Kelet-Magyarország, 1990. augusztus (50. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-31 / 204. szám

1990. augusztus 31. Kelet-Magyarország 3 Aszály visz ály HvilÉ alaÉánv Menedzserképzés Nagy-Brifanníában J Almadilemma (1.) Többen a piacon Az ország 1,0—1,2 millió tonnányi alma termésé­ből Szabolcs-Szatmár-Bereg megye úgy 6—700 ezer tonnával részesedik. Meghatározó e tájon élők számára az almatermesztés sikere, vagy sikertelen­sége, ugyanis kis túlzással úgy is fogalmazhatnánk, hogy szőkébb hazánkban alig van család, amelyi­ket valamilyen formában ne érintené, anyagi hely­zetét kisebb-nagyobb mértékben ne befolyásolná az almatermés és persze az almapiac alakulása. A szokatlan meleg, a hosszantartó szárazság kö­vetkezményeit a legjobban a mezőgazdaság sínyli meg. A kókadó szántóföldi, a kiszáradt kerti növé­nyek jelzik, mennyire úr a természet. A földje szé­lén álló, a távolt kémlelő szántó-vető fohásza nem ér el az égig. Elszáradt palánták Ezek a gondolatok akkor jutottak eszembe, amikor Molnár Erzsébet háztáji pap­rikája mellé érkeztünk. Bi­zony, lehangoló látvány a satnya növény. A termés ke­vés és kicsi. A gazda szemé­be könny szökik, mikor me­sélni kezdi, hogy miért is hí­vott — A Nagykállói Nyírség Tsz rokkantnyugdíjasa va­gyok. Ez évi háztáji földterü­letemen (ezer ölön) paprikát ültettem. A palánta egy ré­szét magam neveltem, de kö­zel 15 ezer szálat (darabon­ként 1,50-ért) vásároltam. Kezdetben szépen fejlődtek a növények, de vagy egy hó­nap után észrevettem, hogy valami nincs rendben. Az enyém és a tőlem jobbra eső földterületeken a palánták száradni kezdtek, elsárgultak. Különösen eső után gyomir­tó jelenlétére lehetett gyana­kodni. Olvasónk nem tartja ma­gát szakembernek, kérte a Megyei Növényvédő és Ag­rokémiai Állomást, vizsgál­ják meg a talajt. Az állomás felügyelője először szintén a gyomirtó káros hatására tip­pelt, de. ezt a kémiai vizsgá­lat nem támasztotta alá. Pa­naszosunk az eredménybe nem nyugodott bele. Szerin­te a háztájinak kiadott föld nem paprikának való. Mikor a tsz vezetőihez fordult, megerősítették sejtését, a törvény szerint semmilyen követelése nem lehet. Leg­feljebb benyújthat egy ké­relmet, és méltányosságból valamilyen arányban csök­kentik a művelési költséget. nek. Ebben az évben az idő­járás miatt a 700 hektár ház­táji terület hetven százalé­ka károsodott valamilyen formában. Több tucat kére­lem érkezett a vezetőséghez, amely úgy határozott — „az időjárás okozta kárt nem tudják méltányolni”. A tsz a talajt felszántotta, gyomir­tózta, műtrágyázta, a költsé­geket el kell számolni. A döntő- bizottsághoz fordulhat Valószínűnek tartja az el­nökhelyettes. hogy olvasónk esetében az aszály mellett esetleg talaj szerkezeti prob­lémák is közrejátszottak. De mivel a hatóság nem mutat­ta ki gyomirtó jelenlétét, és az is beigazolódott, hogy -előzőleg búza volt a föld­ben. Tagjaikat nagyon saj­nálják, de nem tudnak segí­teni. Sajnos, nem tehetnek kivételt senkivel, mert má­sok is ugyanebbe a helyzetbe kerültek. Legfeljebb, aki úgy érzi, hogy sérelem érte, a szövetkezeti döntőbizottság­hoz fordulhat kérelemmel. A tapasztalatok szerint a tsz-tagok jövedelme amúgy sem magas. A kiegészítést a háztáji jelenti. Jogos, ha va­lamilyen megoldást keresnek, ha munkájuknak nemhogy „gyümölcse”, de „ráfizetése” van. Vajon mit remélhet az a nehéz helyzetű nyugdíjas, aki ettől a jövedelemforrás­tól is elesik. D. M. Tiszavasvári és Szorgalmatos telep napi 4—4500 köbméter elhasznált ivóvízéből csak 1200 köbmétert képes megtisz­títani jelenleg a SZAVICSAV telepe. Ezért van szükség a víztisztító kapacitás napi 5000 köbméterre való bővíté­sére. Az elmúlt héten a megye vállalkozóinak támogatásá­ra létrehozott P1REMON Vállalkozásélénkítő Alapít­ványhoz való csatlakozásról és a leendő támogatás mér­tékéről többen kérdezték szerkesztőségünket. A kér­dést továbbítottuk Kovács Istvánnak, az INNBORG Vállalkozási Iroda vezetőjé­nek, aki az alapítvány ügy­vezetője. — Az alapítvány nyílt, bárki bármennyi összeggel csatlakozhat. Mivel az ala­kuláskor a résztvevő válla­latok, szervezetek és pár­tok képviseletében több­ségében nem azok voltak jelen, akiket a kuratóri­umba is jelölnek, így nem választottunk kuratóriumi elnököt és alelnököt. Erre remélem a következő héten kerül sor. A kuratórium dönt az alapítványnál ösz- szegyűlt pénzek felhaszná­lásáról. — Hétfőn Nyíregyházán járt Liz Rhodes, aki Károly walesi herceg kíséretében érkezett Magyarországra és jelenleg Nagy-Britannia ha­zánkba . kiküldött vállalko­zási szaktanácsadója. Aján­lott fel konkrét segítséget? — Tájékozódni érkezett az alapítvánnyal kapcsolat­ban. Kértük, támogasson bennünket abban, hogy szabolcsi szakemberek me­nedzserképzésre kiutazhas­sanak Nagy-Britanniába. Felvetettük, hogy informá­ciós adatbankunkba angol befektető társaságokat is bevehetnénk, akiknek elő­segítenénk a megyében az üzleti kapcsolatok kialakí­tását. Szó volt arról is, hogy a nyáron hazánkban járt a Közös Piaci delegáció, referencia jelleggel Komá­rom és Borsod megyét tá­mogatja. Kértük Liz Rho- dest, támogasson bennünket abban, hogy az egyik refe­renciahely a mi megyénk legyen. ígérete szerint egy hónapon belül konkrét vá­laszokkal érkezik vissza. (máthé) A háromdiplomás főszponzor Akar ön egy év alatt milliomos lenni? Ki ne vá­laszolna igennel a mindannyiunkat titkon foglal­koztató kérdésre. De mi minden kell ahhoz, hogy az álom valóra váljon? Nos, az ehhez vezető utat jól példázza Nádasdi István esete. Több tucat kérelem A talajvizsgálatot végző felügyelő véleménye szerint: ha valaki észreveszi, hogy a normálistól eltérően fejlődik a növény, elszíneződik, vagy kiszárad, jó ha azonnal fel­keresi az állomást, mert megtörténhet, hogy a nö- vényvédószer lebomlik a ta­lajban és már nem lehet ki­mutatni. Esetünkben az omi- nózun helyről mintát vettek amit a laboratóriumi vizsgá­lat negatívnak jelzett. Mi­vel a tsz állítása szerint ko­rábban a földben kukorica (?) volt, célirányosan ennek a növénynek a gyomirtósze­rére történt a minta ellenőr­zése. A szakember hozzátet­te: ha a megrendelő kételke­dik a szakvéleményben, kér­heti a hatósági mintavételt, melyen jelen kell lenni az állomás, a nagyüzem, a helyi tanács képviselőinek és a tu­lajdonosnak. E vizsgálatot bármelyik megye növényvé­dő állomása elvégzi. Abonyi Antal, a szövetke­zet elnökhelyettese arról tá­jékoztatott, hogy — a gya­korlat szerint' — ha panasz merül fel a háztájival kap­csolatban, a háztáji bizott­ság kivizsgálja az ügyet, és javaslatot tesz a vezetőség­A 32 éves fiatalember a NAWA Részvénytársaság igazgatója és most úgy is­merhettük meg cége és az ő nevét, mint a Nyírségi ősz rendezvénysorozatának fő­szponzorát. Éppen 600 ezer forinttal támogatják az égy hónapos programsor sikeres lebonyolítását. Antik bútorral, csiszolt lámpákkal, képekkel pazarul berendezet szobába vezet az elegáns titkárnő, akinek a birodalmat a legmodernebb műszaki, hírközlési eszközök teszik tökéletessé. No és se­gítik az információ-cserét, mert a három hónapos „múltra” visszatekintő rt. esetében jól jön a tájékozta-' tás. — Az önreklámozás helyett beszélnek rólunk azok az üz­letágak. amelyek máris igen sok ügyfelet vonzanak — vi­lágít rá sikereik titkára az igazgató. Kezdték a mezőgazdasági gépek lízingelésével, ezt Ná­dasdi űr korábbi munkahe­lyein. a nyírteleki és a nagy­kállói tsz-ben látta. hogy szükséges korszerű berende­zéseket importálni. Bővült az üzletkör a használt nyugati autók értékesítésével — fo­rintért. A NAWA Rt. tartja kézben az első hazai magán légitársaságot Nyíregyházán. Felszállásra vár három darab L—410-es, 15 személyt befo­gadó repülőgépük. Szeptem­ber közepétől már hozzák- viszik a megyénkbeli és a hozzánk érkező nyugati üz­letfeleket a magánrepülőgé­pekkel. S végül a lézertech­nikában látnak fantáziát. Lé­zerkutatásra már eddig 300 ezer forintot költöttek. Ha azt hiszi valaki, hogy Nádasdi úrnak ölébe hull a pénz téved. Szerzett három diplomát, mezőgazdasági lő- iskolait. Gödöllőn agrártudo­mányit és a közgazdaságit. Most tökéletesíti német nyelvtudását, mert sokkal könnyebb és elegánsabb köz­vetlenül tárgyalni az üzleti partnerrel, mint a tolmácsra várni. Magyarázatra szorul az rt. neve. A NAWÁ-ból az első két betű a nyíregyházi igaz­gató nevének első-második betűje, míg a „WA” Wappler Lászlót, a cég másik alapító­ját takarja. Tevékenységüket országos, sőt nemzetközi ha­táskörrel képzelik el. S hogy nem Pesten a központ, na­gyon egyszerű a magyaráza­ta: Nádasdi Istvánnak még a szülei is nyíregyháziak, itt él és úgy gondolja, ha lehetősé­ge van rá, akár gazdasági té­ren. akár szponzorként támo­gatnia kell ezt az ezernyi hátránnyal küszködő megyét. Egyébként a Szív Alapítványt 5 millió forinttal támogatták, a Cantemus kórus amerikai utazását finanszírozták, s most a Nyírségi ősz főszpon­zoraként azt vallják: egy ilyen látványos rendezvény- sorozat a megyére irányít­hatja a külföldi és a hazai szakemberek figyelmét, és hosszú távon kapcsolatokban, befektetésekben kamatozik. Tóth Kornélia — Az idei termést illetően már többféle hír röppent fel, különböző' számokat lehetett hallani. Végülis milyen ter­més várható „Szabolcs ara­nyából” az idén? — A megye idei almater­mését a szakemberek igen korrekten 550 ezer tonnára becsülték — mondja Inántsy Ferenc a Gyümölcs Egyesülés irodavezetője —, ami egy re­ális szám. Ez lehet több is, amennyiben csapadékosabb­ra fordul az idő. A korán be­köszöntött tavasz 3 hét előnyt adott a természetnek, de a szárazság miatt ez az előny az alma esetében eltűnni lát­szik, ugyanis a vízhiány kés­lelteti az érést és bár barna már az alma magja, a gyü­mölcs még a legtöbb helyen apró és nem igazán színese­dett. □ Az elmúlt évben meg­lehetősen gyenge volt az al­ma minősége. A termelők nagyobb része a szokásos­nál jóval magasabb nö­vényvédelmi költséggel sem tudta a károsítóktól — elsősorban a varasod ástól — megvédeni a fákat és a termést Milyen az alma minősége most? — Az idén összehasonlít­hatatlanul jobb az alma mi­nősége mint tavaly. Köszön­hetően elsősorban annak, hogy a kisüzemi ültetvények növényvédelme jobban sike­rült az elmúlt évinél és az innen származó termékmeny- nyiség nem rontja az összmi- nőséget. Sok a szép alma a megyében, viszonylag kevés a komoly jégkárt szenvedett ültetvény (maximum a ker­tek negyede kapott jeget), valamint ebben az évben si­került jól megvédeni a káro­sítóktól az almát, aminek következtében kevés a vara- sodás által elcsúfított gyü­mölcs. □ Ezek szerint jó mun­kát végeztek a növényvé- dősök és a kertészek? — Valóban, bár az időjárás sem volt kedvezőtlen. Ta­vasszal komoly fertőzési ala­pokkal indultunk, de ezúttal hamar kiszóródott a tavalyi lomb avarjából az aszkospó- ra, amely az egész évi vara- sodás fertőzés „megalapozó­ja”. Mivel az időjárás erre lehetőséget adott, aki érti a szakmát, idén sokkal keve­sebb növényvédőszer-felhasz- nálással tudott jó eredményt elérni. □ A kevesebb növényvé­dőszer használata végülis dupla haszonnal járhat, ugyanis a költségmegtaka­rításon túlmenően kevesebb szermaradékot tartalmaz a gyümölcs, ami miatt nem utasíthatja vissza az ex­portra kerülő almát a kül­földi vevő. Sőt, bizonyos lé­alma, illetve almasűrítmény nyugati importőrje kifeje­zett mentességet kiván meg például a ditiokarbamát ha­tóanyagra vonatkozóan. így van ez valóban? — A helyzet az, hogy a vi­lágon mindenütt kérnek nö­vényvédőszermaradék-vizs- gálatot a mezőgazdasági ter­mékeknél, amikben egy bi­zonyos szintet nem haladhat meg a vegyszerek mennyisé­ge. A ditiokarbamát mellett — amely kicsit ki lett he­gyezve — azonban még szá­mos más készítménynél le­hetnének maradékproblé­mák. Ilyen például a kaptán, azután a legtöbb atkaölőszer hatóanyaga és mondjuk a dimetoát, vagyis a Bi—58, melyek felhasználásakor ha nem tartanánk be az előírá­sokat, ugyancsak lehetnének problémák a szermaradék vizsgálatnál. Azt azonban a ditiokarbamáttal kapcsolat­ban szükségesnek tartom el­mondani, hogy a Magyaror­szágról eddig kiszállított al­masűrítményeknél — mert főként e termék kapcsán me­rült fel. ez a probléma — ez- idáig nem volt gond a Dithan hatóanyagának maradékával. Egyik fontos követelmény, hogy be kell nagyon komo­lyan tartani a szerek felhasz­nálására vonatkozó szabályo­kat, a másik pedig, hogy szi­gorúan ellenőrizni kell. Ez utóbbi nálunk jól meg van oldva, a növényvédelmi „rendőrség” jól működik. □ Megterem tehát a megyében az a félmillió tonnánál is több alma, melynek a legjava hűtőhá­zakba, a selejtje ipari feldolgozásra, az ettől va­lamivel jobb minőség bel­földi értékesítésre kerül, azonban a meghatározó mégiscsak az a tétel, amit a Szovjetunió vásárol, vagy legalábbis mind ez idáig megvásárolt tőlünk. Me­lyek végülis most a me­gye almatermésének leg­nagyobb levezetőcsatornái? — Régebben kétségkívül áttekinthetőbb volt az al­ma értékesítése, azonban az utóbbi időben lényegesen megnőtt a szereplők száma a termelésben és a kereske­delemben egyaránt, ami jó dolog és csak örülni lehet neki. Az almatermesztésben néhány éve bevezetett egyéni érdekeltségi rendszer — a gyümölcsösbérlet és részesművelés sokféle for­mája —, amelyről ma már úgy tartják, hogy a megye almamennyiségének lega­lább 90 százalékát érinti, je­lentősen bejátszik az érté­kesítésbe is. A bíráló kívül­állóból - az almatermesztés szenvedő részeseivé vált bérlők ezrei komoly meny- nyiségeket igyekeznek köz­vetlen csatornákon, sógor, koma kapcsolatok révén ér­tékesíteni. Két évvel ezelőtt, amikor Bács és Zala me­gyék termése kiesett, úgy 80 ezer tonna alma ment ki ilyen módon Szabolcsból. Hogy megismétlődik-e, nem tudni, de nem elhanyagol­ható tétel ez sem. □ Ügy tudom, hogy hivatásos kereskedők szá­ma is megszaporodott. — Ez tény. A korábbi Hungarofruct, Áfészek, Zöldért hármassal szemben ma ebben az országban mintegy 50 kisebb-nagyobb cég foglalkozik gyümölcs­kereskedelemmel, ezen be­lül exporttal. Az étkezésial- ma-piae azonban lényege­sen nem változott, itt. to­vábbra is a szovjet export a mérvadó. A megye almater­mésének szempontjából vé­gül is a szovjet vásárlások és a sűrítménycélú ipari- alma-feldolgozás a két meg­határozó csatorna. E kettő közül bármelyiknek „baja esnék”, igen nagy problé­mákat vonna maga után. Galambos Béla (Következik: Bizonytalan dollárkilátások)

Next

/
Thumbnails
Contents