Kelet-Magyarország, 1990. július (50. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-12 / 162. szám

1990. július 12. Kelet-Magyarország 7 világhírű olasz cegek kivAlö termékei a centrum Áruházban: MONBEBE — GYEREKKOCSIK (4 funkció) — GYEREKFÜRDETÖ, pelenkázó — ETETÖSZÉK, sportkocsi — KISÁGY járókák — GÉPKOCSI biztonsági ülések . .. gyermekeknek A gyermekkocsi a helyszínen megvásárolható. Az egyéb gyermekáruk megrendelhetők 30% előleg befizetéssel, SZEPTEMBER 15-1G SZÁLLÍTÁSSAL. MONDIAL — KÖTÖFONALAK exkluzív minőség, csodálatos színek, alap- és díszitófonalak. Várja Ont a MONBEBE- és a MOXDIÁL-cég A CENTRUM ÁRUHÁZBAN! Importálja: Inter Mobil Coop Nyíregyháza. Kossuth u. 43. Telefon. 42 18-039 (2310) TURBÓ-MAX GMK megkezdte használt gépkocsik értékesítését előnyös feltételekkel. Eladásra kínált gépkocsiján teljes mosást és motor­diagnosztikai beállítást végzünk. Sipkay Barna u. 49. (MHSZ-rutinpálya mellett) VAGÉP Személygépjármű Javító Leányvállalat (4401 Nyíregyháza, Lujza út }. sz.) felvesz — mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkező számviteli-pénzügyi VEZETŐT. Jelentkezés: fenti címen, a főkönyvelőnél. (2361) A KISKUNHALASI ÁLLAMI GAZDASÁG 51. sz. Nyíregyházi Depója (lerakata) Nyíregyháza, Almatároló, Móricz Zsigmond utca 24 szám AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ: — saját IFA gépkocsival rendelkező SZÁLLÍTÓKAT (lehetőleg hosszúplatós IFA, pótkocsival és ponyvával ellátva); — ÜZLETKÖTŐKET a megye területére (saját gépkocsival rendelkezők); — RAKTÁRI KISEGÍTŐ MUNKÁST. A felvétel elbírálásánál előnyben részesítjük a szakmai végzettséggel, illetve ismeretekkel rendelkezőket. PROFIL: szeszipari és üdítőitalipari termékek nagybani forgalmazása. Jelentkezni lehet SZEMÉLYESEN Stick Gyula lerakatvezetőnél, megjelenéstől számítottan 1 héten belül, mindennap de. 8—12 óráig. ÍRÁSBAN a fentiekben megadott címen. (2374) AZ EZÜST RÓZSA ANGOL—MAGYAR KFT. értesíti a kedves ügyfeleit és leendő partnereit, hogy a Buda­pest XIII. kér. Radnóti M. u. 5—7. sz. alatti nagykeres­kedelmi raktára július 1. napjától szombat-vasárnap is NYITVA TART, reggel 9-től délután 14 óráig. A nagyraktárban vásárolható és megtekinthetők ANGLIÁBÓL SZÁRMAZÓ ÁRUINK: gyönyörű és híres angol és francia kozmetikumok, készség- és fantáziafejlesztc ugves gyermekjátékok, szexis fehérneműk, exkluzív alkalmi ruhák és a leg­finomabb trópusi szárított gyümölcsök és mogyoró­félék. MINDEN KISKERESKEDŐT SZERETETTEL VÁR AZ IGAZGATÓSÁG. (Bp. 3461) Rendkívüli kacsavásár! A ramocsaházi Rákóczi Mg Termelőszövetkezet értékesíti továbbtancasra alkalmas tenyészkacsa-törásallomAnyAt A 3,5—4 kg-os kacsák vételára 170,— Ft/db. Vásárolni a székelyi I. s? kacsatelepen lehet, a 4. sz. főút mellett, Nyírbogdány után 2 km-re. 1990. július 13-tól mindennap 6 órától—18,00 óráig, amíg a készlet tart. Közismert, hogy a hittantam- tásért küzdők. Érthető tehát, hogy hozzám futnak be az ez­zel kapcsolatos panaszok. A Kossuth gimnázium 8 osztá­lyos gimnáziummá alakul. A szü­lök 10 éves gyermekeiket vitték hittanbeiratásra nagy számban. Az egyik tanárnő megkérdezte, hogy miért akarják a gyermeket hittanra beíratni. A szülő azt mondta, mert valllásos család va­gyunk, a gyermek volt elsőáldo­zó és bérmálkozott is. A tanárnő erre azt mondta, hogy akkor nem írja be. mert már úgyis minden volt. több nem kell. A hittanóra különben sem lesz a tantárgyak közé besorolt tan­tárgy, csak amolyan szombati mellékes. A szülőket megfélemlí­tette, hiszen még mindig él az emberekben valami gyávaság. Az újság és rádió invitált az aratási nagygyűlésre. A neves előadók azt sejtették, hogy a kormány, a kisgazdapárt, a kis­gazda paraszti érdekképvisele­tet és egy parlamenti frakciót képviselők jelenléte tovább élte­ti a nagy hagyományokkal bíró kenyérgabona-betakarítás kezde­tének ünnepi alkalmát. Illetékes­ségük azt is sugallta, hogy az ágazat helyzetéről, a napi ága­zati gondokról és a hogyan to- vábbról bíztató friss informá­ciókhoz jutunk. Mit kaptunk?!. Komor hatású pogrombeszéd- det. Retorikában, gondolattársí­tásban demagógiában, és tartal­mában egyszerre volt félelmetes, üres, félrevezető, hamis, tenni- ákarókat, a tegnap és a ma te­vőit megalázó, a megtévesztetté- ket uszító. A nemzetben, népben és fele­lősségben gondolkozóknál lejárt már az a lemez,'amelyet feltesz7 nek amikor mondani kellene va­lami érdemlegeset. Bolsevikoz- tak, népnyúzóztak, becsüle­tükben, tisztességükben sérte­gettek, válogatás nélkül min­den szövetkezetét, szövetkeze­tit. Azokat, akik elismerten az ágazatot — a világ által is elis­merten — a leggyorsabb ütem­ben fejlesztették, színvonalában pedig a legjobb 10 ország közé emelték a magyar mezőgazdasá­got. Az országot eladósítónalt, tönkretevőnek nevezték azokat, »kik évenként 1,8 milliárd dol­lár és 2 milliárd rubel exporttal, ennek aktívumával próbáltak enyhíteni az ország helyzetén. Mit lehet itt szólni ahhoz a kije­lentéshez, hogy nem akarják a jó szövetkezeteket szétverni, de ők még jót nem láttak. „Végső leszámolásról, ez a harc lesz a végsőről, vagyonel­kobzásról, börtönről, száműzés­ről, stb.” beszéltek, amelyeket ma 1990-ben hallani olyan időket idéz, amelyeket már e nép átélt és megszenvedett, és csak békét­lenséget, szenvedést hozott. Ha valaki valamit vitat, az azonnal megbélyegezetté válik. Pedig nagyon sok becsületes pa­rasztember, falun élő szeretné, hogy végre ne döntsenek mások róluk, helyettük. Az 1947-es föld tulajdonlásánál jó lett volna választ adni arra. hogy a föld 60%-át városokban lakó örökösök kapják mintegy 600 000 fő, miközben a ma falun, szövetkezetben dolgozók és élők 60—80%-a földnélküli bérmun­kássá válik. Tudjuk, hogy a párbeszéd a tisztességes szándékúak műfaja. A felelősséggel végrehajtandó rendszerváltás sok-sok párbeszé­det, egyeztetést igényel. Mi meg­hívtuk a megyei kibővített kül­döttközgyűlésünkre a parlamen­ti pártok vezetőit névre szólóan és az egyéni választókerületek országgyűlési képviselőit. Nem rajtunk múlott, hogy a kisgazdapárt és az országgyűlé­si képviselők e fórumon sem kí­vántak élni a párbeszéd lehető­ségével. Vajon a súlyos következmé­nyekkel járó falut érintő dönté­seiknél hogyan számolnak el lelkiismeretűknek és választóik­nak? Visszatérve az aratási nagy­gyűlésre, mi féltjük a jót, keres­sük a megújhodást felelősséggel. A megyében közel százezer me­zőgazdasági szövetkezeti tag van a jó és kevésbé jó szövetkeze­tekben. Az állam falut és pa­rasztot ölő politikája mintegy tíz éve felerősödött, ennek méltó folytatója — csak most már más színekben —, a mai kormány. Próbáljuk ágazatunkat, a falut, a békétlenségtől, a tragédiától megmenteni. A forgatókönyv azonban nem tartalmaz mérle­gelést, hanem csak indulatot. Erezhető volt ez a nagygyűlé­sen is. Megoszlottak a vélemé­nyek, az indulatok és nagy ová­ció sem volt. Ügy látszik egyre többen jönnek rá, hogy lépésről Ez a pedagógus nem képes ha­ladni az idővel. Csak a saját bu­taságát. müvedetlenségét képes tovább adni, mert ő soha nem tanult hittant, s nem is tudja felmérni, hogy mit veszített, hát más se tanuljon többet. Az ilyen pedagógus nem alkalmas a pá­lyára, sürgősen máshová kell irányítani. Annál is inkább, mert a művelődési osztály he­lyettes vezetője kijelentette, hogy az lenne a legjobb, ha minden gyermeket beiratnának. akkor tudnák a legjobban beilleszteni az órákat a tanrendbe. A témához kapcsolódik a pén­tek (29—i) Napzárta műsora a te­levízió kettes adásában. A hit­tanoktatásról volt szó. Egy fia­talabb hölgy kifogásolta, hogy a hittan osztályozott tantárgy le­gyen. Azt kérdezte, hogyan kell lépésre megy a falu elszegénye- sítése, s azokra is sor kerül, akik ma még a markukat dör- zsölgetik. Az az agrárpolitika, amellyel a szövetkezetei kívánják lehetet­lenné tenni, az árt a magánvál­lalkozóknak is, az ágazatnak is. Végül is a meghirdetett aratási nagygyűlés minden volt, csak az nem ami a nevében van. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetsége Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Agrárszövetség Megalakult a Cigány Munkások Szövetsége Július 2-án megalakult a Sza­bolcs-Szatmár-Bereg megyei Ci­gány Munkásszövetség, mely fel­vállalja a megyében élő munka­képes korú cigánysággal való törődést. Alakuló ülésükön részt vett Sánta Elemér, az Országos Cigány Munkásszövetség elnö­ke. Elfogadták alapszabályukat és programjukat, egyben megvá­lasztották tisztségviselőiket. A szövetség tagja lehet minden megyében élő munkaképes korú cigány, aki az alapszabályát és programját elfogadja. A prog­ram fő célja munkát, munkale­hetőséget bitosítani tagjainak, családjuknak kenyeret. A szö­vetség tisztségviselői: elnöke Kovács Attila, alelnöke Horváth Tamás, ügyvezető titkára Kóka Tibor. A szövetség kéri a megyében élő munkaképes korú cigánysá­got, hogy minél többen ismer­jék meg a szövetség programját, fogadják el, azt terjesszék és lépjenek be a szövetségbe. — Ci­gány Munkások Szabolcs-Szat­már-Bereg Megyei Szövetsége 1. Nyugodtan, félelem nélkül él­ni, alkotni, dolgozni. Ezért minden szükséges eszközt fel fognak használni jogos követe­lésük érvényesítéséhez. 2. A jelenlegi gazdasági helyzet kialakulásához, a Csák Máték, a Vörösbárók születéséhez oly kevés közük volt, bár nevük­ben. de akaratuk nélkül követ­kezett be. S ez a hatalmi bázis virágzik, kénye kedve szerint uralkodik, mit sem törődve a bekövetkezett -történelmi válto­zásokkal. A reábízott nemzeti vagyont adja-veszi, herdálja, hogy önmaga és vízfejű volt politikai apparátusát átmentse a megújulú gazdasági életbe Ezt nem akarják a dolgozók, azokat a gazdasági vezetőket, kiknek a keze között ment tönkre az ország, a munkahe­lyük és a szociális életük. 3. Véget akarnak vetni a számo- latlanul kifizetett milliók ki­áramlásának, hamis statiszti­kák gyártásának, az igazságta­lan önpremizálásnak. Meg akarják akadályozni, hogy a jogtalanul felvett milliók segít­ségével újból diktáló ^gazdasá­gi és hatalmi pozícióba kerül­jenek azok, akik a pártállam kiváltságosai voltak. 4. Beleszólást ahba. hogy kit mikor s mttyen megfon­toltságból fosztanak meg a ezt értelmezni. Aki ötöst kap, az jó hivő. aki gyengébb osz­tályzaton kap. az rosszabb hívő? A kérdésre sajnos senki nem fe­lelt meg. Pedig a válasz nagyon egyszerű. Negyven éven keresztül oktat­ták a marxizmust. Osztályozták. Akár elhitte valaki, akár nem. A magam részéről a főiskolán és mint tanár végigtanultam a marxizmus összes fajtáját és fokozatát. Nem önként, nem fa­kultatív alapon, hanem mert kö­telező volt. Mindig kitűnőre vizsgáztam, bár mindenki tudta, hogy én azt soha el nem hittem. Életemmel, magatartásommal bi­zonyítottam, hogy nem vagyok marxista. Nem a hitemet osztá­lyozták. hanem a tantárgyat. Je­len esetben is a hittant, mint tantárgyat kell osztály zni. Hogy hív5vé válik-e a tanuló, az ké­sőbb dől el, de mindenesetre művelt ember lesz belőle. Hi­szen, aki nem tanult hittant, so­ha nem lehet művelt ember. Nem értheti meg a műemlékeket, nem nézhet értően egy képtárat, de a zeneművek klasszikusait sem hallgathatja igazi élvezettel. Sokszor méltatlankodom, hogy mennyi drága időmet raboltak el azzal, hogy éjszakákon át ma­goltam a marxizmust, mert há­rom kisgyermekem mellett a háztartási munkák és a füzetja- vításök után erre csak virradatig nyúló éjszakában volt időm. Mégsem tartom teljesen felesle­gesnek. Ezzel is tágult a látókö­röm, ítélőképességem. Mennyivel inkább van akkor szükség a vallásoktatásra. Antalóczy Tiborné tanár Ne akarják kisebbíteni a Ká­dár-rendszer felelősségét, és az őt kiszolgálók bűneit azzal, hogy így elbagatelizálják a dolgot „Carlos meg a malac ára” című cikkükben. Ha lett volna ellen­őrzés, mint most a pártok egy­más között, akkor nem követ­kezhetett volna be Carlos, meg a hozzá hasonló dolgok, és nem állna itt az ország a tönk szé­lén. Nehogy azt gondolja a kedves panaszkodó nyugdíjas, hogy ne­künk, dolgozóknak sokkal több a havi járandóságunk. Én 6500 forint nettót viszek haza havon­ta. Harminckét éve gyógyszertá­ri asszisztens vagyok. Egy olyan vállalat dolgozója, ahol minden rendben van — hirdette pár hét­tel ezelőtt a Kelet-Magyarország, amit mi a gyógyszertárak dolgo­zói megdöbbenve olvastunk. Ki mer az igazgató ellen szólni, mi­kor minden gyűlésen kifejti, •örüljünk, hogy dolgozhatunk, bármikor megkezdődhet az el­bocsátás. mivel sok az asszisz­tens. Nem részletezem, milyen hangulatban dolgozunk, minden­munkájától. Érdekképviseletet s nem érdemképviseletet. A pártállam által létrehozott vál­lalati tanácsok megszüntetését, helyetük egy demokratikusan létrehozott munkástanácsot, üzemi tanácsot minden gyár­ban, intézetben, mezőgazdasá­gi munkahelyen. 5. A volt SZOT teljes és tételes vagyonelszámoltatását. A vál­lalatok és munkahelyek, üze­mek, intézetek vagyonjogi és gazdasági ügyeibe beleszólást és vétójogot. Nélkülük és be­leegyezésük nélkül a jelenlegi vezetők ne folytathassanak tár­gyalást a privatizálás jegyében. 6. Ellenőrzési jogot mindaddig, míg a parlament meg nem al­kotja az új tulajdonjogi tör­vényt. Kezelői joggal felruház­va ne legyen lehetséges fillé­rekért, egy ügyvezetői, igazga­tói státusért elherdálni a nem­zeti vagyont. Meggátolni az olyan mérvű kiárusítást mely­nek hátrányos következménye­it igazán csak utódaink fogják érezni és megszenvedni. 7. Valódi munkavállalói önkor­mányzatot mindenütt, ahol a nemzeti vagyont, hatalom és vagyonátmentési veszély fenye­geti álcázot kft.-k részéről. Marinka Mihály MDF Munkásérdekképviseleti területi ügyvivő Célszerűbb közlekedés­szervezést Egyre többet halljuk és ta­pasztaljuk is, hogy Nyíregyháza közlekedési gondjai nagyok és egyre nőnek. Ezért érthetetlen, hogy némely rosszul kialakított forgalmi szituációt nem változ­tatnak meg. Lehetséges, hogy azok a KRESZ előírásai szerin­tiek, de az életünk változásait környezetünknek is rugalmasan kellene követni. Javaslataim a következők: — Egyetlen olyan utunk van, a nagykörút, melyet a forgalmi lámpák összehangolásával eu­rópai színvonalúvá lehet tenni. Tegyék ezt meg minél előbb. Érthetetlen az is, hogy a Marx téren szinte naponta változik a forgalmi rend, már ami a lám­pák működését illeti. — A Kossuth út és a Kun Bé­la út kereszteződésében, de más helyeken is, az úttest nagy ré­szét ferde csíkozással látják el, elzárva ezzel a járműforgalom elől. Ha ezt megszüntetnék, két lehetőség is javíthatná a közle­kedést. A jobbra kanyarodó jár­műveket az egyenesen haladók nem tartanák fel haladásukban, vagy más esetben 10—15 autónak lehetne várakozási lehetőséget biztosítani. Ilyen csíkozás van — természetesen megállni tilos táblával együtt — a Lenin téri ABC előtt is. A piac áthelyezését követően a Rákóczi út forgalma óriási lett. Az egyirányú Ságvári Endre ut­ca forgalmi irányának megvál­toztatásával enyhíteni lehetne a város felé haladók helyzetét, mivel elkerülhetnék a Moszkva és a Mező utca kereszteződés zsúfoltságát. N. L. Nyírpazony ki fél, hallgat. Nem tudom, egy­általán beteszik-e az újságba, vagy a szemétkosárba dobjak írásomat mint névtelen levelet. Ne kérdezzék miért nem írtam alá! Egy a sok gyógyszertári asszisz­tens közül, nyugdíj előtt A SZERŰ. MEGJEGYZÉSE: Nem kérdezzük, mert sejtjük. Hasonló tartalmú levelek szinte naponta jönnek a szerkesztőség­be, s a névtelenség magyaráza­tára szinte mindegyikben az sze­repel, írója hallgat, mert fél. Más kérdés, hogy az egyéni so- pánkodás helyett — s nem csak a Gyógyszertári központban! — talán eredményesebb lenne egy Kollektív, együttes fellépés a ba­jok orvoslására, némely hatal­maskodó vezető eltávolítására. Tudom, Carlostól kicsit messze jutottunk, s csak remélni tud­juk, — hála a több pártnak — nogy a gödörből immár kifelé tartunk. Ilimül vált ki Gondolom, nemcsak bennem, hanem sokakban visszatetszést vált ki az a stílus, ahogy önök, Képviselő Urak mind a parla­mentben, mind az újságok ha­sábjain személyeskedve csepüliik egymást, általában pártérdekek­nek alávetve magukat. Udvösebb lenne, ha Önök a hitoktatás kér­désének, vagy a dohányzás ká­ros hatásának megvitatása köz­ben azoknak (a választási kam­pány alatt „Tisztelt”) választó- polgároknak az érdekelt és aka­ratát is képviselnék, akiknek az önök csatározásai alatt egyre jobban felkopik az álluk. Sajnos ha nem tudnak felhagy­ni az önös érdekeket szolgáló kicsinyes torzsalkodásaikkal, úgy megyénk nem az „Európa Ház” része, hanem Ázsia egy darabja lesz, az így is másodrendű sza­bolcsi polgár harmad-, vagy ne­gyedrendűvé degradálódák. E megye népe soha nem sztrájkok­kal és tüntetésekkel, inkább tü­relmével és munkabírásával hív­ta fel magára a figyelmet, de ez nem jelentheti azt, hogy örökös gyarmati sorban., megfelelő infrastruktúra, munkalehetőség és bér nélkül kell hogy éljen. Csimbók Imre SZDSZ Fényeslitke Visszhang Gerbovfts és Torgyán urak nyír­turai „aratási” nagygyűléséhez Mit akarnak a munkástanácsok? „Mindenki fél, hallgat...” „Mert vallásos család vagyunk...” Nem önként — kötelező volt

Next

/
Thumbnails
Contents