Kelet-Magyarország, 1990. július (50. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-20 / 169. szám

4 Kelet-Magyarország 1990. július 20. Az Antall-látogatá* visszhangja Körültekintő közeledés Lefejezik az intézeteket? Orvosok az igazgatóváltásról Az egészségügyi rendszerváltásról közöltünk interjút szerdai és csütörtöki számunkban, amely egyebek kö­zött a kórházigazgatók választásának terveit is tartalmaz­ta. A lényeg: pályázatokat írnak ki az igazgató posztra, s az egyszemélyi vezetést kollektív váltja fel, tagjai között a főnővér és a gazdasági igazgató is megtalálható. A magyarok lélegzetelállí­tó következetességgel tartják nyugati irányvonalukat: már 1992-ben társult tagjai sze­retnének lenni az Európai Közösségnek, és 1995-ben egyenjogú félként akarnak helyet foglalni a brüsszeli asztalnál — állapítja meg „Nyugati irányban” című hírmagyarázatában a Stutt­garter Zeitung című napilap. Egyúttal elismeréssel szól arról, hogy Antall József pol­gári kormánya a közlekedést nagy körültekintéssel tervezi, é$ a Varsói Szerződésből meghirdetett kilépés után sem óhajtja magát Magyar- ország semlegesnek nyilvání­tani. Szabad kezet akart ugyan­is biztosítani magának ah­hoz, hogy csatlakozhassák egy közös biztonságpolitiká­jú politikai unióhoz. Természetesen — utalt rá a tekintélyes baden-württem- bergi tartományi lap — a ke­let-nyugati enyhülés jelen­legi üteme közben még az is meglehet, hogy a semle­gesség fogalma belátható időn belül elveszti eredeti értelmét. Mert hiszen mi­lyen is lenne egy semleges államnak a helyzete olyan világban, amely már nem is ismer ellenségesen szemben álló táborokat? És mit is jelentene a semlegesség az eljövendő összeurópai biz­tonsági rendszerben? — kér­dezi a lap, hozzáfűzve: igaz, ez a rend még a jö­vő kérdésp, mindazonáltal az új szerkezetet már tevő­legesen előkészítik és Moszk­va és Budapest brüsszeli nagykövetei útján közvet­lenül képviseltetni fogják magukat a NATO-nál. A kelet-nyugati biztonsági 1 társasviszony immáron alakot ölt, és kiváltképp a magya­rok vannak elszánva arra, hogy ez alkalommal is szere­pet vállaljanak — állapítja meg a lap. A Handelsblatt, a pénz­ügyi-gazdasági körök újság­ja nagy terjedelmű tudósítás­ban ír arról, hogy Antall Jó­Elintézett jóvátétel A 2 plusz 4-es megbeszélé­seken Párizsban elért döntő eredmény az volt, hogy a fo­lyamat végén kiadandó záró­okmányból majd kiviláglik: nem lesz olyasfajta szabályo­zás, amit békeszerződésnek lehetne nevezni. Elegendő lesz olyan nemzetközi jogi sza­bályozás, amelyen jelenleg már dolgoznak. Ezt jelentet­te csütörtökön a Frankfurter Allgemeine Zietung Hans Klein kabinetszóvivőre hi­vatkozva. Az a korábban használatos megfogalmazás, amely szerint a döntéseket „egy békeszer­ződésben való rendezéséig el­halasztják”, most már ér­vénytelen lesz, s „ezután már nem lehet majd semmit sem elővenni” — idézte a lap a szóvivőt. Az újság szerint ez az utalás arra vonatkozik, hogy az NSZK elintézettnek tekinti a háborús jóvátételek kérdését. (Folytatás az 1. oldalról) — A kislány nagyot visított, s azt kiáltotta: Anyukám! — mondja az édesanyja. — A fér­jemmel azt hittük, a gyerek rosszat álmodott. A csárda abla­ka hatalmas csattanással kitört, de ekkor már az egész épület lángolt. A református templom­ba szaladtunk, ahol a harangot 'élrevertük. Ezután az emberek a házakból előjöttek. A környéken lakó idősebbek a csárdát a hétvégi diszkókkal, ecyüttjáró gondok miatt nem sajnálják, a fiatalok viszont igen. i helyszínen természetesen t oltók is vannak. A tűz keletkezésének okát zsef a brüsszeli európai kö­zösségi bizottságnál tett be­mutatkozó látogatása során egyértelműen hitet tett az eu­rópai integráció mellett, és bizakodónak mutatkozott or­szága 1995-ös teljes jogú tagságának lehetőségét illető­en. A lap egy másik írásában megállapítja: javítják Ma­gyarországon a külföldi vál­lalkozók tevékenységének ke­retfeltételeit. A Süddeutsche A vízgazdálkodás és a környezetvédelem helyze­tét vitatta meg többek kö­zött a Nagy kallói Városi Tanács Végrehajtó Bizott­sága július 19-én. Mint a tanácskozáson el­hangzott, a szervezett sze­métszállítás következtében szakszerűbb lett a hulladék összegyűjtése, csökkentek az illegális szemétlerakóhe- lyék. Növékedett a csapa­dékvíz-elvezető csatornahá­lózat hossza az elmúlt idő­szakban, valamint a haran- godi területen telepített er­dő nagysága. A levegő tisz­taságával kapcsolatban a helyzet kedvező, ugyanis a kiszabott bírságok arra kész­tették a levegőt szennyező üzemek vezetőit, hogy meg­felelő füsttisztító berende­zéssel szereljék fel a kémé­nyeket. Ugyanakkor az eredmé­nyesebb környezetvédelmi munka érdekében bőven van még tennivaló. A szennyviz­es csapadékvíz-hálózat to­vábbi kiépítése céljából a város területére kiterjedő tanulmánytervet kell készí­teni, illetve meg kell kezde­ni az új szeméttelep kialakí­tását is. Tegnap Csenger város kö­zös tanácsának vb-ülésén be­számoló hangzott el a Mű­szakértők bevonásával vizsgáljuk — közli Bakó Csaba. — Felme­rült, hogy esestleg elektromos áram, vagy gondatlanság okozta, de pillanatnyilag nem zárhatjuk ki a szándékosságot sem. Két gázpalack felrobbant, egy üres pedig összeolvadt. Egy 23 kUósat a tűzoltók mentettek meg. A fa oldalú és nádfedelű épület telje­sen leégett, s benne a berende­zési tárgyak, például 12 fenyő- asztal, a padokkal együtt, egy fagylaltgép, három hűtőszek­rény, Illetve — a tulajdonos sze­rint — 400 ezer forint értékű áru is megsemmisült. Az összes anya­gi kár meghaladja a hárommil­lió forintot. (cselényi—harasztosi) Zeitung ugyancsak részlete­sen tudósít mind Antall 36-, zsef brüsszeli látogatásáról, mind pedig arról, hogy a Szovjetunió és Magyarország nagykövetet küld a NATO- hoz. A Deutschlandfunk, az NSZK országos rádióadója híradásaiban kiemelten fog­lalkozott a magyar állam­férfi útjával, egyebekben a Wörner NATO-főtitkárral való tárgyalásaival. velődési, Egészségügyi, If­júsági és Sport Osztály te­vékenységéről. Az osztály 1989 májusában, Csenger várossá válása után, a ta­nács átszervezésekor jött létre. A helyi nevelési-okta­tási intézmények, a műve­lődési ház, a könyvtár irá­nyításán kívül szociális és gyámügyi feladatokat is el­lát. Fontosabb intézkedései a következők voltak még: az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény létreho­zása, Gsaládsegítő Központ létesítése, a helyi tsz sport­egyesületének anyagi támo­gatása, úszásoktatás meg­szervezése és a GAMESZ helyén létesített Alsófokú Oktatási Gondnokság életre hívása. TISZTELT SZERKESZTŐSÉG! A „Mindenki fél, hallgat...” című cikkükhöz szeretném hozzáfűzni véleményemet. Egyetértek a nyugdíj előtt álló asszisztens félelmével, mely a létszámleépítéssel kapcsolatos. Sajnos, ebben nincs egyedül az országban, legfeljebb mások más munkahelyen dolgoznak. A különböző gazdálkodó szer­vezeteknek a jelenlegi helyzete sok helyen idéz elő hasonló problémákat. Igaz, hogy a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei Tanács Gyógyszertári Központ­jában ez Ideig sikerült kivéde­ni a kényszerű létszámcsökke­nést annak ellenére, hogy más gyógyszertári központokhoz képest lényegesen magasabb asszisztensi létszámmal dolgoz­nak. Azon sem lehet csodál­kozni, hogy a névtelen levélíró kevesli a bérét, hiszen ő csak azt érzi, mit tud érte venni. Csak tényként jegyzem meg, hogy mióta igazgatóként 4 éve itt dolgozom, a dolgozók átlag­bére közel 70 százalékkal nőtt. NyUvánvaló viszont az Is, hogy honnan Indultunk, milyen el­maradott volt a gyógyszerellá­tásban dolgozók bére a nép- gazdasság más ágazataihoz ké­pest. Viszont nem érthetek egyet azzal a szerkesztőségi megjegy­) Mit szólnak az elképzelé­sekhez? — tettük fel a kér­dést a megyénkben található kórházak jelenlegi vezetői­nek, akik már valamennyien ismerik a terveket. Dr. Kovács Árpád, a Jósa András Megyei Kórház igaz­gatóhelyettese. — A tervezetet diszkrimi­nációs eljárásnak tekintem, s egyáltalán nem tudom, vizsgálják-e azt a leváltásnál, hogy a jelenlegi igazgatók egyáltalán alkalmasak-e munkájukra. A kollektív ve­zetéssel — igazgató, főnővér, gazdasági vezető — egyetér­tek, kérdésnek csak azt tar­tom, hogy az integrált Intéz­mények munkáját képesek leszenk-e majd irányítani? Jó lenne tudni azt is, hogy az új vezetők hogyan tudják átlátni a folyamatban lévő nagy beruházásokat. A veze­tést tulajdonképpen meg le­het tanulni, kérdés, ki meny­nyi Időt igényel erre. Várat­lanul, s mindenféle minősí­tés nélkül lefejezni az inté­zeteket szerintem súlyos hi­ba. Legfontosabb, hogy az egyetlen mérce a teljesítmény legyen. Mátészalkai kórház, dr. Papp L.ászló igazgató: — Természetesnek tartom, ha az alkalmatlan vezetőket lecserélik. Nem hiszem azonban, hogy a magyar egészségügynek a 145 jelen­legi kórházigazgató miatt vannak súlyos problémái. El­sőrangúnak azt tartom, hogy a cserét a betegellátás ne érezze meg'. Mielőtt lépnék, fontos tisztázni néhány lé­nyeges kérdést: Milyen lesz az önkormányzati törvény? Kik lesznek a kórházak gaz­dái? Hogyan alakul a bizto­sítási rendszer? A vezetővál­tásnak csak akkor van értel­me, ha az a színvonal növe­kedésével, a kórházi komfort javításával is együttjár. E téren is reformer vezetőkre van szükség. Fontos szerepe lenne véleményem szerint az orvosi kamarának az igazga­tókkal szemben támasztott követelmények megfogalma­zásában. A kollektív vezetés gondolata jó, de a szakmai tulajdonságok mellett lénye­gesek az emberi tulajdonsá­gok is. Nem abszolút cserére, hanem okos váltásra van te­zéssel, melyben kategorikusan a „hatalmaskodó vezető" kife­jezést használja. A Gyógyszer­tári Központ vezetése a külön­böző felszólalásokra, kritikák­ra senkivel szemben semmifé­le retorziót nem alkalmazott, sem béremelés csökkentést, (asszisztenseknek nem a gyógyszertári központ Igazgató­ja, hanem a gyógyszertárak vezetői döntenek a béremelés­ben), sem fegyelmit, sem el­bocsátást. Ügy gondolom, hogy egyeüen névtelen levélre alapozva, konkrét tájékozódás nélkül a szerkesztőség sem minősíthet embereket (csak azért, mert jelenleg vezető?) a nyilvános­ság előtt, a közvéleményt be­folyásolva. Üdvözlettel: dr. Lénárt Gyula igazgató főgyógyszerész VITAZARÖ: Konkrétan nem is minősített egyetlen vezetőt sem. A megjegyzés célja az volt, hogy felhívjuk olvasóink figyelmét: gondjaikon, pana­szaikon segíteni csak abban az esetben tudunk, ha azokat pon­tosan, névvel és címmel ellát­va küldik hozzánk. A Gyógy­szertári Központ munkáját az­ért sem minősítettük, mert azt — pozitív eredményeit felsorol­va — korábbi lapunkban már megtettük. hát szükség, s szerintem rendkívül fontos, hogy az egészségügybe ne törjön be a politika! A gyógyítás szakma, nem pedig pártállás kérdése. Kisvárda, dr. Fekete Imre kórházigazgató: — A kollektív vezetés öt­lete jó, nálunk már régen működik. Az igazgatótanács. rendszeres megbeszéléseket tart, tagjai között a főnővér, a helyettesek, és a járóbeteg­ellátást irányító főorvos is megtalálható. Jó ötlet, hogy a vezetést próbálják meg az újak is. Fontos, hogy a kine­vezés meghatározott időre szóljon, s ha az illető meg­felel, kapjon hosszabbítást! A kórház, az intézmény ve­zetésébe legyen joga bármely dolgozónak beleszólni, de külső ember, kívülálló ne adhasson utasításokat! Sze­mélyes meggyőződésem, hogy a vezetőnek mindig or­vosnak is kell maradnia. Ne legyenek örökös tagok, a méltatlanok távozzanak, de egyszerre mindenkit leválta­ni meggondolatlanság! A ha­talomátadás az egészségügy­ben is lehetne okosabb. Vásárosnamény, dr. Szabó István igazgató: — Mi a vé­leményem a tervezetről? Ki­agyalóinak kívánom, találja­nak helyettem legalább egy olyan jó bolondot, mint ami­lyen én vagyok! Nem nőttem össze az igazgatói székkel, de azt sem hiszem, hogy a mi országunk olyan gazdag len­ne, hogy ennyi tapasztalatot egyszerre kidobhatna az ab­lakon! A módszer egyébként rossz emlékeket ébreszt ben­nem, s ahogy a környezetem­ben látom, egyet máris el­ért: a hangulat rossz. A ha­talomvágy érthető, bár én soha nem vágytam rá, az igazgatást mindvégig orvosi munkám mellett végeztem. Otromba módszernek tartom, hogy az illetékesek az érin­tetteknek nem szólnak, csak bizonyos formákban üzenget­nek. Attól Is tartani lehet, hogy majd utólagos reklamá­ciók is lesznek. Pedig azt mindenki tudja, hogy a je­lenlegi igazgatók gazdálkodá­si eredménye nemcsak raj­tuk, hanem a lehetőségeken is múlott. Én mindezzel együtt szívesen csináltam, de szíve­sen át is adom a vezetést. Fehérgyarmat. Sánczi Gyu­A Kelet-Magyarország 1990. jú­lius 11-1 számában megjelent „Mini Chicago az ibronyi bu­szon” c. cikkre H. Ferenc úr részére az alábbi tájékoztatást adjuk: „Tudomásunk van arról, hogy egyes éjszakai autóbuszjáratokon szomorú áUapotok vannak. Ezt az állapotot — tisztelet a becsü­letes utasoknak — utasok idézik elő. Való igaz, hogy jó pár éj­szakai járat ellenőrzését csak a rendőrséggel közösen tudjuk megvalósítani. Az önt ért sérelmet nem vál­lalatunk ellenőre idézte elő. A személyszállítási szabályzat ren­delkezése értelmében a távolsá­gi autóbuszra váltott bérletje­gyet az utas pótdíj megfizetése nélkül nem mutathatja be. Ez nem vállalatunk által hozott dön­tés. A díjszabás korábban sem tette lehetővé, és most sem. A rendelkezéseket nem a Volán vál­lalatok dolgozzák ki és hagyják jóvá. Szíveskedjen meggyőződni a bérletjegy hátoldalán lévő üta- zási feltételekben foglaltakról, miszerint, ha az utas utazás köz­ben menetr vagy bérletjegyet nem tud felmutatni, pótdíjat tartozik fizetni. Az autóbusz oldalán is fel van tüntetve „Kérjük a bérleteket felmutatni” felirat. Ha Ön ennek a kérésnek eleget tett volna, bi­zonyára észreveszi, hogy bérlet­jegyét otthon felejtette. Ez eset­ben ön dönti el, hogy vált-e egyszeri utazásra érvényes me­netjegyet, vagy vállalja a jegy nélküli utazásból eredő követ­kezményeket. la megbízott igazgató: — Sze­mélyemben furcsa alanyt fo­gott. mert ma is többszörö­sen meghosszabbítva bár. de ideiglenes az igazgatói kine­vezésem. Annak ideién vb- határozattal kerültem erre a posztra, így — bár soha nem volt életcélom —. belecsep­pentem az igazgatásba. Ne­hezen. de elvállaltam, azt re­mélve. az előbbrejutásért tu­dok valamit tenni. Ideigle­nes kinevezésem szeptember 30-ig szól, mert úgy tartom korrektnek, hogy egy új ad­minisztráció ne örököljön, hanem válasszon főnököt. A rendelettervezetről megvan a véleményem. Az évek száma szerintem semmit nem jelent, egyetlen szempontnak az al­kalmasságot tartom. Alkal­matlanok pedig eddig is vol­tak, s meg is maradtak. A jövőre nézve fontos egy olyan érdekeltségi, visszajelzési rendszer, amely a vezetők te­vékenységét. — ha úgy tet­szik. alkalmasságát méri. Nem tudom, miniszterünknek odafent ki és mit adagolnak be, a jelenlegi tervezet sze­rintem nem más. minthogy csöbörből vödörbe essünk. • Csikai Sándorné, a megyei Jósa András kórház főhővér- helyettese: — Nem könnyű hirtelen véleményt mondani. Tudom, az újat követni illik, s ha innen nézem, akkor az ötlet jó. Csak azt nem tudom, mi lesz. ha leváltják a főnővé­reket. A mi kórházunkban például egyetlen fiatalt sem látok aki szakmailag, embe­rileg nála alkalmasabb len­ne. Furcsának találom, hogy a mostaniakat lemondatják, s még csak nem is pályáz­hatnak a főnővéri posztra. Ha a rendszert nézem, s a tervezett — négyéves — cik­lusonként! váltásra gondo­lok. megint csak kétségeim vannak. A négyből egy év az ismerkedéssel, a kapcsolatok kiépítésével telik el. s egy olyan integrált intézmény­ben, mint a megyei kórház, s ahol háromezer ember dolgo­zik. bizony nem könnyű fel­adat. kapkodáshoz vezet. Mi lenne a helyes megoldás? Nincs ötletem. A hírek szin­te letaglóztak. Azt gondo­lom, hiba megakadályozni, hogy a jelenlegi főnővérek még csak ne is jelentkezhes­senek. Az lenne a helyes, ha ők is indulhatnának, s dönt­senek a beosztottak, maga a kollektíva, hogy maradnak a régi vezető mellett, vagy he­lyette újat választanak. Ellenőrünk munkáját a rendel­kezések és munkaköri leírásban foglaltaknak megfelelően végez­te. Ellenőreink nem csak az utasokat ellenőrzik, hanem az utasok érdekében is tevékeny­kednek, feladatuk az autóbuszok tisztaságának, menetrendszerű­ségnek, téli időszakban az autó­buszok fűtöttségének ellenőrzése. Kérjük, hogy a jövőben uta­zása megkezdése előtt szívesked­jen bérletjegyének meglétéről meggyőződni, hogy hasonló kel­lemetlenség ne érje. — Szabolcs Volán Vállalat Nyíregyháza. A SZERK. MEGJEGYZÉSE: Mindeneklőtt azt szeretnénk ki­fejezésre juttatni, hogy a Volán vállalat ügyintézőjének jog sze­rint bizonyára igaza van. Mégis bátorkodnánk megjegyezni: egy hivatalos válasz fogalmazása so­rán nem kellene elfelejteni, hogy embernek szól, nem gép­nek (bár néha ez utóbbi is hi­bázhat). Sajnos, nem ritka az ilyen ügyintézői fogalmazás. Ta­pasztaljuk: egyik oldalon a Ma­gas Hivatal, jogszabályokkal kö­rülbástyázva, fontosságának tu­datában, a másik oldalon az esendő ügyfél, akit ki lehet ok­tatni, aki csak ráfizethet, ha meg mer szólalni. Csak remélni tudom, hogy sok olyan ember van, mint az, aki ezt a választ megfogalmazta —, aki soha nem hibázik, aki mindig úgy cselek­szik, ahogyan az adott helyzet­ben kell. Ettől függetlenül sok­kal jobban tetszene, ha legalább egy mondat erejéig kimutatná: megérti embertársát — még ak­kor Is, ha történetesen az hibá­zott ... Félreverték a harangot Vajáé MOSZKVA: Rendőrök kísérik le a gép fedélzetéről a 1? éves Dmitrij Szemjonovot július 17-én Moszkvába érke­zésekor. Az AEROFLOT egyik belföldi járatát Stockholmba térítő fiatalember az első személy 1946 óta, akit a svéd ha­tóságok kiadtak a Szovjetuniónak. Környezetvédelem — művelődés Vb-ülések városainkban Az asszisztens félelme Kovács Éva „Meg kell nézni...”

Next

/
Thumbnails
Contents