Kelet-Magyarország, 1990. július (50. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-11 / 161. szám
1990. július 11. Kelet-Magyaromig 7 Olvasóink írják Három a magyar igazság ? Vásárosnaményban a Mező I. út elejét közel egy év alatt most harmadszor árkol- ták ki, nem beszélve a próbaásásokról. Ezt mi, ittlakók megértjük, mert mi élvezzük a gáz és majd a telefon előnyeit. Azt viszont nem értjük, miért nem lehet előre átgondoltan, az előírásoknak megfelelően lefektetni ezeket a csöveket? Mert itt most a posta, a gázszolgáltató vállalat, és a városi tanács egymásra mutogat.' Valószínű, egymásnak magyarázzák, miért van háromszori árkolásra szükség, amikor egyszerre is bizonyára meg lehetett volna csinálni egy költségen a csövek telepítését. Sajnos a magyarázkodás közben tönkremennek azok a fák, bokrok és cserjék, amiket mi a saját pénzünkön vettünk és magunk gondoztunk a közterületeken. Vajon ki viseli a háromszori „ásatás” anyagi terhét? Szerintünk mi, az ittlakók, eny- nyivel többe kerül majd a telefon. A Mező I. u. lakói Vásárosnamény Ejnye Páter... Körülbelül két hete több külföldi cég magyar képviselőjét kísértem, körútukon megyénkkel ismerkedtek. Hosz- szabb utazás után kellően megéhezve és nem titkolt kíváncsisággal tértünk be a nyíregyházi Spaten sörözőbe, ahol ebédelni szerettünk volna. A pincér felvette a rende- lést, egy órán belül megkaptuk az evőeszközöket és kedvességként egy szál szép virágot az asztalra. Miután egy asztaltársaság jóval utánunk érkezett, s már jól is lakott az ebéddel, szóvá tettük, hogy mi meddig várjunk? Erre gyor- san hoztak egy félig elkészült pisztrángot szinte ehetetlen burgonyakörettel. Majd a pincét utána kívánta kihozni a főfogás elöttre megrendelt bahtevest, amiről elfeledkezett. A bablevest ezek után nem kértük, a számlán azonban mégis szerepelt, mintha elfogyasztottuk volna. Ha az étteremben nyüzsögtek volna a vendégek, elfelejtettük volna a „minőségi "kiszolgálást, de mindössze két asztalnál ebédeltek. B. Csaba Nyíregyháza Nyíregyházán, a volt párt- bizottság épületének hátánál van egy zsákutca. Itt, az Er utca 9. szám alatt körülbelül másfél-két éve építkeztek és vezették a gázt is. A rendcsinálás már nem volt ilyen sürgős az újonnan épült ház tulajdonosainak, ugyanis az építkezés nyomait: a sódert, törmeléket, szemetet még mindig nem takarították el. Ügy látszik, megelégednek annyival, hogy a gázvezeték fektetésekor kihányt föld takarja. . . Csakhogy'az Er utcán nem lehet közlekedni, gyalog is csak ki-kibicsakló bokával, autóval meg végképp nem. Vajon az arrajáró embereknek meddig kell még elviselniük az áldatlan állapotokat? M. F. és öt aláírás Nyíregyháza, Szarvas, Kiss E. út Munkaügyi vita Kinek van igaza Pusztadoboson? Vannak első látásra könnyűnek tűnő ügyek, melyek megoldása mégis elhúzódik. Jóni István pusztadobosi olvasónk problémája is egyszerű eset. S hogy mégsem sikerült eddig pontot tenni a végére, ezt bizonyítja szerkesztőségünkhöz írott öt levele. öt éve saját házában tápboltot nyitott, mely a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalathoz tartozott. Ez év február elsején felmondott neki a vállalat, s megszüntette a bérleti szerződést is. Mivel nyugdíjas és feleségének sincs munkahelye, kérte a munkakönyvét (?), mert szeretett volna másutt elhelyezkedni. Bérleti díj egy hónapra — A munkaviszonyom megszűnéséről szóló határozatot ajánlott levélben kaptam meg — mondja, amikor személyesen megkerestük, s egy nagy iratcsomót vesz elő. — Még szóban sem közölték, hogy vegyem át a munkakönyvét, sőt a határozatban az szerepel, hogy az összes Iratot a hat hét felmondási idő után kapom meg. A helyiség bérleti díját is csak egy hónapra fizették ki, holott a szerződés három hónapra lett megkötve (legalábbis nálam egy ilyen papír van). Megjegyzem, az egyezséget nem én rúgtam fel, sőt a mai napig még érvényes is, mert írásban nem mondták fel a szerződést. Olvasónk sérelmezi, hogy a késedelmesen megkapott munkakönyv miatt őt komoly anyagi veszteség érte. Erről igazolást is hozott az egyik vállalattól, melyben a következő olvasható: „Amennyiben Jóni István munkakönyvvel rendelkezett volna, akkor 1990. február 1-jétől MIT SZÓL EHHEZ AZ ILLETÉKES ? Döcögő szolgáltatás A szemetesek hetente egy alkalommal viszik el a szemetet, a nem teljesen konyhai hulladékot egy kis „ma- ni” fejében a mátészalkai Lakatos L. utcából — írta S. L. olvasónk. Levelére, melyben a szemétszállítási gondokkal foglalkozik, Tóth Sándor, a mátészalkai Költségvetési Üzem igazgatója adott választ: Mátészalkán két évtizednél is régebben kezdődött el a házi szemétszállítás. Ma már a külterületek kivételével az egész város területéről elszállítják a szemetet, ezt természetesen folyamatos, nem csekély tanácsi támogatással és járatszervezéssel tudták elérni. A szolgáltatás maximált áras, díjtételét 1984-ben állapították meg utoljára: havonta 12 forint szobánként, ez egy évben átlag háromszázhatvan forintot jelent. Sajnos, ahogy az idő telt, úgy sokszorozódtak a költségeik. A díjemelést elkerülendő különféle költségcsökkentéseket hajtottak végre, létszámcsökkentést. járatszervezést és -ritkítást, stb. A Lakatos Lajos utcában is ezért lett más a szemétszállítási szolgáltatás, mint a „boldog békeidőben” volt. Az utca közepére az utca hossza miatt helyeztek el egy négy köbméteres konténert. Mivel keskeny és gondosan ápolt utcáról van szó, ez nem nyerte el a lakók tetszését, ezért a körzeti tanácstaggal egyeztetve, hetente egyszer hagyományos módon — a lakás elől is — elszállítják a szemetet, meghagyva az utca két végén egy-egy négy köbméteres konténert . A nem háziszemetet (gally, venyige, törmelék, trágya stb.) nem szállítják el, és emiatt többször reklamálnak a lakosok. A levélben említett „illetékesi hangnem” általában akkor nem megfelelő, ha a választ a reklamáló nem tudja, vagy nem akarja elfogadni. A szemétszállítás szolgáltatásának színvonalemelése érdekében a jövőben, szükséges esetekben tartalék gépkocsikat is igénybe fognak venni. Jelentős javulást a még ebben az évben üzembe állítandó új, és korszerűbb technológiájú gépkocsitól várnak és a járatrendszert is átszervezik. Járatsűrítésre úgy tűnik, a jövőben sem kerül majd sor és valószínűleg a díjtétel-emelést sem lehet elkerülni, de mindenképp arra fognak törekedni, hogy hetente kétszer elszállítsák a szemetet. Hátrány nélkül V. E. vámosoroszi lakos 1988. júniusban több tíz ezer iOrínt értékben ZÖLDÉRT- iiötvényt vásárolt. A vásárláskor úgy tájékoztatták, hogy hatéves lekötéssel a kamat tizenkét százalékos, a kamatemelés három százalékos. Az első évben rendben mindent ki is fizettek, azonban a második évben már nem adták meg a három százalékos kamatemelést. Olvasónk becsapva érzi magát, hiszen erről nem tájékoztatták, különben nem váltott volna ilyen kötvényt. Kígyós Jánosné és Zajácz Laszlóné, a ZÖLDÉRT pénzágy; illetékesei levelükben azt írták, hogy a kötvény kibocsátásakor. vagyis 1987- ben. az akkori lehetőségekbe?. alkalmazkodva a legmagasabb mértékű (129/0-os) kamat fizetését vállalták a kötvény tulajdonosainak. Időközben a gazdasági, köz- gazdasági körülmények lényeges változása miatt a tizenkét százalékos évi kamat ma alacsonynak tűnik, bár a kötvény kamathozamából a bank nem vonhat le kamatadót. A vállalat 1988. évi gazdálkodási eredményei lehetővé tették a három százalékos, egyszeri kamatemelést. Sajnos a különféle költségtényezők drasztikus mértékű emelkedése miatt tavaly, és ebben az évben sincs módjuk többletkamatot fizetni. A tőzsde beindulásával a másodlagos kötvénypiacon várhatóan a kötvények árfolyama a név-, érték körül alakulhat ki, így nem érheti hátrány a tisztelt kötvénytulajdonosokat. mint takarmánybolt-vezetőt — átlagosan havi 6000—6500 forint fizetésért alkalmaztuk volna.” Panaszával ezért a munkaügyi döntőbizottság- hoz fordult. Itt részben neki adtak igazat. Nyereség nélkül A kérdésről szerkesztőségünk jogásza is nyilatkozott; „A munkáltató felelőssége csak akkor róható fel, ha a munkában töltött utolsó napon nem adja ki a dolgozó- nak a munkakönyvét. Csakhogy a felmondási idő is munkában töltött időnek számít, mégha a vállalat el is te- kint a munkavégzés alól.” A vállalat részéről az ügygyei Barátfalvi László üzletágvezető-helyettes foglalkozott. Elmondta, Pusztadoboson ez a tápbolt még annyi nyereséget sem hozott, amely a helység bérleti díját fedezte volna. Ezért döntöttek a felszámolás mellett. Február közepén mondtak fel olvasónknak, és kérték, vegye át a munkakönyvét, de ezt ő megtagadtad). S csak a felmondási Idő lejárta után ment el a papírokért. Ügy érzik, a vállalat részéről nem történt mulasztás, mely keresetkiesést jelenthetne. Már csak azért sem helyezkedhetett volna el panaszosunk más munkahelyre, — még ha a munkakkönyv birtokában is van — mert egy ember két főállású munkakört nem tölthet be. Az üzletágvezető-helyetteis arra is kitért, hogy igaz, a raktár bérleti szerződését elmulasztották felbontani, de az egyhónapos használati díjat viszont kifizették. Véleményük szerint a további összeg azért nem illeti meg a tulajdonosokat, mert a feleség kiköltözésük után tápot árusított abból a helyiségből, mint a nyírmadai Húsipari Leányvállalat alkalmazottja. Minden fillérre Meghallgatva mindkét felet, nehéz állást foglalni, hogy kinek van igaza. Talán félreérthető volt a vállalat intézkedése, panaszosunk pedig úgy gondolja, mint nehéz helyzetű nyugdíjasnak, minden fillérre szüksége van, és ezért harcol. Mi nem vagyunk hatóság. Elfogadjuk mindkét fél álláspontját. Ha olvasónk továbbra is ragaszkodik igazához, egyetlen módon a peres eljárás alapján kaphat rá választ, ki vétett a jogszabályok ellen. Dankó Mihály Megállunk, nagyot nyújtózunk a hosszú vezetés után, esetleg leülünk enni is, de nem szívesen, mert országütjaink mentén gyakran találkozunk ilyen vagy ennél szeme? tesebb pihenőhellyel. Képünk Nyírtelek és Varjúlapos közötti útszakaszon készült. (B. Zs. (elvétele) Szerkesztői üzenetek Jónás Sándorné, Pusztadobos : Az eltartott gyermekek után szociálpolitikai kedvezményt az új lakás építése, illetve új, vagy használt lakás szervezett formában történő vásárlása során lehet elszámolni. Mivel a kölcsönt az OTP-fiók magánforgalmú lakás vásárlásához nyújtotta önnek, így a kedvezmény elss^ámolá- sára a vásárlás időpontjában nem volt, és sajnos, a későbbiekben sincs rá lehetőség. Klémencz Jánosné, Jé- ke: Reméljük, ügyük megnyugtatóan rendeződik. Leveléből ítélhetően, félreértés történhetett, ez bizonyára tisztázódik majd. Kós Antal. Nyíregyháza: Barátjának édesanyját — úgy tűnik — tévesen tájékoztatták. A keresőképtelen tsz-tag jövedelemkiegészítésének pótlásáról ugyanis, a jogszabály keretei között, a tsz alapszabályának rendelkezései szerint kell gondoskodni. A betegségi segély egy munkanapra járó összege a keresőképtelenség első 30 napjáig, a keresőképtelenséget megelőző naptári évben elért átlagrészesedés hatvanöt százalékánál kevesebb, és hetvenöt százalékánál több nem lehet. A megszakítás nélküli kereső- képtelenség esetén a 31. naptól a betegségi segély mértéke öt százalékkal, a 91. naptól pedig további öt százalékkal emelkedik. Borbély János, Rohod: A Budapesti Nyugdíjfolyósító Igazgatóság értesítése szerint személyesen vette föl az önt megillető ellátást, örülünk, hogy ügye megelégedésére rendeződött. (tmi) A jogász tanácsai Mennyi lehet a garázs bére? Csabina András kisvárdai lakos tanácsi bérlakásban lakik, amelynek udvarán, az IKV engedélyével, saját bernházásban garázst- építettek. A garázs ái- lami tulajdonba került, és a használók bérleti díjat fizettek érte. Eddig évente 300 Ft/négy- zetméter bérleti díjat fizettek, amit januártól 1600—2200,— Ft/ négyzetméterre emelt meg egyoldalúan a bérbeadó. A bérlők tiltakozását az IKV nem veszi figyelembe, sőt letiltással, különböző szankciókkal fenyegetőzik. Olvasónk a többi lakóvaí együtt azt szeretné tudni, hogy jogosan emelte-e fel az IKV csaknem 300 százalékkal a garázsok bérleti díját? A nem lakás céljára szolgáló helyiségek béréről szóló 34/1985. (VII. I.) MT. sz. rendeletet a 15/1990. (I. 31.) MT. sz. rendelet módosította. A módosítás két lényeges területre vonatkozott. Az egyik az volt, hogy vízellátásért és csatornahasználatért a bérlő köteles a bérbeadónak megfizetni a külön jogszabályban meghatározott díjat. A másik terület a helyiségért fizetendő bér mértéke. E szerint az állami tulajdonban lévő helyiségek bérét az 1990. január 31. napján fennálló -bérleti jogviszonyok esetében a bérbeadó 1999. január 31-étől 1990. december 31-éig — a helyiség használati értékéhez igazodva — legfeljebb 100 százalékkal emelheti. Ölve .ónk leveléből nem tűnik ki, hogy az emelt bérleti díj hogyan oszlik meg, aza*z abból mennyi a garázs bérleti díja és mennyi a víz- és csatornadíj összege. Amennyiben a közölt összegben nem szerepel a víz- és csatornadíj, akkor az IKV emelése jogszabálysértő. Ezérf javaslom, írásban közöljék a bérbeadóval, hogy a közölt bérleti díjat túlzottnak tartják, illetve egyoldalú szerződésmódosításnak tekintik és ezért nem fogadják el. Amennyiben a bérbeadóval a bérleti díjat illetően nem tudnak közös nevezőre jutni, vitájukat végső soron a bíróság jogosult eldönteni. özv. Nagy Lajosáé mátészalkai levélírónk olyan tanácsi bérlakásban lakik, amit az egyik egyháznak kívánnak cserébe átadni, egy üres földterületért. Nagy alapterületű, de kis szpba- számú lakásban él, ami helyett egy nagyobb szobaszámú, magasabb komfortfokozatú, de kisebb alapterületű lakást ajánlottak fel neki. Mivel kisnyugdíjas, elsősorban az a gondja, hogy a felajánlott lakás használatbavételi díja magasabb, mint a jelenlegi lakásáé és emiatt ő többszörösen hátrányos helyzetbe kerül. Azt kérdi, köteles-e elfogadni a részére felajánlott másik lakást, illetve miért kell neki azért fizetni, hogy zsúfoltabb körülmények közé költözik? Állami lakást nem lakás céljára igénybe venni csak olyan közérdekű célra van lehetőség, amikor a nem állami lakás esetében kisajátításnak van helye. Igénybevételkor a jogszerű használó az általa használt lakásnak megfelelő másik lakásra tarthat igényt. Amennyiben nincs ilyen lakás, úgy neki egy másik, nagyobb használati értékű, magasabb komfortfokozatú lakás is biztosítható. De ebben az esetben csak akkor kötelezhető a használatbavételi díj különbözeténelc megfizetésére, ha a magasabb komfortfokozatú lakás biztosítását a bérlő kérte. Amennyiben a bérlő nem kér magasabb komfortfokozatú lakást. és számára a hatóság nem tud az igénybe vett lakáshoz hasonló komfortfokozatú ás alapterületű lakást biztosítani» akkor a használatbavételi díj különbözetének megfizettetésétől el kell tekinteni, illetve azt a lakás más célra történő fel- használását kezdeményezőnek kell viselnie. Dr. Kovács Mihály w Járhatatlan az Er utca
