt elkészítjük (Id: csll- lagtök sajtos bundában), besózzuk, tíz percig állni hagyjuk. A burgonyát meghámozzuk, és nyersen lereszel­jük, tojással, 2 evőkanál liszttel ösz- szekeverjük, apróra vagdalt fokhagy­mával, sóval ízesítjük. A csillagtök- hasábokat lisztbe forgatjuk, majd a burgonyatésztába mártjuk, és egyenként forró olajban ropogós pi­rosra sütjük. Bárány-, sertés-, borjú- és szár­nyaspecsenyékhez kínáljuk. Paradicsomlepény Hozzávalók: 30 dkg liszt, 18 dkg vaj, 2 tojássárgája, só, 2 evőkanál tejföl, 40 dkg paradicsom, 10 dkg póréhagyma vagy 1 csomó újhagy­ma, 1 db hegyes, csípős zöldpaprika, 1 csomó petrezselyem, 10 dkg res­zelt pármezán sajt. A lisztet puha vajjal, tojássárgájá­val, kevés sóval, tejföllel sima tésztá­vá gyúrjuk. Ujjnyi vastagra nyújtva kibélelünk vele egy közepes méretű serpenyőt vagy tepsit. Tetejét beterít­jük hámozott, karikákra vágott para­dicsommal, sózzuk, majd vékony karikákra szelt hagymát, zöldpapri­kát, finomra vágott petrezselymet hintünk rá. Végül reszelt sajttal meg­szórjuk, és előmelegített sütőbe téve. közepes hőfokon (150—170°C) kb. 30 perc alatt megsütjük. Azon mele­gében tálaljuk, de hidegen is fo­gyasztható. (A recepteket Liscsinszky Béla Reform szakácskönyvéből vettük) Anya csak egy van? Ha a gyereknek két anyja van, melyik az apja? így hangzik a kér­dés, melyre Amerika keresi a vá­laszt, és megjelent, a családjogi törvény módosításában találja meg. A nem mindennapi ügyről a New York Times írt. Eszerint 1980- ban két hölgy — Michele G. és Nancy S. — úgy döntött, hogy 11 évi együttlét után gyermeket szül. Az apaszerepet az előbbi vállalta. Történetesen úgy, hogy sperma­donort szerez, sőt a mesterséges megtermékenyítésnél is jelen lesz. Kislányuk született. S mivel Ber- keleyben a hatóság előtt nem is­meretlen ez az együttélési mód, a gyermeket anyakönyvezték, az apa: Michele G. Két év múlva a család egy kisfiúval gyarapodott, hasonló módon. A boldogság vég­telennek tűnt. De csak 1985-ig tar­tott. Elváltak, Michele-papa vitte a kislányt, Nancy-mama a kisfiút. Aztán Nancy-mama elszöktette az elsőszülöttet. Michele-papa perelt, vesztett, és azt nyilatkozta: „sen­kinek sincs joga két gyerekhez azért, mert ő szülte őket.” Az igaz­ságosztó a kaliforniai fellebbviteli bíróság lesz. Michele G. — vagyis „az apa”, egyébként 43 éves bioló­gusnő — szerint: „A gyermekek az enyémek is. Én tanítottam írni- olvasni őket, én gondoztam, ami­kor betegek voltak, és engem is mamának szólítottak.” Az ügy kapcsán nyilatkozott a washingtoni egyetem jogászpro­fesszora is. Polikoff asszony sze­rint úgy tudják, hogy mintegy 10 ezer olyan gyerek él az Egyesült Államokban, akiknek a szülei egy­neműek. És a válások ebben a körben súlyosabb következmé­nyekkel járnak, hiszen a gyereke­knek egyszerre két anyjuk, sőt két apjuk is van. latszerű hatást tükrözi, amely az őskori embert megragadta, ha a festett képeket nézte. Ismét mások a kőkorszaki művé­szet mögött valami féle isteni kinyilatko­zásnak a tényét sejtik, amely — úgy­mond — az akkori embert művészi alko­tásra ihlette, sőt vannak, akik ezeket a képeket és szobrocskákat valamilyen ősi egyistenhit bizonyítékának tekintik. Mindebben azon­ban nyilvánvalóan sok a túlzás és a té­vedés. Ha e régi műalkotások egy része számunkra érthetetlen, annak az a legfőbb oka, hogy többnyire tö­redékes maradvá­nyokról van szó, ofyan képekről, szobrokról, ame­lyeknek nagyobbik fele hiányzik. A századforduló táján az a felfogás terjedt el, hogy e műalkotások egy részével a valósá­got igyekeztek ábrázolni, más ré­szük pedig a kép­zelet szüleménye. Francia kutatók a kőkori művészet fejlődését a gyer­mekrajzok termé­szetes fejlődési fo­lyamatával próbál­tak párhuzamba ál­lítani: a gyermek is először a valóság­ban megismert tár­gyakat vagy ese­ményeket ábrázol­ja, és csak később rajzol képzeletből. A kőkori ember határozottan fejlett művészete körülbe­lül tízezer évvel ezelőtt véglegesen megszűnt. Erre is többféle elmélet van, de az biztos, hogy összefügghet az élet­forma megváltoztatásával. Dél-Európá- ban ez időben pontosan egybeesik a földművelés megjelenésével. Képünkön: A kőkorszakból szárma­zó, 38 centiméteres, az anyaságot meg­testesítő szobrot találtak Jugoszláviá­ban Nehézségek a házaséletben „Elmúlás" jeligére „Gyermekeink, unokáink van­nak. A közelmúltban értem el a nyugdíjkorhatárt. A főnökeim ma­rasztaltak, de nem maradtam, mert a férjemet sértette, hogy őt nem tar­tották vissza, és nem is akart otthon egyedül maradni. Én a korábbi időkben is mindig engedtem, köz­tünk vita soha nem volt. Békesség­ben éltünk, hiszen nagyon szeret­tük egymást. A békességnek azon­ban vége lett. A férjemnek nehéz­ségei támadtak a házaséletben. Hiába mondtam, hogy a mi korunk­ban, ha már nincs is, örüljünk, lega­lább a szép emlékeinknek. Őt nem lehetett megvigasztalni. Kínos kudarcaiért engem vádol. Vajon én öregedtem meg?” Az öregkort, ha összehasonlít­juk az előző életkorral, csak men­nyiségi különbségeket állapítha­tunk meg. Sokszor javakorabeli férfiak és nők csak azért hagyják abba a nemi életet, mert már úgy érzik, hogy az ő korukhoz nem illik. A fiatalos életmód késlelteti, lassít­ja a szervezet biológiai öregedé­sét. Az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbak az olyan beteg­ségek és kóros elváltozások, ame­lyek a nemi életet nehezítik vagy lehetetlenné teszik. Ezek hiányá­ban viszont a nemi életre és a nemi kielégülésre való képesség az élet végéig megmaradhat. Azt is tudjuk: minél rendszeresebb volta nemi élet a fiatalkorban és a felnőtt­korban, annál valószínűbb, hogy az öregkorban is élénk marad. A szexualitás idősödő korban is fejlődőképes működés, s az is elő­fordul, hogy csak a negyvenéves koron túl érik meg. Az időskori sze­xualitásban több függ a partnertől, mint fiatalkorban, s épp ebben rej­lik az időskori nemiség egyik pro­blémája. Ha kölcsönösen töreks­zenek a játékosságra, a fiatalos lendületre, nemcsak a közösülés válhat élménnyé, hanem a koroso­dás miatt egyébként lanyhuló nemi izgalmak is megfelelő hevessé- gűek maradnak. Sok olyan idős házaspár van, akik megvalósítják azt. Bár a szexualitás fiatalkorban kialakult szokásokra épül, idős korban sem késő a nemi életet kul­turáltabbá, fiatalosabbá tenni. Lélektani szempontból nagyon előnyös, ha a pár tud beszélni a szexualitásban fellépő gondjairól, és nemcsak tapintattal, gyengéd­séggel, szótlan segítséggel próbál javítani a bajokon. Ugyancsak fon­tos az is, hogy az idős párnak le­gyenek baráti kapcsolatai, saját érdeklődési köre. Úgy is mondjuk ezt, hogy a párkapcsolat érdekeit szolgálja, ha az idős emberek megtartják egyéniségüket, ha a magánéletüket őrzik, és nem tá­maszkodnak túlságosan egymás­ra. Sajnos nem írta le, hogy a férjé­nek milyen természetű szexuális gondjai vannak, így amiket eddig leírtam azok általános érvényű megállapítások az időskori sze­xualitással kapcsolatban. Sajnos a megfogalmazása is té­ves, amely egy hibás szemléletet takar. Nevezetesen azt, hogy ez csupán a férje problémája lenne. Ez az Önök közös gondja, és meg­oldásán is közösen kell fáradoz­niuk. A szexuális inger felkeltésé­hez intenzívebb, változatosabb módszerekkel kell folyamodniuk, a nemi szerv kölcsönös ingerlésé­nek olyan módját kell gyakran al­kalmazni, amely eltér a szokvá­nyos közösüléstől és eltér attól a módtól is, ahogyan eddig alkal­mazták. Az ilyen ajánlás bizonyos párok esetében erkölcsi tilalmak­ba, érzelmi gátakba ütközhet, de szerencsére egyre több pár képes megtalálni a megoldást partnert- kapcsolati és szexuális problé­máikra. Kissné Szabó Gabriella pszichológus 12 1990. augusztus 11. a magyarorszag hétvégi melléklete —

Next

/
Thumbnails
Contents