Kelet-Magyarország, 1990. augusztus (50. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-21 / 195. szám

1990. augusztus 21. Kelet-Magyarország 3 Itt a11-277! Válaszol Dankó Mihály újságíró A hozzám érkezett levelekből kiderül, mennyire Mb a bizony­talanság a társadalombiztosítási juttatásokkal kapcsolatban. A kérdések megválaszolásában Pa­taki László, a megyei TBI ügy­félszolgálati iroda vezetője volt segítségemre. Egy gávavencsellői olva­sónk panaszolta — mivel édesanyja súlyos beteg — szeretett volna ápolási díjat kérni a tanácstól, de ők azt elutasították azzal az indok­kal, hogy levélírónk nyugdí­jas. — A kérelem elbírálása első fokon a helyi tanács felada­ta. De előtte kikérik a Szak­mai Bizottság véleményét. Sajnos nem ismerjük ponto­san olvasóink körülményeit, de valószínű, a tanács dönté­sét el kell fogadni. H. Lászlóné egyedülállóként neveli gyermekeit, véleménye szerint magasabb összegű csa­ládi pótlék illeti, amit eddig nem kapott meg. — Az ügy pontos kivizsgá­lása és az ügymenet meg­gyorsítása érdekében levelét átadtuk a TBI-nek. intézke­désükről írásban tájékoztat­ják önt. Gyarmait Sándorné Hodász- ról kérdezi: jogosult-e felemelt GYES-re? — A GYED — mert való­színűleg ebben az ellátásban részesül — az előző évben el­ért kereset arányában jár. Ha az ellátás napi átlaga a rendeletben meghatározott minimum összeget, augusztus 1-től 153 forintot nem éri el, akkor a munkabér napi 100 százaléka jár. Olvasónk a gyermekgondozási díj lejárta után GYES-re jogosult, mely rendeletileg meghatározott összeg. Első gyerek után 800, másödik után 900, a harma­dik és minden további után ezer forint jár, amit 2450 fo­rint jövedelempótlékkal egé­szítenek ki. Kiss Lajosné nyíregyházi le­vélírónknak gyermeke szüle­tett. A Társadalombiztosítási Igazgatóságtól kérte a családi pótlékot, a GYES-t és az anya­sági segélyt (Ami jelenleg 6 ezer forint), bár munkavégzés­sel nem szerzett mindezekre jogosultságot. Kérelmét eluta­sították, most hova forduljon? — Sok ezer kérelem érke­zik. hogy méltányosságból ál­lapítsanak meg TB-ellátáso- kat. Ez sok esetben hátráltat­ja a jogszerűen járó ügyek intézését. A méltányosság el­bírálására a szociális körül­mények vizsgálata után ke­rülhet sor. Jogorvoslat a határozatban leírtak szerint. J. Péterné, Tiszavasvári, gyermeke halva született. Kér­dése, jár-e ez esetben részé­re anyasági segély? — Az egyéb feltételek meg­léte esetén jár az anyasági segély, az orvos által kiadott „Késői magzatelhalálozásról” szóló igazolás alapján. H. Pálné több szülő nevében keresett meg. Szeretné tudni, meddig jár a gyermeke után családi pótlék, ha július 15-én befejezte a szakmunkásképző Intézetben tanulmányait? — A családi pótlék a gyer­mek 16 éves koráig, vagy ha alsó, középfokú oktatási in­tézmény nappali tagozatán tanul, húsz éves koráig jár. Tartósan beteg, illetve testi vagy értelmi fogyatékos gyermek után addig jogosult az ellátásra a szülő, amíg gyermeke betegsége tart. Je­len esetben családi pótlék olvasónkat csak abban a hó­napban illeti meg, ameddig fia tanulmányi viszonyban áll. Tehát augusztus hónap­ban már nem kaphatja. T. László édesanyja nevében fogott tollat, aki saját jogon szerzett nyugdíjat, de mint kiderült, férje már 1974-ben meghalt, s özvegyi nyugdíj is járna számára. — A jelenleg hatályos ren­delkezések értelmében a sa­ját jogú nyugdíjban részesü­lő és özvegyi nyugdíjra is jogosult, kérheti a két ellátás együtt folyósítását, melynek felső határa augusztus 1-től 6410 forint. Ha panaszosunk édesapja nyugdíjasként halt meg, az „együttfolyósítást” a Nyugdíjfolyósító Igazgató­ságtól, ha aktív dolgozóként, akkor a helyileg Illetékes TBI-től kell kérni. L. T. Nyíregyházáról kere­sett meg. Panasza, hogy a gon­dozására bizott testvére csalá­di pótlék ügye nagyon elhúzó- dik. Nem tudja, hogy jár-e ne­ki egyáltalán ez az ellátás? Megnyugtathatom olvasón­kat, április 1-től a családi pótlék a rokkantsági jára­dékkal együtt folyósítható. Igénybejelentés alapján a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság intézkedni fog. Sajnos, a nagy leterheltségük miatt az ügyintézés hosszú időt vesz igénybe. A megyei TBI munkatársai az ügyét telexen megsürgették. K. J. Nyíregyházáról rekla­málja, hogy rokkantsági nyug­díját elutasították, mert nem érte el a hatvanhét százalékot. Munkaképesség-csökkenése csak 50 százalék, az orvosi szakvélemény szerint. Az el­utasító határozatban tájékoz­tatták, hogy rendszeres szociá­lis járadékra jogosult, most el­telt már hat hónap, de még­sem kapta meg. — Minden társadalombiz­tosítási ellátást csak igény- bejelentés alapján tudnak elbírálni. Mivel a jogosultsá­gát tudta ugyan levélírónk, de nem igényelte meg az el­látást, azért nem kapta az összeget. (Automatikusan nem jár!) A járadékot visz- szamenőleg hat hónapig kap­hatja meg. Szegénységünk 0mzámunkra nagyon fontosnak tartott dolgok mellett észre sem vesszük, hogy milyen gondok feszítik a világot. A Világbank tanulmánya szerint jelenleg a Föld minden negyedik lakója él a „világnyomorszint" alatt. Ezek az emberek évente 22 ezer forint kö­rüli összegből kénytelenek megélni. A Heti Világgaz­daság cikkéből megtud­hatjuk még azt is, hogy a legtöbb szegény Dél-Azsi- ában él, közülük 420 mil­lióan Indiában. Feketé- Afrika pedig az egyetlen kontinens, ahol 2000-ben több lesz a szegény, mint ma, ezen a földrészen a születési arányszám mind­máig nem csökken. Ijesztő statisztika, a szegénység és a gazdagság a mérlegen. Nincs egyen­súly közöttük. A gazdag­ság javára pedig végképp nem billenhet a mérleg. Mert milliók nyomora, szenvedése nem nyújthat senkinek sem „lelki gaz­dagságot" forintjai mel­lett. Tudva azt, hogy számtalan ember vari, aki­nek soha nem volt ottho­na, aki a tűzhely melege helyett elhagyatott utcák, sötét putrik mélyén húzza meg magát, hogy gyerme­kek halnak éhen. Tudva mindezt nagyon kisszerű­nek és szánalmasnak lá­tom magunkat, mert apró kis nyűgjeinkre rátelep­szik a világ nyomora. De mit tehetek én, vagy más, itt Magyarországon? Nincsen nekünk elég ba­junk az ország szegényei­vel, a növekvő munkanél­küliséggel, a felnőtt lakos­ság idegbajos rokkantsá­gával? Valójában én sem tudom a választ. De nem hirdetek megnyugvást, s alázatot sem. Mert mit ér az az ember, aki a fáradt­ságtól meggyötört testét csak vonszolja? Másokon hogy segít? Talán itt ke­reshetjük a kérdések iga­zát. Békésebb az a nap, ha nem rúgunk bele a másikba, nyugodtabb az az éjszaka, ha az ember becsülettel elvégezte a dolgát. S nem kell Afri­kába kenyeret vinni ah­hoz, hogy egy kis jót te­gyünk a világgal. Rajtunk is önmagunk odaadásával tudunk segíteni. Bojté Gizella Jeget tessék Ez év első felében a mátészalkai Zöldért jéggyára a 10— 11 000 tonnás gyártási kapacitás 2—3%-át kihasználva 23S tonna jeget állított elő. (B. A. felv.) Ég a láp, izzik a zsarátnok föld alatt Tűzkatlan a Üjból ég a láp Nagyccsed határában. A falu közepén állva ebből természetesen semmit sem látni. De szippantsunk csak jó nagyot a levegőből! Mintha nem is agyat forraló nyarat írnánk. Mintha csak valami­kor tavaszelőn járnánk, mikor a közelgő húsvét tisztele­tére nagytakarításba kezdenek a gazdák. S mindenki egy­szerre gyújtja fel az egy csomóba gyűjtött elszáradt giz- gazt. Füstszag és hullámzó pernyetenger. A községben azonban nyo­ma sincs a nyugtalanságnak, melyen csak a hozzám ha­sonló jött-ment idegen cso­dálkozhat. Minek is ideges­kedne az ecsedi ember? Majd’ száz esztendeje csa­polták le a lápot, s azóta is­ten tudja hányszor fogott tü­zet a kotu. Évtizedenként kétszer-háromszor mindig. Legutóbb például három esztendeje. Most úgy százötven hektá­ron izzik a zsarátnok, hol itt, hol ott fog lángot a száraz sás, káka, nád. Kárt nem tesz — Hetek óta ég már, de sokat nem tehetünk ellene — mondja a helyi termelőszö­vetkezet elnökhelyettese, Galsai Géza. — Ügy, mint a régiek, mi is körbeárkoltuk, s várjuk az esőt. Mert azt ember el nem oltja. Három éve a hó végzett vele. — Mennyi eddig a kár? Sztaroszta Pál ágazatveze­tő kiterít egy nagy térképet, s messze, valahol Tiborszál- lás alatt rámutat egy foltra. — Ez a Csicsósi-tábla, az ecsedi határ egyik legkot i- sabb, legmélyebben fekvő ré­sze. Rétként van nyilván­tartva, nagyon ritkán lehet művelés alá szorítani. Itt ég most a láp . .. kárt, hál’ is­tennek nemigen tud tenni. No, akkor gyerünk a Csi- csósi-táblához. Lássuk a sa­ját szemünkkel, milyen az, mikor tüzet fog a föld. Köz­ben idézzük fel Nedelka Pál egykori ecsedi gazda szavait, melyeket még az ötvenes években mondott a neves néprajzosnak, Luby Margit­nak. „A kotu tiszta növényi korhadék . .. Egy égő gyufát nem lehet eldobni az ilyen kotuba, mert a főd meggyul­lad. Amíg csak az agyagos rétegig le nem ég, addig mindig ég. Nincs annyi víz, hogy azt eloltsa . . . Most is van olyan hely nem is egy, ahun a láp ég." Aszfaltozzák a Kraszna- hidat, itt futunk össze Ko­csis Miklóssal, a nagyközsé­gi tanács elnökével. Éppen az építésvezetővel egyezteti a további tennivalókat, de jövetelünk céljáról hallván rögtön kocsiba száll ő is. Elmaradt máléstttés A Kraszna-töltésen, majd az ártéren botorkálunk, közben összefoglalja az el­múlt napok történéseit. — Természetesen nyomban felvettük a kapcsolatot a vízügyi igazgatósággal, a kör­nyezetvédelmi hatósággal, a tűzoltókkal, hiszen szerettük volna, ha valamiképp útját álljuk a tűznek. Két áteme­lő szivattyú is található a tábla szomszédságában, ám lehetetlen az oltás. Ponto­sabban értelmetlen. Mert mikor meghallottuk, hogy mennyibe kerül az elárasz­tás, az égnek állt a hajunk. — Ki fizette volna a költ­ségeket? — Nekünk kellett volna. A szakemberek szerint két- három millió köbméter víz­zel kéne elárasztani a terü­letet, hogy megfojtsuk a tü­zet. Horribilis összeg. Egy Má­tészalka nagyságú város egész évben alig használ el ennyi vizet! Ez bizony tény­leg pocséklás lenne. Pláne, hogy az ecsedieknek kellett volna állni a számlát! Nagy füstkémények nyúj­tózkodnak az égnek, mintha csak tarlóégetést látna az ember. Ám hol vannak a lángoszlopok ... !? Elnézően mosolyog a két ecsedi. Tudhatnám, a kotu nem lángol, csak izzik. De úgy, hogy krumplit, tököt, tengerit lehet benne sütni. A tengerit csuhéstól kell beie- dugni a parázsba, s fertály­óra múltán csámcsoghatunk rajta. Ecsedi nosztalgia Fenséges. Pláne ha még só is lötyög a zsebben. Ám só nincs, így aztán hagyjuk a málésütést. Már visszafelé tartunk, mi­kor Kocsis Miklós azt mond­ja; van nekik egy titkos ál­muk. Vagy háromszáz hektá­ron visszaállítanák az ere­deti lápot. Hadd jöjjenek a gémek, a libák, a vadkacsák. S persze a külföldi turisták. Hadd hozzák a pénzt Ecsed- nek. Balogh Géza Kártékony türelmetlenség S zabad-e igazságtalanságot igazságtalansággal, jogta­lanságot jogtalanságai orvosolni? A józan ész azt diktálja, hogy nem. De hol a józanság mostanában, nem úgy általában, hanem egyeseknél. Mindezt azért ve­tem papírra, mert levelet kaptam a nyíregyházi Sagvárí Endre Termelőszövetkezet elnökétől, Leitner Istvántól. Mint írja, Vránszki Jenő János-bokori lakos és öt társa fél esztendővel ezelőtt megkereste, hogy megváltott föld­jeiket azonnal mérje ki a termelőszövetkezet. Követelték továbbá, hogy a két esztendővel korábban,. 10 termelőszö­vetkezeti tag által megvásárolt területről, amit az új tu­lajdonosok gyümölcsfákkal betelepítettek, bekerítettek, azonnal takarodjanak el. mert a kasza ki fog egyene­sedni. A földjüket visszakövetelőket, illetve azoknak szüleit nyilvánvaló igazságtalanság, jogtalanság érte. Rajtuk kí­vül még emberek tíz- és százezreit, hiszen az erőszakos kisajátítások, földcserék és tagosítások nem voltak tekin­tettel semmire. senkire. A sérelmek megalapozottságát, az orvoslás jogosságát tehát nem lehet elvitatni. Viszont egy jogállamban csak a jog szerint lehet eljárni és nem le­het helye az önkényeskedésnek, az önbíráskodásnak, nem célravezető az agresszív türelmetlenség. Mint azt az em­lített termelőszövetkezeti elnök levelében írja, a János- bokoriak ügyével már foglalkozott a sajtó, a rádió, a tv, de az említett riportokban csak a tényekre utaltak és kon­zekvenciákat nem vontak le. A tsz-elnök kérdése levelében: „Meddig lehet ezt csi­nálni?” A végtelenségig, hiszen a türelem —. annak ki­várása. hogy a földtörvényt megalkossák, a végrehajtási utasítást kidolgozzák. — nem minden embernek erénye. Komolyabb baj. hogy olykor a türelmetlenség agresszió­val. szükségtelen indulatokkal és fenyegetésekkel párosul. Hangsúlyozom, a jogait és jussát követelőt is meg lehet, sőt meg is kell érteni, hiszen a sérelmeket évekig, évti­zedekig kénytelen-kelletlen el kellett tűrnie. De a föld­törvény már parlamenti tárgyalásra és elfogadásra vár és a végrehajtói rendeletek megjelenéséhez, már nem évek. hanem csak hetek kellenek. Viszont, ha a rendelet megjelenik, nemigen fog olyan paragrafust tartalmazni, hogy az új tulajdonosokat, hétvégi telkek gazdáit elűzi, az általuk ültetett fákat, épített kerítéseket, házakat megsem­misíti. Az ú.i tulajdonosok is sok tíz. sőt több száz ezren vannak, földjükért, telkükért fizettek, művelték azt. Az új tulajdonosok szerzése jogszerű volt és jogtalanság len­ne ezt — főként erőszakkal — megváltoztatni. A földtör­vény igazságot kíván szolgáltatni, de a korábban elköve­tett igazságtalanságok számát nem szaporítja. Seres Ernő As AJ Arca VásácMBSméay. <▼»)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents