Kelet-Magyarország, 1990. július (50. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-05 / 156. szám

1990. július 5. Kelet-Ma gyarország 3 Közbelépett a cégbíróság Meghiúsult hatalomátmentés A HAFE KONVEJOR- ÉS FESTŐBERENDEZÉS LEANYVALLALATA folyamatosul szállítja berendezéseit a zwickaui autógyár részére. Képünkön a szórófülke légtechni­kai csővezetékét ellenőrzik. (B. A.) Egy fél esztendő valamikor nem számított nagy időnek. Nem így van ez manapság, amikor szinte naponta válto­zik valami a politikában és a gazdaságban egyaránt. Tud­nának erről mesélni a megye egyik legnagyobb gyárában, a „Nyírség” Konzervipari Vállalatnál, ahol egyebet sem csináltak az év első hat hónapjában, mint alkalmazkod­tak a nem várt körülményekhez. Ügy tűnik sikerrel. Üjsághír 1990 március 7.: Üjabb öt évig a régi elnök. Hétfőn elnöválasztást tar­tottak az Üjfchértó és Vi­déke ÁFÉSZ-nél. Kettős je­lölés után a tagság 77 sza­vazattal a korábbi elnököt Kemecseiné Póka Juliannát választotta újabb öt évre elnöknek. A MÉSZÖV kép­viselőjétől megtudtuk: a 9 fős jelölőbizottság csak egy jelöltet, a korábbi elnö­köt terjesztette újraválasz­tásra a közgyűlés elé. Ugyanezen a napon közér­dekű bejelentés érkezett a megyei főügyészségre az új­fehértói Áfész tagságától. Azt sérelmezték, hogy márci­us 5-én a küldöttgyűlés a je­lölőbizottság elnökének indít­ványa alapján újjáválasztot­ta a vezetőséget, holott vala­mennyi tisztségviselő mandá­tuma csak év vége előtt te­lik le. Sérelmezték még, hogy a jelölőbizottság nem élt a többes jelöléssel sem az el­nök, sem más tisztségviselő esetében, s arról is szólt a bejelentés, hogy lett volna pályázó az elnöki posztra, de megakadályozták jelölését. Volt, aki félt A küldöttközgyűlésen egyébként az történt, hogy javasolták a jelölőlistára a szövetkezet egyik középveze­tőjét. A levezető elnök erre azt mondta: írja fel a nevét a jelölőlistára, aki őt kíván­ja elnöknek. Ehhez azonban be kellett menni a szavazó­helyiségbe. A dolgozók egy­ből megértették, hogy aki ide bemegy, arról tudni fog­ják, hogy ő mást akar. Fél­tek, így csak huszonketten mentek be, s ez kevés volt a jelenlegi elnök Kemecseiné Póka Julianna leváltásához. Ilyen bejelentés után ment ki a főügyészség Üjfehértóra. Beszélgettek több szövetke­zeti taggal, szót váltottak a tanácselnökkel és a vb-tit- kárral — akik a küldöttköz­gyűlésen ott voltak — meg­hallgatták a bejelentőt, majd az elnökasszonnyal is be­szélgettek. Miután a küldött- gyűléssel kapcsolatos vala­mennyi iratot is áttanulmá­nyozták, így jutottak olyan következtetésre, hogy a szö­vetkezetnél még saját szerve­zeti működési szabályzatuk előírásaihoz sem tartották magukat. Ebben ugyanis egy­értelműen benne foglaltatik, hogy többes jelöléssel kell választani a tisztségviselőket, az elnöki poszt betöltésére pedig pályázatot kell kiírni, s ennek alapján kell eldön­teni, ki a legalkalmasabb. A vizsgálat megállapította: indokolatlan volt, hogy a szövetkezet tisztségviselőit mandátumuk letelte — 1990. november 25-e előtt újravá­lasszák, mert semmilyen kö­rülmény nem indokolta a vá­lasztás időpontjának előreho­zását. A tisztségviselőkkel szemben nem indult fegyel­mi eljárás és más kifogás sem érkezett sem szóban, sem írásban. Megsértett demokrácia Az Afész igazgatóságának magatartása is etikátlan volt: megsértették a szövetkezeti demokrácia követelményeit, és különböző módszerekkel próbálták befolyásolni a je­lölőbizottság munkáját. A jelölőbizottság a tagság vé­leményét ki sem kérte, sem a munkahelyi tanácskozáso­kon, sem a részközgyűlése­ken nem tárgyalták meg a tagsággal a küldöttgyűlés na­pirendi pontjait, az önkor­mányzati szabályzattól elté­rően akadályozták a többes jelölést, az elnöki funkciónál pedig a pályázati rendszer meghirdetését. Már szinte ráadásnak tű­nik, hogy nem a küldöttgyű­lés határozott a jelölőbizott­ság tagjainak elfogadásáról, hanem az Áfész igazgatósága. Még az 1989. december 19-én tartott igazgatósági ülésen bízták meg a jelölőbizottság elnökét és tagjait, s ezt az 1989. március 5-én ülésező küldöttközgyűléssel utólag fogadtatták el. És nem volt egyetértés a tisztségviselők személyét illetően sem. A je­lölőbizottság elnöke, Antal Jánosné a saját — és főnökei — akaratát tükröző szemé­lyek névsorát terjesztette a küldöttgyűlés elé, természe­tesen mint a bizottság javas­latát. És nehogy ettől eltérő eredmény szülessen, a jelölő- bizottság saját tagjai közül választotta meg a szavazat­szedő bizottságot, amelynek elnöke szintén Antal János­né lett. Az ügyészség álláspontja természetesen az volt, hogy a két bizottságot külön kel­lett volna megválasztani, mert eltérő feladataik miatt nincs lehetőség arra, hogy ugyanazok az emberek mind­két bizottság munkáját elvé­gezzék, s egyébként is össze­férhetetlen a két funkció el­látása. Kiderült, hogy a jelölőbi­zottság tagjainak nagy része a szövetkezet vezetőségénél valamilyen formában függő­ségi viszonyban volt, így ők befolyásmentes, önálló véle­ményalkotásra aligha voltak képesek. Csak példának em­lítjük, hogy Antal Jánosné az igazgatóság tagja volt, Balogh Miklósné a szövetke­zet könyvelési csoportvezető­je, Páll Antal a felügyelő bi­zottság tagja, dr. Szabó Ti­bor fia a szövetkezet felvá­sárlási dolgozója. Hamvasi Józsefné fia a szövetkezet ipari tanulója, Háda László- né férje a felügyelő bizottság tagja, Forró Józsefné testvé­re a szövetkezet könyvelője. A küldöttgyűlés levezető elnökét. Nagy Józsefet a jelö­lőbizottság javaslatára tiszt­ségviselőnek, a szövetkezet felügyelő bizottsága elnöké­nek választották. Talán ezt' segítette az is, hogy a tiszt­ségviselők személyére vonat­kozó javaslatok kialakítása­kor a jelölőbizottság négy ülésén Kemecseiné Póka Ju­lianna elnök, egy esetben pedig Nagy József is végig jelen volt. Megsemmisített határozat A sürgős tisztújítás azért is fölöttébb furcsa volt. mert az igazgatóság a március 5-i közgyűlést megelőző, febru­árban összehívott részköz­gyűléseken nem tűzte napi­rendre a tisztújítás szüksé­gességét. Végezetül akkor is félreve­zették a tagságot, amikor a levezető elnök bejelentette, hogy a tisztségviselők man­dátuma lejárt, ezért van szükség újraválasztásukra. Ügy kellett volna tájékoztat­ni^ a tagságot, hogy a tiszt­ségviselők megbízatása csak november 25-én jár le, az előrehozott választás indoka pedig alighanem- a hatalom­átmentés volt. A cégbíróság két alkalom­mal tárgyalta az Űjfehértón történt esetet, s helyt adott az ügyészség javaslatainak. Eszerint a küldöttgyűlés ha­tározatát megsemmisítette, és felszólította az igazgató­ságot a törvényes működés helyreállítására. Fellebbezés­nek helye van. A választás pedig — ha csak közbe nem jön valami — november 25-e táján vár­ható. Balogh József — Az ellenségemnek sem kívánom azt a három-négy hónapot, amit az év elején éltünk át. A rubel elszámo­lású exort leállítása, a kor­mányzat pénzügyi politikája, az állandósuló hitelhiány következtében április hónap­ban már a munkabérek kifi­zetése is veszélybe került — szól a szerencsére már ke­vésbé élesen jelentkező gon­dokról Buglyó Tibor, a vál­lalat decemberben megvá­lasztott vezérigazgatója. — Májustól kezdődően azonban ismét szállítani kezdtünk a szovjet piacra, ahová a termékeink szerke­zetében sikerült a számunkra kedvező változást elérnünk. A nagyobb nyereséget bizto­sító termékféleségeket, mint a bébipürét, nagyobb arány­ban szállíthattuk. Ennek a hatalmas piacnak a megdol­gozására nagy energiákat for­dítottunk, most is kint tar­tózkodik néhány munkatár­sam, és ennek is köszönhető­en sikerült az első fél évben az időarányos ötven százalé­kos exportteljesítést elér­nünk. Talpra állni Amint a beszélgetés során kiderült, a belföldi megren­delések is magasabb szinten- alakultak az előző évinél. Itt jó lehetőségek mutatkoznak savanyúságok és főzelékek elhelyezésére. Ugyancsak kedvezőnek mondható a tő­kés export, az össztermelé­sen belül ötven százalékos az arány. Jelentős szerződések vannak az előkészítés utolsó fázisában paradicsom, prita- min paprika és almasűrít­mény termékek gyártására, illetve exportjára, de szállí­tanak nyugati piacra sava­nyúságot, dzsemeket, alma- koncentrátumot, meggybe­főttet, gyökérzöldség-konzer- veket és idén már csemege- kukoricát is. — Az idei szezonunk az egressel indult, folytatódott a szamócával majd a málnával, amiből egy új terméket dob­tunk piacra, a málnabefőttel — tekinti át a közelmúlt ter­melését a vezérigazgató, majd a mára tért át. — Jelenleg a meggyszezon derekán járunk, alapanyag-szükségletünknek a felét vásároltuk fel, de már alig van áru. Versenyben az árakkal A nyers meggy exportban mutatkozó konjunktúrával nem lehetett versenyeznünk, mivel mi 25 forintos felvá­sárlási árral kalkuláltuk az árainkat, amelyet már szer­ződésekben rögzítettünk. A 34 forintos meggyel már csak veszteséges lehet a befőttünk. Ugyanakkor a másik oldalról pedig a vevő nem fogadja el az áruhiányra hivatkozásun­kat, mivel tudja, hogy meg­volt az árualap, csak kivitték nyersen. A napokban álla­podtunk meg néhány hűséges termelőnkkel, hogy a türel­mükért, miután a náluk fán lévő meggyet csak most fog­ják majd leszedni, idény vé­gi felárat fizetünk, arra a ki­lónkénti 30—32 forintra, amit végül is kénytelenek voltunk megadni az alapanyagért mindenkinek. Nincs uborka A meggy tehát felemásan jött be a konzervgyár szá­mára, de még mindig sokkal jobban, mint a zöldborsó, amelyből az ideihez hasonló, katasztrofálisan alacsony termés talán 25 éve sem for­dult elő, köszönhetően az aszályos időjárásnak és a hatalmas jégveréseknek. — Az uborka, már-már tragikus helyzetét a napok­ban lehullott csapadék ked­vezően alakította, így remél­jük, hogy az első szedések­kel már rövid időn belül je­lentkezni fognak a termelők a felvásárlóhelyeinken. — vált át a közeljövő újabb kampányára beszélgetőpart­nerem. — Az univerzális fel­dolgozó vonal számára, mely minden méretű uborkából képes terméket készíteni, öt­ven napos szezont szeretnénk biztosítani, ezért most adtunk vetőmagvakat az áfészeknek, a téeszeknek másodvetésű uborkatermésztés céljából. Reméljük lesz eredménye. Ualambos Béla Több mint ötven or­szágból érkezett az a kö­zel 9 millió állampolgár, akik átlépték a Csenger- sima—Petra határátkelő- helyet az elmúlt tíz év­ben. Egyebek közt ez is elhangzott azon az ünnep­ségen, amelyet a határát­kelőhely megnyitásának 10. évfordulója alkalmából rendeztek a magyar és a román vámosok és határ­őrök július 2-án. Mint arra Seres József alezredes, a nyírbátori ha­tárőrkerület parancsnoka utalt: a két nép közötti jó­szomszédi viszony alakítá­sában úttörő szerepet vál­lalt a csengersimái forga­lomellenőrző pont. Hogy mennyire igényelték a tu­risták az újabb átkelőt, bi­zonyítják az adatok : még a megnyitás évében 140 ezer utast és 30 ezer jármüvet léptettek át. Igaz, az utasok zöme akkor még határátlé­pési engedéllyel utazott. Gyógytészta Nyírbátorból Gyógytészta. azaz az em­beri szervezet számára nél­külözhetetlen anyagokkal, el­sősorban fémionokkal dúsí­tott száraztészta-féleség gyár­tását kezdi meg a Tészta­ipari Kft. Nyírbátorban. A hagyományos tésztafé­léknél jóval magasabb táp­értékét képviselő új termék ötlete, mint minden zseniális újdonságé, egy pillanat alatt született meg. egy már sza­badalmaztatott ú j anyag meg­ismerése kapcsán. A Magyar Tudományos Akadémián kifejlesztett, az élelmiszerek használati érté­két jelentősen növelő anyag ásványi sókat, a vitaminok­nak az emberi szervezetben való megkötődését segítő anyagokat tartalmaz. Ezáltal már igen kis mennyiségben ■is a tésztához keverve, ked­vező hatású a terhes asszo­nyok, csecsemők, sportolók és az idős korúak számára. A száraztészta árát csak minimális mértékben drágí­tó gyógyadalék klinikai vizs­gálata már megtörtént, és a Nyírbátorban elkészített pró­batermékek jelenleg már úton vannak a tengerentúli bemutatkozásra. A hazai kö­zönség előtt augusztus végén az OMÉK-on jelennek meg a nyírbátoriak. MINDEN SZÍNBEN ANGOL MÓDRA. A Nyíregyházi V»- gép Gépkocsijavitó Leányvál­lalata júliustól lízlngszerűen üzemelteti egy angol eét? fes­tőberendezését. Az ICI Autó­ról« r az angol cég Által ■*2Ál­lított kitűnő festékekkel va­lamennyi keleti és nyugati gépkocsihoz használható. Ilyen berendezést. Illetve fes­tési technológiát alig alkal­maznak még hazánkban. (H. P. felv.) Ám elterjedt a hír, hogy új, éjjel-nappal nyitva tar­tó átkelőhely nyüt, és már az első napokban érkeztek NDK-beli utasok. De az utasforgalom 90 szá­zalékát mégis a megyénk­ben és a Hajdúból érkező látogatók adták kilenc éven át. Tavaly fordulat tör­tént, amely után ugyancsak 90 százalékban, de már román állampolgárok lépték át a határt, főként Szatmár­németiből, Nagybányáról, Máramarosszigetről és Szi­lágy megyéből. A határforgalom ellenőr­zése során szorosan együtt­működtek a határőrök a vám- és pénzügyőrökkel, valamint a román kolle­gákkal. Az utóbbi hóna­pokban bekövetkezett vál­tozások indokolttá és szük­ségessé teszik az együttmű­ködést, a feladatokat és módszereket újra kell gon­dolni és a kor követelmé­nyeihez igazítani. Locsolókanna Evek óta keresek egy jó kis locsolókannát, amivel a szobanövényeimet öntözhetném. Hiába jártam már le többször is a lábam, az egyik túl kicsi, a másik végén hatalmas műanyag virág, a harmadiknak pedig olyan vastag a „csőre”, hogy egyszerre zúdult ki az egész víz egy cserép virágra. De tegnap megpillantottam az óra-ékszer kirakatá­ban álmaim locsolókannáját. Formája kecses, oldalt kissé lapított, finoman ívelt a csőre, és nem zúdulós. Úgy mosolygott rám, mint a nap. Mert sárga volt. Sárgaréz! Néztem elbűvölten, mert nekem már csak ez hiányzott. Egy szép sárgaréz locsolókanna. Az óra-ék­szertől potom 1950 forintért.. . (csk) Egy évtized — 9 millió utas Jubileum a csengersimai / A konzervgyárban nincs uborkaszezon Elment a meggy

Next

/
Thumbnails
Contents