Kelet-Magyarország, 1990. július (50. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-30 / 177. szám
2 Kelet-Magyarország 1990. július 30. Végzetes őrségváltás Ilyen búcsúztatást még nem láttak Nyírcsaholyban. Ezrek álldogáltak a kis temetőben az értelmetlen halállal szembeni döbbenettel. Katonazene dallamai szálltak a mezők fölött és díszlövések kiáltása csattant az égre néhai Magyar István őrvezető tiszteletére, aki 1990. július 3- m szolgálatteljesítés közben tragikus körülmények között életét vesztette a keszthelyi laktanyában. Félve indultam el. Felkeresni egy családot, amely még fel sem ocsúdott a történtek után, embert próbáló dolog. Szembekerülni azokkal, akik még el sem hiszik, vagy fel sem fogják talán, hogy István, a másodszülőtt fiú nem szerel le augusztusban. Már itthon van. A falu temetőjében nyugszik egy végzetes pillanat jóvátehetetlen következményeként. Friss a seb még Csendes falusi utca sütkérezik a kora délutáni napsütésben. A 10-es számú házról már kívülről látszik, hogy nehezen építkező emberek lassan épülő háza. Már majdnem kész. Az apa Magyar József, szikár, élete delén levő férfi, munkásruhában jön elém az udvaron. Igyekszem minél kíméletesebben elmondani jövetelem célját. Nem mond igent, de nemet se. Betessékel a házba, ahol a legidősebb fiú József és felesége hellyel kínálnak. Az édesanya nincs otthon, éppen azt szeretné elintézni, hogy két kisebbik fiát, Csabát és Tamást, emberségből, vagy méltányoságból ne vigyék katonának, ha eljön az ideje. A kiszáradó könnyek fájó napjait éli a család. Óvatosan érdeklődöm, hiszen a friss seb akár egyetlen szóra is felszakadhat. A fojtott csendből jönnek elő hármójuk erőltetett önfegyelmének mondatai. — Decemberben lett volna húszéves. Autóvillamossági műszerésznek tanult Nyíregyházán és itt dolgozott a tsz- ben. Jó fiú volt. Szolid, csendes. Nem is udvarolt. Azt mondta még ráér, 89 februárjában vonult be. — Július 4-én, szerdán jött két katonatiszt Keszthelyről. Az egyikük — azt hiszem a laktanya parancsnoka volt, a másik István közvetlen felettese. — Zavartak, idegesek voltak. A hadnagy nem szólt egy szót sem és nem nézett anyára egy pillanatra sem. A parancsnok közölte, hogy Istvánt baleset érte: nagyon súlyos az állapota. Kifelé menet azt mondta készítsem fel a szüléimét a legroszabbra. Ilövés pillanatában — Másnap reggel újra jöttek és mondták, hogy telefonon beszéltek a laktanyával. A legrosszabb bekövetkezett. Pedig — ahogy azóta megtudtuk — István a lövés pil- lanatában meghalt. — Most 20-án voltam Keszthelyen, ahol az ügyész újra lejátszatta az esetet. Július 3-án esté hét óra tájban külső őrségen történt a dolog. A Ki a bölesebb? mjfiss és Nagy hosszú mk időn át békés tü- ” telemmel olvasta, hallgatta, nézte a közélet legjellemzőbb jelenségét a nyilatkozat-háborút.. Egyszer azonban kételkedni kezdtek. Csak nem afféle pótcselekvés ez is? Csak nem ezzel leplezik a tényleges döntések elmaradását? Bánatos kétségeikkel felkeresték a mindenttudó törpikét, aki válasz helyett az alábbi példázatot mondta el. Valaha a régi időben három község izraelita egyházainak hívei összevitatkoztak, melyik falu rabbija a bölesebb. Az első falu hívei így dicsekedtek: — A mi rabbink pénteken még azt sem tudja, miről fog szombaton prédikálni, de a beszéde ennek ellenére mindig csodaszép! A másik falu izraelitái legyintettek: — Ez semmi! A mi rabbink félórával a prédikáció előtt sem tudja, miről fog beszélni és mégis remek prédikációt tart. — Ez mind semmi! — tódították a harmadik falu zsinagógába járói. — A mi rabbink a légből- csebb. Ő kiáll a hívők elé, beszél, beszél és még mindig nem tudja, miről is akar igazán beszélni. .. (if) fiam váltani ment az egyik őrtoronyba, ahová azt megelőzően a másik toronyból átment beszélgetni (?) az ott szolgálatot teljesítő őr, egy fiú innen a megyéből. István szakaszába tartozott, úgy tudjuk, jó barátok voltak. Géppisztolya az őrhely padlójára volt letéve — kibiztosítva és csőre töltve (?!) Amikor István belépett, a fiú felvette a fegyvert, hogy a nyakába akassza. lem lett kéttűs tragédia Ekkor — elmondása szerint hozzáért az elsütő billentyű- .höz és megtörtént a tragédia. A fiamat 70 centiméterről érte a lövés a szája fölött. Kizuhant a torony tövébe. Azt mondják, hogy az eséstől is meghalt volna. A fiú abban a pillanatban maga ellen fordította a fegyvert, de a harmadik elütötte a csövet. így nem lett kettős tragédia. Csak a mienk ... Ennyit tudunk. — 11-én, szerdán temettük a görög katolikus egyház szertartása szerint katonai tiszteletadás mellett. Keszhelyről legalább hatvanan voltak itt. Katonazenekar, tisztelgő alakulat és katonatársak. Egy volt bajtársa búcsúztatta. — Hivatalos, írásos értesítést nem kaptunk. A katonaság fizette a temetést és a sírkőhöz is adtak hozzájárulást. Arról sem tudunk, hogy előléptették volna. Az apa elkísér bennünket a temetőbe. Kerékpárral jön a kocsi után. Megigazítja a friss virágokat a síron. Szót- lanok vagyunk. Nincs mit mondani. Minden vigasztalás értelmetlen lenne. A temető kapujában elköszön. Munkába indul. Az él«t megy tovább. Réti János Mire jó a gyerek? m+iss és Nagy meglett pődéssel tapasztal- ^ ja, hogy mind a nyilvános, mind a zárt közéleti üléseink, vitáink elnyújtottak, hosszadalmasak. Nem tudják mire vélni a dolgot, meglátogatják hát a mindenttudó törpikét, adjon tanácsot. Az öreg törpe tanács helyett az alábbi példázatot mondta el nekik. Kohn bácsi és felesége színházba mennek. Magukkal viszik a kis Mórickát is. A fiúcska — nem hiába gyerek — néhány percnyi hallgatás után elkezd hangosan bömbölni. Azonnal megjelenik a nézőtéri felügyelő. Kohn bácsi fülébe súgja: — Ha nem hallgattatják el a gyereket, ki kell menniük a nézőtérről! Nagy nehezen lecsillapítják a kis Mórickát. Az első felvonás vége- felé Kohn bácsi megkérdezi a feleségét: — Hogy tetszik az előadás? — Borzasztóan unalmas. — Akkor mire vársz? sürgeti az öreg. — Csípd meg a Mórickát. Szépségverseny két helyszínen Judit kapta a koronát Egy éjszakára feledték a gondokat azok, akik szombat este a sóstói Krúdy szálló teraszán megrenNyugdíjasok részvételével Záhonyban Vasutas „Ki mit lud“ A vasutas nyugdíjasok első országos kulturális seregszemléjének döntőjére augusztus 4-én és 5-én kerül sor Záhonyban, a MÁV Oktatási és Művelődési Központjában. A szombaton 11 órától kezdődő versenyprog ramban fellépnek a területi Ötször volt a maharadzsa Nyíregyházán Nagyon hiányoznak Nyíregyházán (is) a nyári köny- nyed szórakozást. nyújtó lehetőségek. Különösen érvényes ez az idei esztendőre. Ezért mindenképpen dicséret illeti az ötlet gazdáját, aki kitalálta, hogy érdemes lenne hasznosítani a múzeumfalu természetes környezetét. Ideális helyszíne lehetne egy népszínmű bemutatásának. Berki Antal nyakába vette az ügyet, támogatókat keresett és talált. Megnyert néhány hivatásos és amatőr színjátszót, a Nyírség tánc- együttest és a Bujtos zenekart. Gorka Géza: A maharadzsa című darabja jónak bizonyult a szándékok megvalósítására. A népszínművek már keletkezésük pillanatában sem voltak alkalmasak arra, hogy a parasztság életét, mindennapjait megmutassák. A legtöbbször feloldották azokat az ellentmondásokat, amelyek a nagygazda és a nincstelen parasztember között feszültek. A konfliktusok ellenére is valami hallatlan derű járta át a népszínművek világát. Igazából népviseletbe öltözött, vasárnapozó parasztokat mutattak be, akik dalolnak, táncolnak. Megőrzik eredendő tisztaságukat, bölcsességüket. Igazságérzetüket nem képes megrontani a pénz, mindvégig hisznek az egyetlen becsületes út bejár- hatóságában. Gorka Géza népszínműve, A maharadzsa is ilyen. Az aratóünnepség kellős közepén elromlik egy indiai maharadzsa autója (a magyar- Alföld közepén!). Az ünneplők közé keveredik, és vetélkedőkön eredményesen szerepelt egyéni versenyzők és csoportok. Többek között 15 versmondó, 2 balladaelőadó, hét szólóénekes, 6 énekespáros, 4 színjátszócsoport, továbbá szóló hangszeresek és népi játékcsoportok mutatják be műsorukat. • Amikor Záhonyból az ottani vasutas nyugdíjasok elindították kezdeményezésüket a nyugdíjas „Ki mit tud” megrendezésére, nem remélték, hogy próbálkozásuk ilyen széleskörű visszhangra talál. Most az ország szinte valamennyi területéről várják az elődöntők legjobbjait a jövő hét véggén Záhonyban, s a vendéglátók a díjakon kívül szerény ajándékprogrammal is kedveskednek majd valamennyi részvevőnek. A díjátadásra, illetve a vasutas nyugdíjaskiubok amatőr művészei gálaműsorára augusztus 5-én, vasárnap 9 órától kerül sor. Királynők rivaldafényben. Popovics Judit és Ficsorné Molnár Erika az idei győztesek. dezett Anna-bálra érkeztek. Dal, humor és szépségverseny szórakoztatta a megjelenteket. A nyíregyházi Centrum Áruház divatbemutatója után fővárosi művészeknek tapsolt a közönség. Több megyei vállalat és kereskedelmi szervezet támogatásával rendezték meg a szépségversenyt. A közönség szavazatai alapján Popovics Judit 20 éves nyíregyházi főiskolás lány fejére kerülhetett a korona. (Érdekes, hogy tavaly is őt választották szépségkirálynőnek.) A valóban szép lánynak Veres László, az OTP megyei igazgatóságának osztályvezetője egy arany lánccal kedveskedett. Második lett a szépségversenyen Kondorost Gitta főiskolai hallgató, a harmadik helyen végzett Jovánovics Éva gépírónő. A három csodaszép lányt elsőként Kovács György, a Krúdy Szálló igazgatója hívta meg egy pezsgős koccintásra. A nyíregyházi helyőrségi klubban is Anna-bált rendeztek. Itt Ficsorné Molnár Erikát választották szépség- királynőnek. Tomi itt még nagyon bízik magában. A papa (középen) megáldja a fiatalokat. (Harasztosi P. felv.) beleszeret Sárikába, a falu legszebb leányába. Sárika azonban Pistát szereti. Sárikára szemet vetett a maharadzsa titkára, Tomi is, akit az apa is támogat, a nincstelen Pistáról hallani sem akar. A férfiéhes vénkisasz- szony, Eulália már-már szétszakítja a fiatalokat, de a visszatérő maharadzsa megoldja a félreértéseket. A szerelmesek egymáséi lesznek, a ravasz Tomi súlyosan meglakol, mert feleségül kell vennie Euláliát. A két lányt alakító Agya- gássy Edit és Kühner Éva egyaránt remekeltek. Különösen az utóbbinak volt sok eszköze a karakter megformálásához. Palotai István egykor a Móricz Zsigmond Színház tagja volt, most Svédországból jött haza erre a szerepre. Kameniczky László Tomija jól megoldott figura, bár vannak benne „üresjáratok”. Szántó Sándor nagygazdája már-már profi színvonalú, de fenyegeti a modorosság. Tóth Gyula Pistája visszafogottan került a nézők elé, kissé határozatlanul, de szimpatikusán. Stett- ner Ottó tűzoltóparancsnoka nagy sikert aratott. Mint ahogy sikeres volt a rendezés is (Berki Antal) munkája. A táncosok otthonosan mozogtak a „dráma” világában, egyúttal a statiszták szerepét is eljátszották. A nézők is részesültek az aratóünriepség ételeiből, italaiból: egy pohár bort és pogácsát kaptak. Hangulatos két órát tölthettek el a múzeumfaluban. Mellettem hollandok, németek ültek. Gyakran kattogott a fényképezőgép mindegyikük kezében. (n. i. a.) A NYÍR-DOMUS Kereskedelmi Kft. | |jj PÁLYÁZATOT HIRDET három évre az áruház büféjének üzemeltetésére, nrnv/ii ic — Nyír-Domus Áruház Nyíregyháza, uuiviUa Vay Adám krt. 20. sz. — Az áruházi büfé üzemeltetési díjának minimális összege 3 évre; 500 000,— Ft + ÁFA. Az ajánlatibiztosíték összege: 20 000,— Ft. Az ajánlat a következő adatokat tartalmazza. — név, lakcím, — üzemeltetési díjra tett ajánlat, — az üzemeltetési jog elnyeréséhez szükséges magánkereskedői, vállalkozási igazolvány, illetőleg társaság, jogi személy esetén cégbejegyzés igazolása. Az ajánlatokat lezárt borítékban 1990. augusztus 10-ig lehet benyújtani a Szabolcs-Szatmár megyei Iparcikk Kisker. Vállalat Vállalkozás-Szervezési Osztályán (Nyíregyháza, Tanácsköztársaság tér 9. II. emelet 213. sz. szoba.) Felvilágosítást az üzemeltetéssel kapcsolatosan szintén itt nyújtanak. Az ajánlatok felbontásának helye és ideje 1990. augusztus 13., de.: 9 óra, a vállalat ellenőrzési és igazgatási osztálya (Nyíregyháza, Tanácsköztársaság tér 9. II. emelet 228. sz. szoba) Az ajánlatokat elbíráló döntés kihirdetésének ideje és helye 1990. augusztus 14. a vállalat ellenőrzési és igazgatási osztálya. Az ajánlati biztosítékot az ajánlattevőnek az ajánlat megküldésével egyidejűleg kell rendelkezésre bocsátani.