Kelet-Magyarország, 1990. augusztus (50. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-30 / 203. szám

t Kelet-Magyarerszág 1990. augusztus 30, Mennyből a mennyezet Csendben, alig észrevehetően szüneteltette tevé­kenységét közel három héten át a mátészalkai tü­dőszűrő állomás, amelyet bővítés és felújítás után ez év március 15-én ünnepélyes keretek között ad­tak át rendeltetésének. Az ok: leszakadt a röntgen­szoba mennyezete, azaz a sugárelnyelő anyaggal kevert vakolat a világító armatúrákkal együtt any- nyira, hogy az ott dolgozók elmondása szerint a gerendák is láthatóvá váltak. Szerencsére az érzéketlen anyagnak több érzéke volt a balesetvédelemhez, mint a szakembereknek. A borítás hétvégi napon, amikor sen­ki nem volt az épületben, vált el a mennyezettől. Hidegben vakoltak Még elgondolni is rossz mi­lyen sérüléseket és riadal­mat okozhatott volna a fém­eső armatúrák és a vakolat lezúdulása ha mindez a szű­rővizsgálat ideje alatt követ­kezik be. Az intézmény mun­katársainak találgatása sze­rint azért történt a dolog, mert hideg időben vitték fel az anyagot és a fűtés sem volt még bekötve. A kórház műszaki vezetője azt a tájé­koztatást adta, hogy ennek a speciális burkoló anyagnak a felrakására Magyarországon még nincs elfogadott techno­lógia. Azóta a beruházók a fő- és alvállalkozók nyilván kivonultak, szemügyre vették és megállapították, amit ilyenkor kell. Utólag. A kétkezi munkások felrakták, helyreállították. most már biztonságos eljárással újra! Nem nagy dolog — mondhat­ná bárki — fő hogy személyi sérülés nem történt és egyéb­ként is garanciális időn belül következett be a „meghibá­sodás”. Tulajdonképpen te­hát semmi gond! Volt már ilyen, ezek szerint van ilyen, és lesz is ilyen. Nem nagy dolog. Csakhogy az élet, a világ kis dolgok sokaságából tevődik össze. A nemzetgazdaság is. Hogy tar­tunk ott ahol tartunk? — kérdezgetjük egymástól és önmagunktól kimondva, ki­mondatlanul. Többek között így. Sok apró felületességgel, elnagyolással, az „oda se neki” mentalitással. A szó­ban forgó esetnél maradva: a kőműves annyi pénzért, amennyit kap, nem köteles vé­leményt nyilvánítani, de ta­lán sokszor még gondolkod­ni sem. Neki úgy mondták, hát úgy csinálta. A többi már vezetőinek a felelőssége. „Apró“ felületességek Igen ám, csakhogy a vezetők felelőssége hasonlóképpen megfoghatatlan — ahogy ez napjainkra világosan kide­rült — mint a boldogság kék madara. Megfogható viszont az az anyagi ösztönzés, az a prémium, amit éppen a na­gyobb felelősség címén való­színűleg felvettek, a munka i határidőre történt elvégzésé­ért. Régi szokás szerint ők o határidőre és nem a mun­ka minőségére kapták azt, amit kaptak. A prémiumok­ból azóta nyilván bankbeté­A Balatonboglári Állami Gazdaságot sem kerülték el a változások. A megyénk al­májának levét is felhaszná­ló BB-üzem, már kft.-ként működik. A nyár végén ide látogató szatmári diákok egy újabb palackozót szem­lélhettek. (M. K. (elv.) Felelőtlen felmondók „Az idegkimerültség ha­tárán fordulok Önökhöz" — milyen sokszor olvasni ezt a kétségbeesett mondatot, s mint fuldokló a szalma­szálba kapaszkodik, vár segítséget lapunktól egy- egy olvasó. Mi, ha tehet­jük, utánanézünk ügyének Tanácsot adunk. Közben­járunk panasza elintézésér ben. Sokszor mégis tehetet­lenül állunk egy-egy eset előtt, mert például épp az, aki a segítséget kéri, tehet nehéz helyzetéről. íme egy kiragadott példa (bár idézhetnék többet is). Olvasónknak öt gyermeke van. Nemrég kezdett épít­kezni. Férje részben saját hibájából balesetet szenve­dett. Ezért konfliktusba ke­rült a főnökeivel, úgy érez­te neheztelnek rá, és érez­tetik vele, hogy kellemet­lenséget okozott nekik Eredeti munkakörét már nem tudta ellátni, hol ide, hol oda tették, ö a „zakla­tást” nem bírta, otthagyta állását'. Még a felmondási időt sem dolgozta le, kilé­pett. Mindez egy fél óve történt, azóta nem tud el­helyezkedni — a munka­könyvi bejegyzés láttán, végzettség hiányában — nem alkalmazza szívesen senki sem. A szatmári kis faluban, ahol lakik, nincs számára munkalehetőség. Kénytelen volt munkanél­küli segélyt kérni. A fentieket figyelembe .véve mit is tanácsolhat­nánk. Az esetbőr jogászunk is csak a következtetéseket tudta levonni. Kissé fele­lőtlennek tartja a család­apa tettét, aki a baleset után csak úgy sértődésből otthagyja munkahelyét. A körülményeket még ma is vitatják, bár elfogadták a részbeni „kielégítést", A jogorvoslatnak sincs helye, mivel lejárt a fellebezési határidő. Az egyéb kár — ugyan perelhető — például ruha, útiköltség, ápolási dij — de ezek csak részössze­gek. Olvasónk megtette azt a szívességet a munkáltató­jának, hogy felmondott, sőt kilépett! Ezzel számukra az ügy kényelmesen lezáró­dott. Nem akarom azt monda­ni, hogy mindent el kell tűrni a dolgozónak a mun­káltatójától, de egvet meg kell értenünk. Mindig van­nak, s lesznek főnökök és beosztottak. Amíg minden ember más és más. vb a, konfliktus keletkezhet. De türelem és kitartás kell, pláne ha ilyen nehéz hely­zetbe kerül az ember. A jogi út tortúrái hosszadal­masak, sokszor göröngyö­sek, de példánkhoz vissza­térve így utólag szinte le­hetetlen bármit is tenni. Maradt a segély, a „nyo- morgás". Talán jobban meg kellett volna gondolni pa­naszosunknak a felmondást. Pillanatnyi, dühében nem ez volt .a, legjobb megoldás. A harc.-az igazáért való ki­állás nem-hozta volna ilyen nehéz helyzetbe önmagát és családját.­I». M. tek, vldeorekorderek, hűtő­ládák vagy hifitornyok let­tek. Akkor ki fizeti meg a kárt az újbóli munka költ­ségeit? Valamelyik vállalat, vagyis végső soron az állam. Hány ilyen ablakon kidobott pénz került ki az ország pénztárcájából az elmúlt év­tizedekben. Lassabban, de alaposabban Ez a kár csak egy kisvárosi intézmény egyetlen helyisé­gének hibás tervezéséből, ki­vitelezéséből adódott, ami eltörpül a higanybotrány, vagy — hogy más példára emlékeztessek — a korábban többszöri próbálkozással ösz- szeillesztett budapesti közúti felüljáró költségei mellett a vízlépcsőt már nem is említ­ve. Egyébként is le kellene szoknunk az ünnepnapokra célprémiummal kihajtott, mindenáron való látványos avatásokról. Készüljön el minden, ha kell lassabban, de alaposan és jól, az átadás legyen maga az ünnep és ke­rüljön minden egyszer és annyiba, amennyibe kerül. Mostanság az sem kevés és legalább nem szakad fejünk­re a tető. Réti János Morozsenoje Barátságtalan druzsba cím­mel keddi lapunkban je­lent meg egy írásunk az itt nyaraló csernobili gyere­kekről. Tegnap pedig már kaptuk a telefont a megyei Vöröskereszttől, hogy segí­teni szeretnének a gyere­keknek. ötezer forintot ad­nak ma a kis csapatnak, ebből jut a gyerekeknek egy kis zsebpénzre a hátra­lévő két napra, és elviszik őket fagyizni. (csk) Tudnivalók a választásról (3.) Versmondó­verseny A Nagy László Kör közli, hogy a „Szomszéd népek költői” (nem szomszéd né­pek magyar költői) országos versmondóversenyre való je­lentkezés — telefonszám­mal, címmel, korhatár nél­kül — és felkészítés folya­matosan Miskolcon, a Kis­faludy Károly utca 123. szám alatt történik. (Telefon: 06- 46-12-554). Hat vers tudása kötelező — az osztrák, ro­mán, szovjet nemzetiségi, orosz, csehszlovák, lengyel költészetből. (Nemcsak Nagy László fordításaiból!) Se­lejtezők a területi művelő­dési központokban lesznek 1990. szeptember 30-tól és a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házában (Budapest, V. kér. Semmelweis u. 1— 3.). Ecetfakaróval gyilkoltak Az alaptalan gyanúsítgatás, a gőg, végül, de nem utolsó sor­ban a túlzott italozás tragédiá­hoz Vézetett Napkoron. A há­rom gyilkos fiatalember példás büntetést kapott az elmúlt na­pokban. Az igazsághoz tartozik: az áldozat viselkedésével hozzá­járult a tragédiához. A három napkori fiatalem­ber: Lingurár György, Jóni Attila és Jóni Róbert féltest­vérek. Gyakori látogatói vol­tak a helyi kocsmának. Egy ilyen alkalommal a későbbi áldozat pofonvágta Lingurárt és szemrehányást tett neki: „Miért loptad el a bicikli­met?” A fiatalember tagad­ta a lopást, szinte biztos, hogy joggal. A mindenképp jogtalannak tűnő pofon mi­att a fiatalember hosszabb ideig gyűlöletet táplált az ál­dozat iránt. Egy újabb kocs­mai találkozás alkalmával, zárórakor a vendégek csopor­tosan távoztak Valaki szán­dékosan, vagy véletlenül meglökte Lingurárt. ö azt hitte: a korábban pofont adó lökdösődött. Erre kijelentet­te: „Ügy is megölöm!” Fél- testvérei csitították, megaka­dályozták a verekedést. Úgy tűnt. lecsillapodnak a kedé« Ivek. Ám kis idő múiva — ki nem derített ok miatt — az áldozat kerékpárra ült és visszahajtott a ialuba. Össze- ■ találkozott a három fiatal­emberrel. Provokálta őket, fenyegetőzött. A fiúk a köze- . li kerítésből kihúztak két . ecetfakarót és többször fej­beverték az egyébként erős testalkatú, 39 éves álgozaiu- ‘ka'r. A' földre kel-űrt, védeke­zésre képtelen áldozat fejére 12 kemény ütést mértek. Mintegy húsz perc múlva be­állt a halál. A megyei bíróság Lingurár Györgyöt nyolc év börtönre ítélte. Jóni Attila hat év bör­tönt kapott, Jóni Róbert bün­tetése három év börtön, amit a fiatalkorúak büntetésvégre­hajtási intézetében kell le­tölteni. (n. 1.) A kétszayazatos rendszer Legutóbb a kislislás választási rendszert Ismertettük, amelynek alapján a tízeaer lélekszámúnál kisebb településeken voksolnak majd szeptember 30-án a polgá­rok. Megint más rendszer lesz érvényes a nagyobb községekben és városokban, megint más Bu­dapesten. Ezúttal azt a sziszté­mát ismertetjük, amelyet a na­gyobb települések esetében ír elő a törvény. Ez az úgynevezett kétszavazatos rendszer. A szóban forgó településeken két szavazólapot kapnak majd a polgárok. Az egyiken az egyéni kerületben Indult jelöltekre lehet szavazni. A jelöltek nevei abc- sorrendben szerepelnek majd a lapon, s az is olvasható lesz, kit. melyik párt, vagy társadalmi szervezet támogat. A másik szavazólapon a pár­tok és társadalmi szervezetek listáira lehet szavazni. Ezen sze­repel az adott szervezet neve, ennek rövidítése, emblémája és listás jelöltjeinek neve. Afe úgynevezett kétszavazatos választási rendszer szerint 141 te­lepülésen voksolnak a polgárok: így az országban összesen 1714 helyi képviselő egyéni kerület­ben, 1573 pedig listáról kap majd mandátumot. A választójogi tör­vény előírja, hogy azokon a te­lepüléseken, amelyek lélekszáma tízezer és huszonötezer közötti, tíz egyént kerület lehet és kilenc listás mandátum osztható ki, te­hát tizenkilenc fős lesz a helyi képviselőtestület. ötvenezer la­kosig tizennégy egyéni kerület lehet és tizenhárom listás man­dátum, hatvanezer lakosig tizen­öt egyéni kerület és tizennégy listás mandátum, hetvenezer la­kosig tizenhat egyéni kerület és tizenöt listás mandátum. Minden további tízezer lakos után egy- egy egyéni kerületben és,listán megválasztott képviselővel nöVe- kedlg a képviselőtestület létszá­ma. Az egyéni választókerületben az lesz képviselő az első fordu­lóban, aki a legtöbb szavalatot kapta, feltéve, hogy övé lett a voksok huszonöt százaléka és a szavazópolgárok negyven szá­zaléka elment szavazni. Ha az utóbbi feltétel nem teljesült. a második fordulóban minden je­lölt ismét indulhat. Amennyiben az első fordulóban kellő arány­ban szavaztak a polgárok, de egyik jelölt sem kapott legalább huszonöt százaléknyi szavazatot, azok indulhatnak újból, akik először tizenöt százalékos ered­ményt elértek. Ha nincs három ilyen személy, akkor az első for­dulóban legjobban szerepelt há­rom jelölt indulhat. Listáról külön számítási mód szerint kapnak mandátumot az egyes pártok, társadalmi szerve­zetek jelöltjei. Az országgyűlési választásokhoz képest fontos kü­lönbség, hogy a helyi választá­sokon azok a szervezetek Is kap­hatnak mandátumot listáról, amelyek nem érték el a négy százalékos határt. A listaállltás feltétele, hogy az adott párt. vagy társadalmi szer­vezet képes volt az egyéni vá­lasztókerületek negyedében jelöl­tet állítani. (A törvény mellék­letében az áll, hogy ha valahol például tíz egyéni kerület van, két egyéni jelöltet kell állítani a listaindításhoz: tizennégy egyéni kerület esetében hármat, ugyan­csak hármat tizenöt egyéni kerü­let megléte esetén. Tehát mindig lefelé kell kerekíteni.) A törvény azt is kimondja, hogy több párt. vagy társadalmi szervezet közös listát is állíthat. A Eelügyminisztérium Válasz­tási Irodája hétköznapokon ki­lenc és tizenhat óra között a 117-97-76-os és a 117-30-26-os tele­fonszámon ad felvilágosítást a választásokkal kapcsolatos jogi tudnivalókról. Gyógyítás mellett — ápolás Az egészségügyi szakdol­gozók harmadik kongresszu­sa kezdődik pénteken dél­előtt 10 órakor Nyíregyhá­zán, a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán. A Népjóléti Minisztérium,* a Magyar Kórházszövetség, az Ápolási Egyesület, az Egész­ségügyi Dolgozók Demokra­tikus Szakszervezete, vala­mint az Egészségügyben Dolgozók Szakszervezetei­nek támogatásával meghir­detett kongresszus védnöke Surján László népjóléti mi­niszter, elnöke pedig Vág­völgyi János, a megyei kór­ház főigazgatója. Az egészségügyi szakdol­gozók nem véletlenül áll­nak a szakma figyelmének középpontjában. A gyógyí­tás, az orvosi szaktudás ugyanis önmagában nem elegendő a betegek gyógyu­lásához. Az ápolás, a gon­dozás, a betegekkel való törődés szakmai színvonala, embersége legalább ennyi­re, olykor még talán ennél is fontosabb. E tény feNsmerését a nyíregyházi kongresszus fő témái is jelzik. Az ország minden pontjáról érkező szakemberek az egészség- ügyi szakdolgozóknak a korszerű betegellátásában betöltött szerepéről, az egészségmegőrzés társadalmi programjának megvalósítá­sában felvállalt feladatai­ról, az időskorúaknak a tár­sadalomban elfoglalt helyé­ről, az új egészségügyi fi­nanszírozási rendszer mű­ködéséről, valamint az egészségügyi szakdolgozók képzéséről, továbbképzésé­ről hallhatnak előadásokat. K. £. A VAROS TÖRTÉNELMI MAGJÁNAK hangulatúba harmonikusan illeszkedő lakójlár\w.(! zak épülnek Mátészalkán a Kossuth utcában. A Lengyel István tervei alapján enje&j^ 2><24 lakásos tömb a LAKSZÖV beruházásaként épül, a városi Költségvetési üzem. vételezésében. Az első ütemben elkészült 2u lakás. E. E. .... v n

Next

/
Thumbnails
Contents