Kelet-Magyarország, 1990. augusztus (50. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-02 / 180. szám
Az Érdekegyeztető Tanács ülése Kömény kontra szakszervezetek Több hónapos előkészítő munkát követően szerdán ülést tartott a Parlamentben az Országos Érdekegyeztető Tanács. Györiványi Sándor munkaügyi miniszter megnyitójában történelmi eseménynek nevezte, hogy új formában ült össze a munkáltatók és a munkavállalók országos érdekegyeztető fóruma. ahol a kormány — leszámítva munkaadói jogosítványát — inkább csak egyeztető szerepkört kíván betölteni. Antall József levélben köszöntötte a fórumot, kiemelve. hogy a gazdasági törvényjavaslatok kidolgozásánál számítanak a munkaadók é.s a munkavállalók szervezeteinek véleményére. A kormány elismeri a munkáltatók és a munkavállalók egyesülési jogát, s igénvli. hogy a konfliktusokat tárgyalásokkal. a törvényes keretek között rendezzék. A tripartit (háromoldalú) elven működő és Érdekegyeztető Tanács névvel újjáalakított fórum lényegi feladatainak meghatározásával kezdte meg munkáját. A vitában Forgács Pál (FSZDL) felvetette, hogy az ismételt drasztikus áremelések előtt a kormány nem konzultált a munkavállalói érdekvédelmi szervezetekkel, és csak a sajtóból értesülhettek a vállalati tanácsok kötelező újraválasztásáról. illetve az igazgatók megerősítéséről, pedig ilyen kérdéseknél nem lehet kikerülni az országos érdek- egyeztetést. A Szakszervezeti Kerekasztal véleményét tolmácsolva szükségesnek tartotta: ne csak a bér- és munkaügyi kérdésekkel foglalkozzon az Érdekegyeztető Tanács, hanem a kormány általános gazdaság- és szociálpolitikájával is, hiszen a béreket csak az árakkal, adókkal összefüggésben lehet értelmezni. A munkavállalók javasolják, hogt/ a fórum sürgősen vitassa meg a kormány Lezsák Sándor ügyvezető alelnök az MDF sajtótájékoztatóján a népszavazással összefüggésben hangsúlyozta: a Magyar Demokrata Fórum nem érez elégtételt a részvétlenségbe fulladt népszavazás miatt. Az MSZP és az MSZMP politikusai nem mérték fel. mire vállalkoznak. az MDF véleménye szerint ugyanis nem a köaö- nyösség. a nem megfelelő időpont az oka a szavazók foglalkoztatáspolitikai. privatizációs, a munkavállalói részvényprogramra vonatkozó. valamint a vállalati tanácsok újraválasztásával és az igazgatók megerősítésével kapcsolatos témaköröket. Szükségesnek tartják, hogy mielőbb érdekvédelmi törvény készüljön a jogok és kötelezettségek rögzítésére. nagyarányú távolmaradásának. hanem az. hogy ilyen szorító gazdasági helyzetben az állampolgárokat irritálja 400 millió forint elfecsérlése. Az alelnök utalt arra. hogy az elmúlt esztendő hasonló időszakában magasabb részvételi aránnyal rendezték meg az időközi választást, mivel az állampolgárok felismerték annak nagyobb tét(Folytatás a 4. oldalon) I Végleg szabadságra Az MDF a népszavazásról S erről a vonatról jó, ha mindenki, tudja, hogy fel van virágozva, méghozzá sárgára, a leszerelő öreg bakák számára. Ha a tegnapelőtti és a tegnapi leszerelőnapoAz út széli füvet is hasz- ® SOrjU nositani lehet, sőt kell, főleg, ha több éhes tehén várja az összegyűjtött szénát. A tiszaszalkai Ceglédi Istvánnak és feleségének is sok állat etetéséről kell gondoskodni napról napra. B. A. felv. kon nem sikerült memorizálni a szöveget, s a dallamot, a seregnek búcsút intő — örömtől és sörtől ittas — friss civilek szívesen vállalkoznak majd tizenötödikén ismét a korrepetálásra. Kiss Pál alezredesnek, a megyei hadkiegészítő és területvédelmi parancsnokhelyettesnek nem az utcai gajdolás okoz fejfájást. Azt szeretné, ha ennél komolyabb rendbontás nem történne. Ebben nemcsak a le- szerelők, hanem a hozzátartozók is segíthetnének, ha időben hazafelé terelgetnék a magával egyre kevésbé bíró családtagot. A kapott információk szerint most körülbelül ezren szereltek le. Az előfelvételi- sek, azok, akik annak idején egésaségügyi korlátozással vonultak be, a nehéz szociális helyzetben lévők, az egygyermekesek és akik a hirtelen terheléssel járó feladatok ellátására nem alkalmasak. Mindannyian csak tizenkét hónapot töltöttek a laktanyában, s le- szereltetésük az egyéves szolgálatra való áttérés része. Februárban szerelnek az utolsó „tizennyolc hónaposak”, de már most augusztustól — ha más döntés nem születik — mindenki egy évre vonul. Mezőtúri leszerelőktől kérdeztem meg, nem okozott-e feszültséget, hogy ők kedvezményben részesültek. Hevesen bólogatva mondták, hogy az állomány két részre szakadt, s a bennmaraTömbök nélküli Európa Négyszemközt Tapasztalatszerzés a csúcson Szerdán délelőtt Giulio Andreotti miniszterelnök váratlan távollétében Claudio Martelli miniszterelnök-helyettes beszédével megnyílt Velencében a Duna—Adria régionális csúcstalálkozó hivatalos munkaprogramja. A többoldalú kooperációs részi vevő államok képviseletében Antall József miniszterelnök, Jeszenszky Géza külügyminiszter. csehszlovák részről Marian Calfa és Jiri Dienstbier. Jugoszlávia képviseleJeszenszky Géza és Antall József a találkozó helyszínén, a Szt. György szigeten. tében Ante Markovics és Bu- dimir Lancsar, osztrák részről Franz Vranitzky és Alois Mock ült a tárgyalóasztalhoz. Az olasz házigazdákat Martelli miniszterelnök-helyettes mellett Gianni de Michelis külügyminiszter képviselte. (Folytatás a 4. oldalon) Sevardnadze—Baker Csaknem három órán át tartott szerdán az irkutszki „Retro” villában. Eduard Sevardnadze és James Baker négyszemközti megbeszélése. A szovjet és az amerikai külügyminiszter az ebédet követően hajóra szállt, s az An- garszkije Hutora elnevezésű, festői környezetben — a Bajkál tó közelében — lévő településre utazott. Itt tartják a tárgyalások második fordulóját. A zárómegbeszélésre csütörtök reggel kerül sor. A szovjet hírügynökség jelentése szerint az első megbeszélés fő témái között a leszerelési kérdések és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének lehetőségei szerepeltek. Sevardnadze és Baker kiemelten foglalkozott a gazdasági együttműködés kérdéseivel így szó esett egyebek között a beruházások ösztönzéséről és védelméről, a kettős adóztatás kizárásáról, a kölcsönös anyagi követelések rendezésének módjáról. Felháborodott emberek.a sorompóknál Se ki, se be a „kis” átkelőkön A kárpátaljai és a szabolcsi emberek nyugalmát már néhány napja felkavarta az a szóbeszéd, hogy megszüntetik a kishatármenti forgalmat. A hír végül is igaz lett. A nyírbátori határőrséget július 31-én délután a munkácsi határállomás parancsnoka értesítette: a Szovjetunió minisztertanácsának döntése alapján augusztus 1- jétöl a szovjet és magyar állampolgárok egyszerűsített határátlépését ideiglenes jellegei leállítják Tiszabecs, Barabás, Lónya, Záhony határ- állomásokon. (Beregsurány jelenleg felújítás miatt zárva van.) Borsi Béla, a záhonyi vámhivatal vezetője elmondta, hogy semmilyen utasítást az országos parancsnokságtól nem kaptak, de a szovjet fél sem tájékoztatta őket, csak a Kelet-Magyarország megyei napilap hasábjairól szereztek információt. Az viszont tényleg igaz, hogy augusztus 1-je 0 órától a túloldalon már nem adnak engedélyt a kishatármenti átlépéshez. Ehhez az egyoldalú döntéshez a Szovjetuniónak nyilván joga van, csakhogy így az egyszerűsített belépővel a magyar állampolgárok sem mehetnek Kárpát- aljára. Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyében egyébként 1989 márciusától, több mint százezer személy váltott ki ilyen betétlapot, amely a személyi igazolvány felmutatásával volt érvényes. Kárpátalján már egy-két hete kiszivárgott a várható rossz hír. így az elmúlt időben naponta 17 ezer ember fordult meg csak a záhonyi határon, ebből tizenkétezer körül volt az egyszerűsített határátlépővel érkezők száma — tájékoztatott Szabó Imre alezredes a záhonyi határ- állomás parancsnoka. A szabolcsiak nem nagyon vették igénybe ezt a lehetőséget, legalábbis nem olyan arányban, mint a Szovjetunió, ahonnan az érkezők száma több mint a tízszerese volt a magyar kiu- tozókhoz viszonyítva. A lónyai kishatárátkelőnél is óriási az utazók száma, napi 8—10 ezres a forgalom. MiK árpátalja, Szlovákia, Kelet-Magyarország, Vajdaság. esetleg Erdély . . . Jeszenszki Géza külügyminiszterünk a velencei Adria-Alpok csúcs- találkozón felsorolta, miként jöhetne létre egv Kárpátok—1Tisza-eg.yüttműkö- dés. A térképre pillantva valóban azonnal adja magát a lehetőség, de egyáltalán nem kínálja az itteni politikai helyzet. Miközben örülünk, és büszkék vagyunk rá. hogy az ország nyugati felének megadatik nagy léptekkel haladni Európa irányába, sír a lelkünk. hogy négy ország csücskében, a Felső-Tisza mentén kilátás sincs nemhogy az együttműködésre. de még arra se. hogy magyar a magyarral kapcsolatot tartson. A szovjet kishatármenti forgalom ideiglenes lezárása . megdöbbenést keltett mindkét oldalon. Mint az tudható. az ..ideiglenes" szón mást értenek itt és ott. a helyzet javulása tehát ha- marvást nemigen várható. Eme térség élete, egymástól való elzártsága olyan, mintha nem is Európa közepén, hanem valahol a Közel-Keleten lenne, és nem a huszadik század végén, hanem az eleién volna. A négy egvkori testvéri országból három úgy nézett a negyedikre. mint kutya a macskára. A békés forradalmak vei nem volt előzetes tájékoztatás ennek a megszüntetéséről, így az emberek felháborodottan állnak a sorompó előtt. Papp Csaba hadnagy a lónyai állapotokról telefonon beszámolt arról, hogy folyamatosan érkeznének mindkét oldalon az emberek, és természetesen a parancs alapján mindenkit vissza kell küldeni. (bojté) elvonulta után is csak látszatra javult a helyzet. Sem a gazdaságban, sem a kultúrában nem következett be közeledés, a határokon pedig ázsiai állapotok uralkodnak. A szovjet oldalon a szögesdrót változatlanul megvan. a lezárt sorompók pedig továbbra is családok között teremtenek áthághatatlan akadályt. Éppen az érdekükben született a kis- határforgalom liberalizálását jelentő döntés a közelmúltban. A csencselést pedig előre megjósolták. Nem kívánatos életformává vált, miként a lengyeleknél. Kényszerből csinálja, aki csinálja, és ismerve a kinti ínséges állapotokat, meg lehet érteni, miért művelik. A fürdővízzel ismét repült a gyerek, ahogyan az már lenni szokott. Mivel pedig Tisza—Karpátok- egvüttműködésre nincs kilátás. a magyar külügynek mifelénk is aktivizálni kellene magát. A nyugatival vetekedő siker volna, ha mielőbb visszavonatná a rendelkezést a szovjetekkel. Nemigen hihető, hogy ez járható út — és ez nem a mieink alábecsülése. A kormány, és feje 15 millió magyar sorsával vállalt közösséget; legalább azt el kellene érnie, hogy a bürokratikus huzavonát szüntessék meg odakint, s magvar a magyarral találkozhasson. Álláspontunk: Határzár (Folytatás a 4. oldalon) XLVII. évfolyam, 180. szám ÁRA: 4,30 FORINT 1990. augusztus 2., csütörtök
