Kelet-Magyarország, 1990. augusztus (50. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-15 / 191. szám
1990. augusztus 15. Kelet-Magyarország 3 Marad a záhonyi igazgatóság Exkluzív interjú a MÁV miniszteri biztosával, Rónaháti Istvánnal Javaslatok földkérdésben Indulatok nélkül A FÖLDTÖRVÉNY VITAI a pártharcok színterévé váltak. Érdemleges gondolat alig, de egymás felé vagdalózás annál több hangzik el. Ezt a hangulatot maga a tervezet is szítja, hiszen nem szolgál teljeskörű magyarázattal, s félelmet kelt azokban is, akik a tulajdonukat és azokban is, akik munkahelyüket védik. Pedig számtalan megoldás létezik, amely árnyalatnyira van csak a kisgazdák és az agrárszövetségiek elképzeléseitől. Kérdésem: biztosítja-e a tervezet az egykori tulajdonosok tisztességes vagyoni rehabilitációját úgy, hogy a mezőgazdasági exportelvárások sértetlenek maradjanak? Sem egyiket, sem másikat! Míg nosztalgiázunk — közben arra gondolunk, hogy soha ne jöjjön vissza az, amikor a tehén volt a haszon és az igásállat. — azt is vegyük figyelembe, hogy már nemcsak a saját kenyerünk megtermeléséért vagyunk felelősek. A mezőgazdasági termelés több mint egymilliárd dolláros aktívuma a határainkon túl élőket is — esetenként magyarokat is — részesíti a magyar róna áldásaiban, az acélos búzában, a szépen márványozott húsban. MEGOLDÁS LENNE A FÖLDOSZTÁS?! Nem hiszem, mert a rehabilitációnak az nem eszköze, hanem kényszere lesz. Elfelejtkezünk arról, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek létrejötte, a parasztok tömegeinek nagy anyagi áldozatával jár. Hiszen a föld mellett a mezőgazdasági felszerelések, az igás, a haszonállatok zöme és a gazdasági épületek egy része is közös tulajdonba került. Kényszerből? Minden bizonnyal, hiszen a sajátjáról senki nem mond le önként. A ma közös gazdaságai tetemes vagyonnal rendelkeznek, amely nem másból, mint a bevont vagyon működtetéséből és hozadékából képződött. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a profittermelés másik két elemét a munkát és a szakértelmet sem. Elsődleges feladat a bevont vagyon értékelése: földtulajdonnál az aranykorona érték 2500-szorosa; egyéb ingó és ingatlan vagyonnál a mai reálérték; a megváltási ösz- szeggel a vagyonrész csökentendő (ez minimális összeg a reálértékhez képest). Másik feladat a bevont vagyon levonása után fennmaradó vagyonnövekmény értékelése. Teljes és valódi rehabilitációt ad a vagyonnövekmény igazságos felosztása, a rendezetlen tulajdonviszonyok mellett is — ha annak: 50 százalékát a bevont vagyon arányában, 25 százalékát a működtetésben való részvétel arányában (a mezőgazdasági üzemben eltöltött idő), 25 százalékát a működtető szakértelem arányában (a mezőgazdasági üzemben szerzett kereset) különítjük el. A BEVONT VAGYON utáni osztalékot meg kell tartani a tulajdon megállapításáig. Ebből részesülnek a valódi tulajdonosok úgy mint: magánszemélyek, társaságok, önkormányzatok stb. Vagyonrészre a jogosultságot mindenki ott szerzi meg, ahol a működtetésben szakértelmével, munkájával közreműködött. Tehát egy embernek több mezőgazdasági üzemnél is lehet ezen az alapon vagyonrésze. A vagyonrészek elsődleges megjelenési formája az értékpapír, melynek forgalmazása útján bárki koncentrálhatja tőkéjét az általa kívánatosabbnak tartott helyre, gazdaságra, szövetkezetre, gazdasági társaságra, ahol vagyona után nagyobb hozadékot remél! A vagyonrész biztosítja a gazdálkodás irányításában való részvétel lehetőségét és arányát. Annak a földtulajdonosnak, aki a továbbiakban önállóan kíván gazdálkodni, biztosítani kell, hogy a bevont földjét ugyanazon határrészből azonos minőségben és kultúrállapot- ban kapja vissza. A FÖLD VISSZAADÁSRÓL a kimérés helyéről a tulajdonosok együttesen döntsenek. Ügy gondolom, hogy az ilyen stílusban végrehajtott rehabilitáció sem a munkahelyeket sem a magántulajdont nem veszélyezteti. Bizonyára vannak javaslataimnak vitatható, pontosításra szoruló részei, ezért együttgondolkodásra kérem az érdekelteket. Kiss László megyei pártelnök Szocialista Párt Iparkodik a testület A nyáron nyolc egykori KlOSZ-alapszervezet átalakult ipartestületté, amelyek a KIOSZ jogutódjaként létrehozták az Ipartestületek Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szövetségét. Továbbra is Nyíregyházán, a Dózsa György út 9. szám alatt maradt a székház, de a függetlenített apparátus létszáma ötre olvadt. Záhonyban a nyugdíjas vasutasok első országos kulturális fesztiválján üdvözölhettük Rónaháti Istvánt a MÁV miniszteri biztosát. 0 Á napokban feláll a vasút új vezetése. Milyen elképzelésekkel és tervekkel? — Ahogy a napokban Csárádi vezérigazgató úr a napzártában is elmondta, a MÁV teljes strukturális felépítésében változások következnek be. Ezek a változások érintik a területi igazgatóságokat, a korábbiakhoz képest sokkal nagyobb jogkörrel rendelkeznek személyi ép pénzügyi kérdésekben. A tevékenységük fő hangsúlya a kereskedelem lesz. A területi' igazgatóságok megszüntetéséről, összevonásáról különböző pletykák keringenek. El kell hogy mondja, hogy Budapestről, íróasztal mellől igen nehéz eldönteni anélkül, hogy az ember a munkaterületen járna. Azért is jöttem el Záhonyba, hogy egy adott igazgatóság hogyan működik, milyen hatékonysággal, s ennek konzekvenciájaként az új MÁV szerkezeti felépítésében hol legyen a h„- lye. Itt meggyőződtem arról, hogy a távlati fejlesztési terveinket, kereskedelmi terveinket, különös tekintettel a tranzitáru-fuvarozásra, legjobban szolgálná Záhony továbbra is úgy, hogy igazgatósági szinten működne tovább. Annál is inkább, mivel Záhony éves forgalma megközelítőleg 3 milliárd forint. Annak ellenére, hogy korábban —■ még egyszer mondom — íróasztal mellől bizonyos irányított információk hiányában arra gondoltunk, hogy mint igazgatóságot megszüntetjük. Itt most látom, hogy jelentősége sokkal nagyobb a vasút, az ország kereskedelmi forgalmának jövője szempontjából, hogy ezt meg lehetne engedni. Azzal a javaslattal fogok tehát élni, hogy ne szüntessük meg, mint vasútigazgatósá- got. Bizonyos területi módosításokat viszont feltétlenül el kell végezni, hiszen ahogy tapasztaltam megengedhetetlen, hogy Záhony Vasútigazgatóság határa a nyílt pályán legyen. Arra gondoltunk, hogy Záhony Vasútigazgatóság területét meghosszabbítanánk Kisvárdáig. Hiszen egy nyíltvonali váltó, az azon keresztüli csatlakozás egy fővonalhoz megengedhetetlen egy ekkora forgalmú üzemigazgatóság esetében. Nem beszélve arról, hogy az a lehetőség, amit kisvárdai elképzelt és tervbe vett vonatosztó és vonatosztályozó jelentene, feltétlenül megnövelné annak lehetőségét, hogy a Záhonyi Üzemigazgatóságról induló célszerelvények akár tranzitba, akár hazai célállomásokra gyorsabban, hatékonyabban juttassák el az árut, mint korábban. O Már említette Záhony kereskedelemben betöltött mai szerepét. Személyes tapasztalatai alapján hogyan látja Záhony jövőjét itt, Szabolcs csücskében? — Mint ahogy említettem is, Záhony jelentősége a vasúti fuvarozás és átrakodás tekintetében pillanatnyilag is óriási. Terveink között szerepel egy tekintélyes Európa, Kelet-Európa, Ázisia felé irányuló tranzitforgalom fejlesztése. Ennek a célnak ez a rendkívül jól felépített, kifejlesztett átrakókörzet nagyogóan megfelel lehetőségeit' tekintve, ráadásul bővíthető. A vasúi szempontjából az áruforgalmi bevételek növekedése az elkövetkezendő években feltétlenül várható. Itt tehát úgy gondolom, hogy Záhony jelentősége oly nagy és olyan nagy lesz a későbbiek folyamán, nemhogy megszüntetni vagy leépíteni, hanem éppen ellenkezőleg, támogatni kell. Sőt elmondhatom azt is, hogy nem állami beruházással ugyan, a későbbiekben saját bevételeinkből az ország más részein is hasonló szisztémára épített tranzitállomásokat, tranzitraktárokat tervezünk építeni. O Ehhez emberek kellenek, mégpedig vasutasok, ha jól tudom, Záhony és körzetében 7000 ember dolgozik. ön azt mondta tegnap, a nyugdíjasok első országos kulturális seregszemléjének megnyitójában, hogy vissza kívánják állítani a vasutasok régi presztízsét. Hogyan? — Elsősorban vissza kívánjuk állítani azt a felfogást és értékrendet, hogy a vasu- tasság nem munka, az szolgálat. Vissza kívánjuk adni bérezési rendszerükben a rangfokozat, a beosztás, és a szolgálati évek szerinti javadalmazást. Ügy gondolom, hogy első dolga lesz az új és az újonnan felépült vezér- igazgatóságnak ennek a kérdésnek a rendezése és azt is gondolom, hogy ezek az intézkedések a vasutasság megelégedésére fognak történni és az első olyan bizalomerősítő intézkedésként jelenik meg, hogy a vasutasság támogatni fogja az új vezetést. O Ennek bizonyítéka az is, mint ahogy mondta, hogy a régi nagy tapasztalatokkal rendelkező vasutasokat visszahívják aktív szolgálatra. Miért? — így igaz. Az az értékrend, amit az imént említettem, ezekben a régi vasutasokban még megvan. Az az értékrend, ami a szolgálat kifejezés szóban jelenik meg, vérükben van, az egész életük, létük a vasút. Arról nem is beszélve, hogy sok esetben nem 20, hanem 30—40 éves vasúti tapasztalattal, olyan értékkel és szellemi tőkével rendelkeznek a vasutasság és az új vezetés számára is, amelyet fel kívánunk használni. Elsősorban a vasút javára, másodsorban nem szeretnénk, hogy ez a szellemi érték, tapasztalat elveszne. El kell, hogy mondjam, hogy ez már el is kezdődött. Példát tudok mondani akár minisztériumi szinten is, hogy a korábbi minisztériumi vezetés által nyugdíjba küldött tapasztalt, nagy gyakorlattal rendelkező szakembereket, Siklós Csaba miniszter úr visszavett tanácsadóként maga mellé. Ezt a gyakorlatot javasoljuk majd az új területi igazgatóknak is, és a régieknek is. A későbbiekben sem gondolunk arra, hogy személyes kapcsolat nélkül, anélkül, hogy a területi igazgatóságok meglátogatásával, munkájuk megismerésével, az ott dolgozókkal történt beszélgetést mellőzve, tudtuk nélkül döntsünk a különböző ügyekben. Vincze Péter A szövetség titkárával. Pózmán Róberttel arról beszélgettünk, hogy a jogutódlás hoz-e valamilyen változást a kilencezer vállalkozót tömörítő szervezetben. Koordinálják a vállalkozásokat Pózmán Róbert elöljáróban elmondta, hogy az ipartes- tületek a korábbi altalános érdekvédelem helyett konkrét szakmai, gazdasági, üzletviteli feladatokkal és annak profi szintű ellátásával bízták meg a szövetséget. Ami lényeges eltérés a KIOS/. korábbi működésével szemben, hogy koordinálják a vállalkozásokat. egységesen kívánnak fellépni a hazai és a világpiacon a szakmák érdekeinek védelmében és céljuk megtörni a nagyvállalatok monopolhelyzetét. A gazdasági verseny szellemében a szövetség különböző verseny- tárgyalásokra nyújtja be pályázatát. így kíván munkát biztosítani tagjainak. A szövetség ügyintéző szervezetként működik, folytatta a titkár, amely akkor tudja ellátni feladatát, ha bizalmat kap és önállóan végezheti a kutató, elemző, döntéselőkészítő és végrehajtást szervező munkát. A szövetség szakapparátusával műszáki tanácsokat, naprakész információkat kíván adni a vállalkozóknak. Ehhez megfelelő műszaki infrastruktúra kiépítését tervezik. A szervezet a vállalkozások védőiéként lép fel. A vállalkozások alapításáról, a munka szervezéséről. az anyagok beszerzéséről tájékoztatják a tagokat, jogi, adó és pénzügyi tanácsadást nyújtanak, fórumot adnak a vállalkozóknak. amelyeken lehetőség nyílik számukra az érdekek ütköztetésére. A naprakész információ-csere elősegítésére a szövetség ebben a hónapban indítja új lapját, amelyet a megye valamennyi vállalkozójához el akar juttatni. Kényszer helyeit önkéntesség Korábban a K IOSZ-ban a tagsági kényszer érvényesült, a felülről irányított és egymásra épített szervezetek alakultak ki. Az ipartestület önkéntesség alapján szerveződik és magába tömöríti a mezőgazdaságban, kereskedelemben dolgozó, valamint a szellemi szabadfoglalkozású kisiparosokat, vállalkozókat, Kft.-k, közkereseti és betéti társaságok is beléphetnek a szövetségbe, egyetlen kitétel, hogy az alapszabályt elfogadják. Pózmán Róbert kifejtette, hogy a szövetség eltökélt szándéka javítani és orvosolni a megye vállalkozóinak gondján-baján. Az országos szövetségen keresztül egy csomagtervet küldenek el a kormányhoz, amelyben leírják. hogy szerintük mi akadályozza. gátolja a vállalkozások élénkítését. A szövetség szerint korszerűtlen és hiányos az infrastruktúra, bizonytalanság és garanciahiány mutatkozik a vállalkozóknál, óriási a menedzserhiány. nincs megfelelő pénzügyi alap a vállalkozók számára. mindehhez párosul a különböző jogi kérdések tisztázása. Az adózott jövedelemből lehet műszaki fejlesztéseket megvalósítani, igen magas a társadalombiztosítási járulék és ez mind azt eredményezi, hogy egyre kevesebben mernek vállalkozni. Kockáztasson a kormány is A csomagtervben szerepel, hogy a kormány vállaljon kockázatot a vállalkozók által felvett kölcsönökre és azok 30—35 százalékos - kamataiból egy részt a költség- vetésből fizessen vissza. A másik felvetés: nagyon sok olyan iparos van, akik olyan vállalatoknak dolgoztak, amelyek ellen beindult a csődeljárás. A kormány privatizációs és külföldről érkezett összegekből fizesse ki az iparosoknak a vállalatok tartozásait. Azt sem értik a vállalkozók, hogy a kormány a külföldi tőke fogadására miért nem alakít ki megfelelő eszközrendszert és miért csordogálnak igen lassan ezek a pénzek a különböző bankokon keresztül a vállalkozókhoz. A szövetség úgy érzi. hogy a kis lépés politikája a korábbi állapotokat konzerválja. (máiké) ELŐSZÖR HAGYJA el csemegekukorica-konzerv a Nyírség Konzervipari Vállalat nyíregyházi gyárát. A néhány napja próbaüzemelő 220 millió forintért vásárolt gépsor csemegekukorica-vonaláról óránként négy tonna feldolgozott kukoricaszem távozik túlnyomórészt nyngatenrópal piacra. (B. A. felv.)
