Kelet-Magyarország, 1990. augusztus (50. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-15 / 191. szám
1990. augusztus 15. Kelet-Ma gyarország 11 Olvasíink írják Tn PF. UT7 lUiOO \z. ________■ Éjszakai „szerenád" Nagyon sokan vagyunk szenvedő alanyai a nyíregyházi Eperjes Ételbár zárás utáni randali- rozásnak. Az ételbár este tíz órakor bezár, a jócskán becsípett fiatalok közül általában tí- zen-tízenketten még az ételbár előtti téren, lakásaink ablakai alatt folytatják tovább a „szórakozást”. Hangosan veszekednek, verekednek, alkalmanként késsel zavarják egymást, vagy épp farkaskutyáikat uszítják egymásnak. Mi aludni, pihenni szeretnénk, gondoljuk, senki sem vitatja el tőlük ezt az állampolgári jogot. A randalírozó ifjaktól sok esetben még éjfélkor sem tudunk elaludni. Ügy tudjuk, érvényben van még a csendrendelet, reméljük, a változások nem söprik el, sőt olyan állapotok lesznek, amelyben a rendőrség vagy a tanács érvényt tud szerezni az ilyen rendeleteknek. Addig is jól volna, ha a rendőrség gyakrabban látogatna el este tíz óra után a mi sétányunkra, mert a garázdák ellen ml nem merünk fellépni. Gondoljuk, ha súlyos pénzbírságot rúnának ki a csendháborítókra és azt ugyanolyan következetességgel behajtanák, mint a nyugati országokban, az ifjak meggondolnák, hogy háborgassák-e aludni kívánó polgártársaik nyugalmát ! Az Ungvár sétány 14, 16, 18, 20. sz. lakói, Nyíregyháza Bezárták az óvodát A tiszaberceli óvodába járó gyermekek szüleinek nagy gondot és problémát jelent, hogy augusztusban az óvodát bezárták azzal az indokkal, hogy pénzhiány miatt nem tudják biztosítani a körülbelül huszonöt-harminc gyermek ellátását. A takarítási szünetre — július harmadik hetére — a szülők már kivették a szabadságukat, így többségük nem tudja elhelyezni a gyermekét. Sok családban már nincs nagymama, aki a gyermekekre vi- - gyázna. A tiszaberceli szülők FELHÁBORODOTT lakók Elvették a barkácsműhelyt „Felháborodásunkban és elkeseredésünkben fogtunk tollat, hogy leírjuk esetünket” — kezdik levelüket így a Záhony, Ady Endre u. 17. számú ház lakói. Házunkban nincs pince, ezért három mellék- helyiséget bérelnek (kerékpár-, babakocsi-tároló és barkácsműhely). Ezeket kihasználják, azaz csak kihasználnák, mert nemrégiben megjelent a tanács egy képviselője és bejelentette, a barkácshelyiséget azonnal pakolják ki, ott ezután iroda lesz. Meg is kezdték a szükséges átalakítást. Olvasóink panaszolják, hogy a barkácsműhely bejárata a lépcsőházból nyílik, tehát a lakóknak el kell majd tűrni, hogy „idegenek járkáljanak ki-be”, nem is beszélve a munkálatokkal járó szemétről és hangzavarról. Felteszik a kérdést: ezután hol tároljanak, szárítsanak, vagy ami a legfontosabb, hol „bütyköljék meg” apró dolgaikat? Talán az utcán? Mert egy emeleti lakásban nemigen lehet. Kinek van igaza? A tizenegy aláírás súlyt ad az elmondottaknak. Ügy tűnt, egy egész lakóépület érdekét sértették meg. A panasszal Oláh Lajos megbízott város- fejlesztési és gazdálkodási osztályvezetőhöz fordultunk. — 1986 és 89 között az Ady Endre utcában 162 lakást építettünk, mely négy, egyenként három lépcsőházas egységből áll — foglalja össze a osztályvezető. — Két tömbben egy-egy lépcsőházat tanácsi bérlakásként adtunk el. Az 5/A. szám alatti épület földszintjén nincsenek üzletek, itt 14 lakáshoz gyermek- kocsi- és kerékpártárolót alakítottunk ki. A másik ilyen tanácsi rész a 17. szám, ahonnan a levél is érkezett. Itt csak 12 lakás készült, mert a földszinten az OTP-nek és a SZABOLCS- Hö-nek van irodája. A terv szerint készült egy barkács- műhelynek nevezett helyiség, amit a tanács ez idáig nem hasznosított. Hallgatólagos használat J Oláh Lajos azt is hozzátette. mindkét lépcsőházban a lakók négyzetméterenként egyforma lakbért fizetnek. A barkácsműhely nem a lakások tartozéka — ezért természetesen nem is számolnak fel bérleti díjat. Mivel a közösségi helyiségeken sima szériazár van, így az ott élők saját kulcsaikkal kinyitották és használták a műhelyt. A tanácson tudtak a helyiség illegális elfoglalásáról de — mivel másra nem kellett — hallgatólagosan megengedték használatát. — A napokban megkeresett bennünket egy külkereskedelmi vállalat megbízottja azzal, hogy Záhonyban kirendeltséget szeretnének létrehozni — folytatja az illetékes. — Felajánlottuk nekik ezt a helyiséget, ők vállalták, hogy saját igényüknek megfelelően átalakítják, a lépcsőház lakóitól elszeparálják, s a tanácsnak bérleti díjat fizetnek. A lakókat megkeresték, ők ezt a döntést nem fogadták el. Szerintük a műhely a lakás tartozéka, s a lakbérben ők ezért fizetnek. A város érMit szól ehhez az dekeit szem előtt tartva — de a lakók igényét is figyelembe véve a tanács vezetése szükségesnek érzi, hogy a külkereskedelmi vállalat Záhonyban letelepedhessen és a részükről „kihasználatlan” barkácsműhelyt e célra hasznosítsák. A tanács tulajdona A válaszból kitűnik, az ügy nagyon egyszerű. A helyiség a tanács tulajdona, ők rendelkeznek vele. (Bár eddig ezt senki sem mondta a lakóknak.) Ismerve a bérházak körülményeit, nehéz helyzetbe kerültek a fúrni-faragni akarók. Remélhetik, csak, hogy abba a bizonyos nagy kalapba bekerülő bérleti díj az ő érdeküket is szolgálja. Dankó Mihály Szerkeszti üzenetek ÜZENJÜK ANNAK AZ ISMERETLEN OLVASÓNAK, aki július hatodikén, pénteken a Debrecen—Mátészalka között közlekedő délutáni vonaton hagyta szép pulóverét (kardigánját), hogy a mátészalkai állomáson a kérdéses időpontban szolgálatot teljesítő szerelvény- átvevőnél megtalálja. Köszönjük annak a fehérgyarmati hölgynek, aki megírta szerkesztőségünknek ezt az információt, hiszen a becsületesség ilyen megnyilvánulását mindenkor örömmel olvassuk. FEKETE LASZLÖNE, NAGYKÁLLŐ: Barátnőjének a méltányossági gyermekgondozási segélykérelem elbírálásához köir- nyezettanulmányi űrlapot és nyilatkozatot kell kitöltenie. Csak az okmányok visszaküldése után tud az illetékes Társadalombiztosítási Igazgatóság vezetője dönteni, hogy megad- ja-e a méltányosságot. TÖTH LACIKA, NYÍREGYHÁZA : Kistestvéred születésének mi is örülünk, s köszönjük szép rajzaidat H. MIKLÖSNÉ NYlR- MADA: az OTP tájékoztatása szerint a Minisztertanács 106/1988. (XII. 26.) Mt. rendelete alapján lakáscélú támogatásokban, így szociálpolitikai kedvezményben részesíthetők az új lakást építők. A kedvezmény összege nem haladhatja meg az építési összköltség ötvenöt százalékát. A vásárosnaményi fiók által adott információból kiderült, hogy önök részére még további kedvezmény nyújtására nem volt lehetőség. „SÉRTETT FÉL,” jeligéjű olvasónktól kérjük, fáradjon be szerkesztőségünkbe válóperes irataival együtt, vagy pedig szíveskedjen nekünk megírni pontos nevét és címét, hogy válaszolhassunk a levelére. (tud) A jogász tanáosai illetékes? Gördeszka — veszély Nem tagadom, kezdettől fogva nem néztem jó szemmel a nyak, láb és kéztörős divatokat, mint például a break-et vagy a gördeszkázást. A minap véres látvány akaratlan tanúja voltam. Egy tizenegy év körüli szőke kisfiú a gördeszkával fel akart ugrani egy fél méter magas szegélykőre, ami virágágyást kerített körbe. Sajnos, a levegőben olyan szerencsétlenül fordult, hogy több helyen nyílt lábtörése, medencetörése, ráadásul még súlyos agysérülése is lett. Lehet, hogy sose lesz belőle ép ember. Elgondolkodom a szülőkön, ha azzal már nem is törődnek, hogy csemetéjük valakinek „neki gördeszkázik” és sérülést okoz, legalább a gyerekük testi épségét védjék azzal, hogy megtiltják az akrobata-mutatványokat. Késő lesz már gondolkodni azon, mit kellett volna tenni, ha a gyerek örökre tolószékbe kényszerül megnyomoro- dottan. Dr. Szabó Aladár Mátészalka Nem jogosult üzemanyagköltség-térítésre Egy tiszavasvári olvasónk mozgásszervi betegsége miatt le van százalékolva. Nyugdija kevés, bárom gyermeket nevel. Tavaly megigényelte és meg is kapta a mozgássérülteknek jogos esetben adható üzemanyagköltség-hozzájárulást. Ebben az évben azonban elutasították első és másodfokon is. Vajon miért? Dr. Simon József, a Tiszavasvári Városi Tanács vb- titkárának levele egy fénymásolattal együtt érkezett szerkesztőségünkbe. A fénymásolat az illetékes orvos véleményét tartalmazta, mely szerint olvasónk mozgáskorlátozottsága olyan kis- fokú. hogy a törvényes rendelkezések szerint nem jár neki üzemanyagköltség-térítés. Tiszavasváriban egyébként összesen nyolcvanegy mozgássérült ember részére állapítottak meg — kétszáztól négyszáz literig — üzemanyag-támogatást. Ketten fellebbeztek a döntés ellen, egy esetben a felettes szerv helyben hagyta a döntést levélírónk esetében az I. fokú Orvosi Bizottságra bízta, mivel a tanács szakmailag nem jogosult felülvizsgálni egészségi állapotát. A szakértői véleményt követően a megyei tanács illetékes osztálya érdemben elbírálja majd a vitatott orvosi véleményt, s ezt követően olvasónknak véglegesen lezárják az ügyét. A minisztérium dönt S. M. rakamazi levélírónk a vasút mentén lakik. Az utcájuk és a vasút köké épült volna a 38-as műül, aminek Tokaj és Rakamaz közti szakaszát a hetvenes évek elején meg is építették, ám Rakamaz belterületén már nem folytatták az építést. Olvasónk házát is le kellett bontani, s beljebb újra építeni, amit csak OTP-kölcsön segítségével tehetett meg. Az OTP-kölcsönt pedig tudvalevőleg kamatra adják, tehát kamatot Is fizetnie kellett. Az út viszont azóta sem épült fel és a lakásuk, vagyis a házsor járművel meg sem közelíthető. Az ottani lakosok a vasútállomást — bár ott van a közelben — csak nagy kerülővel, bozóton, elhagyott területeken keresztül érhetik el. Tavaly tavasszal falugyűlésen már felvetődött a kérdés, megépftik-e végre a 38-as utat, csakhogy mindeddig nincs egyértelmű válask rá ... Ahogy Harsányt Istvánnak, Rakamaz Nagyközségi Tanács V. B. Szakigazgatási Szerve vezetőjének rövidke válaszából kiderül, bizonyára még eltelik egy kis idő. mire pontos tájékoztatást tudnak adni. A 38-as számú II. rendű főút megépítése ugyanis országos jelentőségű, s a kérdésben a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium illetékes dönteni. A nyugdíjat a földvisszaadás miatt nem veszik el P, S.-NÉ levélírónk nyolcvanéves édesanyja a porcs- almai termelőszövetkezet nyugdíjas tagja. A tyukodi tsz öröklés jogcímén ezernégyszáz öl földet juttatott az idős asszonynak, ő viszont a földet használatra átadta egyik gyermekének. Levélírónk azt kérdi, elveszítheti-e az édesanyja a nyugdíját amiatt hogy a földet elfogadta? Megyénk egyre több termelőszövetkezetében válik gyakorlattá, hogy a kijelölt közös használatú mezőgazdasági ingatlanokból a tulajdonosoknak, így a termelőszövetkezeti tagoknak is kiadják a földet anélkül, hogy velük szemben különösebb feltételeket támasztanának: például előírnák a tagsági viszony előzetes megszüntetését. Más a helyzet azonban a nyugdíjnál. Ez a juttatás — mivel más a jogosultság alapja — független a tagsági viszony lététől. Levélírónk édesanyjának tehát nincs miért aggódnia, mert nem veszíti el a nyugdíját amiatt, hogy a termelőszövetkezettől földet kapott vissza. B. MIKLÖSNÉ nagykecskés-tanyai levélírónk tizennégy szarvasmarhát, lovat, csikót tart háztáji gazdaságában. Naponta nyolcvan liter tejet értékesít a termelő- szövetkezeten keresztül, ezáltal a közös gazdaság jelentős jövedelemhez jut. Mindezek ellenére a tsz neki nem biztosít megfélelő kaszálót, jóllehet ő annak az ellenértékét is megfizetné. A jelenleg még hatályos rendelkezések szerint „a tagok háztáji gazdasága a termelőszövetkezet egyik üzemága, amelyben a termelés és értékesítés feltételeinek megteremtése elsősorban a közös gazdaság feladata. A közös és háztáji gazdaságok közötti együttműködés módját, mértékét a jogszabályok keretei között az alapszabályban kell meghatározni... a termelőszövetkezet takarmány, szaporítóanyag, vetőmag, stb. biztosításával, a háztáji gazdaságban előállított termény, nevelt állat átvételére irányuló megállapodás kötésével, a háztáji gazdaságból származó termék közös értékesítésével, szolgáltatással és egyéb más módon segíti élő a közös és a háztáji gazdaság együttműködését, a háztáji termelés fejlesztését.” Javaslom tehát levélírónknak, hogy keresse föl a termelőszövetkezet elnökét és kérje kötelességének teljesítésére. Eredménytelen tárgyalás esetén a szövetkezet döntőbizottságától kérhet ügyében jogorvoslatot. Állattenyésztő munkakörben dolgozik egy magát megnevezni nem kívánó olvasónk. Azt szeretné tudni, hogy van-e olyan rendelet, amely 1990. január elsejétől húsz százalékos munkahelyi pótlék kifizetését rendeli el az állattenyésztésben dolgozók részére. A mezőgazdasági nagyüzemek dolgozói munkaidejének és munkadíjazásának a szabályozásáról szóló 25/1983 (XII. 29.) MÉM számú rendelet 20. paragrafusa a következőképpen rendelkezett: „A különleges munkakörülményekre tekintettel a szarvasmarha — a sertés — és a juhtenyésztési, valamint a halászati szakágazatban az általánostól eltérő munkaidőbeosztásban foglalkoztatott fizikai dolgozók és a munkájukat közvetlenül irányító fizikai állományba tartozó munkahelyi vezetők munkahelyi pótlékban részesíthetők. Azokat a munkaköröket, amelyekben munkahelyi pótlék adható, a tsz munkahelyi szabályzata határozza meg. A pótlék, a havi munkadíj 2Qu/o- ánál kevesebb nem lehet. A munkahelyi pótlék teljes ösz- szegét legkésőbb 1990. január 1-től kell folyósítani.” A rendelet szerint a munkahelyi pótlék fizetése nem volt kötelező a tsz részéről, hanem csak annak a belső szabályzattól függően biztosította a lehetőségét. Sajnos, időközben megjelent a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszter 1/1990. (I. 11.) MÉM sz. rendelete, amelynek a 23. pontja a fentebb ismertetett rendelet 20. §-át hatályon kívül helyezte, így a munkahelyi pótlék igénylésének a jogszabályi lehetősége is megszűnt. Dr. Nyitrai Zoltán
