Kelet-Magyarország, 1990. augusztus (50. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-15 / 191. szám

1990. augusztus 15. Kelet-Ma gyarország 11 Olvasíink írják Tn PF. UT7 lUiOO \z. ________■ Éjszakai „szerenád" Nagyon sokan vagyunk szen­vedő alanyai a nyíregyházi Eper­jes Ételbár zárás utáni randali- rozásnak. Az ételbár este tíz órakor bezár, a jócskán becsí­pett fiatalok közül általában tí- zen-tízenketten még az ételbár előtti téren, lakásaink ablakai alatt folytatják tovább a „szóra­kozást”. Hangosan veszekednek, verekednek, alkalmanként késsel zavarják egymást, vagy épp far­kaskutyáikat uszítják egymás­nak. Mi aludni, pihenni szeret­nénk, gondoljuk, senki sem vi­tatja el tőlük ezt az állampolgá­ri jogot. A randalírozó ifjaktól sok esetben még éjfélkor sem tudunk elaludni. Ügy tudjuk, érvényben van még a csendren­delet, reméljük, a változások nem söprik el, sőt olyan állapo­tok lesznek, amelyben a rendőr­ség vagy a tanács érvényt tud szerezni az ilyen rendeleteknek. Addig is jól volna, ha a rendőr­ség gyakrabban látogatna el es­te tíz óra után a mi sétányunk­ra, mert a garázdák ellen ml nem merünk fellépni. Gondol­juk, ha súlyos pénzbírságot rú­nának ki a csendháborítókra és azt ugyanolyan következetesség­gel behajtanák, mint a nyugati országokban, az ifjak meggon­dolnák, hogy háborgassák-e aludni kívánó polgártársaik nyu­galmát ! Az Ungvár sétány 14, 16, 18, 20. sz. lakói, Nyíregyháza Bezárták az óvodát A tiszaberceli óvodába já­ró gyermekek szüleinek nagy gondot és problémát jelent, hogy augusztusban az óvodát bezárták azzal az indokkal, hogy pénzhiány miatt nem tudják biztosítani a körülbe­lül huszonöt-harminc gyer­mek ellátását. A takarítási szünetre — július harmadik hetére — a szülők már kivet­ték a szabadságukat, így többségük nem tudja elhe­lyezni a gyermekét. Sok csa­ládban már nincs nagyma­ma, aki a gyermekekre vi- - gyázna. A tiszaberceli szülők FELHÁBORODOTT lakók Elvették a barkácsműhelyt „Felháborodásunkban és elkeseredésünkben fog­tunk tollat, hogy leírjuk esetünket” — kezdik leve­lüket így a Záhony, Ady Endre u. 17. számú ház lakói. Házunkban nincs pince, ezért három mellék- helyiséget bérelnek (kerékpár-, babakocsi-tároló és barkácsműhely). Ezeket kihasználják, azaz csak ki­használnák, mert nemrégiben megjelent a tanács egy képviselője és bejelentette, a barkácshelyiséget azonnal pakolják ki, ott ezután iroda lesz. Meg is kezdték a szükséges átalakítást. Olvasóink panaszolják, hogy a barkácsműhely bejárata a lépcsőházból nyílik, tehát a lakóknak el kell majd tűr­ni, hogy „idegenek járkálja­nak ki-be”, nem is beszélve a munkálatokkal járó szemét­ről és hangzavarról. Felteszik a kérdést: ezután hol tárol­janak, szárítsanak, vagy ami a legfontosabb, hol „bütyköl­jék meg” apró dolgaikat? Ta­lán az utcán? Mert egy eme­leti lakásban nemigen lehet. Kinek van igaza? A tizenegy aláírás súlyt ad az elmondottaknak. Ügy tűnt, egy egész lakóépület érdekét sértették meg. A panasszal Oláh Lajos megbízott város- fejlesztési és gazdálkodási osztályvezetőhöz fordultunk. — 1986 és 89 között az Ady Endre utcában 162 lakást építettünk, mely négy, egyen­ként három lépcsőházas egy­ségből áll — foglalja össze a osztályvezető. — Két tömb­ben egy-egy lépcsőházat ta­nácsi bérlakásként adtunk el. Az 5/A. szám alatti épület földszintjén nincsenek üzle­tek, itt 14 lakáshoz gyermek- kocsi- és kerékpártárolót ala­kítottunk ki. A másik ilyen tanácsi rész a 17. szám, ahonnan a levél is érkezett. Itt csak 12 lakás készült, mert a földszinten az OTP-nek és a SZABOLCS- Hö-nek van irodája. A terv szerint készült egy barkács- műhelynek nevezett helyiség, amit a tanács ez idáig nem hasznosított. Hallgatólagos használat J Oláh Lajos azt is hozzátet­te. mindkét lépcsőházban a lakók négyzetméterenként egyforma lakbért fizetnek. A barkácsműhely nem a laká­sok tartozéka — ezért termé­szetesen nem is számolnak fel bérleti díjat. Mivel a kö­zösségi helyiségeken sima szé­riazár van, így az ott élők sa­ját kulcsaikkal kinyitották és használták a műhelyt. A tanácson tudtak a helyiség il­legális elfoglalásáról de — mivel másra nem kellett — hallgatólagosan megengedték használatát. — A napokban megkere­sett bennünket egy külke­reskedelmi vállalat megbí­zottja azzal, hogy Záhonyban kirendeltséget szeretnének létrehozni — folytatja az ille­tékes. — Felajánlottuk nekik ezt a helyiséget, ők vállalták, hogy saját igényüknek meg­felelően átalakítják, a lépcső­ház lakóitól elszeparálják, s a tanácsnak bérleti díjat fi­zetnek. A lakókat megkeresték, ők ezt a döntést nem fogadták el. Szerintük a műhely a la­kás tartozéka, s a lakbérben ők ezért fizetnek. A város ér­Mit szól ehhez az dekeit szem előtt tartva — de a lakók igényét is figyelembe véve a tanács vezetése szük­ségesnek érzi, hogy a külke­reskedelmi vállalat Záhony­ban letelepedhessen és a ré­szükről „kihasználatlan” bar­kácsműhelyt e célra haszno­sítsák. A tanács tulajdona A válaszból kitűnik, az ügy nagyon egyszerű. A helyiség a tanács tulajdona, ők ren­delkeznek vele. (Bár eddig ezt senki sem mondta a lakók­nak.) Ismerve a bérházak körülményeit, nehéz helyzet­be kerültek a fúrni-faragni akarók. Remélhetik, csak, hogy abba a bizonyos nagy kalapba bekerülő bérleti díj az ő érdeküket is szolgálja. Dankó Mihály Szerkeszti üzenetek ÜZENJÜK ANNAK AZ ISMERETLEN OLVASÓ­NAK, aki július hatodi­kén, pénteken a Debre­cen—Mátészalka között közlekedő délutáni vona­ton hagyta szép pulóverét (kardigánját), hogy a má­tészalkai állomáson a kér­déses időpontban szolgá­latot teljesítő szerelvény- átvevőnél megtalálja. Kö­szönjük annak a fehér­gyarmati hölgynek, aki megírta szerkesztőségünk­nek ezt az információt, hiszen a becsületesség ilyen megnyilvánulását mindenkor örömmel olvas­suk. FEKETE LASZLÖNE, NAGYKÁLLŐ: Barátnőjé­nek a méltányossági gyer­mekgondozási segélyké­relem elbírálásához köir- nyezettanulmányi űrlapot és nyilatkozatot kell kitöl­tenie. Csak az okmányok visszaküldése után tud az illetékes Társadalombizto­sítási Igazgatóság vezető­je dönteni, hogy megad- ja-e a méltányosságot. TÖTH LACIKA, NYÍR­EGYHÁZA : Kistestvéred születésének mi is örülünk, s köszönjük szép rajzaidat H. MIKLÖSNÉ NYlR- MADA: az OTP tájékozta­tása szerint a Miniszter­tanács 106/1988. (XII. 26.) Mt. rendelete alapján la­káscélú támogatásokban, így szociálpolitikai kedvez­ményben részesíthetők az új lakást építők. A kedvez­mény összege nem halad­hatja meg az építési össz­költség ötvenöt százalékát. A vásárosnaményi fiók ál­tal adott információból kiderült, hogy önök részé­re még további kedvez­mény nyújtására nem volt lehetőség. „SÉRTETT FÉL,” jeligé­jű olvasónktól kérjük, fá­radjon be szerkesztősé­günkbe válóperes irataival együtt, vagy pedig szíves­kedjen nekünk megírni pontos nevét és címét, hogy válaszolhassunk a levelére. (tud) A jogász tanáosai illetékes? Gördeszka — veszély Nem tagadom, kezdettől fogva nem néztem jó szem­mel a nyak, láb és kéztörős divatokat, mint például a break-et vagy a gördeszká­zást. A minap véres látvány akaratlan tanúja voltam. Egy tizenegy év körüli szőke kis­fiú a gördeszkával fel akart ugrani egy fél méter magas szegélykőre, ami virágágyást kerített körbe. Sajnos, a leve­gőben olyan szerencsétlenül fordult, hogy több helyen nyílt lábtörése, medencetöré­se, ráadásul még súlyos agy­sérülése is lett. Lehet, hogy sose lesz belőle ép ember. Elgondolkodom a szülőkön, ha azzal már nem is törőd­nek, hogy csemetéjük vala­kinek „neki gördeszkázik” és sérülést okoz, legalább a gyerekük testi épségét véd­jék azzal, hogy megtiltják az akrobata-mutatványokat. Késő lesz már gondolkodni azon, mit kellett volna tenni, ha a gyerek örökre tolószék­be kényszerül megnyomoro- dottan. Dr. Szabó Aladár Mátészalka Nem jogosult üzemanyag­költség-térítésre Egy tiszavasvári olvasónk mozgásszervi betegsége miatt le van százalékolva. Nyugdija kevés, bárom gyermeket nevel. Tavaly megigényelte és meg is kapta a mozgássérülteknek jo­gos esetben adható üzem­anyagköltség-hozzájárulást. Ebben az évben azonban eluta­sították első és másodfokon is. Vajon miért? Dr. Simon József, a Tisza­vasvári Városi Tanács vb- titkárának levele egy fény­másolattal együtt érkezett szerkesztőségünkbe. A fény­másolat az illetékes orvos véleményét tartalmazta, mely szerint olvasónk moz­gáskorlátozottsága olyan kis- fokú. hogy a törvényes ren­delkezések szerint nem jár neki üzemanyagköltség-térí­tés. Tiszavasváriban egyébként összesen nyolcvanegy moz­gássérült ember részére álla­pítottak meg — kétszáztól négyszáz literig — üzem­anyag-támogatást. Ketten fellebbeztek a döntés ellen, egy esetben a felettes szerv helyben hagyta a döntést le­vélírónk esetében az I. fokú Orvosi Bizottságra bízta, mi­vel a tanács szakmailag nem jogosult felülvizsgálni egész­ségi állapotát. A szakértői véleményt követően a me­gyei tanács illetékes osztálya érdemben elbírálja majd a vitatott orvosi véleményt, s ezt követően olvasónknak véglegesen lezárják az ügyét. A minisztérium dönt S. M. rakamazi levélírónk a vasút mentén lakik. Az utcá­juk és a vasút köké épült vol­na a 38-as műül, aminek Tokaj és Rakamaz közti szakaszát a hetvenes évek elején meg is építették, ám Rakamaz belte­rületén már nem folytatták az építést. Olvasónk házát is le kellett bontani, s beljebb újra építeni, amit csak OTP-kölcsön segítségével tehetett meg. Az OTP-kölcsönt pedig tudvale­vőleg kamatra adják, tehát ka­matot Is fizetnie kellett. Az út viszont azóta sem épült fel és a lakásuk, vagyis a házsor jár­művel meg sem közelíthető. Az ottani lakosok a vasútállo­mást — bár ott van a közel­ben — csak nagy kerülővel, bozóton, elhagyott területeken keresztül érhetik el. Tavaly ta­vasszal falugyűlésen már fel­vetődött a kérdés, megépftik-e végre a 38-as utat, csakhogy mindeddig nincs egyértelmű válask rá ... Ahogy Harsányt Istvánnak, Rakamaz Nagyközségi Ta­nács V. B. Szakigazgatási Szerve vezetőjének rövidke válaszából kiderül, bizonyára még eltelik egy kis idő. mi­re pontos tájékoztatást tud­nak adni. A 38-as számú II. rendű főút megépítése ugyanis országos jelentőségű, s a kérdésben a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium illetékes dönteni. A nyugdíjat a földvisszaadás miatt nem veszik el P, S.-NÉ levélírónk nyolc­vanéves édesanyja a porcs- almai termelőszövetkezet nyugdíjas tagja. A tyukodi tsz öröklés jogcímén ezer­négyszáz öl földet juttatott az idős asszonynak, ő viszont a földet használatra átadta egyik gyermekének. Levél­írónk azt kérdi, elveszítheti-e az édesanyja a nyugdíját amiatt hogy a földet elfogad­ta? Megyénk egyre több terme­lőszövetkezetében válik gya­korlattá, hogy a kijelölt kö­zös használatú mezőgazdasá­gi ingatlanokból a tulajdo­nosoknak, így a termelőszö­vetkezeti tagoknak is kiad­ják a földet anélkül, hogy velük szemben különösebb feltételeket támasztanának: például előírnák a tagsági vi­szony előzetes megszünteté­sét. Más a helyzet azonban a nyugdíjnál. Ez a juttatás — mivel más a jogosultság alap­ja — független a tagsági vi­szony lététől. Levélírónk édesanyjának tehát nincs miért aggódnia, mert nem veszíti el a nyugdíját amiatt, hogy a termelőszövetkezettől földet kapott vissza. B. MIKLÖSNÉ nagykecs­kés-tanyai levélírónk tizen­négy szarvasmarhát, lovat, csikót tart háztáji gazdasá­gában. Naponta nyolcvan li­ter tejet értékesít a termelő- szövetkezeten keresztül, ez­által a közös gazdaság jelen­tős jövedelemhez jut. Mind­ezek ellenére a tsz neki nem biztosít megfélelő kaszálót, jóllehet ő annak az ellenér­tékét is megfizetné. A jelenleg még hatályos rendelkezések szerint „a ta­gok háztáji gazdasága a ter­melőszövetkezet egyik üzem­ága, amelyben a termelés és értékesítés feltételeinek meg­teremtése elsősorban a közös gazdaság feladata. A közös és háztáji gazdaságok közötti együttműködés módját, mér­tékét a jogszabályok keretei között az alapszabályban kell meghatározni... a termelő­szövetkezet takarmány, sza­porítóanyag, vetőmag, stb. biztosításával, a háztáji gaz­daságban előállított termény, nevelt állat átvételére irá­nyuló megállapodás kötésé­vel, a háztáji gazdaságból származó termék közös érté­kesítésével, szolgáltatással és egyéb más módon segíti élő a közös és a háztáji gazdaság együttműködését, a háztáji termelés fejlesztését.” Javaslom tehát levélírónk­nak, hogy keresse föl a ter­melőszövetkezet elnökét és kérje kötelességének teljesí­tésére. Eredménytelen tár­gyalás esetén a szövetkezet döntőbizottságától kérhet ügyében jogorvoslatot. Állattenyésztő mun­kakörben dolgozik egy ma­gát megnevezni nem kívánó olvasónk. Azt szeretné tud­ni, hogy van-e olyan rende­let, amely 1990. január else­jétől húsz százalékos munka­helyi pótlék kifizetését ren­deli el az állattenyésztésben dolgozók részére. A mezőgazdasági nagyüze­mek dolgozói munkaidejének és munkadíjazásának a sza­bályozásáról szóló 25/1983 (XII. 29.) MÉM számú ren­delet 20. paragrafusa a kö­vetkezőképpen rendelkezett: „A különleges munkakörül­ményekre tekintettel a szar­vasmarha — a sertés — és a juhtenyésztési, valamint a halászati szakágazatban az általánostól eltérő munkaidő­beosztásban foglalkoztatott fizikai dolgozók és a munká­jukat közvetlenül irányító fizikai állományba tartozó munkahelyi vezetők munka­helyi pótlékban részesíthe­tők. Azokat a munkaköröket, amelyekben munkahelyi pót­lék adható, a tsz munkahelyi szabályzata határozza meg. A pótlék, a havi munkadíj 2Qu/o- ánál kevesebb nem lehet. A munkahelyi pótlék teljes ösz- szegét legkésőbb 1990. január 1-től kell folyósítani.” A rendelet szerint a mun­kahelyi pótlék fizetése nem volt kötelező a tsz részéről, hanem csak annak a belső szabályzattól függően bizto­sította a lehetőségét. Sajnos, időközben megjelent a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszter 1/1990. (I. 11.) MÉM sz. rendelete, amely­nek a 23. pontja a fentebb ismertetett rendelet 20. §-át hatályon kívül helyezte, így a munkahelyi pótlék igénylé­sének a jogszabályi lehetősé­ge is megszűnt. Dr. Nyitrai Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents