Kelet-Magyarország, 1990. augusztus (50. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-25 / 199. szám

Divat az iskolában Igényesen és szépen Nem kis gond a szülőnek a tanév kezdete. A gyerek a nyár folyamán megnyúlt, mindent kinőtt. Gondoskodnunk kell új holmik beszerzéséről. A nyári divat folytatódhat ősszel is. Toldhatunk, barká­csolhatunk felemás ruhadara­bokkal. Régi ruhából alakítha­tunk. Köpeny alá, vagy ahol nem kötelező a köpeny viselé­se, kötényruhát javasolunk, amit az ügyes kezű anyukák házilag is el tudnak készíteni. 1. Régiből is alakítható kötény­ruha. Elöl húzózáras, két nagy zsebbel és legombolható vállrész­szel. 2. Derékba vágott kötényruha, ék alakú kivágással. A szoknya egy-egy mély hajtással bővül, a két rászabott zseb és a kivágást pa­szomány díszíti. 3. Ha kicsi lett az overáll, meg- toldhatjuk egy új felsőrésszel, amit a nadrág megmaradt anyagá­val paszpólozhatunk. Ez a forma szoknyás megoldásra is alkalmas. 4. A körül hólos szoknyához praktikus az egyenes vonalú mel­lény. A szoknya anyagából készül a mellény kihajtó bélése és a zse­bek. Villányi Zsuzsa Az oldalas még olcsó Receptötletek Palóc oldalas Hozzávalók: 75 dkg oldalas, egy üveg vágott zöldbab, egy kis doboz paradicsompüré, egy kis- kanálnyi reszelt vöröshagyma, só, őrölt bors, egy gerezd fok­hagyma, késhegynyi babérpor. Az oldalast úgy vágjuk fel, hogy minden darabban két bor­dacsont legyen. Másfél deci vizet öntünk a kuktafazékba, és a rá­csot beletéve erre fektetjük a húsdarabokat. A kuktát lezárva, a jelzéstől számítva 20 percig puhítjuk, majd tűzálló tálra áttéve a húsdarabokat, a forró sütőben ropogósra sütjük. Ezután a zsírt, ami kisült belőle, egy kis lábasba átöntjük, megpirítjuk benne a reszelt vöröshagymát, hozzáad­juk a paradicsompürét, és két­szer annyi zöldbablevet, mint amennyi a paradicsom térfogata volt. (A konzervesdobozzal könnyűszerrel kimérhetjük.) Só­val, őrölt borssal, babérlevélpor­ral meg tört fokhagymával ízesít­jük, egy-két percig forraljuk, majd beleforgatjuk a leszűrt zöldba­bot. Ezt a paradicsomos, fűsze­res zöldbabot a húsdarabokra halmozzuk, és a sütőbe vissza­téve, éppen csak átmelegítjük, de ezt már nem pirítjuk meg. Oldalas vadasan Hozzávalók: 80 dkg oldalas, 15 dkg sárgarépa, 10 dkg fehér­répa, egy fej vöröshagyma, 2 dl tejföl, egy citrom, egy kiskanál cukor, egy evőkanál zsír, egy Hasznos tanácsok Gyermekbútor, több funkcióval EGYETLEN OTTHONUNK evőkanál liszt, só, egy evőkanál mustár, 2 babérlevél, néhány szem bors. Az oldalast megsózzuk, tepsi­be fektetve félig megsütjük. Ke­vés zsíron a cikkekre vágott vö­röshagymát, a karikákra vágott sárga- és fehérrépát megpirítjuk. Hozzáadjuk a csontok mentén felszeletelt oldalast, és aláön­tünk négy deci vizet. Babérlevél­lel, mustárral, egész borssal, cit­romlével ízesítve puhára párol­juk. A tejfölt liszttel kikeverjük, ezzel besűrítjük az oldalas levét, és néhány percig forraljuk. A vele főtt zöldségekkel együtt tá­laljuk. Roston sült oldalas Hozzávalók: egy kg oldalas, 3 dkg vaj, egy kiskanál hagyma­krém, háromnegyed dl ketchup, egy dl száraz fehérbor, néhány csepp borecet, egy kiskanál méz, kiskanál mustár, egy ge­rezd fokhagyma, kevés őrölt bors (Worcester-mártás). Kétujjnyi darabokra vágjuk, enyhén megsózzuk az oldalast, és kuktafazékban, a betéten, másfél deci vizet aláöntve, a jel­zéstől számítva 30 percig párol­juk. Közben a vajjal megpirítjuk a hagymakrémet, hozzáadjuk a tört fokhagymát, a ketchupöt, a bort, a mézet, meg a mustárt, és pár csepp borecettel ízesítve, öt percig forraljuk. A megpuhult ol­dalasdarabokat egymás mellé tűzálló tálba tesszük, és forró sütőben, élénk tűznél 15 percig sütjük. Ezután megkenjük a fű­szeres mártással, és sötétvörös­re pirítjuk, de vigyázzunk, ne­hogy a méz miatt a teteje meg­égjen. Eredetileg roston készül. Pákozdi Judit Egy királyfi „A herceg őrülten sze­relmes". A bejelentés tu­lajdonképpen csak azokat a gyér számú uralkodó­családokat érinti Európá­ban, ahol az eladó lány arról ábrándozik, hogy jön egy királyfi tán, hófehér paripán... A spanyol trón­örökösnek kétségkívül jó sajtója volt az elmúlt he­tekben, hónapokban. Elő­ször is, lefényképezhették egy csinos, szőke hölgy társaságában, félreérthe­tetlen közelségben. Aztán nyomozhattak, hogy ki lehet az a boldog hajadon, akinek sikerült elcsavarni Felipe herceg fejét. Ki is derítették, hogy a lány nem más, mint Isabel Sar­torius. A jelek szerint nem lehet kétséges, hogy ő ke­rülhet be a királyi család­ba, a korona várományo­sa révén. A találgatás azonban mindjárt kérdője­leket is kapott. A Sartorius név ugyan jól ismert Spa­nyolországban, de nem partiképes. Az egyik vise­lője ugyanis ismert alakja volt a politikai életnek: Ni­colas, a lány nagybátyja megrögzött kommunista hírében áll, aki a Franco- érában kilenc évet töltött börtönben az elvei miatt. A fiatalok azonban mintha nem vennének tudomást a történelemről. Utaznak (titkosrendőri kísérettel), szórakoznak (a fotóripor­terek leskelődése mellett), de nem nyilatkoznak. Végül a király édesanyja adta a helyzet kulcsát. „Én normális dolognak tartom, hogy egy 22 éves fiatalember beleszeres­sen egy szép és rokon­szenves fiatal lányba. ” Az anyakirálynő rehabilitálta a szerelmet. Főzéshez, szépségápoláshoz Bosszantó, amikor kerti növé­nyeinket ellepik a kártékony levél- tetvek. Vegyszer alkalmazása nél­kül, a környezetet károsító permete­zőszerek helyett célszerű íróval per­metezni a növények leveleit. Aki te­heti, fügefát ültessen a kertbe, mert közelében a növényeken nem tele­pednek meg a levéltetvek. A kemény zöldborsó puhára fő, ha késhegynyi szódabikarbónát te­szünk a főzővizébe. Az ablakok mázolás utáni tisztítá­sa igen nehéz feladat. Ha a mázolást mi magunk végezzük, megoldható, hogy az ablaküvegre csöpögött fes­téket azonnal vizes ruhával letöröl­jük. A lényeg, hogy a festék lehető­leg ne száradjon az üvegre, minél előbb távolítsuk el. Célszerű minél szélesebb műanyag ragasztószala­got vagy szigetelőszalagot az ablak­keret mentén az üvegre ragasztani még mázolás előtt, így az odakerült festék a szalag lehúzásával eltávolít­ható. A sárgabarackdzsem készítésekor ügyeljünk árrá, hogy a gyümölcsöt ne főzzük szét, így sokkal több vita­minhoz jutunk télen. A tisztított, kimagvazott gyümölcs minden kilo­grammjához 15—20 dkg cukrot szá­mítsunk (több nem tanácsos, mert a barack eredeti íze akkor már nem élvezhető), és ezt is csak kis adagok­ban tegyük a megfőzött gyümölcs­höz, közvetlenül az üvegbe történő adagolás előtt. Dzsemünk így szép, világos színű lesz. Kevesen gondolnak arra, hogy a gyógyszertárakban kapható Panthe­nol sprayt azonkívül, hogy égési sérülések kezelésére kiválóan alkal­mas, használhatjuk otthoni szépsé­gápolásra is. Bőrregeneráló hatásá­nál fogva a megtisztított arcbőrre kenve bőrünk bársonyosabb, üdébb lesz. 10 percig hagyjuk a bőrön, majd langyos vízzel mossuk le. Sokat szidjuk a magyar bútor­ipart: sem választékban, sem minő­ségben nem kényeztet el bennünket. Fokozottan áll ez a gyermekbúto­rokra. Ahol barkácsoló apuka van a családban, nem gond elkészíteni az óvodás korú gyerek számára igen praktikus többhasznú kisbútort. 1. ábránk jól érzékelteti ezeket a funkciókat: lehet benne hintázni; felállítva, az egyik vízszintes lapján étkezni lehet; felfordítva pedig ját­szóasztallá alakul. A 2. ábrán műszaki rajza látható, a méretek cm-ben értendők. Célszerű a kisbútort 10 mm vastag rétegelt le­mezből vagy 20 mm vastag lécbeté­tes panelból készíteni. Összeállítás után csiszoljuk simára, majd a többi bútor színéhez igazodva fessük be. Érdemes két színnel dolgozni: le­gyen más színű a két szélső elem, és más színű a vízszintes és függőleges lap. Aki rajzkészséggel rendelkezik, kedves kis mesefigurákat rajzolhat illetve festhet az oldallapokra. a KM orvosi rovatá A „levegő és légzésünk”... Az agy megfelelő oxigénellátottsága, tehát a levegő tisztasága és a légzés za­vartalansága pozitívan befolyásolja az éberséget, a szellemi frissességet, a közérzetet, sőt a hangulatot is. Jókedvet ébreszt, ha nagyot szippanthatunk a friss tavaszi levegőből. Nyitott ablaknál az alvás is pihentetőbb. Az állott, füstös levegőben való tartózkodás fáradttá, ingerültté tesz. Ha betegség esetén nehézzé válik a lélegzés, ha légszomj támad, az szorongást kelt a betegben. Mit csinál az ember, amikor fél valami­től, amikor nem tudja rászánni magát egy nehéz cselekedetre, amikor kedvetlen, amikor fáradt? „Nagy lélegzetet vesz”, teleszívja a tüdejét friss levegővel — és máris frissebb, aktívabb, erősebb, el- szántabb lesz tőle. Másfelől az érzelmek — mint minden­napos tapasztalatok mutatják — befo­lyásolják a légzést. Ijedtség, meglejoetés hatására az embernek szinte eláll a lé­legzete. Amikor ideges, fél, haragszik valaki, akkor szaporábbá válik a légzés. Hirtelen támadt nagy indulatában úgy érezheti, hogy „kevés a levegője”, ilyen­kor önkéntelenül kigombolja a nyakán az ingét, kinyitja az ablakot. Mély érzelmeit sóhajtással is kifejezi az ember. Sajátos légzésváltozással jár a sírás és a neve­tés. Amikor teljesített valamilyen nehéz feladatot, vagy megszabadult valami veszélytől, megkönnyebbülten felléleg- zik. A nyugodt embernek lassú, egyen­letes a légzése; alváskor tovább csök­ken a légvételek száma, mélyül a lég­zés. A levegő, lég, lélegzik kifejezések szótanilag is szoros kapcsolatban van­nak a lélek, lélektan, lelki jelenség sza­vainkkal. A közfelfogás szerint aki él (lélegzik), annak „lelke van", és amikor meghal, akkor „kiszáll belőle a lélek", „kileheli a lelkét”. József Attila ismert versében, mely­ben „Levegőt!” követel, a levegő a nyílt­ságot, függetlenséget, szabadságot jel­képezi a rátelepedő önkénnyel, a fojto­gató elnyomással szemben. A köz­nyelvben is használunk több szókap­csolatot hasonló értelemben. A „szabad levegőt szív”, „szabadon lélegzik” kife­jezések nemcsak a légzésre, mint élet­funkcióra, hanem tágabb édelemben az életre, az ember lelkiállapotára, társa­dalmi helyzetére is vonatkoznak. A családnak, a baráti összejövetelnek vagy a munkahelynek légköre van. Ez lehet rossz, nyomott, félelmet keltő, ful- lasztó, fojtogató és lehet őszinte, nyílt, baráti légkör. Egy másik jelentésköre a levegőnek és a légkörnek az a pszichológiai érte­lemben vett „burok”, az a láthatatlan „ki­sugárzás”, mely egy-egy személy körül szinte érezhető, mellyel bizonyos hatást kelt maga körül. „Levegője van" egy-egy nagy színésznek vagy nagy politikus­egyéniségnek, ha színpadra vagy mik­rofonhoz lép. Megnyugtató, vidám vagy zavaró légkört teremt egy-egy ismerő­sünk, ahogy belép a lakásba vagy a munkahelyre. Van, aki körül messzire sugárzik a derű, és van, aki körül szinte megdermed, megfagy a levegő. A pszichológiai ellazítás módszere (a relaxáció), a jóga és a torna meg a test­edzés különféle ágai is alkalmaznak tu­dományosan kidolgozott légzőgyakorla­tokat. Akinek a lakóhelyén még tiszta a levegő, jól teszi, ha tudatosan is igyek­szik minél többször felfrissíteni a „lel­két”. Ennél is nehezebb, de nem elha­nyagolható feladat a személyes és a társas légkör folytonos „karbantartása”. A vő, a meny és az anyós Ha egy elkeseredett fiatalasszony csak annyit mond az őt faggató kolléga­nőinek: „Az anyósom...!” — mindenki azonnal érteni véli, és átérzi a problémá­ját. A köztudat át van itatva azzal a szemlélettel, hogy anyós és meny ősi el­lenségek, az anyós egy nagy sárkány (a meny pedig egy kis sárkány), és hogy kényszerű együttélésük rengeteg prob­léma forrása. Férfiak is cinkosan ka­csintanak össze, ha anyósról van szó. Aki dicsérőleg nyilatkozik anyósáról, maga is aláhúzza, hogy kivételes esetről van szó. Az egyik leggyakoribb plety­katéma az anyós-meny vagy anyós-vő kapcsolat. Az anyósviccek száma is igen nagy, és az ilyesmi sosem véletlen. A kérdés csak az, mi az oka a fiatal nő vagy férfi és anyósa ellentétének. Miért élesebb ez a két nő esetében? Miért el­hanyagolható probléma az após és a fiatalok között? Az ellenségeskedés vagy ellentét forrása a rivalizálás és a féltékenység. Ez nagyrészt egy bizonyos személy körül forog. Az anyák és fiaik között közeli érzelmi kapcsolat van (apák és lányaik között nemkülönben). Az anya büszke a fiára, és erősen vonzódik hozzá. Évekig szorongva gondol arra, hogy fia felnő, messze kerül tőle, és őt más személy kiszoríthatja a fia szívéből, aki esetleg nem is lesz méltó hozzá. Ezért, amikor eljön a harmadik, azt vetélytársként éli meg, és valóságos féltékenység alakul ki benne. Ha a lány nem tűnik megfelelőnek a fiához, akkor a féltés kerül előtérbe. Az anya igyek­szik legyűrni negatív érzéseit, végül belenyugszik az élet rendjébe, és örül a kapcsolatnak. Azért a hamu alatti pa­rázs fel-fellobban, és rejtett feszültsége­ket vagy nyílt vitákat gyújt be. A lány is úgy érzi, hogy társának az anyja vetély- társ számára, hiszen „az első nő” a fiú életében, az örök példa, mérce és ideál, melynek nehéz megfelelni, és akivel nem szívesen osztozik a fiú szeretetén. Ugyanez az apák és lányok viszonyla­tában is megvan. A feszültséget fokoz­za a nemzedéki ellentét is. Miért élesebb az ellentét a két nő, mint a két férfi között? Ezt pszichológiai és társadalmi okok magyarázzák. A nők általában erősebbeajfatérzi^. az érzel­meiket, és ezekét jobban kimutatják, kevésbé képesek leküzdeni. Másrészt: anyós és meny hétköznapi összeütkö­zéseihez az élet sokkal több színteret ad (főzés, takarítás, divat, pénz stb. — fő­leg ha egy lakásban élnek), mint a vő és apósa esetében. Harmadszor: a közvé­leményben még mindig „szerencse”, ha egy lány elkel, és nem marad pártá­ban; a fiúnál ezt másképp látják. Enyhíthetné a kellemetlen feszültsé­geket, ha a felszínen jelentkező konflik­tusokat és a mögötte rejlő ellentéteket megbeszélhetnék egymással a felek. Ez nehéz, néha csaknem lehetetlen, mivel a féltékenységnek és vetélkedésnek az érintettek általában nincsenek tudatá­ban. Igen fontos lenne a kölcsönös al­kalmazkodás, ezen belül a menyt az idősebb iránti tisztelet, az anyóst a fiata­labb iránti megértés vezérelhetné. Egy­más elfogadása nagyon megkönnyíte­né a békés egymás mellett élést. A fiata­lasszony azt tisztelhetné anyósában, hogy egy ilyen férfit nevelt fel, az anyós pedig örülhetne annak, hogy menye boldoggá teszi a fiát. Beleélhetnék magukat egymás helyzetébe: az anyós is volt meny, a meny is valószínűleg lesz még anyós. Szegény fiúnak (a másik esetben: szegény lánynak) sem könnyű, két tűz között pörkölődik. Mindkét felet szere­ti, és nehezére esik, ha neki kell igazsá­got tennie párja és szülője között. A jó anyós már óvodás korától arra neveli fiát, hogy tisztelje, szeresse a másik nemet. A jó anyós tudja, hogy ha nem keseríti meg féltékenykedésével fia szerelmét, ha kritikáival nem ingatja meg a lány iránti megbecsülését, ő is jól jár. így fiának anyja iránt érzett tisztelete és szeretete nem szenved csorbát, sőt erősödni fog. 12 l|LninitmtC7^n 1990. augusztus 25. A mailfaTrSflfl HÉTVÉGI MELLÉKLETE

Next

/
Thumbnails
Contents