Kelet-Magyarország, 1990. július (50. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-31 / 178. szám
4 Kelet-Magyarország 1990. július 31. Elsöprő inén a Parlamentben (Folytatás az 1. oldalról) lyok részletezéséről, pontosításáról, a főispán helyett a köztársasági biztos kinevezéséről és funkciójának újszerű szabályozásáról. E törvények megalkotása szükségessé tesz egy sor kapcsolódó magas szintű jogszabály parlamenti elfogadását is. Ennek megfelelően előkészítés alatt áll a közigazgatási bíráskodásról, a földről, az államháztartásról és a helyi adókról szóló törvények tervezete, valamint a közigazgatási tisztségviselők jogviszonyáról szóló törvényjavaslat koncepciója. Ezek többségét az illetékes minisztériumok — a szükséges egyeztetések után — augusztus közepéig kívánják a kormány elé terjeszteni. így lehetővé válik, hogy a plénum ezeket a törvényjavaslatokat szeptemberben kezdődő rendes ülésszakán tárgyalja. Kitért a miniszter az ön- kormányzatok gazdasági feltételeire, kiemelve, hogy a kormányzat ezeket garantálni kívánja a helyi önkormányzatokról, részleteiben pedig a magánszemélyek jövedelemadójáról, a költség- vetésről, illetve a helyi adókról szóló törvényekben. Hozzáfűzte azonban, hogy a kormány önmagában e gazdálkodás létalapjának biztonságát nem képes megteremte-, ni, ehhez szükség van az Országgyűlés és a társadalom támogatására, segítségére is. A délutáni plenáris ülésen Antall József személyesen terjesztette elő a közszolgálati tájékoztatási eszközök (Magyar Rádió. Magyar Televízió. Magyar Távirati Iroda) vezetőinek kinevezési rendiéről szóló törvényjavaslatot. amelyet mind a Kulturális. mind az Alkotmány- ügyi Bizottság egyhangúlag elfogadott. Az előterjesztés lényege, hogy ezen médiák vezetőinek kinevezéséről és felmentéséről — a miniszterelnök javaslatára az illetékes országgyűlési bizottság véleményének figyelembe vételével — a köztársasági elnök dönt. A miniszterelnök előterjesztésében kitért arra is, hogy a kormány nincs ellene a Pártatlan Tájékoztatás Bizottsága felállításának, viszont ennek módjáról, a bizottság feladatairól célszerű lenne folytatni a hatoárti tárgyalásokat. Mivel senki nem kívánt hozzászólni, s módosító indítvány sem érkezett, a parlament ez alkalommal rekord gyorsasággal. 271 igenlő és 3 tartózkodó szavazattal elfogadta a közszolgálati tájékoztatási eszközök vezetőinek kinevezési rendjéről szóló törvényjavaslatot. Már a hétfői munkanap végén — nem kívánván megzavarni az ülés menetét —, de még mindig e témához kapcsolódva Antall József újra szót kért. s felszólalásában hangsúlyozta: szeretné, ha a médiák vezetőinek kinevezési rendjéről szóló törvény véget vetne annak az áldatlan állapotnak, amely a sajtó és a politika, a sajtó és az Országgyűlés, ha úgy tetszik. a sajtó és a kormány között kialakult. Ezzel kapcsolatban kifejtette: — Ügy gondolom, közös nemzeti felelőssége az országnak. hogy milyen képet alkotnak róla, és milyen képet alkottat magáról. Ügy vélem: az olyan lépések, amikor felelős szervezetek külföldi segítséget, külföldi döntőbíráskodást kérnek annak eldöntésére, hogy Magyarországon sajtószabadság van-e vagy sem. meglehetősen furcsának tűnhetnek. Ha ezt egy banánköztársaság teszi, akkor meg lehet érteni. De Magyarországon, ahol a sajtószabadság olyan méretű, nyugodtan mondhatom, mint sehol jelenleg a világban, egy ilyen lépés kizárólagosan Magyarország külső képének a megrontását szolgálja, s az irántunk való bizalmat csökkenti. — Egy olyan országban, ahol a köztársasági elnököt, a Házelnököt, a miniszterelnököt, a kormány tagjait nyugodtan támadhatta a sajtó, ott a sajtószabadságot megkérdőjelezni politikailag erkölcstelennek tűnik — mondta Antall József. A továbbiakban kifejtette, hogy meggyőződése szerint a magyar kormány, az Ország- gyűlés és a megújhodásban résztvevő valamennyi politikai párt egyértelműen a sajtószabadság híve, és semmiféle olyan lépést nem tett, ami a sajtószabadságot sértette volna. Semmiféle hisztéria, üldözési mánia, jól kiszámított politikai manipuláció nem lehet indok arra, hogy Magyarországon megkérdőjelezzék a meglévő sajtószabadságot. — A magyar kormány garanciát nyújt arra, hogy Magyarországon sajtószabadság lesz, s ennek jegyében foglalt eddig is állást. Minden olyan vádaskodás, amikor állami kezelésben vagy a kormány felügyelete alatt lévő intézményeknél tett lépéseket félremagyaráznak, azokkal kapcsolatban célzatos következtetéseket vonnak le, egyszerűen nem felel meg a valóságnak. Ügy gondolom, hogy Magyarországon a szabad sajtót és mindazt, ami ezzel összefügg, a jogállamiság szerves részének tekintünk. Semmiféle szervezet, testület nem engedheti meg magának, hogy a szabad választásokon megválasztott Ország- gyűlést és az annak felelős kormányt ilyen cselekedeteiben kérdő jelezze meg — hangoztatta végezetül Antall József. Áder János, a Fidesz képviselője úgy vélte: bár végre megegyezés született, a Parlamentnek nincs oka a váll- veregetésre, legalábis a Fidesz nem teszi ezt. Miután kifejtette, hogy sem a Fidesz képviselőinek, sem más honatyának nem volt idejük az átdolgozott törvényjavaslatok tanulmányozására, javasolta : a vezérszónokok meghallgatása után függesszék fel az általános vitát, s a biztonsági üléseket követően mielőbb zárják le a részletes vitát is. Fodor István a Független képviselők nevében csatlakozott az indítványhoz. A plénum a javaslatot elfogadta, s ezzel hétfői munkanapja véget ért; a plenáris ülés csütörtökön délután 2 órakor folytatódik. Sajtóvisszhang Párizsból (Folytatás az 1. oldalról) van, kezét dörzsöli. Teljes mértékben sikerrel járt az. a manőver, hogy a népszavazást a szabadságidő kellős közepére írják ki. Most már semmi sem gátolhatja meg az MDF által uralt parlamentet, hogy megválassza a köztársaság új elnökét” — írja a lap. Beszámol a népszavazás eredményéről az FKP lapja, a L’Humanité is. A jelentés címe: Fürödni menjünk vagy szavazni? Képes külföld MANILA; Hordágyon emelik ki a helikopterből a földrengés sújtotta területről Manilába szállított Pedro Dy-t, a Hilton szálloda szakácsát, akire július 30-án, a pusztító erejű földrengést követő 14. napon találtak rá a szálloda romjai között. A Varsói Szerződésen belüli változásokról nyilatkozott hétfőn a TASZSZ szovjet hírügynökségnek Vlágyi- mir Lobov hadseregtábornok! a VSZ Egyesített Fegyveres Erőinek törzsfőnöke. Mint mondta, a VSZ rövid időn belül kevésbé „militarizálttá” válik, katonai szerveit a minimumra csökkentik, s a szervezet a jövőben kifejezetten konzultatív jellegű lesz. Mint a szovjet katonai vezető rámutatott: a VSZ tagállamaiban végbemenő „ösz- szetett és nem egyértelmű folyamatok” jelentős mértékben kihatnak a szervezet katonai erőire. Emlékeztetett arra. hogy ezen országok többségében új védelmi törvényeket dolgoznak ki és léptetnek életbe. Üj védelmi koncepciók jönnek létre, a csapatok szervezeti-állományi felépítése terén pedig a minőségi paraméterek kapnak elsőbbséget. A továbbiakban a hadseregtábornok annak következményeit elemezte, hogy az egyes nemzeti hadseregekben a katonai szolgálatra vonatkozó „demokratizálódási folyamatokkal” összefüggésben megváltoznak a katonai kollektívák közötti kapcsolatok elvei is. Tekintettel arra, hogy több tagállamban új alkotmányt fogadtak el, megváltozik a katonai eskük és a katonai szabályzatok szövege — mondta. Végezetül emlékeztetett arra, hogy az Egyesített Fegyveres Erőkön belül megindult egy, a katonai szolgálati idő csökkentésére mutató irányzat is. Egyórás figyelmeztető sztrájk Mátészalkán (Folytatás az 1. oldalról) pesti és a mátészalkai dolgozók között a bérarány az előbbiek javára. Mindez azért is jelentős, mert ugyan a budapesti központ is folytat termelő tevékenységet, de inkább a vagyonkezelő szerepet tölti be. Mátészalkán a kategóriabérek 30—40 forint között mozognak, két műveletre fizetnek 44 forintot. Mindezek alacsonyak, a 110, esetleg 120 százalékos teljesítmény mellett az inflációt figyelembe véve nem elég a családok fenntartásához. Annyit hozzá kell tenni, hogy a részvény- társaság egyelőre nem nyereséges, jelentős a bérleti díj és a szolgáltatások költsége. Munkájuk van a szalkaiak- nak, tőkés exportra az Adidas cégnek szállítanak, szovjet exportjuk is megmaradt, mindezek mellett a belföldi piacra is küldenek termékeket. A hírek szerint a petíciót elvitték a Balatonon nyaraló vezérigazgatónak, H. Kovács Gyulának, aki nem érkezett meg a hétfői egyeztető tárgyalásra. Először a hiányos igazgatói tanács ülésezett, majd a hat fős egyeztető tanáccsal közösen próbáltak egyezségre jutni. Utóbbiban a dolgozók, valamint az alakulófélben lévő munkástanács képviselői kaptak helyet. A kora délutáni megbeszélés eredményeként augusztus elsejétől 20 százalékos alapbérfejlesztést kapnak a dolgozók és lehetőség nyílik 10 százalékos mozgóbérfejlesztésre is. Cserébe az igazgatótanács azt kérte a dolgozók képviselőitől, hogy tolmácsolják kérésüket: a kollektíva tegyen mindent azért, hogy az idei tervet teljesítsék. flz Országos Érdekegyeztető Tanács A kormány javaslatára és a szakszervezetek kezdeményezésére szerdán összeül az Országos Érdekegyeztető Tanács. Miről is lesz szó ezen a mostani tanácskozáson? Ismeretes, a kormány korábban már megvitatta és mintegy „megajánlotta” az 5100 forintos minimálbért. A szakszervezetek felmérve az infláció mértékét, s a megélhetési költségeket — egymásközt — megállapodásra jutottak, hogy a tárgyalások során a kiindulási alap: 5700 forintos minimálbér. Meglehetősen nagy a távolság a két összeg között, s ha egy kicsit elvonatkoztatunk, akkor kiderül, hogy nemcsak a két összeg között nagy a különbség, hanem a kormány és a szak- szervezetek között is. Dr. Antall József miniszter- elnök több ízben kijelentette már, hogy nem kíván a szakszervezetekkel érdemi tárgyalásokat folytatni, nincs szükség „csúcstalálkozókra", az érdemi konfliktusok feloldása és megoldása nem a kormány és a szakszervezetek, hanem a munkavállalók és a munkáltatók feladata, s ebben az érdekegyeztetésben van hatalmas szerepük a szakszervezeteknek. Ki fog kivel tárgyalni? Az új országos Érdekegyeztető Tanáccsal kapcsolatban ez a legfontosabb és a leglényegesebb kérdés. A mostani tanácskozáson tehát, nem csupán az egymillió embernél többet érintő minimálbérről folyik majd a vita, hanem arról is, hogy milyen jogosítványai lesznek ennek a tanácskozó testületnek, s minden bizonnyal az is szóba kerül, hogy milyen feltételek mellett lesz valóban hatékony és működőképes a testület. így például Lengyelországban 18, míg Magyarországon 12 hónapos szolgálatot vezetnek be — mondta nyilat- kozata befejezéseként a szovjet katonai vezető. Gyilkos merénylet Terrorista bombamerénylet áldozata lett hétfőn reggel lan Goto konzervatív képviselő, a kormánypárti képviselőcsoport északír-ügyi bizottságának elnöke. A befolyásos brit politikus Kelet- Sussex megyei házának kocsifeljárójában robbant egy gépkocsiban elhelyezett pokolgép. A nagyerejű robbanástól többen megsérültek. Az 53 éves konzervatív képviselő az ötvenes években Észak-lrországban szolgált az ott állomásozó huszárezredben. Befolyásos tanácsadója volt Margaret Thatcher kormányfőnek 1985- ig, amikor lemondott pénzügyi államminiszteri tisztéről, tiltakozásul London és Dublin együttműködési megállapodása ellen, amely bizonyos konzultációs jogokat biztosított az Ír Köztársaság kormányának a brit fennhatóság alatt álló Észak-íror- szág ügyeit illetően. Feltételezik, hogy a gyilkos merénylet az észak-írországi brit fennhatóság ellen terrorista akciókkal hadakozó ír Köztársasági Hadsereg (IRA) műve volt. A Scotland Yard terrorista-ellenes csoportja a merénylet színhelyén folytat vizsgálatot. A legutóbbi két hónap folyamán az IRA számos terrorakciót hajtott vég- re Londonban és Anglia más vidékein. NORVÉGIÁTÓL MAGYARORSZÁGIG tartó kerékpár- túrát szervezett az EYFA (Fiatalok Európa Erdeiért). A résztvevők július 30-ikán érkeztek Budapestre, a Hősök terére és a Műcsarnok épülete előtt demonstrációt tartottak. Kiélezett helyzet firúziáhan A grúz parlament elnöke, valamint a grúziai kormány hétfőn önmérsékletre kérte az ország társadalmi-politikai erőit, mindenekelőtt a Szamtreida város közelében a vasúti pályán napok óta ülősztrájkot folytatókat. A grúz vezetők külön-kü- lön kiadott, ám tartalmában hasonló felhívása elsősorban azt próbálja értésre adni a többpártrendszert és demokratikus választások kiírását követelő szamtreidai tüntetőknek. hogy nem feszíthetik a végtelenségig a húrt. Gint Gumbaridze. a grúz parlament elnöke egyenesen arra figyelmeztetett, hogy a helyzet kiélezése, a káosz fokozása vérontással járó ösz- szetüzésekhez vezethet. A grúziai vasúthálózat megbénítása kétségtelenül nem csupán hatalmas presztízsveszteséget. de még ennél is súlyosabb anyagi kárt jelent a tbiliszi vezetésnek. A távolsági vonatok leállása miatt azonban szövetségi szinten is háborognak. A szovjet vasutak vezetői vasárnap már a belügyminisztérium és a KGB segítségét kérték. A televízió vasárnap esti híradójának kommentárja pedig „határozott fellépést sürgetett”. Harmincezerrel kevesebben Csaknem 30 ezer szovjet állampolgár távozott hazánkból a szovjet csapatkivonás keretében — tájékoztatta hétfőn az MTI-t Keleti György ezredes, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője. összesen 14 730 katona, 4078 polgári alkalmazott és 10 652 családtag hagyta el hazánkat. A távozó alakulatok 6800 harci technikai eszközt és 147 800 tonna különböző anyagot vittek magukkal. Hétfő reggelig 215 csapatvonat és 195 anyagvonat, azaz összesen 410 szerelvény gördült át a magyar—szovjet határon. Ez a teljes kivonáshoz szükséges mennyiség 30,3 százaléka. Az előre rögzített ütemterv szerint a hónap végéig 428 csapat- és anyagvonatnak kell távoznia. A terv teljesítésével valószínűleg nem lesz probléma, ugyanis hat szerelvény berakodása folyik jelenleg is, nyolc vonat útban van a határ felé, négy vonatot pedig éppen átraknak. Ezen felül a szovjet csapatkivonás kezdete óta 31 személyszállító és 35 konténervonat távozott a Szovjetunióba. A csapat- és anyagvonatokkal együtt — összesen 476 szerelvény — a teljes távozáshoz szükséges mennyiség 26,9 százaléka. Konzultatív katonai szervezet
