Kelet-Magyarország, 1990. július (50. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-31 / 178. szám
1990. július 31. Kelet-Magyarország 7 A Magyar Autóklub intenzív (7 munkanap) nappali személygépkocsi-vezetői tanfolyamot indít 1990. augusztus 13-án, valamint esti tanfolyamot (egy hónap) 1990. augusztus 6-án. Jelentkezés: Nyíregyháza, Bethlen G. u. 6. 8—16 óráig, Telefon: 12-410 (2590) PRODUKTMARKT KFT. rövid határidővel vállal fóliakasérozási, csomagolástechnikai, vákuumformázási és fóliahegesztési munkákat. Telefon: 52/32-489 Cím: Debrecen, Tinódi u. 15. 4030 (2554) ÚJ! ŰJ! FÉNYES LEHETŐSÉG! A Kelet-Karát Kft. 1990. augusztus 6-án NYITJA ÚJ ÉKSZERÜZLETÉT Mátészalka, Alkotmány ut 20 szám, és Vásárosnamény Rákóczi át 1. szám, alatt Szolgáltatásaink Azonnal* aranyékszer csere Ékszerjavítás Aranyiéi vásárlás Aranyékszer értékesítés Aranytárgyak ZÁLOGHÁZI átvétele. Várjuk I. Vásárlóinkat uj üzletünkben. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola Szolnoki Tagozata (5000 Szolnok, Ady Endre út 9., Pf.: 210) INTENZÍV ELŐKÉSZÍTŐ TANFOLYAMOT indít 1990. szeptembertől 8 hónapon keresztül, havonta egyhetes elfoglaltsággal az alábbi tárgyakból, — megfelelő létszámú jelentkezés esetén: Matematika 184 óra 2. felvételi tárgy 104 óra (történelem, kereskedelmi ismeretek, vendéglátó ismeretek, idegen nyelv, politikai gazdaságtan) Számítástechnika 48 óra A tanfolyam díja 16 000,— Ft (szállással és étkezéssel együtt 27 000,— Ft). Lehet jelentkezni csak az egyik tárgyból és számítás- technikából, így a költség 12 000,— Ft (szállással és étkezéssel együtt 23 000,— Ft). A szállásigényeket a jelentkezés sorrendjében fogjuk kielégíteni. Az előkészítő elvégzése után a résztvevők „számítógépkezelői”, illetve „programozói” tanfolyam elvégzéséről igazolást kapnak. Más felsőoktatási intézetbe felvételizők esetén is elfogadunk jelentkezést. Jelentkezési határidő: 1990. augusztus 20. Jelentkezési lapot és befizetési csekket válaszboríték ellenében küldünk, vagy a főiskola portáján is kapható. A tanfolyam megkezdése után semmilyen költséget nem térítünk vissza. Akik 1991. január 1-ig 5 éves munkaviszonnyal rendelkeznek, a 25/1988. (XII. 22.) MM. rendelet alapján az intenzív előkészítőn nyújtott megfelelő teljesítmény elérése esetén felvételt nyerhetnek. A rendelet által biztosított feltételek esetén a 2. felvételi tárgyból mentesítést kaphatnak. (2543) A kiásott város Turistaséta a Vezúv lábánál fekvő városmúzeumban. Pompeji — a Nápolyiöböl és az itáliai ég kéksége között, zöld kertek koszorújában — csillogó falaival és oszlopaival derűs elragadtatást kelt a turistákban. E hallatlanul értékes tudományos és kulturális kincsnek, e gyönyörködtető és izgalmasan érdekes kiránduló- helynek létét azonban szörnyű katasztrófának „köszönhetjük”. A város lakói, akiknek emlékét annyira közvetlenül őrzik a romok, s akik közül a feliratok révén sokat név szerint is ismerünk, 79. augusztus 24-én reggel a Vezúv kitörésére ébredtek, s akik nem tudtak elmenekülni, keserves halállal pusztultak el az utcákon és a házakban. Pompeji nevét többször szárnyra kapta a világsajtó, például akkor, amikor megtaláltak 13 egykori szerencsétlen lakost: a halál pillanatában megmerevedett testeket szintes teljes valóságukban, a magukkal vitt tárgyakkal és ruhájuk nyomaival. A ma látható testek azonban nem valóságosak — csak formájuk a régi, anyaguk közönséges gipsz. Felvetődik a kérdés: hogyan lehetett az 1900 éves tetemeket így „rekonstruálni”? Az eltemetett város kiásása 1748-tól 1861-ig folyt úgy, hogy szinte több kárt okoztak, mint hasznot: teljesen szakszerűtlenül. Akkor végre megfelelő ember, Giuseppe Fiorelli vette kezébe az ásatások vezetését. Nevéhez fűződik a romváros pontos területi beosztása, feltérképezése, a munka tervszerű és rendszeres folytatása, valamint a leletek megfelelő megőrzése és feljegyzése. Fiorelli fedezte fel Pompeji elpusztult lakóinak azokat a maradványait, amelyek mindaddig teljesen elkerülték az ásatók figyelmét. Fiorelli rájött arra, hogy a vulkáni lerakódás felső rétegeiben, vagyis az iszapként megszilárdult vulkáni porrétegben üregek vannak, amelyek úgy keletkeztek, hogy a sűrű iszaptömeg körülvette a beléje került testeket, majd nemsokára cementként megszilárdult. S míg a szerves anyagú emberi testek idővel elporladtak, az üreg pontosan megőrizte formájukat. Ha mármost az ásatást végzők kellő gonddal jártak el, nem rombolták szét az üregek falát, hanem a nyíláson folyékony gipszet öntöttek bele, amely néhány nap alatt megkötve újra testet adott az elpusztult lényeknek. Ezzel a módszerrel sikerült Fiorellinek és utódainak sok pompeji lakos testét olyan alakban visszavarázsolniuk, ahogyan haláluk pillanatában megmerevedtek. Nemcsak embereket sikerült ezzel az eljárással gipszbe önteni, hanem állatokat is, amelyeknek a haláltusában görcsbe merevedett teste nem kevésbé szívszorító látvány. Ennek a finom ásatási módszernek köszönhető, hogy a feltárt pompeji házak kertjében meghatározhatták az egykori növényeket is, és így pontosan olyan növényekkel ültették be a házak környékét, mint amilyenek a Vezúv kitörésének pillanatában ott zöldelltek. A gépírónök titka n z embert sokszor elképeszti, milyen hallatlan gyorsasággal kopognak az írógépek (vagyis szinte kizárólag gépírónök) keze alatt, hogyan rögzítik a sebesen diktált szöveget. A rejtély — amelynek magyarázatára már eddig sok föltevés van —, az hogy a gépírónők olyan gyorsan fognak fel egy — a pszichológia nyelvén szólva — utasítást, vagyis egy szöveget, és olyan gyorsan alakítják át azt megfelelő cselekvéssé (az írógép billentyűinek leütésével), ami meghaladja a pszichológiai vizsgálatokból adódó lehetséges sebességet! A mérések tanúsága szerint ugyanis a szöveg ,.lappangása” (megőrződése) az agyban 250 milliszekundum, vagyis a másodperc egy negyede. Ebből következik, hogy az elérhető legnagyobb sebesség percenként 48 szó, ha egy szót átlagos öt leütésnek veszünk. Csakhogy a valóságban ennek a sebességnek gyakran a kétszeresét is elérik! Hogyan lehetséges ez? A legtöbb híve annak az elméletnek volt, hogy a gépírónő a diktált szövegből nem hangokat fog fel, hanem hangcsoportokat, egész szavakat, sőt mondatrészeket. Angol kutatók azonban megállapították, hogy az átlagos „lappangási” (megőrzési) idő 130 és 370 milliszekundum között váltakozik három- és négy- betűs szavaknál. Ennek alapján nem tartják elfogadhatónak a korábbi elméletet, és Ismertetik a sajátjukat, ami azonban még nincs bebizonyítva. Szerintük minden gépírónak van egy saját minimális reakcióideje, és ez szab határt teljesítményének. Az, hogy ezt mégis képesek túlhaladni, fontos lehet más területen elérhető teljesítmények, Illetve például balesetek utáni rehabilitáció területén. Mindezek előrebocsátása után az új föltevés lényege az. hogy a gépiró képes a szellemi folyamatok „átfedése” útján saját reakcióideje fölé növelni sebességét. Ezt bizonyítja az, hogy a leggyakoribb gépírási hiba fölösleges betűk leütése, betűelhagyás vagy -helyettesítés. A leggyorsabb gépírók csaknem egyidejűleg ütnek le két billentyűt: csak tíz milli- szecuncum van a kettő között, így történhet a betücsere. Emlékek a múltból Ajkai bányászati múzeum A feljegyzések szerint Mária Terézia 1766-ban rendeletileg 100 arany jutalmat engedélyezett annak, aki fa helyett szenet használt a vasolvasztáshoz, s ha valaki kutatás közben vagy véletlenül széntelepre lelt, 24 arany ütötte a markát. Lett is foganatja, hiszen néhány év alatt 17 bejelentést regisztráltak. Ennek ellenére majd száz év telt el a magyarországi vasútépítések kezdetéig, amíg az ipari célú széntermelés és -felhasználás erőteljesebben megindult. Innen — onnan Biotáplálék Az NSZK-ban egyre nagyobb a i kereslet az olyan mezőgazdasági } eredetű termék iránt, amely nem ) látott sem műtrágyát, sem nö- > fényvédő szert. Még 1975-ben i csupán kétszáz mezőgazdasági i ■ izem termelt 5000 hektáron „bio- tápláJékot”, ma az ilyen üzemek száma mintegy kétezer, s az általuk birtokolt terület 40 000 hek> ámyi. Ezekben i talaj termőké- •>essé.gét állati trágyával, pontosan betartott vetésforgóval, és köztesen termesztett pillangós növényekkel tartják!1 fenn. (Ez utóbbiak — köztudomásúan — olyan baktériumokkal élnek szimbiózisban, amelyek megkötik a levegő nitrogénjét.) Ezekben az üzemekben a gyomot is vegyi eljárások alkalmazása nélkül távoli tják el. E biogazdaságok területe ma még csupán fél százaléka az NSZK mezőgazdaságilag hasznosított területének, ám, a „biogazdák” száma az utóbbi időkben háromévenként megkétszereződött. Az általuk megtermelt tej, hús, zöldség stb. azonban távolról sem elégíti ki a keresletet, s ezért az ország az ilyen áruikból évi 500 millió márkás behozatalra szorul. A biotáplálék a szokásos árunál 20—40 százalékkal drágábban adható el. Mamutok tömegsírja Az Egyesült Államok Dél-Dakota államában a hőforrásairól híres Hot Springs határában egy 26 ezer éves mamuttemetőt fedeztek fel. Ebben a Mammuthus columbi negyvenhárom példányának maradványai kerültek elő, s a régészek remélik, hogy ugyanott még legalább félszáz mamutnak a csontjait sikerül kiásniuk. A mamutokat minden bizonynyal még a jégkorszak leghidegebb időszakában is feltörő hőforrások vonzották arra a helyre. Am a jó tíztonnás állatok — a környező magaslatokról a forrás gödrének aljáig lejutva — nem bírtak a meredek és csúszós hegyoldalon újra felkapaszkodni. Ezért vagy belefulladtak a foi- rás vízébe, vagy éhen pusztultak, s végül beletemetődtek az üledékbe. Az ott elpusztult mamutok főképp a fiatalabb korosztályhoz tartozó hímek: valószínűleg elcsatangoltak szüleiktől, s a meleg víztől von zva. és tapasztalatlanságukban a veszélyt nem ismerve estek a forrás gödrének fogságába. Ajka közelében a Csinger patak völgyében 1865-ben bukkantak jó minőségű kréta korú szénképződményre, s mivel a budapest—grázi vasútvonal egyik leágazása ezt a területet is érintette, no meg Ajkán létesült a már szénfűtésű üveggyár, a felvevőpiac szinte kielégíthetetlennek tűnt. Aknák sorát mélyítették, köztük 1900-ban az Ármin-aknát, amely az itteni bányászkodásnak emléket állító múzeum alapkő- letételeként is felfogható. A kellemes kirándulókörnyezetben megbúvó bányászati múzeum egyik kalauza Vidits János nyugdíjas villanyszerelő. akinek a nagyapja német ajkú bányászként. messze földről települt erre a vidékre, hogy később a fia. maid az unokája is e máig sem könnyű és veszélytelen föld alatti munkával keresse meg a kenyérrevalót. Az Ármin-aknát valószínűleg nemcsak 90 éves kora miatt hagyták meg eredeti állapotában. hanem az 1909-ben bekövetkezett tragédia me- mentójaként is; amikor 55 bányász lelte halálát egyetlen nap alatt. Az akna fölé emelt épületben látható az 1904—1959- ig működött Schlick-féle ikerdugattyús aknaszállító gőzgép, s egy másik egy hengeres gőzgép, amely 1300 méter hosszú külszíni kötélpályát hajtott, még kenderkötéllel A múzeum azonban nem csak a helyi bányászkodás emlékeit őrzi, a fali vitrinekben megismerhetjük a bányavilágítás, a bányamentő felszerelések sok évszázados történetét is. A szomszédos kovácsműhelyben lévő szerszámok viszont azt az időt jelzik, amikor még az Ármin-aknában is lóvontatással szállították a szenet és a különböző anyagokat. A fehérre meszelt épületek között az elmúlt évtizedek kiszolgált bányagépei láthatók szigorúan szakosított rendben. A mélyfúró és aknamélyítő eszközök után a nagyteljesítményű, a földalatti munkához elengedhetetlen vízemelő szivattyúk, majd a szállítóeszközök, jö- vesztő-rakodó gépek, maróhengerek. széngyaluk alkotják e mozdulatlan gépskanzent. A több mint százdarabos gyűjtemény egy része az úrkúti. várpalotai, nógrádi, tatabányai bányákban töltötte le szolgálati idejét. Különleges élményt kínál a kirándulóknak a múzeum közelében, az egykori bányamentő épületében létrehozott, az ajkai bányák első éveiben itt dolgozó Hantken Miksa geológus emlékének tisztelgő ásvány- és őslénytár Egykori bányászok, magángyűjtők adták össze azt a páratlanul gazdag, a természettudományos ismeretterjesztést szolgáló kőzet- és kristályvilágot, amely a földtörténet évmillióinak lenyomatait tárja elénk. A mozdulatlan gépek, az elmúlt korok dokumentumai csak közvetetten szólnak a bányászok mindennapos, a természet nehezen kiszámítható erőivel vívott küzdelméről. Juhász Ferenc Az „Alföld” Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat 30—40%-os engedményes diszkont vásárt rendez a raktári készlet erejéig. Értékesítésre kerülnek: Régi ár: Üj ár: Kazettás magnósrádió 6930,— Ft 4730,— Ft Olasz póló 575,— Ft 400,— Ft Női alsó 110,— Ft 46,— Ft Osztrák likőrök 420,— Ft 210,— Ft Továbbá — egyes kozmetikai cikkek — háztartási tisztítószerek — sűrített paradicsom konzervek. Nyitva tartás hétfőtől péntekig: 8 órától 15 óráig. Megközelíthető: 13, 15, 16, 24-es alföld autóbuszokkal. (2591) Az egykori aknaház az aknatoronnyal. Homlokzatán az 1909-es bányaszerencsétlenség áldozatainak nevével.
