Kelet-Magyarország, 1990. július (50. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-04 / 155. szám
1990. július 4. Kelet-Magyarország s Kényszerpályán H». «, « izsgMé dolgozni kezd. billiós Jatt” a bankigazgatónak': Ahol a pénz dolgozni kezd, olvashatjuk, hallhatjuk nap mint nap az Országos Kereskedelmi és Hitel Bank RT. szlogenjét. Ezúttal viszont az OKHB belső ellenőrző apparátusa, a megyei rendőr-főkapitányság gazdasági rendészete és az adófelügyelőség kezdett el dolgozni egy írásbeli feljelentés alapján. Bár meglehetősen kellemetlenül érint, derűit égből villámcsapásként aligha érhetett bennünket a napokban bejelentett áremelési csomag. Nemcsak azért, mert már hetek óta benne volt a levegőben, de az ügy voltaképpen már az idei költségvetés elfogadása óta „érett”. Egyfelelől azért, mert a háztartási energiaárak emelését. még a Németh-kor- mány határozta el, másfeleiéi viszont azért, mert ez a költségvetés már elfogadása pil- lanatában igen feszített volt, s felborulásához igazán nem sok kellett. A deficit kényszerítő ereje Amint az közismert, meglehetősen szűkre szabott kényszerpályán mozogtunk a költségvetés elfogadásakor: a Nemzetközi Valutaalap 10 milliárd forintos deficithez kötötte a vele való megállapodást, amihez vi- szont a külföldi bankok kötötték a magyar gazdaságnak adott további hiteleket. Égetően szükségünk volt tehát a deficit leszorítására — de nem csupán az IMF diktátuma okán. A költségvetési deficit ugyanis általában azt jelenti, hogy a kiadások ösz- szege nagyobb, mint a bevételeké. A különbség pedig jellegzetesen két módon finanszírozható: vagy "az ország belső megtakarításaiból, vagy a külföldi eladósodás növeléséből. Miután azonban ná- lünk sem a gazdálkodók, sem a lakosság megtakarítási hajlandósága nem elegendő ehhez, az eladósodás jelentős növelésének terheit viszont az ország nem tudja elviselni, az IMF követelései nélkül sem tehettünk egyebet: muszáj volt minél kisebbre szorítani a deficitet. A bevételek elsősorban az áremelések révén növelhetők, így ugyanis több adó jut a költségvetés kasszájába. A számítások szerint a benzin és a gázolaj árának emelése 6, illetve 3 milliárd forintos többletet jelent. De növeli a bevételeket — mintegy 2 milliárd forinttal — az is, hogy szűkül a vállalkozási nyereségadó-kedvezményben részesülők köre, s mintegy 4 milliárd forintot jelent, hogy az állami vagyon utáni osztalék 18-ról 25 százalékra nő. A gazdaság tányéraknái A költségvetési egyensúly javításának további lehetőségei a kiadási oldalon lelhetők fel. Itt az egyik legnagyobb tétel a mezőgazdasági export- támogatás 2,7 milliárdos csökkentése. A szocialista kivitelt nem. csak a konvertibilis exportot érintő intézkedés azonban nem csupán a költségvetési egyensúlyt javítja, de a hazai piacot védő szerepe is van. A támogatások révén ugyanis a gabona- export olyan jövedelmező, hogy a termelők a felesleget szívesen viszik exportra. Holott a belföldi piac számára az volna a kedvező, ha itthon alakulna ki túlkínálat, ami szabályozni tudná az árakat. A gabonaexport extra jövedelmének 80 százalékos elvonása fontos lépés lehet ebben. Ezen kívül csökken a költségvetési intézmények támogatása, a központi műszaki fejlesztésre jutó támogatás, a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek támogatása stb. összességében a fenti intézkedések révén 27,7 milliárd forinttal javítják a költségvetés pozícióit. Az áremelések, valamint a támogatáscsökken- tésék inflációs hatásainak legalább részbeni ellensúlyozására 2,5 milliárd forintot fordítanak. Mindez ugyanakkor még nem elég a kormány programjában szereplő vállalkozásélénkítésre, szociálpolitikára, az önkormányzatok anyagi alapjainak megteremtésére. Ezért még a nyáron további intézkedések is várhatók. amelyek azonban — mind a kormány programjának kidolgozói több alkalommal is hangsúlyozták — nem járhatnak áremeléssel. Bár ez majdhogynem teljesíthetetlen kívánság, reménykedhetünk, hogy így lesz. Ha a most meghirdetett program teljesül, azaz sikerül tartani a tervezett költségvetési deficitet, nem kis akadályon jut át az új kormány. A gazdaságirányítás igazi vizsgája azonban mégsem ez lesz. Az igazi próbatétel ugyanis az, hogy sikerül-e elkerülni a hasonló problémák újratermelését, sikerül-e olyan válságkezelési módszereket találni, amelyek révén jövőre már biztonságosabban megalapozható a költségvetés. Úton ti piacgazdaság felé Az a gyorsprogram, amelyet a kormány meghirdetett, s amely már csak a parlament jóváhagyására vár. sok bíztató elemet tartalmaz. A sorbanállások megszüntetése, a „kemény mag” ellen a felszámolási eljárás megindítása, a kisvállalatok meg- védelmezése, a követelésmegelőlegezési alap, az Állami Vagyonügynökség révén mintegy 20 sikeres vállalat privatizálása, az Egzisztencia Bank, a szervezeti de- centralizálást megindító programcsomag jó alapot adhat arra, hogy a gazdaság meginduljon egy, a mainál jobban működő piacgazdaság hányába. Ugyanezt a célt erősíti a nemsokára benyújtandó privatizációs törvény, valamint a készülő versenytörvény is. Mindezek szükséges, de még nem elégséges feltételei annak, hogy a jövőben elkerülhető legyen a költség- vetéssel kapcsolatos folytonos tűzoltás. Az érintett: a nyírbátori OKHB-kirendeltség igazgat tója, Oláh János. A feljelentő nem kevesebbet állít, mint azt. hogy az igazgató súlyos vaiuíaüzelmeket követett el, és azoktól, akik .újrakezdési köttesönt vehettek fel a banktól ..jattot” fogadott el. és így jelentős, milliós nagyság- rendű jövedelemhez jutott. Lenk Géza, az OKHB elnök- vezérigazgatója a vizsgálat megkezdése után az ügy leBÖVfTIK A BENZINKUTAT Mátészalkán. A helyi és az átutazó autósok július végétől használhatják az új kutakat a 49-es út mellett. Képünkön betemetik a harmadik és egyben az utolsó ötvenezer literes benzintartályt. (Harsasé- tosi Pál felvétele) zártáig felmentette a mun kavégzés alól Oláh Jánost. I hír forrása Hogy ki volt az első. aki elhíresztelte Nyírbátorban és környékén, hogy ha valaki újrakezdési kölcsönért folyamodik, jobb ha egy vas- kos borítékot nyújt át az igazgatónak, nem lehet tudni. Annyi bizonyos, hogy erről már mindenki tudott, és a bejelentő szerint — akinek az állítását több vállalkozó Keddtől egész hónapra leállt a Taurus Gumiipari Vállalat nyíregyházi gyára. A korábbi években a leállás kéthetes volt, most a világbanki hitelből finanszírozott kalanderüzem miatt tolódott ki egy hónapra. Ezalatt mintegy 300-ar a teljes karbantartást végzik a vállalatnál. Rajtuk kívül az üzemekben ügyeletesek lesznek, valamint azok, akik korábban már szabadságuk jelentős részét kivetis megerősítette — ennek ■kellő alapja is volt. ’A nyírbátori bankfiók egyébként is arról volt közismert. hogy kiemelten támogatja az újrakezdőket kölcsönökkel. Tavaly közel 70 millió forintot fizettek ki e címen mintegy 200 vállalkozónak. Ha a levélíró állítása igaz, akkor szép summát, az összeg 10 százalékát kapta adómentesen a bankigazgató. A. pénz jókor jött ugyan valamennyi vállalkozónak, de állítólag többen megelégelték a „jattöt”, és elindították az azóta tengeri kígyóvá duzzadt ügyet. A fel- jelentés és a felmentés ténye futótűzként terjedt el Nyírbátorban. vadabbnál vadabb híresztelések keltek szárnyra. Oláh János egyébként is az elmúlt két évben reflekték. A júliusi munkanapokból a gyár dolgozói az első fél évben 16 napot már ledolgoztak, a maradék hatot részben szabadságként veszik ki, míg két nap a július 30—31-i próbaüzemmel telik el. Az ATB amerikai-magyar vegyes vállalat termelése is szünetel a leállás miatt. A korábban ledolgozott napokért a fizetést augusztus 11-én vehetik fel a dolgozók. torfényben „fürdőit” az is- ■mert lakásügy miatt, amelyről mi is cikkeztünk. Most pedig újra tételesen átvizsgálják jövedelemforrását. vagyoni helyzetét, sőt házku tatást is tartottak nála. Utólag könnyű okosnak lenni, de ha a bankigazgató februárban. amikor betöltötte a 60. életévet nyugdíjba vonult volna, most nem kellene attól tartania, vajon melyik vállalkozó tálal ki mindent, amit ugye bizonyítani kell. Ami a ’kívülálló számára a legmeglepőbb, hogy a vizsgálatról egy kisiparos értesített bennünket levélben. Mint kiderült, valóban létezik ilyen személy, aki június közepén kapta meg az új - ratoezdési kölcsönt a nyírbátori OKHB-től. de nem ő irta a levelet, hanem sokszorosított papíf volt hamis aláírással. Azt a szerkesztőségünk számtalanszor tapasztalja. hogy névtelen levelekben írják le az emberek sérelmüket. de ilyet ritkán tapasztalunk. hogy más, valódi személy arca mögé bújva írja meg valaki a levelet. Volt-e bán? Ebben, a már említett állítólagos ,, jattolás'’ mellett szerepel a valuta bonok szerepe is. A legnagyobb valutamizéria közepén úgy nevezett bonok (egyszerű papírcetlik) jelentek meg a nyírbátori fióknál a bank igazgató aláírásával. Aki az útlevelével és a bonnal megjelent a pénztárnál, megkapta a hivatalosan engedélyezett valutamennyi séget. Mindez annak volt feltűnő, akinek nem volt ilyen bonja, és órák óta a sorban állt. Az is meglepő volt, hogy az ilyen bonok - kai jelentkezők többsége vadonatúj útlevéllel érke zett. Ezeknek az útlevelek nek egy részét állítólag a rendőrség Oláh úr lakásán találta meg. Hogy hova lett a valuta? Ebben is nyomoz a rendőrség. Képtelenség, mondja meglepetéssel teli haraggal Oláh János, amikor elolvassa az ominózus levelet. Szerinte ez egy nő bosszúja, akinek a nevét nem árulja el. Cá folja azt, hogy „jattot” vett fel, és azt is, hogy a fiának milliókat érő háza lenne Debrecenben. Azt elismeri, hogy valóban van nyugati kocsija (Wolksvagen Golf), de a levélíró állítása ellené re nem szégyell vele járni a városban. Értékpapírja ugyan van, de lényegesen kevesebb, mint amennyivel megvádolták. Szerinte Nyíl bátorban bizonyos körök gerjesztik a pletykát Hírzárlat Az OKHB vezérigazgatóságát hiába hívom telefonon, a vonal végén a bank jogtanácsosa mereven elzárkózik attól, hogy informál - jón. Hírzárlat van, mondja majd kéri, hogy hagyjuk abba a beszélgetést. A megyei rendőrfőkapitányság vizsgálati osztályán annyit árulnak el, hogy folyik az ügyben a vizsgálat. sorra hallgatják ki azokat a vállalkozókat, akik újrakezdési kölcsönt kaptak a nyírbátori fióktól. Egy hete tételesen átnéztek mindent, kezdve a kölcsönfolyósítástól a nyugati autó ajándékozási papírjáig. Hivatalosan csak az ügy lezárta után adnak tájékoztatást a sajtónak Ugye mindenkinek az fordul meg a fejében, ha mindez igaz és kiderül, akkor ... Valóban így van, ezen áll vagy bukik a bankigazgató és egy jónevű bank hírneve. Az ügyrt még visszatérünk. Máthé Csab (kozma) S zinte mindene megvolt, ami kellett. Ha nem is boldog, de legalább elégedett volt. Volt jó munkája, korszerűen berendezett szép lakása, jó gépkocsija, hűséges kutyája, és egy megértő lány is. Ám sajnos volt még valami, ami úgy fájt, mint egy rossz fog. Kisebbségi érzéssel küszködött. Meggyőződése szerint mindenki felülről kezeli öt, ezért soha nem tudott teljesen boldog lenni. Sőt teljesen elégedett sem. Főleg a nőkkel szemben érezte ezt. Sokszor töprengett azon is, mi is lehet ennek az oka. Végül elment egy pszichológushoz. Néhány vizsgálat után — elmondta egész életét, különös tekintettel a nőkkel eddig kialakult kapcsolataira — az orvos azt állította, hogy kisebbségi érzése egy kalaptól származik, amelyet n éves korában kapott attól a lánytól, akivel először járt. A barátai közül senki sem viselt kalapot, ő sem. A lány mégis kérlelte, hogy legalább próbálja fel. Es amikor ő ezt megtette és bizonytalan arckifejezéssel fordult a lány felé, hogy megmutassa magát a kalapban, a lányból úgy kirobbant a nevetés, hogy ö még akkor is hallotta, amikor már kifutott az utcára. Es biztos, hogy nem felejti el; amíg él . . . — És mi történt a kalappal? — kérdezte a pszichológus. — Először azt akarta hazudni, hogy kidobta a legközelebbi kukába, és már másnap ■ elfeledkezett az egészről. gyón jól tudja: . . . Megvonta a vállát és úgy téve, mintha nem érdekelné a dolog, megkérdezte, hogy mi is lenne az a fő ok? — Hát az ön kisebbségi érzése. — Várjunk csak egy pillanatra1. Hiszen ön az előbb éppen azt mondta, hogy az én kisebbségi érzésem a — Ugye ez a kalap máig is megvan? — Honnan tudja? — kérdezte csodálkozva. — De ugye többet soha fel sem vette? Igaz? •— Soha az életben fel sem veszem többet! — mondta határozottan. — És tudja miért nem vészinél soha többé a kalapot? Miért nem vesz egyáltalán soha többé kalapot? — Azért, mert nem! — Ez is egy ok — fogadta el a pszichológus —, de szerintem nem az egyedüli ok. Sőt hajlamos vagyok azt hinni, hogy nem ez a fő ok. — Hát ha maga olyan nakalap miatt van. — Ez igaz. — Most pedig azt állítja, hogy éppen azért nem teszek fel soha többé kalapot, mert kisebbségi érzésem van? — Igen. — De hiszen akkor ott vagyunk, ahol voltunk — Igen. Az ön kisebbségi érzésének az oka a kalap, és ön azért nem fog soha kalapban járni, mert önnek kisebbségi érzése van. — Ezzel még semmit nem magyarázott meg. — De igen. Mindent. Persze csak akkor, ha önnek eszébe jut, mit is mondott az a lány, amikor meglátta önt a kalapban Még mielőtt nevetni kezdett. Szóval? Mii is mondott? — Nem emlékszem! — Hazudik. Azt mondta: te jó isten! Hiszen te kalappal együtt vagy egy méter ötven centi! — és csak azután kezdeti nevetni. — És ezt honnan tudja? — Hogy elkezdett nevetni? De hiszen maga mondta ... — Honnan tudja, hogy éppen ezt mondta? — Mert ez az igazság. De hiszen maga tudja, hogy maga. egy méter és ötven centi. — De kalapban! Kalapot pedig nem viselek! És így már soha többet egyetlen nő nem mondja nekem ugyanazt, amit ő akkor mondott. Egyetlen nő sem! — Ezt megértem. De magának még soha nem jutott eszébe, hogy kalap nélkül még kisebb? S zótlanul, lehorgasz- tott fejjel távozott. A pszichológus most valami olyat mondott neki, amitől mindig félt: hogy csak egy nagyon kicsi kellett hozzá, hogy még kisebb legyen. Maria CzubaszeK Egy hónapra leáll a Taurus
