Kelet-Magyarország, 1990. augusztus (50. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-18 / 194. szám

A fátyolingtől a tarka bermudanadrágig A kockás sortot ele­gáns pasztell színek­ben tervezték. A hosz- szított vo­nalú sö- t é t k é k strandka­bát olyan fazonú, mint egy iskolakö­peny, alat­ta ötletes díszítésű T-trikót és sortot vi­sel a fiatal­ember. A francia fiatalok nyáridőben is na­gyon szeretnek csinosak, divato­sak lenni és ebben siet se­gítségükre a párizsi,,HÓM" cég tervezője a modern és ötletes divatújdonságaival. A közkedvelt és szelle­mes ruhadarabok közül nagy sikert arattak az egy­színű és a tarka T-trikók, az átlátszó fehér ingek, a sportingek, a zártabb felső­résszel készült női melltar­tók, a tarka bermudanadrá- gok és box-sortok, a kerék­páros kezeslábasok. A legérdekesebb model­lek alapanyagai: a pamut, a selyemszatén, a batiszt, a puplin, a jersey és a lycra. A modellek a párizsi nyár divatkülönlegességei. Tarka bermudanadrág és shortos strandruha, a hölgy bemutatja a most divatos zártabb felsőrészt. Kovács Mari párizsi divatlevele Kézimunka Receptötletek Kacsa másképpen Különleges kacsasült Hozzávalók: 1 kacsa, só, bors, zsiradék, fél kg sárgaré­pa, 1 csomag petrezselyem, fél fej kelkáposzta, 5 dkg füs­tölt szalonna, 1 fej hagyma, 1 evőkanál tejszín, 4 sültalma, méz, citromlé. A vörösboros szószhoz: fél liter vörösbor és 2,5 kacsazsiradék, kevés vaj. Az előkészített, megtisztított kacsát kívül és belül sóval, borssal, vajjal bekenjük, és egy serpenyőben pirosra süt­jük. Majd előmelegített sütő­ben 40 percig átsütjük, köz­ben zsiradékkal, (vajjal) állan­dóan locsoljuk. A sárgarépát megtisztítjuk, vízben megfőz­zük, majd leszűrjük. Kevés vajon megpároljuk sózzuk, borsozzuk, és petrezselyem­mel megszórjuk. A szalonna­darabokat és az apróra vágott hagymát kevés vajon megpi­rítjuk, és beletesszük a felsze­letelt kelkáposztát. Sózzuk, borsozzuk, és puhára párol­juk. Végül hozzáöntjük a tej­színt. Az almákat kimagozzuk, mézzel és citromlével meglo­csoljuk. A kacsa mellé tesz- szük a tepsibe, vagy külön tűzálló tálba, és a sütőben az almaszeleteket 20 percig süt­jük. Elkészítjük a vörösboros öntetet. Feltesszük forralni a vörösbort, majd amikor a fél liter bor 2,5 dl-re főtt, hozzáad­juk a kacsasült zsiradékét, és ismét felére besűrítjük. Sóval és borssal ízesítjük. Végül 3 evőkanálnyi hűtött vajreszelé­ket keverünk hozzá. Kacsasült narancsos káposzta körítéssé! Hozzávalók 4 személynek: 1db kb. 2 kg-os húsos kacsa, só, bors, kakukkfű, 2 evőkanál olaj, 2 fej hagyma, 1 sárgaré­pa. A körítéshez: 1 fej káposz­ta, 1 alma, 1 fej hagyma, 1 narancs, 1 babérlevél, 4 szeg­fűbors, só, bors, 2 evőkanál ribizke jam. A kacsát megtisztítjuk, meg­mossuk, majd szárazra töröl­jük. Megsózzuk és megbor­sozzuk kívül és belül. Belsejé­be kakukkfüvet is teszünk íze­sítőnek. Az olajat felforrósít- juk, és az egész kacsát meg­pirítjuk. Majd sütőben 30 per­cig tovább sütjük és puhítjuk. A répát a kacsa mellé tesszük, és együtt továbbsütjük. Ha a hús megpuhult, kivesszük a tepsiből, és meleg helyre tesz- szük. A tepsiben maradt zsira­dékot felöntjük fél liter vízzel, és 5 percig forraljuk. Majd le­szűrjük, és a felszeletelt ka­csamellre öntjük. A kacsa töb­bi részét eltehetjük a követke­ző napra. Körítés: A káposztát megtisztítjuk és vékony szeletekre vágjuk. Az almát meghámozzuk, kima­gozzuk és felszeleteljük. A hagymát is megtisztítjuk, és karikákra vágjuk. A narancsot meghámozzuk, és gerezdek­re szedjük. A narancs héjának egy részét nagyon vékonyan felszeleteljük. A hagymát és az almaszeleteket vajon 3 percig pároljuk, majd hozzá­keverjük a fűszereket és a lekvárt. 2,5 dl vizet öntünk rá, és körülbelül 1 óra hosszat közepes lángon lefedve párol­juk. Végül hozzákeverjük a narancsfiiét és vékonyra vá­gott narancshéjat. Adhatunk mellé reszelt-sült burgonyát is körítésnek. Fél kg burgonyát meghámozunk és lereszelünk. Majd két tojás­sal összekeverjük, sózzuk, borsozzuk, és szerecsendió­val ízesítjük. 5 dkg zsiradék­ban kis adagokban kisütjük. Rongyoszsákok poétája A szeretet egyensúlyhiánya Kisvárdáról írja egy olva­sónk: „Kislányom viselkedése aggodalommal tölt el. Ötéves és érezhetően jobban szereti az apját. Ez még nem is lenne baj, ha ez nem járna azzal, hogy gyakran az én halálomat is kívánja. A múltkor kisebb betegségem volt, és az édesap­jának mondta, hogy milyen jó lenne, ha én meghalnék, ak­kor az édesapja csak őt szeret­né. Nem tudom mi okozza nála ezt a gonoszságot. Mit te­hetek? Ezen túlmenően is ál­landóan a halállal foglalkozik. Azt kérdezgeti, hogy mi mi­kor fogunk meghalni. Eddig még ki tudtuk kerülni és te­metésekre nem vittük, tehát a rossz élményét ott nem szerez­hette.” Sajnos mindnyájan el va­gyunk foglalva a nevelés során azzal az erőfeszítéssel, amit mi teszünk gyermekeink érdeké­ben, és keveset foglalkozunk azzal a lelki munkával melyet a gyerek végez a nevelése folya­mán. Meglehetősen általános fel­fogás például, hogy az erkölcsi alapfogalmak a gyerek vérében vannak. Ismerek szülőket, akik ha három-négyéves gyerekük nem mondja a tiszta igazságot, vagy megkívánja, ami a másé, komo­lyan kétségbeesnek a gyerek rossz hajlamai vagy romlottsága miatt. Az ilyen szülők számára a gyerek nevelése a szülői hiúság folytonos sérelmét jelenti, szerintük ez olyan kérdés, ami természetes adottsága minden embernek. Minden fiús mama tudna me­sélni arról, hogy fia miképpen vallott neki szerelmet kiskorában, a lányos mamák zöme pedig átélte azt, hogy a kisleány a saját apját unszolja, hogy őt vegye feleségül. Mi is az ami után a gyerek vá­gyódik? Nem elégszik meg azzal, hogy neki is szabad szeretni, ő mindent akar, valóban teljesen magának akarja a másikat, és eb­ben a törekvésében akadályokba ütközik. Bármennyire is nehe­zünkre esik, meg kell barátkoz­nunk a gondolattal, hogy gyer­mekeink nemcsak szeretnek bennünket, de amikor útjukban vagyunk, akár ki is küldenek a világból. A kisgyermek számá­ra nem lehetetlen dolog ugyan­azt a személyt egyszerre szeret­ni és gyűlölni is. Szaknyelven azt a jelenséget, amikor a gyer­mek ellenkező nemű szülőjébe szerelmes ÖDIPUSZ-komp- lexusnak nevezzük. Ne haragudjunk ezért gyer­mekinkre, ne gondoljuk hogy a sátán költözött belé, nincsenek ferde hajlamai. Ez a gyermeklé­lektanban mindennapos jelen­ség és gyermekünk okosodásá- val elmúlik. Segítsünk inkább feldolgozni gyermekünkben ezt a kínzó érzést, ugyanis ezt a jelenséget az ő lelkivilágában nagyfokú bűntudat kíséri, a ve- télytárssal szemben táplált el­lenséges indulatok miatt. Kissné Szabó Gabriella pszichológus Gondolnánk, hogy vannak, akik rongyoszsákokból is képesek költe­ményeket alkotni, textilkölteménye­ket? Ilyen poéta Czáka Sarolta, aki budapesti foltvarrókörének első nyilvános kiállítására Székesfehér­várt szemelte ki. Mi kell ehhez a kézimunkához? Néhány rongyoszsák, végtelen türe­lem és teremtő fantázia. — Honnan ez a foltmánia, kedves Sarolta? — A foltvarrásról öt éve hallottam először, és rögvest beleszerettem. Az első lépésekben térítőkét, párnákat készítettem ezzel a technikával. Salzburgban, az 1988-as nemzetközi foltmozaik kiállításon megcsodál­hattam a gyönyörű mai és múzeális értékű darabokat. Ekkor határoztam el, hogy a magyar nőkkel is megis­mertettem ezt a kézművességet. Tavaly januárban verbuváltam azt a csapatot, amely Margaréta foltvarró- kör néven működik. Másfél év alatt hat nagyméretű takarót készítettünk közösen, és folyik egy újabb kaláka, a minta neve: Belváros. — Mi valójában a foltmozaik? — kérdezem a rongyoszsákok poétájá­tól. — Szabályos, mértani idomú, vagy szabálytalan alakú textildara­bokból mozaikszerűen összevart kép, takaró, párna, függöny, falikép. A mozaikvarrás az első fázis. Ezt az anyagot összedolgozzák egy vatelin jellegű töltelékkel és egy béléssel. A Párnák három réteget aztán együttesen tű­zik, steppelik. Amerikában a népművészet rang­ján kezelik ezt a kézimunkát. Valójá­ban Európából került Amerikába, a bevándorlók vitték magukkal. Az öltözködés története azonban a kína­iaknak tulajdonítja az első steppelt, három rétegű darabokat. Egyes for­rások szerint a középkori lovagok is hasonló ruhadarabokat hordtak kemény páncéljuk alatt. Az eredetileg egyszerű, funkcio­nális holmiból idővel dísztárgy lett. A XVI. században Franciaországban már selyemből és damasztból, a spa­nyolok bársonyból és brokátból ké­szítettek mind bonyolultabb kézi­munkákat. Mégis quilt (összevart, tűzött takaró) elsősorban az egysze­rű ember szerény törekvése a kénye­lemre, a puha anyagok természetes melegének élvezetére, no és a taka­rékosságra. A sokféle kézimunka reneszán­szával most újra nevelődik ez a ké­pesség. A szükségnek nagy szerep jut ebben. Valójában a legnagyobb úr, a szükség teremtette ezt a művé­szetet is. Amerikában az iparosodás előtt szinte megfizethetetlen luxus­nak számító import áru volt a textil. Érthető tehát, ha a megkopott hol­miknak minden darabját fölhasznál­ták. A népi fordulat szerint: szebb a csúnya folt, mint a szép lyuk, szebb a foltos, mint a rongyos. Nem akarom a ránk váró gazdasági helyzetet dra­matizálni, de meggyőződésem, hogy újra nagy szükség lesz az asszonyok leleményére. Aki tudja, hova kell vetni a foltot, azaz érti a dolgát, az kevésbé lesz a szegényebb lehetősé­gek rabja. Többek között erről is szól a folt művészeinek „Margarétás dala”. Zágoní Erzsébet || Kelet 12 mQnmmncrón 1990. augusztus 18. — a roagyarorszaq ünnepi melléklete ——

Next

/
Thumbnails
Contents