Kelet-Magyarország, 1990. július (50. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-26 / 174. szám

4 Kelet-Magyarország 1990. július 2*1. / Patthelyzet a Parlamentben (Folytatás az 1. oldalról) rint feletti nyugdíjasok szá­mára semmit sem juttatott a költségvetés. Azt is elismer­ték a képviselők, hogy a Tár­sadalombiztosítási Alap több mint 15 milliárd forintos kintlevősége valóban szinte megbénítja a társadalombiz­tosítást. Éppen ezért sürget­ték a központi költségvetés és a társadalombiztosítás költséggazdálkodásának ha­tározott szétválasztását. Az új biztosítási rendszer beve­zetéséről azonban már meg­oszlottak a vélemények. Kis Gyula (MDF) például úgy ítélte, hogy egy új biz­tosítási rendszer 45—50 év leforgása alatt lesz működő­képes. Ugyancsak ő tette szóvá, hogy a jelenlegi 53 százalékos társadalombizto­sítási elvonás mértéke példa nélküli Európában. Végül is a Társadalombiz­tosítási Alap költségvetéséről szóló törvény módosítását nagy többséggel elfogadták a képviselők. Az Országgyűlés vezetése úgy tervezte, hogy a plénum szerda délután részletes vitá­val folytatja a Pártatlan Tá­jékoztatás Bizottságának fel­állításáról, valamint a köz- szolgálati média vezetőinek ideiglenes kinevezési rendjé­ről szóló törvényjavaslat tár­gyalását. Hogy nem így tör­tént. annak az volt az oka, hogy a több mint 20 hozzá­szóló képviselő közül mind­össze ketten-hárman foglal­koztak ezzel a konkrét té­mával. a többieket sokkal in­kább a sajtó jelenlegi, töb­bek szerint inkább csak bí­rálatot érdemlő tevékenysé­ge, illetve a Hírlapkiadó Vál­lalat és a Pallas Lapkiadó Vállalat fúziója foglalkoztat­ta. Az órákon át tartó eszme­csere Kulin Ferencnek, a Kulturális, Oktatási. Tudo­mányos. Sport-. Televízió- é3 Sajtóbizottsága elnökének beszámolójával kezdődött, aki a testület álláspontját is­mertetve kitért e fúzióra is. Ezt a „kormányakciót” ter­mészetesen nem hagyhatta szó nélkül az ellenzék, az ő véleményüket pedig nem hagyhatta válasz nélkül az MDF. Csurka István például úgy fogalmazott: „Ha a je­lenlegi kormány az Aczél ál­tal kinevezett kultúrbugrisok közül valakit elmozdít a he­lyéről. akkor rendszerint az SZDSZ részéről elhangzik egy tiltakozás”. Orbán Viktor (Fidesz) ha­tározottan visszautasított mindenféle, elsősorban a saj­tóval összefüggő általánosí­tást. és felvilágosítást kért a kormánytól: mi a kormány álláspontja a személycseréket illetően, amelyeknek a tö­megkommunikációban kell vagy kellene megtörténni? Milyen elvek alapján nevez ki és/vagy vált le személye­ket. Végezetül javasolta, hogy a kormány „gründoljon” ma­gának egy lapot, de ne úgy próbáljon meg saját, vagy magához közelálló sajtóhoz jutni, ahogyan a fúzióról ki­alakult vita tükrözi. zabolcs-SzatfMAr-Bereg megyei vendégeket is láttunk a parlament e heti ülésén, a kar­zaton, majd dr. Nagy István képviselő társaságában az Országház folyosóján. — Nyírkátai MDF-esek, pártaktivisták, akik sokat segítettek a választási kam­pányban, s most dr. Szend- rey László képviselőtársam­mal az MDF-frakcióirodán kértünk számukra belépő­jegyet, hogy a helyszínen is megtapasztalhassák, hogyan Is működik a többpárti par­lament. Jenei Sándor, Oláh Valéria, Árvái János és Jenei Sándorné MDF-munkájára a közelgő helyhatósági válasz­tások idején is számítunk — mondta érdeklődésünkre dr. Nagy István. Jóllehet, voltak néhányan. akik többször is figyelmez­tették a plénumot. hogy talán a tárgyról kellene beszélni, mert a törvényjavaslatról dönteni kell. a szó elszállt a képviselők feje fölött. Már- már lezárult a részletes vita, amikor a Fidesz egy képvi­selője kompromisszumos in­dítványt tett. Ezt azonban végül a plénum éppúgy le­szavazta. mint a bizottsági, képviselői és előterjesztői módosító indítványokat és végezetül az egész törvény- javaslatot. A PTB-re vonat­kozó részt 76 igen. 157 nem és 39 tartózkodó szavazattal, a kinevezési rendről szóló passzusokat 80 igen. 131 nem és 60 tartózkodó szavazattal, a teljes törvényjavaslatot pe­dig 79 igen, 115 nem és 69 tartózkodó szavazattal vetet­te el. Maradt tehát — legalább­is sajtóügyben — minden a régiben, maga az Országgyű­lés döntött úgy. hogy érvény­ben tartja a jelenleg hatályos jogszabályokat. Így értelmez­te a határozatot rövid fel­szólalásában Antall József miniszterelnök is. A Pártatlan Tájékoztatás Bizottsága sorsát megpecsé­telő szavazás után a Szabad Demokraták Szövetsége és a Magyar Demokrata Fórum parlamenti frakciója megle­hetősen éles hangnemben egymást okolta amiatt, hogy végül is még a rádió, a té­vé és az MTI vezetőinek ki­nevezési rendjében sem si­került egyezségre jutni. Vita nélkül, nagy szótöbb­séggel határozott az Ország- gyűlés Haraszti Miklósnak (SZDSZ) a frekvenciamora­tóriumra vonatkozó ország- gyűlési határozattervezete felett. A jóváhagyott hatá­rozat értelmében a parla­ment felkéri a kormányt, hogy terjessze mielőbb az Országgyűlés elé a frekven­ciamoratóriumról szóló tör­vényjavaslatot, amely az en­gedélyezés rendjét újrasza­bályozó tájékoztatási törvény meghozataláig megtiltja a rádió- és televízióműsorok sugárzására és továbbítására alkalmas frekvenciák kijelö­lését. Az Országgyűlés rendkívü­li ülésszakának e heti soro­zata ezzel befejezte munká­ját, Szűrös Mátyás bejelen­tette, hogy az Országgyűlés elnöke július 30-án, hétfőn 10 órára összehívta a parlament következő ülését. Napközben Is tele volt az ukrán főváros négyes számú tro­libuszgarázsa július 24-én, amikor a villamos- és trolibusz- vezetők munkabeszüntetést tartottak, fizetésemelést és élet- körülményeik javítását követelték. A közlekedés estére állt helyre, mert a városi tanács megígérte a követelések tel­jesítését. A szovjet Nagyezsda Rjas­kina győzelmének örül, mi­után 41:56,21 perces új világ­csúccsal nyerte a női 10 ki­lométeres gyaloglást Seattlc- ben a Jóakarat Játékokon. A háttérben a volt világcsúcs­tartó ausztrál Kerry Saxby. (KM telefotó) Románia Kolera- * megbetegedések Tizenötre emelkedett a ko­lerában megbetegedettek száma Romániában. Erről az egészségügyi minisztérium adott ki hivatalos közle­ményt szerdán. A bejelentés szerint Galac megyében 2. Tulcea megyében pedig 13 kolerás megbetegedés tör­tént, de ’már valamennyien túl vannak az életveszélyen. Pályázati felhívás A Magyar Szocialista Párt nyilvános pályázatot ír ki a megyei napilapok és megyei kiadóvállalatok megvá­sárlására. Külön-külön megállapított áron, de együtt ajánlja fel megvételre az alapító-tulajdonosi jogot (a lapot) és a vállalati vagyont. A pályázat nyilvános, és politikai pártokat kivéve, azon bármely magyar vagy külföldi természetes vagy jogi személy részt vehet. A külföldi tulajdoni hányad nem haladhatja meg a 49%-ot és egy tulajdonos 30%-ot meghaladó tulajdoni hányadot legfeljebb három lapban szerezhet. A dolgozói kollek­tívát legalább 10%-os arányú tulajdoni hányadhoz kell juttatni, és az ajánlás elbírálásának feltétele a dolgozói kollektíva előzetes együttműködési nyilatkozata. A pályázatokat szakemberekből álló bizottság bírálja el. A Szocialista Párt felkéri a parlamenti pártokat, a MUOSZ-t, a Sajtószakszervezetet, a Lapkiadók Egye­sületét és a Nyilvánosság Klubot, hogy delegáljon egy- . egy tanácskozási jogú képviselőt a bizottságba. A pályázatokat mai naptól számított 30 napon belül kell benyújtani, majd e határidőt követően a bizottság 15 napon belül meghozza döntését. A legmagasabb ajánlatot tevővel a Magyar Szocialista Párt, illetve az _ érintett vállalat 45 napon belül szerződést köt. A részletes pályázati kiírás a „Szolgáltató” Kft.-nél (Budapest, V., Balassi Bálint u. 27.) vásárolható meg. A megpályázható megyei lapok és kiadóvállalatok: Petőfi Népe Bács-Kiskun Megyei Lapkiadó Vállalat Békés Megyei Népújság Békés MLV Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén MLV Dél-Magyarország Csongrád MLV Fejér Megyei Hírlap Fejér MLV Kisalföld Győr-Sopron MLV Hajdú-Bihari Napló Hajdú-Bihar MLV Kelet-Magyarország Szabolcs-Szatmár-Bereg MLV Vas Népe Vas MLV Napló Veszprém MLV Zalai Hírlap Zala MLV MAGTAR SZOCIALISTA PART MDF-szervezet 800 telepiilísei A Magyar Demokrata Fó­rum nehéz, keserves idősza­kon jutott túl, mert „a vá­lasztási győzelmet meg kel­lett nyernie”, s ezt néhány hónap alatt megtette — je­lentette ki Lezsák Sándor, az MDF ügyvezető alelnöke a szervezet szerdai sajtótájé­koztatóján az MDF székhá­zában. A párt vezető tisztségvise­lője az MDF-et növésben lé­vő szervezetnek titulálva szólt arról, hogy a pártnak ma csaknem 800 településen van helyi szervezete 35 ezres taglétszámmal. Lényegesnek tartotta, hogy a gyors lét­számnövekedést — a tudatos szervezésnek köszönhetően — sikerült elkerülni. Üj, he­lyi szervezet jelentkezését csak akkor fogadták el. ha az mindenben megfelelt a kívánalmaknak. A helyható­sági vláasztásra való felké­szülés kapcsán biztatónak ítélte, hogy a falvakban, vá­rosokban egyre jobb a kap­csolat az FKgP és a KDNP helyi szervezeteivel. A sajtótájékoztatón Szabó Tamás munkaügyi miniszté­riumi államtikár, az MDF el­nökségi tagja a vezetői réteg helyzetével foglalkozott. Le­szögezte : korrekt. jogilag tisztázott vezetői megméret­tetésre van szükség. A je­lenlegi bizalmatlan légkör senkinek sem jó. A közvéle­mény nagyon határozottan várja, hogy megtörténjenek a „rátermettségi” vizsgálatok, s azoknak legyenek konzek­venciái. Felhívás népszavazásra Nagygyűlést rendezett szer­dán a Szocialista Párt vá­rosi szervezete Debrecenben, a Kálvin téri udvarházban. Horn Gyula, az MSZP elnö­ke beszédében kijelentette: a rendszerváltozás főként a gazdaság területén még nem ment végbe hazánkban. A jövőben éles parlamenti, illetve pártok közötti kon­frontációk várhatók, ezért van szükség szuverén, a nép által választott köztársasági elnökre az országnak. Olyan­ra. akit nem befolyásolnak egy-, vagy többpárti érdekek — mondotta. A Debrecenben tartott bal­oldali nagygyűlés résztvevői felhívást fogadtak el. amely­ben kérik a Magyar Köztár­saság választójoggal rendel­kező állampolgárait, hogy vegyenek részt a július 29-i népszavazáson. SZDSZ-szemme* MOSTANÁBAN GYAKORTA jut eszembe egy gyerekkori emlék. Átjárt hozzánk a kántor Gyántról, s végeérhe­tetlen vitákat folytatott apámmal. A lényeget nyilván nem érthettem, de tet­szett, ahogy apám a szemüvege mögül szúrósan a vendégre nézett, s a maga részéről a következő megjegyzéssel zár­ta le az eszmecseréket: — Ostoba vagy te a politikához, Jóska! Az emlékezet hézagai miatt ma már nem tudom megítélni, hogy a kántor Gyántról valóban ostoba volt-e a poli­tikához, de széttekintve mai hazai köz­életi vitáinkon, úgy tűnik, a d!- letantizmus ma sem ritka jelenség Vál­lalva az ódiumát annak, hogy én is ugyanazt a minősítést kapom, mint a kántor Gyántról, hadd elmélkedjem Itt a demokrácia egynémely játékszabályá­ról, nem elméletben pusztán, hanem ahogy a magyar politika fénytörésében megmutatkozik. Hosszú, nem éppen szelíd viták ered­ményeként alakult ki az a választási rendszer, amely már vizsgázott a gya­korlatban, s amelyről minden külföldi megfigyelő megjegyezte, hogy a világ legbonyolultabb választási rendszere. Attól, hogy a legbonyolultabb, lehetne akár a legjobb is. Hogy milyen, azt mi­nősíteni nincs szándékomban, de néhány vonatkozását a következmények miatt nem árt megemlíteni. A választókerületek száma a régi szisztémához képest a felére csökkent, azaz ma egy választott képviselő (tehát aki nem a pártlistán elfoglalt előkelő helye jóvoltából sétált be a T. Házba) kétszer annyi honpolgár akaratát kel­lene közvetítse az ország sorsát eldön­tő vitákban, mint elődje. Kétszer any- nyi ember akaratát megismerni jóval nagyobb gond, időigényesebb is. De a mostani képviselő fele annyit nem tud választói körében tartózkodni, mint a régi, hiszen a parlament szinte folyama­tosan ülésezik. Ha pedig nincs igazán mód a választók akaratát .megismerni, akkor mit, illetve kit képyis£l a kép­viselő? Á HONATYÁK KÖZEL föle a párt­listákról jutott az illusztris testületbe. Meglehetősen ellentmondásos ez az arány, hiszen jó, ha az országlakosság 5%-a tagja valamelyik pártnak. Mert a pártlistás képviselők nyilván jól isme­rik pártjuk akaratát, de vajon meny­nyi folyamatos erőfeszítést tesznek an­nak érdekében, hogy megismerjék an­nak a népcsoportnak a részletkérdések­re vonatkozó akaratát is, amely inkább a benyomásokon alapuló szimpátia, mint a konkrét pártprogram ismereté­ben adta oda voksát? Hogy valami nincs rendjén ebben a folyamatos kapcsolattartásban, azt az aláírás-gyűjtögetések jelzik. Ha valaki­nek holnap eszébe jut, hogy a Kossuth- címer mellett, a koronás címer ellen gyűjtsön aláírásokat, bizony mondom, összekoldulhatja azt a rongyos százez­ret. És volnának további tippjelm is. Egy aláírás-gyűjtési akció, nyomán e hó végén újra szavazunk. Szavazunk ar­ról, hogy szavazzunk vagy ne szavaz­zunk. Azaz: újabb vasárnapi programot szervezünk magunknak, hogy rábíz­zuk a köztársasági elnök választását a képviselőtestületre. A procedúrával kap­csolatosan csak egy biztos: ismét elfo­lyik az államkasszából az a néhány százmillió, amibe egy ilyen akció kerül HA AZ EMLÉKEZETEM nem csal ebbe" az ügyben mintha már szavaz­tunk volna tBy szer a közelmúltban. Ak­kor Is elköltöttünk rá néhány száz mil­liót, de aztán értelmezési zavarok tá­madtak a válasz körül, pedig a nép, az istenadta nép egyértelműen tette az X-et a megfelelő helyre. Csak a kér­dés nem volt elég egyértelmű; annyira legalábbis nem, hogy Juli néni a kö- mörői tejcsarnokból ugyanúgy megért­se, mint Szentágotai professzor. HA JOLIUS 29-én nem lenne meg az 50% feletti arány, az nem jelenti azt, hogy a nép alkalmatlannak óhajtja nyil­vánítani magát; s nem a meleg vagy a szabadságolások számlájára kell írni a távolmaradást. Egyszerűen arról van szó: sokan unják a szavazósdit, azt, hogy játékszernek tekintsék őket. Rossz­néven veszik, hogy a szépen nyírt pá­zsiton állók ismét a sokaságot küldik meztelenül a csalánba. Ezt a képletet ugyan Moldova György kissé szabado­sabban fogalmazta meg egy korábbi művében, de talán így is érthető. Hamar Péter Mit lehet ilyen vízzel tisztára mosni? Másfél évtizedes szolgáltatás­ban eltöltött időm talán feljogo­sít arra, hogy a SZAVICSAV mátészalkai vezetője által a Ke­let-Magyarország június 28-i szá­mában közölt, a mátészalkai SZDSZ által felvetett vízprob­lémára írt válaszára reagáljak. A népakaratot én is üdvöz­löm, de nem frázisként, hanem valódi politikai értelemben, hogy a párt, újabban pártok vonuljanak ki a munkahelyek­ről, ne szabhassák meg ki le­gyen a vezető, a pártérdekek ne játszhassanak szerepet egyes vezetők által ilyen-olyan ok mi­att nem szimpatikus dolgozók „legális” félreállítására stb ... Az viszont, hogy egy város és a környező községek milyen vi­zet isznak az nem lehet a SZAVICSAV belügye, ebben az esetben népakaratra hivatkozni téves felfogás! A SZAVICSAV szolgáltató vál­lalat, a tanácsoktól és a lakos­ságtól havonta több milliós nagyságrendű vízdíjat szed be. A citált népakarat pedig arra is szól, hogy a lakosság a pénzéért szolgáltatást és ne kiszolgálta­tottságot kapjon! A dr. Bakács és dr. Jeney ál­tal szerkesztett Higiéné orvos- egyetemi tankönyv leírja a Jó ivóvíz ismérveit:»... elvárjuk a jó ivóvíztől, hogy élvezhető és veszélytelen legyen”. Az élvezhetőség ismérvei: a víz átlátszó, színtelen, szagtalan kellemes ízű, nem meleg és nem túl hideg, nem túl lágy és nem túl kemény, nem undorkeltő és eredetéhez kellemetlen mellék­gondolatok nem fűződnek. Min­den hátsó gondolatot nélkülözve kérem Máj ercsik urat döntse el melyek azok a követelmények, amelynek a mátészalkai víz nem felel meg és melyik az amely sa­ját ízlése szerint igen? A víz élvezhetőségét pedig a la­kosság is el tudja dönteni, ezt viszont senkinek nincs joga vi­tatni ! A veszélyességének eldöntése valóban orvosi ill. Köjál- fel­adat, mely szervezet jogát és hi­telességét mindenki elismeri! A szerk. rákérdezése és az arra kapott válasz, hogy t. Ülik több személy ellen folyik fegyelmi vizsgálat technológiai fegyelem- sértés miatt, valóban a vállalat belügyi, melyhez sem a tanács­nak, sem a pártoknak semmi köze — de ha ezek, néhány, az élvezhetőség ismérveit befolyá­soló tényezőn javítanak — csak üdvözölhetek! De a víz azóta már volt piros (hypermangán), volt nyálkás és változatlanul mértéktelenül kló­rozott. Dr. Szabó A. Péter SZDSZ mátészalkai csoportjának egyik ügyvivője.

Next

/
Thumbnails
Contents