Kelet-Magyarország, 1990. augusztus (50. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-22 / 196. szám

Kelet-Magyarország 11 1990. augusztus 22. „Rázós” út Nyírpazonyban Ne legyen titok, ami közös ügy Nyírpazony, Kossuth Lajos utca, poros, sáros földút. Kell-e kövesút? — ezt döntse el ön... ” Ezekkel a sza­vakkal kezdte szervezni — harmadik nekifutásra — Balogh István tanácstag a kövesút megépítését. Már évekkel korábban felmerült a szilárd burkolat el­készítésének gondolata, de mindig lebeszélték a kezdemé­nyezőket azzal az ürüggyel, hogy keskeny az utca. Ez év­ben a terv valósággá vált, amihez a lakók saját erővel, mintegy 700 ezer forinttal járultak hozzá. Szerkesztői üzenetek Olvasóink iriák Köpéssel elintézheti)? A szomszédos megyében lakom, gyakran járón az or­szágutakat, láttam eiég au­tóst, aki közlekedési kulturá- latlanságáról tett egy írtelmű tanúbizonyságot. Ara azon­ban augusztus 15-én, délelőtt tíz óra előtt történt velem a nyíregyházi Bocskai út és Tóth Árpád utca keresztező­désében, az minden eddigi „élményemet” felülmúlta: nagy ívben kanyarodtam vol­na szándékom szerint balra. Azonban akkora forgalom volt, hogy a szomszéd sáv­ban, a szembejövő autók, te­hergépkocsik sora egészen a Vérellátó Állomásig ért. Egy sötétsárga, régi típusú Lada szőkésbarna hajú. fehér gar- bós, harmincöt év körüli ve­zetője minden előírást meg­szegve megelőzte a kocsisort, majd az autóm és a szabá­lyosan a saját sávjában álló — tanulóvezető által vezetett — piros Dacia közé iurako- dott. Olyan szűk volt a hely, hogy autóink között egy em­beri tenyér nem fért volna el. S mert furakodott volna tovább, a nyitott ablakon át kiszóltam neki, udvariasan megkértem, hogy ne tegye, mert látja, hogy nincs hová mennie. A fiatalember olyan goromba hangon és olyan szavakkal válaszolt, amelyek­től még a nyomdafesték is elpirulna. Ekkor megindult elöl a sor, s ő ezt gyorsan ki­használva, előrébb gurult egy IFA teherautóig. Közben már más is rászólt egy gépkocsi­ból, erre ő hátramenetbe kapcsolt, az autóm mellé fa­rolt és a lehúzott ablakon át szembeköpött engem. A kö­pés az utasomat is érte. Döb­benten és felháborodva ki­szálltam az autóból, mire ra­kétaként kitört a szűk hely­ről és szabálytalanul előzve a kocsisort, a piros lámpán áthajtva eltűnt a Buitos irá­nyába. Teljes név és cím Hz ígéret szép szó... Súlyos közlekedési baleset történt augusztus kilencedi­kén, délután a nyíregyházi Kígyó utcában. Most egy gyalogost ütött egy gépko­csi, de itt a koccanásos bal­esetek sem ritkák. Körülbe­lül egy éve kérjük a városi tanácsot, hogy szüntessék meg a balesetveszélyes köz­lekedési rendet, egyirányú- sítsák az utcát. Ha két gép­kocsi találkozik szemből, az egyiknek valósággal a pad­kára kell felhajtania, ez pe­dig nagyon veszélyes. A ta­nácson megértést és ígéretet kaptunk, hogy v ltoztat- nak. .. és semmi sem történt. Nagyon félünk attól is, hogy ezek az öreg házak megsíny- lik a nagy közlekedési ter­het, mert hetven éves vá­lyogházak, repedések jelei kezdenek már mutatkozni rajtuk. Idővel úgy fognak ki­nézni, mint az Egyház utcai házak és akkor ki fog segí­teni rajtunk? Vár juk a tanács intézkedését. A nyíregyházi Kígvó utcai lakosok nevében: Szatmári László, Kígyó u. 6. — Minden adminisztrációs munkát mi végeztünk — mondja a tanácstag —, így nem fordulhatott elő határ­időcsúszás. A közel kétmilliós beruházás elvégzésére ver­senytárgyalást hirdettek. Szó­beli ígéretet kaptunk, hogy látni fogjuk a tervet, sőt alá kell majd írnunk. Kértük, is­merjük meg a szerződést is, de ez a mai napig nem tör­tént meg. A kivitelező az ÉPSZOL Vállalat lett, ahol főállásban a tanácselnök is dolgozik. Kikap kedvezményest? Balogh István sérelmezi többek között, nem az ő ut­cájukba került a „kedvezmé­nyes” építőanyag, vagy hogy a tanács a pénzmaradvány­ból nem készíti el a csapa­dékvíz-elvezető árkot. A la­kosok meglepődve tapasz­talták. hogy augusztus 10-én a behengerelt kohósalakot az út egyik oldalán hetven cen­timéterre felbontották. Az ott dolgozók elmondták, kö­rülbelül 150 méter hosszan néhány centiméterrel eltér­tek az egyenestől, és ezt kor­rigálják. — Ezek után arra az el­határozásra jutottunk — folytatja az utcabizalmi — feltétlen látni szeretnénk a tervet, hiszen a mi pénzünk­ről van szó. Mi nem utólag akarunk reklamálni, csupán nyílt, őszinte tájékoztatást kérünk. A fejlődés a faluba érkezőnek azonnal feltűnik, elsősorban a sok újonnan épült ház miatt. Emellett 500 hétvégi telek is gazdára talált. Csatornára nem ju! — A Kossuth Lajos utca lakói korábban is igényelték a kövesutat — emeli ki Csi- kai Sándor tanácselnök. — De ezt az ide vonatkozó épí­tési szabványok — mivel nincs meg a megfelelő szé­lesség — nem tették lehető­vé. Most is csak három mé­ter lesz a szélesség a vil­lanyoszlopok és a különböző műtárgyak között — így le­het megtartani a védőtávol­ságot. A tervben szerepel a csapadékvíz-elvezető, de sem pénz nincs rá, de nem is ki­vitelezhető az említett okok miatt. A szervezők munkájáról elismerően szólt az elnök. De hozzátette, „csak azt vé­gezték, amit vállaltak”. A szakigazgatási szerv dolgozói közreműködtek egészen a kezdettől a lebonyolításig. A terveket és a szerződést csak jogi személy írhatja alá, amennyiben érdekli a lakos­ságot, átnézheti mindenki, amiről tájékoztatták a ta­nácstagokat is. A lehengerelt utat azért kellett megbonta­ni, mert a dolgozók rutin­munkát végeztek, egy helyen a villanyoszlop szinte beépült volna az útba. A csapadék­víz elvezetése is megoldódik, mert egy méter esése van az utcának. összegzésként megállapít­ható, nagy eredmények szü­lethetnek, ha a falu és a fa­lu sorsáért együttérző embe­rek összefognak. Ad az ál­lampolgár is, hogy útja, vi­ze, gáza legyen, de kíváncsi: mire és hogyan költik el a pénzét. Nem hiszek abban, hogy az újság nyilvánossága szükséges ahhoz, hogy a ta­nácstag és az elnök egymás­ra találjon, kölcsönösen el­mondják véleményüket. Le kell ülniük, de minél előbb, ezt kívánja a közösség érde­ke, tisztázni a félreértéseket, mert mindketten jót akar­nak. És együtt talán köny- nyebb. Gáviavencsellőről kereste meg lapunkat észrevételeivel Cs. Hu­né. Nehezményezte, hogy falu­jukban az egykori egyházi isko­la épülete ma már szinte rom­halmaz. Ráadásul a szolgálata la­kásnak használt épületből sok­mindent elhordták. A Lenin utcai megüresedett szol­gálati lakás és tornaterem való­ban igen elhanyagolt állapotban van — tájékoztatta szerkesztő­ségünket Végső Zoltán, a nagy­községi közös tanács vb-titkára. A tanácsnak az volt az elképze­lése és terve, hogy ezeket az épületeket a tizenkét tantermes iskola megépítését követően ér­tékesíti, mivel az iskolaépület átadása előtt a tornatermi részt még használták. A lakásban a korábbi években olyan bérlő lakott, aki a kiköl­tözését követően rossz állapot­ban hagyta ott a lakást, aminek a felújítása már nem volt gaz­daságos, viszont eredeti állapo­tában lakásra már nem volt al­kalmas. A tanács különben nem mondott le elidegenítési szándé­káról, viszont erre csak akkor nyílik lehetősége, ha a vonatko­Házi Ferencné, Vásáros- namény: A társadalombiz­tosításról szóló érvényes jogszabály szerint, ha a gyermekgondozási segély folyósításának ideje alatt újra szül, akkor az első gyermekre járó gyermek- gondozási segély tovább már nem folyósítható. A gyes folyósítását a terhes­ségi-gyermekágyi segély kezdőnapjával kell meg­szűntetni. „Menyasszony” jeligére: Fájlaljuk, hogy az ön szü­lei és a vőlegényének szü­lei közt régóta ellenséges­kedés dúl. önökkel együtt reménykedünk, hogy házas­ságuk — vagy a majdan születendő gyermekeik — meglágyítják a nagyszülők szívét. Házasságukhoz sok boldogságot és szerencsét kívánok. F. Zoltán, Nyíregyháza: Nők és fiatalkorúak szá­mára a csaposi munkakör ellátását jogszabály nem tiltja. Az egyenlőtlen mun­zó központi döntés megszületik. A tanácsnak tudomása volt ar­ról, hogy illetéktelen személyek megroingálták az amúgy is el­használt épületet, megpróbálták a kilétüket megállapítaná, ám — mivel még a közelben lakók sem látták őket — ez nem sike­rült. A volt lakásrészből és a tornateremből kiszedett cserép­kályhákat más intézményekben újrarakatták. Az elkövetkezendő időben — az önkormányzati törvény meg­Sz. p,-né nyíregyházi olvasónk tavasszal két doboz Seduxent váltott ki a gyógyszertárban, de csak otthon vette észre, hogy az egyik dobozból hiányoznak a pirulák. Most augusztusban ha­sonlóan járt, és emiatt ragadott tollat: két doboz Diaphylin tablettát kért, az egyikből ismét hiányzott a gyógyszer. Dr. Kerényiné Hajdú Erzsébet­nek, a megyei gyógyszertári köz­kaidő-beosztás a vendéglá­tóegységekben általános gyakorlat. Ez esik egybe a munkavállalók érdekeivel is, mert így nem kell na­ponta kétszer elszámolni. Egyenlőtlen munkaidő-be­osztás esetén a napi mun­kaidő négy óránál kevesebb és tizenkét óránál hosszabb nem lehet. özv. Szeles Istvánná, Mándok: örülünk, hogy ügye rendeződik, vélhe­tően nemsokára megkapja a jogos ellátást a MÁV Nyug­díjintézettől. Tóth Vilmos, Kisvárda: Az ön által felvetett panasz- szal már többször foglal­koztunk lapunk hasábjain, valószínűleg elkerülte a figyelmét. A másik kérdé­sére az a válaszunk, hogy ha a. keresőképtelenség idejére a munkáltató önnek bért fizetett, akkor táppénz természetesen nem állapít­ható meg és nem fizethető ki. Mik a jogai a föld haszonélvezőjének? A jogász tanácsai K. Nándor nyíregyházi olvasónk a múlt évben rokkantnyugdíjas lett, nyugdíjazása előtt közel tíz esztendőt dolgozott az egyik termelőszövetke­zetben. A tsz szakszövet­kezetté alakult. Olvasón­kat úgy tájékoztatta az ügyintéző, hogy rokkant­ságára való tekintettel háztáji földre jogosult. Tavaly háztáji juttatás címén pénzt fizettek neki. s most is pénzben akarják kifizetni az erre az évre járó háztájit, holott ő azt földben szeretné megkapni. Azért fordult lapunkhoz, hogy megtudja, követelheti-e a ház­táji juttatás földben történő kiadását? Ha a szakszövetkezet a tag tulajdo­nában lévő földet közös használatba vonta, a tag a háztáji földre a terme­lőszövetkezeti tagokra irányadó ren­delkezései szerint jogosult. Ezek figye­lembe vétele mellett, ha a tag meg­rokkant. vagy tartósan munkaképte­lenné vált. a kijelölt háztáji földet a korábban végzett munkája alapján megállapított mértékben használhatja. Ugyancsak a korábban végzett mun­kája alapján megállapított mértékben jogosult terményjuttatásra (pénzjutta­tásra) is. A háztáji juttatás — föld, termény, pénz — kiadásának módját a szakszö­vetkezet az alapszabályában és a bel­ső szabályzataiban határozza meg. Ab­ban az esetben, ha olvasónk sérelmes­nek tartja a szövetkezet eljárását, a döntőbizottsághoz fordulhat jogorvos­latért. D. Lászlóné nyíregyházi levélírónk még együtt élt férjével, amikor nagy­korú gyermeküknek telket vásároltak, de annak haszonélvezetét kettejük ne­vére íratták. Azután — igaz, évek múlva — de elváltak, s azóta csupa gondot okoz a telek. Gyermekük ta­valyelőtt kukoricával vetette be a föl­det. csakhogy a termést csak fele rész­ben takaríthatta be, mert az apa szó nélkül elvitte a fele kukoricatermést. Emellett az ingatlan egyharmadnyi részére méheket telepített. Levélírónk azt szeretné tudni, hogy a további — és egyre mérgesebb — viták elkerülé­se érdekében mit tehet, mik a tulaj­donos. illetve a haszonélvezők jogai és kötelességei. A haszonélvezet olyan jogviszony, amely azt jelenti, hogy valaki a más tulajdonában lévő ingó vagy ingatlan dolgot használhatja, gyümölcsöztetheti — ám a jogviszony megszűnése után a dolgot állagának sérelme nélkül vissza kell adni. A haszonélvezet keletkezésének gya­kori formája a szerződés, amelynek — ha ingatlanra vonatkozik — az ingat­lan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. A haszonélvező jogosult az ingó és ingatlan dolog birtoklására; a dolog használatára és hasznainak sze­désére; jogának gyakorlásában jogo­sult a rendes gazdálkodás szabályai szerint eljárni; a dolog fenntartásával járó terheket viselni; a tulajdonost a dolgot fenyegető veszélyről és a kelet­kezett kárról értesíteni; a haszonélve­zeti jog megszűnése után a. dolgot a tulajdonosnak visszaadni. A haszonélvezőt megilleti a birtok­lás joga és a birtok védelme. A ha­szonélvezeti jog fennállása alatt a tu­lajdonos a birtoklás jogát csak annyi­ban gyakorolhatja, amennyiben a ha­szonélvező a joggal nem él. A birtok- védelem megilleti a haszonélvezőt a jogviszony fennállása alatt, magával a tulajdonossal szemben is. A haszon- élvező a dolgot használni és hasznait szedni jogosult, tehát a dologból (pl. kertből, szántóföldből) származó ter­mékek és termények és a szaporulat a haszonélvezőt illeti. A tulajdonos a használat és a hasznok szedésének jo­gát is csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él. A haszonélvezet megszűnik: 1. ha a jogosult meghal. 2. ha a jogosult a ha­szonélvezetről lemond. 3. ha a dolog elpusztul és a tulajdonos azt nem ál­lítja helyre. Mindezekből megállapít­ható. hogy levélírónk gyermeke — mint a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan tulajdonosa — a föld birtok­bavétele során jogtalanul járt el. a haszonélvező birtokvédelemre jogosult. Sőt. a rendes gazdálkodás körében méhek telepítésére is joga van, azon­ban. ha a méhek a szomszédot saját birtoklásában zavarják, a szomszédot birtokvédelem illeti meg ás kérheti a birtokháborítás megszüntetését. Javas­lom olvasónknak, hogy a vitát elsősor­ban egymás közti egyezséggel próbál­ják megoldani. i K. S. nyíregyházi olvasónk és test­vérei 1977-ben a szülők után földet örököltek. Ezt 1980-ig zavartalanul használták, ám ekkor a téesz betago- sította. A felajánlott csereingatlanokat nem fogadták el, megváltási árat nem fizettek nekik. Szeretnék visszakapni a földet, de annak nem találják a föld­nyilvántartási adatait, holott a hagya­téki végzésben a helyrajzi számok sze­repelnek. Van-e lehetőségük a föld visszaigénylésére? — kérdezik. Mint ismert, az új földtörvény el­készítése most van folyamatban. A ter­vezet szerint a föld tulajdonosai a tsz- be került földjeiket térítés nélkül visszaigényelhetik. Az, hogy jelenleg — az egyébként bizonyított tulajdonukat képező földnek — a földnyilvántartó­nál nincsenek meg az adatai, nem le­het akadálya a föld visszaigénylésé­nek, illetve visszajuttatásának. Dr. Kondora Zsuzsanna MIT SZÓL. EHHEZ AZ ILLETÉKES? flz épület valóban elhanyagolt Kicserélik a dobozt (tmi) alkotása után — az eddiginél még nagyobb felelősség terhelt majd a képviselőtestületet a te­lepülés fenntartásáért, tovább­fejlesztéséért, de nem utolsó sorban az Itt élő lakosságot Is, mivel a költségvetési gazdálko­dás nagyrészben önfenntartó, saját bevételi-centrikus lesz, s nem mindegy, hogy a lakosság milyen mértékben járul hozzá a település továbbfejlődéséhez, és milyen segítséget nyújt a közös tulajdon megvédéséhez. pont általános Igazgatóhelyettesé­nek minderről az a véleménye, hogy olvasónknak mindkét eset­ben vissza kellett volna menni a gyógyszertárba, ahol szó nélkül kicserélték volna az üres dobo­zokat. A gyógyszertárakban (vagy természetesen a gyáraik­ban) automata gépsoron csoma­golják a gyógyszereket, Így el­képzelhető, hogy egy-egy doboz üres marad. A gyógyszertárák dolgozóira nagy felelősség és te­her nehezedik, nem tudnak minden egyes dobozt kibontani, reklamálás esetén azonban min­denkor kicserélik a gyógyszert. Mivel olvasónk felvetette, hogy vajon a kanalas orvosságokba minden hatóanyagot beletesz- nek-e, levelében azt is megírta az általános Igazgatóhelyettes, hogy a kanalas orvosságokból alap-, illetve hatóanyag nem hi­ányozhat, és nem is hiányzik, hiszen többszörösen ellenőrzik. Nyíregyházán, a Kiss Ernő utca 42. szám alatti lakóház tűzfalá­nak kőporozását örökítette meg totósunk. Fazekas Mihály, a szomszéd ház lakója panaszol­ta, az építtető az előzetes megál­lapodásokat felrúgva választotta ezt a megoldást. Ezzel az ö laká­sának tetőszerkezetében jelentős kár keletkezett, a ráhulló építési törmeléktől és vakolattól. (H. P.) Dankó Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents