Kelet-Magyarország, 1990. július (50. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-25 / 173. szám

1990. július 25. Kelet-Magyarország 11 Olyasaink írják KÉREM, NE TEGYÉK Ez egy tragédia, a történe­tet leírni is nagyon körülmé­nyes. Mi, a Körösi Csorna Sándor u. 3. sz. alatt lakunk. 450 öl telken három családi ház van. A harmadik házban lakóknak parányi kis udva­ron megadták minden aka­dály nélkül az engedélyt la­katos kisipari tevékenység­hez. Most már igencsak épül a kis műhely, de a vasvágás zaját elviselni nem lehet. Öt­ezer darab sátorvasat míg el­fűrészelnek, kénytelen va­gyok a város utcáit róni. Egyébként rokkantnyugdíjas vagyok, pihenésre, nyuga­lomra lenne szükségem. Saj­nos az emberek nincsenek tekintettel egymásra, az en­gedélyt kiadók is körültekin­tőbben járhatnának el. Jog­gal féltik nyugalmukat a jú­lius 18-i Fórum oldalon meg­jelent riport sértett alanyai is. Körösi Csorna Sándor u. 3. lakója Nyíregyháza A KAPZSISÁG HATÁRTALAN Panaszomnak adhatnám az alábbi címet is: „Csirkeólból albérlők háza”, a recept pe­dig a következő: Végy egy kiszuperált házikót, úgy- ahogy tedd rendbe, csak ar­ra kell vigyázni, ne dőljön rád, majd újságban albérlet­ként hirdesd meg. Ha nincs rá páciens, vegyél kb. 100— 150 db hybrid csirkét és azok a hideg hónapokban ki telel­hetnek. Nyáron fából fabri­kálhatsz egy ketrecet és a csirkéket abba be lehet zár­ni. A roggyant házat kiszel­lőzteted, kimeszeled és újra újságban meg lehet hirdetni. A siker teljes, két legyet egy csapásra, a csirke is jól jár, a gazdája is, sőt a három- gyermekes család is, aki be­költözött. A történethez még csak annyit, hogy mindez igaz. A teljességhez hozzátar­tozik, hogy a tanács az épü­letet 1980-ban életveszélyes­nek nyilvánította, csak a le­bontásáról nem intézkedett. A falban a vezeték több íz­ben kigyulladt, az egészség- ügyi szempontokról pedig ne is beszéljünk. L?y jól tájékozott olvasó Nyíregyháza ÜGYFÉLBOSSZANTAS Egy napon belül ötször ko­pogtattam a Nyíregyházi Me­gyei Városi Tanács Pénzügyi Osztályára. — Sikertelenül. Ugyanis először a válasz az volt, hogy épp a városban van az ügyintéző és szíves­kedjek később keresni. Kény­telen voltam újra elmenni, mert szükségem volt a va­gyonérték-bizonyítványra. 10 órakor sem találtam az ille­tékest, de 11-kor is hiába fáradtam. Azt tanácsolták, hogy érdeklődjem ebéd után. De már 13 órakor elkéstem, mivel a tanácsi dolgozó el­ment és vissza se jön aznap — mondták a kollégái. — Hát mi történik itt? — bosz- szankodtam magamban. — Azért mindennek van határa. E. K. Nyíregyháza Ellátási vagy szervezési gondok? Magyarázat van — elegendő kenyér nincs Az óvatos rendelés is ludas Panaszos bejelentést kaptunk Tiszaeszlárról, Dani Sándor­tól, hogy a községben nagyon rossz a kenyérellátás. Dél­előtt, a legnagyobb dologidőben érkezik a kenyérszállító kocsi, ekkor kénytelenek sorba állni az emberek, holott most ilyesmire nem érnek rá. Reggel, vagy délután nem lehet kenyérhez jutni. A maszek és a gyár Tóth Lajos, a helyi ABC vezetője a bajok eredetét több dologban látja: Áz okok összetettek — A nyár elején leállt a tiszalöki kenyérgyár, felújí­tási munkákat végeznek. Fel­készültünk a nehézségekre, a vevőknek is szóltam, hogy ideiglenesen a nyíregyházi és ■a tiszavasvári gyár biztosítja majd a kenyeret. Általában nincs különösebb probléma, ha kell. a saját kocsimmal megyek át Vasváriba, s men­tem korábban Tiszalökre, egy újabb szállítmányért. A kritizált esetben megér­kezett a megrendelt mennyi­ség, de hamar eljogyott. Va­lószínű. azért, mert az évek óta hozzánk is kijáró maszek pék nem jött meg. így az általa forgalmazott mennyi­séget is nekünk kellett biz­tosítani. A legnagyobb gond az volt. hogy mi nem tud­tunk arról, hogy ő nem jön, különben többet rendeltünk volna. Ha szól... Én telefo­náltam Vasváriba, hogy még szükség lenne kenyérre. Azt válaszolták, menjek három órára a kenyérgyárba, adnak még. Sajnos, potyára mentem, mert mégsem tudtak adni, de jelezték, hogy Nyíregy­házáról hozzák majd az elő­szállítást. Az záróráig nem ért ide. Gondolom, most ne­kik is nehezebb, mert na­gyobb területet kell ellátni­uk A kenyérszállító kocsi érkezésének időpontja pedig régóta így van. tudják, meg­szokták az emberek. Ennek megfelelően terveznek .. . Igaz, mi is azt szeretnénk, ha nyitáskor már itt lenne a friss kenyér, de a tényeket tudomásul kell venni. Saj­nálom. hogy ezeket az obiek- lív körülményeket a bejelen­tő nem tudja megérteni . . . Ha a maszek pékkel tudnánk koordinálni az árusítást, biz­tosan a kedves vevők hasz­nára válna. Igazság és ellátás A községi tanács vb-titká- ra. Afra Miklós is tud az ügyről: — Szomorú, de nemcsak a kenyérellátás területén van­nak gondjaink. A tanácstör­vény értelmében a nem ta­nácsi intézmények vezetőit mi nem utasíthatjuk. . csak jelezhetjük a problémákat. Nem szabhatjuk meg. hogy egy-egy bolt mennyi kenye­ret rendeljen. S valahol a boltosokat is meg tudom ér­teni, nehéz felmérni az igé­nyeket. mert változóak, s ha rájuk szárad a kenyér, az ő zsebük bánja. Itt valóban a tiszalöki gyár leállása, és a maszek hiánya együttesen okozta a bajt. Eléggé sze­rencsétlenül alakultak a kö­rülmények. A konkrét eset­ről az a véleményem, hogy ha az állampolgár fejével gondolkozom, igazat kell ad­nom a panaszosnak, hiszen alapvető ellátási feladat len­ne. hogy állandóan legyen a boltban tej és kenyér. Zsóri Sándor, az emlege­tett orosi maszek pék más­képp látja a helyzetet: — Kire lehetne hárítani a felelősséget, ha nem rám? Amit vállaltam, azt teljesí­tem is, rendszeresen árusítok a környéken. Arról pedig nem tehetek, ha esetleg már az első megállónál elfogy a kenyerem, a vállalt mennyi­séget mindig kiszállítom. A boltosok nem értesítenek en­gem. ha bezárnak, én sem tudok mindegyiknek beszól­ni. Amikor nem tudtam menni, a tanácsra beszóltam, hogy kemencejavítás miatt néhány napig leáll az üze­mem. Hogy ők jelezték-e a boltba, nem tudom. Én nem oldhatom meg a megye ke­nyérellátását. Egyébként azt is el tudom képzelni, hogv a boltok óvatosságból keveset rendelnek, nehogy rajtuk ma­radion. Kovács István, a sütőipari vállalat áruforgalmi osztály­vezetője kérdésemre elmond­ta. kapacitásbeli, mennyiségi ellátási gondjaik nincsenek, elegendő kenyeret sütnek. — Utánpótlási problémák akkor vannak, ha a boltok kevesebbet rendelnek. Eddig a tiszalöki üzemből köny- nyebb volt pótolni, most a nagyobb távolság miatt hosz- szabb időt vesz igénybe. Hiá­ba indulnak hamarabb a ko­csik. nagyobb utat kell meg­tenniük. Ha szeptemberben újra indul a tiszalöki gyár. ezek a gondok megszűnnek. Mit tehetünk hozzá? Csak annyit, hogy mivel nemcsak tiszaeszlári problémáról van szó. remélhetően az érintet­tek levonják a megfelelő kö­vetkeztetéseket. ezáltal csök­kennek majd a feszültségek. S az ott élők azért jól te­szik. ha megfelelő tervezés­sel élnek a kenyérvásárlást illetően. Biztos, ami biztos. Kováts Dénes Nyári Mikulás? E pavilon gazdája mindenre gondolt. Ha esik, ha fúj, ha tomhol a meleg, nála mindig főszezon van. A nyár a fagyié, a tél az ajándéké, ami közte van, jó a farmernek, illetve a bőrdíszműnek. Nem is értem, miért találja e két ifjú oly nevetségesnek az ötletet. Már most gondolni kell a télre, nem is esne rosszul, mert az ember néha vágyik egy kis „mélyhűtött" szeretetre. (— t —) Szerkesztői üzenetek A tiszakerecsenyi Dózsa Tsz tagsága nevében aláírás és név nélkül szerkesztősé­günkhöz küldött levél íróit arra kérjük, hogy . jelöljenek 'meg maguk közül valakit, akit munkatársunk felkeres­hetne. A levelükben ijoglai- takat ugyanis közlés előtt meg kellene beszélni, ettől, sajnos, nem tekinthetünk el. K. Sándor, Szamosújlak: A Népjóléti Minisztérium cí­me: Budapest, V. kerület, Arany J. u. 68. szám. Tele­fon: 132-3100, 132-8750. Nagy Mihály, Mátészalka: Az 1989. január 1-jétől ha­tályos jogszabály szerint a szociálplitikai kedvezmény összege: — első gyermek után 50 ezer forint — az építtetővel, vásárlóval együtt költöző, a kölcsönszerződés megkötésének időpontjában meglévő, illetőleg megelőle­gezett második gyermek után 150 ezer forint; a meglévő harmadik gyermek után 490 ezer forint; minden további meglévő gyermek után gyer­mekenként 100 ezer forint; — más eltartott családtag után személyenként 30 ezer forint: a szerződéskötést kö­vetően született, vagy örökbe fogadott gyermek után — a megelőzést ki­véve — 50 ezer forint. Az utólag elszámolt kedvezmény a kölcsöntartozást csökkenti. Szűcs J. Űjfehértó: Mun­kahelyi gondjával a nyír­egyházi Körzeti Foglalkoz­tatási Központot keresse meg. címe: Nyíregyháza, Benczúr tér 18. szám, 4400. 1 jogász tanácsai Á tsz-be vitt föld sorsa S. Bálint és felesége kisari lakosok, a helyi tsz nyugdíjas tagjaként kérték, hogy a fele­ség által annak idején bevitt földet adják ki részükre. Olvasónk azt sérelmezi, hogy meg­állapodásuk ellenére nem azt a földet kapták vissza, amely bevitelre került. Azzal sem ért egyet, hogy a háztáji juttatást is megvonták a tagsági viszony megszűnésével. A jelenlegi rendelkezések szerint a tagsági viszony megszüntetésével a termelőszövetke­zet a bevitt földet megválthatja, vagy azzal egyenértékű termőföldet az erre a célra a vezetőség által kijelölt terü­leten kiadhatja. Amennyiben olvasónk bizonyítani tudja, hogy az eredeti megegyezéstől eltérő helyen mérték ki ré­szére a földet, a döntőbizottsághoz fordulhat jogorvoslatért. A tagsági viszony megszűnésével egyébként a tag elveszíti a háztájira való jogosultságát. P. J. újfehértói lakos, a helyi tsz tagja hasonló problé­mával fordult szerkesztőségünkhöz. Megállapodott a ter­melőszövetkezettel. hogy a bevitt földje helyett más terü­leten kimérik részére a megfelelő nagyságú és értékű földet. Közösen megszemlélték és ezt olvasónk elfogadhatónak tar­totta. Ezt követően befizetett 5000,— Ft-ot a kiméréssel kap­csolatos költségekre. Később értesült, hogy mégsem azt a területet kapta meg, hanem máshol jelölték ki részére, amelyet nem fogad el. Álláspontja szerint ez az újonnan kijelölt rész elhanyagolt, benőtte a nád és dudva. Ragasz­kodik ahhoz, hogy az általa befizetett összeg ellenében az eredeti megegyezés szerinti földet adják ki részére. Javasoljuk olvasónknak, hogy a kiadással kapcsolatos eljárás felülvizsgálata érdekében forduljon a döntőbizott­sághoz. Kiss Gy.-né beregdaróci lakos férje tsz-tagként. mint gépkocsivezető megállapodást kötött munkáltatójával, hogy költségtérítéses üzemelésre kiveszi a gépkocsit. Számítását azonban nem találta meg. így alig egy hónap után fel­mondta a szerződést és megszüntette tagsági viszonyát. A tsz nem tartott igényt a 30 napos felmondási Idő letölté­sére. azonban az elszámolás még mindig nem történt meg. A megállapodásban negyedéves elszámolási időszakban egyeztek meg ugyan, de olvasónk szerint a szerződés meg­szűnésekor el kell egymással számolni. Amennyiben a megállapodás ellentétes rendelkezést nem tartalmaz és az elszámolás technikailag megoldható, azt javasoljuk levélírónknak, hogy forduljon a szövetkezeti döntőbizottsághoz. B. Menyhértné komorói lakos több nyugdíjas tsz-tag tár­sával együtt háztáji juttatással kapcsolatosan vár választ. Megállapodtak a háztáji bizottsággal, hogy háztáji föld he­lyett terményjuttatást kérnek. Miután a termény nedvesség- tartalma miatt szárításra szorult, annak tárolása nehézsé­get okozott volna levélírónknak, kérték, hogy pénzben vált­sák azt meg. A tsz azonban ragaszkodik az eredeti meg­állapodás szerinti teljesítéshez. A legutóbbi jogszabály módosítása értelmében a tag ké­résére a tsz a háztáji föld vagy termény helyett pénzbeni juttatást adhat. Ennek mértéke nem haladhatja meg a 2500 kg májusi morzsolt kukorica állami felvásárlási áron számított forint összegét. A tsz ebből következően mérle­gelési jogkörében dönt a pénzbeni teljesítésről, így az nem követelhető ki. Dr. Kondora Zsuzsanna Nagy István, Nyíregyháza: A korengedményes nyugdíj­ról. — A munkáltató legfel­jebb öt évvel az öregségi nyugdíjkorhatár (figyelembe véve a korkedvezményes életkort is) előtt álló mun­kavállalóval (ideértve a mun­kaviszonyban, szövetkezeti tagsági viszonyban, bedolgo­zói jogviszonyban foglalkoz­tatottakat is) megállapodhat — a munkavállalók helyi ér­dekképviseleti szervének az egyetértésével — a dolgozó korengedményes nyugdíjazá­sáról. T. J. Csenger. Újrakezdési kölcsön iránti kérelem be­adását a Minisztertanács jú­lius 17-től felfüggesztette. Aki ez időpont előtt kapott olyan igazolást, amely bizo­nyítja a kölcsönre való jogo­sultságát, fordulhat pénzin­tézethez, viszont a banknak, az OTP-nek nem kötelessé­ge, hogy hitelt adjon, csak abban az esetben, ha kellő fedezettel biztosítva látja a hitel visszafizetését.

Next

/
Thumbnails
Contents