Kelet-Magyarország, 1990. július (50. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-05 / 156. szám

1990. július 5 Kelet-Magyarország 7 Nyíregyházi Általános Szolgáltató Ipari Szövetkezet Akció flkcióü Felhívjuk Tisztelt Ügyfeleink figyelmét, hogy 1990. július 7-én kedvezményes tűzoltó készülék és tűzvédelmi felszerelés értékesítést tartunk. Színhely: Vállalati és önkéntes Tűzoltó Egyesületek versenye Baktalórántháza Tűzoltó Gyakorlópálya (Nyírkércsi út) További igényekre megrendeléseket is felve­szünk. ELŐZETES INFORMÁCIÓ: Wermeser Károly részlegvezető Telefon': 42 14-811 A Kisvárdai Szeszipari Vállalat FELVÉTELRE KERES PIACKUTATÓ munkakörbe két fő férfi munkatársat. A JELENTKEZÉS FELTÉTELE: — kereskedelmi jártasság, — legalább középiskolai végzettség, — erkölcsi bizonyítvány, — 45 év alatti életkor, — saját gépkocsi és jogosítvány. Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezni lehet személyesen a vállalat személyzeti osztályvezetőjénél. Szovjetunióba, tengizi munkahelyre keresünk tartós külföldi kiküldetésre havi 30 000,— Ft körüli nettó kereseti lehetőséggel, nagy gyakorlattal rendelkező szakácsokat, automata gáz- és olajégő szerelő műszerészt. Feltétel: egészségügyi alkalmasság, korhatár 24—49 év között, és szakvizsga. Jelentkezés személyesen önéletrajzzal és bizonyítvánnyal a Bükkvidéki Vendéglátó Rt személyzeti osztályán (Miskolc, Zsolcai kapu 1. sz., Telefon: 46/88-885. (2187) A „NYÍRSÉG” Konzervipari VáUalat ______ kóstolóval egybekötött GYÜMÖLCSFAGYLALT IIE) ® J SZÖRP BEMUTATÓT V J TART N. 1990. július 9-én, 14 órakor. a nyíregyházi gyár technológiai és gyártmányfejlesztési osztály nagytermében. A rendezvény ideje alatt, és után munkanapokon, vásárlási lehetőséget biztosítunk tranzitraktárunkban. Minden fagylaltkészítőt szívesen várunk. „NYÍRSÉG” KONZERVIPARI VÁLLALAT A főszerkesztő postájából • A főszerkesztő postáidból Tanácsi bérlakások sorsa Több vélemény, állásfoglalás hangzott már el Illetékesek ré­széről sajtón és rádión keresz­tül a tanácsi bérlakások eladá- sával kapcsolatosan. Az ügynek reális megítélése céljából el­maradhatatlan a témával kap­csolatosan néhány olyan tényt megemlíteni, melyekről az ed­digiekben nem esett szó. Vegyük ezeket sorra: 1. A lakások eladását kor- mányhatározat alapján a tanács kezdeményezte abból az el­gondolásból. hogy a lakóépüle- tek állagmegóvása — ami nép- gazdasági érdek — olyan anya­gi terhet jelent. amit az or­szág jelenlegi gazdasági helyze­tében költségvetésből finan­szírozni csaknem lehetetlen. 2. A lakóépületek magántu­lajdonban is nemzeti vagyont képeznek, melynek állagmeg­óvása minden-- állampolgárnak- kötelessége. 3! Köztudott, de tényként, megszemlélés útján bármikor megállapítható. hogy az épüle­tek kezelésével, felelősséggel megbízott ingatlankezelő vál­lalatok a lakóépületek állagmeg­óvását a lakbérekből befolyt és költségvetési támogatás cí­mén kapott Jelentős összeg elköltése ellenére, minimális szinten látta el, minek követ­keztében a lakóépületek nagyon tönkrementek, felújításuk a mai viszonyok között milliókba kerül. A mondottak szemléltetésére^ említem a Vasgyár utcai 7/b. szám alatti tizenkét lakásos lakóépületet, melynek egyik bérlője vagyok. Az épület te- főzetét egy-két éven belül fel kell újítani, az épületgépésze­ti, folyosóajtók, nyílászárók cseréjét, az udvari járda épí­tését el kell végeztetni. E mun­kák költsége szakmai becslés szerint kb. hatmillió forint. Az egy lakásra eső költség 500 ezer forint. Az ingatlankezelő vállalat ál­tal felajánlott vételár 540 ezer forint, ennek 35 évi kamata 100—120 ezer forint. Vagyis egy 41 éves, 48 négyzetméter alap­területű lakás vételára 1 mil­lió 160 ezer forint volna, ami több mint 24 ezer forint négy­zetméterenként. Ez az összeg új lakás esetében is a magas vételárak közé tartozik. Szükségtelen hangsúlyozni, hogy az említett lakásnál ez •egy teljesen irreális ár, különö­sen, ha figyelembe vesszük, hogy a lakás megépítésének bekerülési árát 40 év alatt lak­bér címén megfizettem. A felsorolt összes körülmény figyelembevételével a szóban- lévő lakás reális eladási, illet­ve vételárát az ingatlankezelő vállalat által megjelölt »10 ezer forint forgalmiérték 30 száza­lékában tartom célszerűnek megállapítani, ahhoz, hogy a lakóépület állaga hosszabb tá­von biztosítva legyen és az ag­gasztó lakáskérdés ne váljon még aggasztóbbá. Miután új lakások építésére az országnak anyagi lehetősége nincsen, úgy vélem, hogy a meglévők megmentésére minden lehetőséget meg kell ragadni. D. M. Név és cím a »zerkesztőségben Ne épüljön garázs! Tisztelt Szerkesztőség! Kérjük, hogy a mellékelt tilta­kozó levelet közöljék le. _ Erre azért lenne szükség, hogy ügyünk az önök segítségével eredményt érjen el, valamint azért, hogy ha a nyilvánosság elé kerül tiltakozásunk. akkor tilta- kozó levelünk nem kerül a Kis­várdai Városi Tanács Műszaki Osztályán az alsó fiókba. A tilta­kozó levélhez 126-an adták alá­írásukat. Kérjük ügyünk szives támo­gatását és megértését. Tisztelet­tel a lakóközösség nevében: Eszenyiné Simon Ilona Kisvárda, Tompos u. 31. ,,A Kisvárda. Petőfi kertváros (Felszabadulás lakótelep) 10. szám alatti nyolcvannégy laká­sos lakóközösség tiltakozik az ellen, hogy a Tompos utca mel­lett, a 10. sz. alatti nagy ház ke- Teti végében gépkocsiparkoló létesüljön. A lakók szemszö Megdöbbenéssel olvastuk a vá­rosi tanács határozatát a taná­csi lakások értékesítéséről. Fel­háborító a tanácstagok érdekte- lensége, akik az újság szerint nem jelentek meg az ülésen kel­ló számbán! (Ez az oka talán, hogy az érintettek érdekeit erő- sen sértő döntés született?!) A Kelet-Magyarország cikke sze­rint a korábban szóban forgó értékbecslési szempontokat elve­tették, vagyis azt, hogy a taná­csi lakások korát, műszaki álla­gát is figyelembe vegyék a for­galmi érték megállapításakor. A cikk szerint a tanácsi laká­sokat mindössze (egységesen) 10 százalékkal tudja olcsóbban ad­ni a tanács. Ez nem egészen vi­lágos, hogy mihez képest! 1989 őszén egészen más tájé­koztatást adott közre a sajtó, ott az egyébkénti lakásforgalmi ér­ték 60. illetve 80 százalékát je­lölték meg a tanácsi lakások összáraként attól függően, hogy kiemelt, vagy nem kiemelt öve­zetben vannak azok. Az így meg­állapított forgalmi érték 10 szá­zalékát kellett volna belépőként befizetni a tanácsi lakást meg­vásárolni szándékozóknak. Erre a Kun Béla utcai tanácsi laká­sokban lakókat többször is beje­lentkeztették, nyilatkoztatták. Azóta többen előnyös lakáscse­rét mulasztottak el a tanácsi la­kás megvásárlásának kilátásba helyezett lehetősége miatt. S még mindig sehol semmi! Illetve, van, a fenti! Ezeket a lakásokat húsz éven át nem tataroztatta az IKSZV, csak beszedte az egyre emelkedő lakbért! Jogo­san vetődik fel a kérdés a la­kókban: Hova tette, mire fordí­totta az IKV a lakbérből befolyt hatalmas összegeket?! Ami már a csúcsot jelenti: Ez év februárjától pedig „Kivonult” az épületek legszükségesebb ja­víttatás! eljárásából is. kívül- belül mindent a lakóknak kell javíttatniuk! Ezzel szemben emelte a lakbért! Emelkedő fi­zetség, lecsökkentett, megszünte­tett szolgáltatás! — Jó lenne, ha végre tiszta vizet öntene már a tanács és az IKV a pohárba: Ila végül is megvehetők lesznek ezek a kiszuperált tanácsi laká­sok, milyen anyagi feltételek mellett fog ez történni? A la­kóknak nem közömbös, jogunk van megtudni, mi vár ránk! Tavaly nyár óta vajúdik már a kérdés: eladók lesznek-e, vagy sem ezek a tanácsi lakások. Többször is írásba nyilatkoztat­ták a lakókat erre vonatkozóan, s a döntés mindig várat magá­ra. Ügy látszik azonban most is vannak kedvező helyzetben lé­vők, az északiban például 1989 őszén megvásárolhatták a taná­csi lakásokat kedvező feltételek­kel. Hogy .lehetséges ez, azonos témában különböző eljárási in­tézkedés. Most megint megvár­ják a nagy áremelést, meg a helyhatósági választást, akkor aztán senki sem fo«ia tudni Vélemények a szakszervezetről Együttműködési fórum A Magyar Szakszervezetek Or­szágos Szövetségével kapcsolat­ban nem lévő, a költségvetési szakmáknak mondott ágazati, közép- és alapszervezetek nem­rég létrehozták a Szakszerveze­tek Együttműködési Fórumát. A Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége gesztorságában párt­semleges és független szakszer­vezet nyitott, s ennek következ­tében részt vehet munkájában mindenki, aki alapelveivel egyet­ért és csatlakozását aláírásával megerősíti. Az apparátus és költség nélküli új szervezet je­lentős célkitűzése egy új érdek­egyeztető mechanizmus kialakí­tása. Válságban? Válságban a szakszerveze­tek? — kérdezem a Kelet-Ma­gyarország június 7-én megje­lent hasonló című cikke alpján. Azon a bizonyos gyűlésen, amely dr. Szegő Andrea, az MSZOSZ alelnökének nyíregy­házi látogatásával kapcsolato­san szerveződött, magam is ott voltam, bár nem vagyok szakszervezeti tisztségviselő. A gyűlés két és fél órás időtar­tamán elhangzottak nem azt bizonyították, hogy a szakszer­vezetek válságban lennének, mégkevésbé a passzivitást és érdektelenséget. Aíem a szakszervezetek van­nak válságban, hanem az or­szág gazdasági élete. Itt arról folyt a véleménycsere, hogy a gazdasági válság kezelésé­ben milyen legyen a szakszer­vezeti magatartás. A szakszer­vezeti munka gyakorlásának korábbi módszerében szokás volt, hogy' a kormány orszá­gos kérdésekben tárgyalt a szakszervezetekkel. Ez meg­szűnni látszik. Ezért olyan tör­vényre volna szükség, amely a szakszervezet jogait is rögzíti. Mert jelenleg a szakszervezetek érdekervenyésitésében két le­Létrejötte napján megtárgyal­ta az önkormányzati törvényter­vezetet és konstruktív javaslato­kat küldött a Belügyminisztéri­um jogalkotóinak. A fórum el­ső nyilvános és egységes fellé­pése a három szakszervezettel kapcsolatos parlamenti előterjesz­tés ellen született, mely sérti a szervezetek önállóságát és teljesen nyilvánvalóvá teszi az indítvá­nyozók ebbeni ismereteinek hi­ányát, a szakszervezetek szétve­résére irányuló szándékát — de nélkülözi a munkavállalók meg­bízatását is, s így mindez túllép az említett párt keretein. Timkó József hetőség van: az utcai de­monstráció és a sztrájk. Egyi­ket sem alkalmazza szívesen, de ha muszáj, úgy kényte­len lesz a biztosított lehetősé­geivel élni. Az eladósodás és a korrupció között összefüggést lehet fel­fedezni. Bár a korrupció elleni harc nem szakszervezeti feladat, a szakszervezetnek ma­ga eszközeivel elő kell segí­teni, hogy a bűncselekmények­kel okozott kár (lásd. Kül. Kér. botrány) körülményeit ne a dolgozók viseljék. Az egyik képviselő magánin­dítványt terjesztett a parlament elé a tagdíjbefizetések rend­szerének, illetve rendszerével kapcsolatban. Az a mai mód­szer, hogy a tagdíjakat köz­vetlen a munkabérből vonják le, kizárólag a személyi jöve­delemadóval kapcsolatos szá­mítási módszer terméke. Ezért volt számomra igen meglepő az indítvány és indoklása, amely 4 millió választópolgárt feleslegesen zaklatni akar a nyilatkozati kötelezettség elfo­gadtatásával. A gyűlésen megfogalmazódtak még olyan igények a szakszer­vezettel szemben, amelyben a parlamenti pártok az illetéke­sek. Gál János Oros, Friss út 6. géből megvenni ezeket a lakásokat! Szeretnénk az újságban vá­laszt kapni: Mikor és mennyiért lesznek megvásárolhatók ezek a tanácsi lakások (Kun Béla utca). Elég volt már a felelőtlen ígér- getésekből, a helyi tévé Fórum műsorában is nyilatkoztak a vá­rosi tanácsi vezetők, legalább annyit tisztázni kellene, egyál­talán megvehetők lesznek, vagy nem a lakások. Sokan a lakók közül csere és más lehetőségtől esnek el a bizonytalanságban töltött várakozás ideje alatt. A legutolsó sajtóhírben az állt, hogy a tanácsi lakásokat 10 szá­zalékkal tudják olcsóbban adni. Mihez képest? A négyzetméte­renkénti árat kellene megjelölni amihez képest olcsóbb lenne 10 százalékkal, mert ez így tág fo­galom! Húszéves, műszakilag teljes felújításra szoruló laká­sokról van szó! Mit mernek ezekért kérni? Az lenne az igaz­ságos. ha az eddig fizetett lak- bért beszámítanák a belépési összegbe! Mivel semmit nem for­dítottak a lakbérből befolyt ösz- szegből a lakásokra! Tisztelettel: A Kun Béla utcai tanácsi lakások lakói _A rendkívül szennyezett leve­gőjű Kisvárda gyermekeinek többsége koncentráltan itt élnek, játszanak, levegőznek ebben a térségben. A gépkocsik öntik a gázt. növelik a légszennyeződést. Kisvárda nagy költséggel tele­pített és folyamatosan telepít fá­kat, éppen a levegő megszűrése érdekében. Ebben a lakótelepi parkrészben már tiltakozásunk ellenére a 8„ 9. és 5-ös házak körzetében két garázst építettek. Ezek is. a most kifejlesztendő parkolóhelyek is nemcsak a le­vegőt veszélyeztetik, de a játszó gyermekek életét, biztonságát is. A parkvárosból maholnap összparkoló ás garázs lesz. A tu­lajdonosok beülnek a kocsiba és elhajtanak, mi, akik nem élvez­tük az ország anyagi javait és előnyeit, egészségügyileg másod- és harmadrendű pusztulásra ítélt polgárok legyünk? Aki gépko- csit vesz eleve gondoskodjék an­nak elhelyezéséről, és ne a köz­pontból a tanács építsen neki helyet. Ugyanakkor mellette az a kis átjáró, melyen mindenki a piacra, iskolákba, vasúthoz jár, az elhanyagolt, nem jut arra pénz egy pici utcarészre. De ott van a zajártalom kérdé­se is. Ott melegítik be — és bő- getik — a kocsikat, majd a te­hergépkocsikat is. Tiltakozunk a közegészségügy abszolút mellőzé­se miatt. Ültesse be a tanács fák­kal. bokrokkal, cserjékkel ezt a területet. helyezzen el lócákat, hasznosítsa a lakosság érdeké­ben a népegészségünk javára. Kérjük az építés haladéktalan leállítását." „Nyilvánvaló, hogy körkörös védelemre van szükség" — nyi­latkozta a hadtudós, katona­politikus, tanácsadó: Ugyanezt tette a miniszter is: „katonai doktrínánk kizárólag védelmi jellegű lehet, senkit sem telein- tünk ellenségünknek. A hadse­reg átszervezése során körkö­rös védelemre kell berendez­kednünk”. örülhetnék annak, hogy a miniszter gyorsan halad a ka­tonai szakkifejezések elsajátí­tásában. Méginkább annak, hogy a doktrínánk védelmi jel­legű. Mégsem vagyok felhőtle­nül boldog. Valahogy zavar en­gem ez a „körkörös”. Laikus vagyok magam is, javíthatat­lan civil. Ezért igyekszem el­fojtani magamban a szaksze­rűtlen kérdéseket, amelyek a „körkörös” katonai lehetősé­geire vonatkoznának. Ezek vé­gül is kevésbé fontosak, mint azok, amelyeket a doktrína politikai alapeszméjével össze­függésbe lehet felvetni. A körkörös védelem, mint a doktrína kiinduló elve, egy fel- tételezésre épül: körös-körül ellenség s az ellenséges gyű­rűben „egyedül vagyunk”. Ez­zel szemben igen gyenge elhi­tető erejű, mondhatni hiába való a bizonykodás: „senkit sem tekintünk ellenségünk­nek”. A „körkörös” minden égtáj felől lehetséges támadó­kat sejtet — valószínűsít. Ez ä feltételezés egy doktrinális ki­fejezésben, úgy érzem, minket kerít körül. Rosszhiszeműség nélkül is könnyen mondhat­ják rólunk: saját szándékain­kat vetítjük gyanakvóan a szomszédainkra. Értem én per­sze, hogy egy katonai doktrí­na szükségképpen tartalmaz valószínűtlen előfeltevéseket is. Érteni vélem továbbá, hogy ezúttal a kelet-nyugati szem­ben állás katonapolitikai kiin­duló elvének felváltásáról van szó, a sok éven át táplált el­lenségkép megszüntetéséről. Nyugatról sem fenyeget táma­dás: — ez a felismerés lénye­ge. Szinte hallani vélem az el­lenvetéseket, a célzatos beállí­tásról. Ráadásul annyit hallok újabban minden volt állampár­ti hátsó szándékairól, a törté­nelem kerekeinek visszafordí­tására tett gonosz kísérleteiről, az anarchiával fenyegető nép- szavazási manőverről, a dikta­túra ismét felsejlő réméről, (amely miniszterelnökünket Batthyány Lajos sorsára jut­tathatja?!), hogy már-már ma­gam is kételkedni kezdenék magamban. Megóv azonban ettől az ál­lamtitkár úr. A honvédelmi miniszter államtitkára. Ugyan­csak katonapolitikai nyilat­kozatával : „A Kárpátmeden­cében élő magyarságnak meg­vannak a saját nemzeti érdekei. Külpolitikánknak ezeket az ér­dekeket kell képviselnie, a honvédségnek pedig ökölként, kézzel fogható erőként kell alátámasztani külpolitikai tö­rekvéseinket.” . .. Amenyire megnyugtat az államtitkár ma- gam felől, annyira nyugtalanít, amit fehéren-feketén leírva lá­tok. „Munkás ököl” helyett magyar ököl? Ez lenne a nem­zethez kötődésnek a miniszter által célul kitűzött új szelle­misége a hadseregben? Az ál­lamtitkár úr további érvelése csak fokozza nyugtalanságomat: „Ez . . . nem militarizmus, ha­nem nemzeti érdekeinknek olyan érvényesítése, amely nem sérti különösebben a környező országok érzékenységét.” „Kü­lönösebben” ... — így az ál­lamtitkár: . . . „A diktátorokat, a magyarságra acsarkodókat, ha úgy tetszik, el kell retten­teni!” Apropos — elrettentés, „Lehet-e erőszakmentes a dik­tatúrából a demokráciába való átmenet?” — meditál Csurka István pártpolitikus. „Besároz- za-e az alakuló demokráciát, ha keményebb mozdulatokkal, ne­tán tettlegességgel csinál helyet magának? Pusztán jogalkotás­sal, parlamenti döntésekkel, bizottsági vizsgálódásáokkal, kí­nosan betartott parlamenti arit­metikával, demokratikus fair play-vel meg lehet-e teremte­ni a feltételeit, amire száz és százezer ember a szavazatát adta?” Nem lehet kétséges, hogy a költői kérdésre — a felvezetés logikájából adódóan — csakis nemleges válasz adható. Mél­tányolni tudom, hogy a pártpo­litikus — önmagához némi- kép következetlenül eluta­sítja a téttlegességet: „Erőszak tehát? Nem!” Így áll össze az emberben, hogy mit is jelent a „körkö­rös”? Kívül-belül, ökölként és elrettentve. Korona és botok. Ezért történt volna minden? Rendszerváltás ég hatalomvál­tás? Gondoljuk meg, emberek! Kiss Gábor Nyíregyháza — i I L L 1 I I I I 1,1,1 Burkolólap 1 Vásár! i 5 30 °/0 engedménnyel — Minden termékünket Romhányban 1 _ MINTABOLTUNK: C Romhány, Kossuth u. 73. sz. Tel.: (27) 11-345, I (27) 12-134, •*—-I (27) 12-268 i ’ .... ------­-------------------------- 121251 J-, i i i i i i i i i i . » .rj

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents