Kelet-Magyarország, 1990. július (50. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-26 / 174. szám
4 Kelet-Magyarország 1990. július 2*1. / Patthelyzet a Parlamentben (Folytatás az 1. oldalról) rint feletti nyugdíjasok számára semmit sem juttatott a költségvetés. Azt is elismerték a képviselők, hogy a Társadalombiztosítási Alap több mint 15 milliárd forintos kintlevősége valóban szinte megbénítja a társadalombiztosítást. Éppen ezért sürgették a központi költségvetés és a társadalombiztosítás költséggazdálkodásának határozott szétválasztását. Az új biztosítási rendszer bevezetéséről azonban már megoszlottak a vélemények. Kis Gyula (MDF) például úgy ítélte, hogy egy új biztosítási rendszer 45—50 év leforgása alatt lesz működőképes. Ugyancsak ő tette szóvá, hogy a jelenlegi 53 százalékos társadalombiztosítási elvonás mértéke példa nélküli Európában. Végül is a Társadalombiztosítási Alap költségvetéséről szóló törvény módosítását nagy többséggel elfogadták a képviselők. Az Országgyűlés vezetése úgy tervezte, hogy a plénum szerda délután részletes vitával folytatja a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságának felállításáról, valamint a köz- szolgálati média vezetőinek ideiglenes kinevezési rendjéről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Hogy nem így történt. annak az volt az oka, hogy a több mint 20 hozzászóló képviselő közül mindössze ketten-hárman foglalkoztak ezzel a konkrét témával. a többieket sokkal inkább a sajtó jelenlegi, többek szerint inkább csak bírálatot érdemlő tevékenysége, illetve a Hírlapkiadó Vállalat és a Pallas Lapkiadó Vállalat fúziója foglalkoztatta. Az órákon át tartó eszmecsere Kulin Ferencnek, a Kulturális, Oktatási. Tudományos. Sport-. Televízió- é3 Sajtóbizottsága elnökének beszámolójával kezdődött, aki a testület álláspontját ismertetve kitért e fúzióra is. Ezt a „kormányakciót” természetesen nem hagyhatta szó nélkül az ellenzék, az ő véleményüket pedig nem hagyhatta válasz nélkül az MDF. Csurka István például úgy fogalmazott: „Ha a jelenlegi kormány az Aczél által kinevezett kultúrbugrisok közül valakit elmozdít a helyéről. akkor rendszerint az SZDSZ részéről elhangzik egy tiltakozás”. Orbán Viktor (Fidesz) határozottan visszautasított mindenféle, elsősorban a sajtóval összefüggő általánosítást. és felvilágosítást kért a kormánytól: mi a kormány álláspontja a személycseréket illetően, amelyeknek a tömegkommunikációban kell vagy kellene megtörténni? Milyen elvek alapján nevez ki és/vagy vált le személyeket. Végezetül javasolta, hogy a kormány „gründoljon” magának egy lapot, de ne úgy próbáljon meg saját, vagy magához közelálló sajtóhoz jutni, ahogyan a fúzióról kialakult vita tükrözi. zabolcs-SzatfMAr-Bereg megyei vendégeket is láttunk a parlament e heti ülésén, a karzaton, majd dr. Nagy István képviselő társaságában az Országház folyosóján. — Nyírkátai MDF-esek, pártaktivisták, akik sokat segítettek a választási kampányban, s most dr. Szend- rey László képviselőtársammal az MDF-frakcióirodán kértünk számukra belépőjegyet, hogy a helyszínen is megtapasztalhassák, hogyan Is működik a többpárti parlament. Jenei Sándor, Oláh Valéria, Árvái János és Jenei Sándorné MDF-munkájára a közelgő helyhatósági választások idején is számítunk — mondta érdeklődésünkre dr. Nagy István. Jóllehet, voltak néhányan. akik többször is figyelmeztették a plénumot. hogy talán a tárgyról kellene beszélni, mert a törvényjavaslatról dönteni kell. a szó elszállt a képviselők feje fölött. Már- már lezárult a részletes vita, amikor a Fidesz egy képviselője kompromisszumos indítványt tett. Ezt azonban végül a plénum éppúgy leszavazta. mint a bizottsági, képviselői és előterjesztői módosító indítványokat és végezetül az egész törvény- javaslatot. A PTB-re vonatkozó részt 76 igen. 157 nem és 39 tartózkodó szavazattal, a kinevezési rendről szóló passzusokat 80 igen. 131 nem és 60 tartózkodó szavazattal, a teljes törvényjavaslatot pedig 79 igen, 115 nem és 69 tartózkodó szavazattal vetette el. Maradt tehát — legalábbis sajtóügyben — minden a régiben, maga az Országgyűlés döntött úgy. hogy érvényben tartja a jelenleg hatályos jogszabályokat. Így értelmezte a határozatot rövid felszólalásában Antall József miniszterelnök is. A Pártatlan Tájékoztatás Bizottsága sorsát megpecsételő szavazás után a Szabad Demokraták Szövetsége és a Magyar Demokrata Fórum parlamenti frakciója meglehetősen éles hangnemben egymást okolta amiatt, hogy végül is még a rádió, a tévé és az MTI vezetőinek kinevezési rendjében sem sikerült egyezségre jutni. Vita nélkül, nagy szótöbbséggel határozott az Ország- gyűlés Haraszti Miklósnak (SZDSZ) a frekvenciamoratóriumra vonatkozó ország- gyűlési határozattervezete felett. A jóváhagyott határozat értelmében a parlament felkéri a kormányt, hogy terjessze mielőbb az Országgyűlés elé a frekvenciamoratóriumról szóló törvényjavaslatot, amely az engedélyezés rendjét újraszabályozó tájékoztatási törvény meghozataláig megtiltja a rádió- és televízióműsorok sugárzására és továbbítására alkalmas frekvenciák kijelölését. Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának e heti sorozata ezzel befejezte munkáját, Szűrös Mátyás bejelentette, hogy az Országgyűlés elnöke július 30-án, hétfőn 10 órára összehívta a parlament következő ülését. Napközben Is tele volt az ukrán főváros négyes számú trolibuszgarázsa július 24-én, amikor a villamos- és trolibusz- vezetők munkabeszüntetést tartottak, fizetésemelést és élet- körülményeik javítását követelték. A közlekedés estére állt helyre, mert a városi tanács megígérte a követelések teljesítését. A szovjet Nagyezsda Rjaskina győzelmének örül, miután 41:56,21 perces új világcsúccsal nyerte a női 10 kilométeres gyaloglást Seattlc- ben a Jóakarat Játékokon. A háttérben a volt világcsúcstartó ausztrál Kerry Saxby. (KM telefotó) Románia Kolera- * megbetegedések Tizenötre emelkedett a kolerában megbetegedettek száma Romániában. Erről az egészségügyi minisztérium adott ki hivatalos közleményt szerdán. A bejelentés szerint Galac megyében 2. Tulcea megyében pedig 13 kolerás megbetegedés történt, de ’már valamennyien túl vannak az életveszélyen. Pályázati felhívás A Magyar Szocialista Párt nyilvános pályázatot ír ki a megyei napilapok és megyei kiadóvállalatok megvásárlására. Külön-külön megállapított áron, de együtt ajánlja fel megvételre az alapító-tulajdonosi jogot (a lapot) és a vállalati vagyont. A pályázat nyilvános, és politikai pártokat kivéve, azon bármely magyar vagy külföldi természetes vagy jogi személy részt vehet. A külföldi tulajdoni hányad nem haladhatja meg a 49%-ot és egy tulajdonos 30%-ot meghaladó tulajdoni hányadot legfeljebb három lapban szerezhet. A dolgozói kollektívát legalább 10%-os arányú tulajdoni hányadhoz kell juttatni, és az ajánlás elbírálásának feltétele a dolgozói kollektíva előzetes együttműködési nyilatkozata. A pályázatokat szakemberekből álló bizottság bírálja el. A Szocialista Párt felkéri a parlamenti pártokat, a MUOSZ-t, a Sajtószakszervezetet, a Lapkiadók Egyesületét és a Nyilvánosság Klubot, hogy delegáljon egy- . egy tanácskozási jogú képviselőt a bizottságba. A pályázatokat mai naptól számított 30 napon belül kell benyújtani, majd e határidőt követően a bizottság 15 napon belül meghozza döntését. A legmagasabb ajánlatot tevővel a Magyar Szocialista Párt, illetve az _ érintett vállalat 45 napon belül szerződést köt. A részletes pályázati kiírás a „Szolgáltató” Kft.-nél (Budapest, V., Balassi Bálint u. 27.) vásárolható meg. A megpályázható megyei lapok és kiadóvállalatok: Petőfi Népe Bács-Kiskun Megyei Lapkiadó Vállalat Békés Megyei Népújság Békés MLV Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén MLV Dél-Magyarország Csongrád MLV Fejér Megyei Hírlap Fejér MLV Kisalföld Győr-Sopron MLV Hajdú-Bihari Napló Hajdú-Bihar MLV Kelet-Magyarország Szabolcs-Szatmár-Bereg MLV Vas Népe Vas MLV Napló Veszprém MLV Zalai Hírlap Zala MLV MAGTAR SZOCIALISTA PART MDF-szervezet 800 telepiilísei A Magyar Demokrata Fórum nehéz, keserves időszakon jutott túl, mert „a választási győzelmet meg kellett nyernie”, s ezt néhány hónap alatt megtette — jelentette ki Lezsák Sándor, az MDF ügyvezető alelnöke a szervezet szerdai sajtótájékoztatóján az MDF székházában. A párt vezető tisztségviselője az MDF-et növésben lévő szervezetnek titulálva szólt arról, hogy a pártnak ma csaknem 800 településen van helyi szervezete 35 ezres taglétszámmal. Lényegesnek tartotta, hogy a gyors létszámnövekedést — a tudatos szervezésnek köszönhetően — sikerült elkerülni. Üj, helyi szervezet jelentkezését csak akkor fogadták el. ha az mindenben megfelelt a kívánalmaknak. A helyhatósági vláasztásra való felkészülés kapcsán biztatónak ítélte, hogy a falvakban, városokban egyre jobb a kapcsolat az FKgP és a KDNP helyi szervezeteivel. A sajtótájékoztatón Szabó Tamás munkaügyi minisztériumi államtikár, az MDF elnökségi tagja a vezetői réteg helyzetével foglalkozott. Leszögezte : korrekt. jogilag tisztázott vezetői megmérettetésre van szükség. A jelenlegi bizalmatlan légkör senkinek sem jó. A közvélemény nagyon határozottan várja, hogy megtörténjenek a „rátermettségi” vizsgálatok, s azoknak legyenek konzekvenciái. Felhívás népszavazásra Nagygyűlést rendezett szerdán a Szocialista Párt városi szervezete Debrecenben, a Kálvin téri udvarházban. Horn Gyula, az MSZP elnöke beszédében kijelentette: a rendszerváltozás főként a gazdaság területén még nem ment végbe hazánkban. A jövőben éles parlamenti, illetve pártok közötti konfrontációk várhatók, ezért van szükség szuverén, a nép által választott köztársasági elnökre az országnak. Olyanra. akit nem befolyásolnak egy-, vagy többpárti érdekek — mondotta. A Debrecenben tartott baloldali nagygyűlés résztvevői felhívást fogadtak el. amelyben kérik a Magyar Köztársaság választójoggal rendelkező állampolgárait, hogy vegyenek részt a július 29-i népszavazáson. SZDSZ-szemme* MOSTANÁBAN GYAKORTA jut eszembe egy gyerekkori emlék. Átjárt hozzánk a kántor Gyántról, s végeérhetetlen vitákat folytatott apámmal. A lényeget nyilván nem érthettem, de tetszett, ahogy apám a szemüvege mögül szúrósan a vendégre nézett, s a maga részéről a következő megjegyzéssel zárta le az eszmecseréket: — Ostoba vagy te a politikához, Jóska! Az emlékezet hézagai miatt ma már nem tudom megítélni, hogy a kántor Gyántról valóban ostoba volt-e a politikához, de széttekintve mai hazai közéleti vitáinkon, úgy tűnik, a d!- letantizmus ma sem ritka jelenség Vállalva az ódiumát annak, hogy én is ugyanazt a minősítést kapom, mint a kántor Gyántról, hadd elmélkedjem Itt a demokrácia egynémely játékszabályáról, nem elméletben pusztán, hanem ahogy a magyar politika fénytörésében megmutatkozik. Hosszú, nem éppen szelíd viták eredményeként alakult ki az a választási rendszer, amely már vizsgázott a gyakorlatban, s amelyről minden külföldi megfigyelő megjegyezte, hogy a világ legbonyolultabb választási rendszere. Attól, hogy a legbonyolultabb, lehetne akár a legjobb is. Hogy milyen, azt minősíteni nincs szándékomban, de néhány vonatkozását a következmények miatt nem árt megemlíteni. A választókerületek száma a régi szisztémához képest a felére csökkent, azaz ma egy választott képviselő (tehát aki nem a pártlistán elfoglalt előkelő helye jóvoltából sétált be a T. Házba) kétszer annyi honpolgár akaratát kellene közvetítse az ország sorsát eldöntő vitákban, mint elődje. Kétszer any- nyi ember akaratát megismerni jóval nagyobb gond, időigényesebb is. De a mostani képviselő fele annyit nem tud választói körében tartózkodni, mint a régi, hiszen a parlament szinte folyamatosan ülésezik. Ha pedig nincs igazán mód a választók akaratát .megismerni, akkor mit, illetve kit képyis£l a képviselő? Á HONATYÁK KÖZEL föle a pártlistákról jutott az illusztris testületbe. Meglehetősen ellentmondásos ez az arány, hiszen jó, ha az országlakosság 5%-a tagja valamelyik pártnak. Mert a pártlistás képviselők nyilván jól ismerik pártjuk akaratát, de vajon menynyi folyamatos erőfeszítést tesznek annak érdekében, hogy megismerjék annak a népcsoportnak a részletkérdésekre vonatkozó akaratát is, amely inkább a benyomásokon alapuló szimpátia, mint a konkrét pártprogram ismeretében adta oda voksát? Hogy valami nincs rendjén ebben a folyamatos kapcsolattartásban, azt az aláírás-gyűjtögetések jelzik. Ha valakinek holnap eszébe jut, hogy a Kossuth- címer mellett, a koronás címer ellen gyűjtsön aláírásokat, bizony mondom, összekoldulhatja azt a rongyos százezret. És volnának további tippjelm is. Egy aláírás-gyűjtési akció, nyomán e hó végén újra szavazunk. Szavazunk arról, hogy szavazzunk vagy ne szavazzunk. Azaz: újabb vasárnapi programot szervezünk magunknak, hogy rábízzuk a köztársasági elnök választását a képviselőtestületre. A procedúrával kapcsolatosan csak egy biztos: ismét elfolyik az államkasszából az a néhány százmillió, amibe egy ilyen akció kerül HA AZ EMLÉKEZETEM nem csal ebbe" az ügyben mintha már szavaztunk volna tBy szer a közelmúltban. Akkor Is elköltöttünk rá néhány száz milliót, de aztán értelmezési zavarok támadtak a válasz körül, pedig a nép, az istenadta nép egyértelműen tette az X-et a megfelelő helyre. Csak a kérdés nem volt elég egyértelmű; annyira legalábbis nem, hogy Juli néni a kö- mörői tejcsarnokból ugyanúgy megértse, mint Szentágotai professzor. HA JOLIUS 29-én nem lenne meg az 50% feletti arány, az nem jelenti azt, hogy a nép alkalmatlannak óhajtja nyilvánítani magát; s nem a meleg vagy a szabadságolások számlájára kell írni a távolmaradást. Egyszerűen arról van szó: sokan unják a szavazósdit, azt, hogy játékszernek tekintsék őket. Rossznéven veszik, hogy a szépen nyírt pázsiton állók ismét a sokaságot küldik meztelenül a csalánba. Ezt a képletet ugyan Moldova György kissé szabadosabban fogalmazta meg egy korábbi művében, de talán így is érthető. Hamar Péter Mit lehet ilyen vízzel tisztára mosni? Másfél évtizedes szolgáltatásban eltöltött időm talán feljogosít arra, hogy a SZAVICSAV mátészalkai vezetője által a Kelet-Magyarország június 28-i számában közölt, a mátészalkai SZDSZ által felvetett vízproblémára írt válaszára reagáljak. A népakaratot én is üdvözlöm, de nem frázisként, hanem valódi politikai értelemben, hogy a párt, újabban pártok vonuljanak ki a munkahelyekről, ne szabhassák meg ki legyen a vezető, a pártérdekek ne játszhassanak szerepet egyes vezetők által ilyen-olyan ok miatt nem szimpatikus dolgozók „legális” félreállítására stb ... Az viszont, hogy egy város és a környező községek milyen vizet isznak az nem lehet a SZAVICSAV belügye, ebben az esetben népakaratra hivatkozni téves felfogás! A SZAVICSAV szolgáltató vállalat, a tanácsoktól és a lakosságtól havonta több milliós nagyságrendű vízdíjat szed be. A citált népakarat pedig arra is szól, hogy a lakosság a pénzéért szolgáltatást és ne kiszolgáltatottságot kapjon! A dr. Bakács és dr. Jeney által szerkesztett Higiéné orvos- egyetemi tankönyv leírja a Jó ivóvíz ismérveit:»... elvárjuk a jó ivóvíztől, hogy élvezhető és veszélytelen legyen”. Az élvezhetőség ismérvei: a víz átlátszó, színtelen, szagtalan kellemes ízű, nem meleg és nem túl hideg, nem túl lágy és nem túl kemény, nem undorkeltő és eredetéhez kellemetlen mellékgondolatok nem fűződnek. Minden hátsó gondolatot nélkülözve kérem Máj ercsik urat döntse el melyek azok a követelmények, amelynek a mátészalkai víz nem felel meg és melyik az amely saját ízlése szerint igen? A víz élvezhetőségét pedig a lakosság is el tudja dönteni, ezt viszont senkinek nincs joga vitatni ! A veszélyességének eldöntése valóban orvosi ill. Köjál- feladat, mely szervezet jogát és hitelességét mindenki elismeri! A szerk. rákérdezése és az arra kapott válasz, hogy t. Ülik több személy ellen folyik fegyelmi vizsgálat technológiai fegyelem- sértés miatt, valóban a vállalat belügyi, melyhez sem a tanácsnak, sem a pártoknak semmi köze — de ha ezek, néhány, az élvezhetőség ismérveit befolyásoló tényezőn javítanak — csak üdvözölhetek! De a víz azóta már volt piros (hypermangán), volt nyálkás és változatlanul mértéktelenül klórozott. Dr. Szabó A. Péter SZDSZ mátészalkai csoportjának egyik ügyvivője.
