Kelet-Magyarország, 1990. július (50. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-19 / 168. szám

1990. július 19. Kelet-Magyarország A Compack záhonyi gyára AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVÉTELT HIRDET az alábbi munkakörök betölté­sére: étkezésisó-üzeméhez — 1 fő műszaki vezető (szakirányú felsőfokú végzettséggel + 3 éves gyakorlat) külkereskedelmi csoportjához — 1 fő csoportvezető (szakirányú felsőfokú végzettség + min. középfokú angol, vagy német nyelvvizsga) Bérezés: megegyezés szerint. Jelentkezni: személyesen (Gyár út 1.), vagy levélben (Pí.: 2.) lehet a gyár műszaki igazgatójánál. (2378) Az Autóklub mátészalkai és csengeni műszaki állomására szeméi ygépkocsi javításban jártas autószerelőket fel­vesz. Jelentkezni a műszáki állomások ve­zetőinél lehet. (2371) Újrakezdők figyelmébe! Hosszú távú biztos befektetés, magas jövedelmezőség, gyors megtérülés a CSINCSILLA TENYÉSZTÉS Legyen partnerünk, nálunk vállalkozzon! ötéves termékértékesítési szerződést kötünk. Érdeklődni Sóstógyógyfürdő, Majális u. 9. sz. Szombaton 10—16 óráig. BIO—KONTT (2405) AUTÓSOK — AUTÓFÉNYEZŐK! Nekünk a szivárvány sem gond! A Würth konszern által forgalmazott amerikai PPG festék 63 alapszínéből 32 000 színárnyalat keverését és forgalmazását 1990. július 20-tól elkezdjük. Minden típusú nyugati gépjárműhöz színszám és színkártya szerint, világszínvonalú minőségben azonnal kikeverjük. Ne feledje: a világ minden 4. autója ezzel a festékkel van festve! Címünk: Autógenerál Kft,, Hajdúnánás, Dorogi u. 9. Telefon: Hajdúnánás 251. fl főszerkesztő postájából fl főszerkesztő postájából Nyugvóponton a hitoktatás Olvasóink az elmúlt 'na­pokban maguk is tapasztal­hatták, milyen szenvedé­lyes vitát váltott ki helyi és országos szinten a hit­oktatással kapcsolatos véle­mények ütközése. A Kelet- Magyarországban is napvi­lágot látott pro és kontra több olvasó álláspontja, s ahogy ez már ilyenkor len­ni szokott, újabb levelek áradata érkezett szerkesztő­ségünkbe, igen sokan ref­lektáltak a különböző vé­lekedésekre. Arról is értesülhettek vi­szont olvasóink, hogy az el­múlt héten létrejött a meg­egyezés az egyházak, a pár­tok és a kormányzat között a hitoktatásról, melynek lé­nyege, hogy a hittan nem lesz kötelező tantárgy, s az abban fakultatív módon résztvevők, vagy attól tá­volmaradók semmiféle előnyben vagy hátrányban nem részesülhetnek. Emiatt szeretnénk igen tisztelt levélíróink megér­tését kérni: az utóbbi na­pokban hozzánk eljuttatott leveleiket most már nem hozzuk nyilvánosságra, hi­szen — ahogy mondani szo­kás — nyitott kapukat dön­getnénk. Ezzel együtt meg­köszönjük Pécskai Tamás- né tanár (Nyíregyháza), Dö­mötör István tanár (Máté­szalka) Rada János (Domb- rád), Szőllősiné Fitos Éva tanár (Nyíregyháza), s több olyan olvasónk véleményét, aki névtelenül akart állást foglalni az ügyben. Reméljük osztják véle­ményünket, s azt a szándé­kunkat, hogy lapunkban a hitoktatással kapcsolatos nyilvános vitát ezennel le­zárjuk. Főiskolai felvételi — any any e Íven Lezajlott a tanulni vágyó if­jak legnagyobb erőpróbája, az egyetemi, főiskolai felvételi vizs­ga. Évek, hosszú hónapok éjsza- kába nyúló, kitartó munkája ke­rült megmérettetésre, a szeren­cse kiszámíthatatlanul forgó ke­rekébe. Igen. ez utóbbiba is. hisz senkinek sem mindegy, hogy ama bizonyos írásbeli tétel(ek) a tanult anyag nagyon tudott, avagy csak jó, vagy elégséges osztályzatot érdemlő, ha nem épp az elégtelenül megtanult ré­szébe tartozott. Ez pedig érté- kés tizedeket jelenthet, avagy ugyanannyival csökkentheti a bejutási esélyeket, előnyt, vagy hátrányt versenytársaikkal szem­ben. Azt is hozzá kell tenni, hogy minálunk nincs semmiféle hozott pont, a gimnáziumi mun­ka, szorgalom mitsem jelent, itt az a bizonyos háromszor három óra (a vizsgatárgyak számától függően) dönti el, hogy ki lesz ősszel főiskolai hallgató, egye­temista, s ki kezdheti újra a fel­készülést vagy mond le örökre ifjúkori álmairól. Nem fairtásra szegődtünk! TISZTELT HARASZTHY LÁSZLÓ LR! •A Kelet*-Magyarország 1990. jú­lius 7-i számában figyelemre méltó interjú jelent meg önnel, mint a Környezetvédelmi Mi­nisztérium főosztályvezetőjével, ön azért tartja aggasztónak a magyar erdők állapotát, mert ..erdészeink nagy része az erdő­ben csak a fát látja”. A Sza-1 bolcs-Szatmár-Bereg megyei er­dészek nevében tájékoztatom ar­ról, hogy mi nemcsak fát látunk az erdőben, hanem az erdő egy­ségét megbontó, nagyforgalmú, zajos és kipufogó gázokkal szennyezett utakat (lásd Nyír­egyháza, Sóstói erdő), az erdőt éltető vizeket gyorsan elvezető csatornákat, egyre több villany-, gáz- és olajvezetéket, legális és illegális szemétlerakó helyeket, gondatlan és szándékos gyújto­gatás okozta erdőtüzeket, évről évre felújított és vandálok által tönkretett esőbeállókat, erdősíté­seinkben a helyenként elképesz­tő vadkárt, továbbá — mintegy negyven esztendőn keresztül *— olyan zöldkalapos politikai veze­tőket. akik a magyar erdészet legmagasabb főnöki székébe be­ülve találkoztak először az erdő- gazdálkodás ügyével, s az erdő­be nem dolgozni, hanem többnyi­re vadászni jöttek. Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gye erdeiben dolgozva mi ter­mészetesen látunk mást is. Lát­juk a szatmár-beregi tájvédelmi körzetben vagy a Nyírségben azokat a gyönyörű állományokat, amelyeket erdész őseink hagytak ránk. Több erdészgeneráció gon­dos munkájának, előszereteté­nek erdménye az a bockereki, komorői, fényi vagy baktai er­dő, amelyet ön és munkatársai oly nagyra értékelnek, s véde­lemre alkalmasnak tartanak. Talán nem tudja, hogy jó szándékú erdészek ezrei hada­koztak az erdészkerületektől kormányzati szintig évtizedeken át a tervteljesítés kényszere el­len, a fakitermelési ,,elvárások” nem teljesítésének kockázatát vállalva olyan struktúrában, amelyikben csak a kitermelt fá­nak (lignum) volt pénzben kife­jezhető értéke, a lábön állónak és az erdőnek magának nem. (Nincs a mai napig sem.) Miért feltételezi rólunk, erdé­szekről, hogy „fairtásra” sze­gődtünk, amikor az erdész pá­lyát választottuk? Ha igaz lenne az állítása, a katedrát otthagyó tanár és az üzemi gyűrődést nem viselő mezőgazdász hivatá­sos erdővédőknek ma nem len­ne mit védeniük a megyében. Szerencsére van a megyében még sok jó erdő, területük az elmúlt negyven évben megduplá­zódott. A korosztályviszonyok miatt sem kell szégyenkeznünk. Vannak jó tölgyesek és kőrise- sek, de vannak kultúrerdők is. A nyírségi homokon túlsúlyba ke­rült az akác és a nyár. Ezek itt nem őshonos fafajok. De nyilván tudja ön is, hogy ez a táj kétszáz év alatt alapve­tően megváltozott. Az akác- és nyártermesztés amellett, hogy valós gazdasági hasznot hoz (ezeken a termőhelyeken sokkal többet, mint a tölgy vagy akár a rozs), a megváltozott hidroló­giai viszonyokhoz való kénysze­rű alkalmazkodás. Sok erdész kollégámmal együtt én is jobban szeretem a természetes vagy ter­mészetszerű tölgyeseket, de mint tudja, ez nem érzelmi kérdés. Ahol lehet, szorgalmazzuk az akác vagy a nyár véghaszn£!at (nem irtás!) után a tölgyfelújí- tást, ahol termőhelyi okok miatt ez nem lehetséges, fenntartjuk a kultúrerdőt. Amelyik gazdaság­ban az ültetvényszerű nyárter­mesztést szakmailag helyesen, igényesen csinálják, környezet- barát technológiával évi átlag­ban hektáronként — mai ár­szinten — közel 20 ezer forint jövedelemhez jutnak az üzemek. Ezért — természetvédelem ürü­gyén — nem kellene elmarasz­talni az erdészeket! Talán nem kellene — a ma­gunk mögött hagyott társadal­mi és gazdasági rend(etlenségl) hibáit — egy-egy szakma nyaká­ba varrni. Hova vezet az, ha a mezőgazdaság meglévő gondjai­ért az agronómust, az egészség­ügy áldatlan helyzetéért, az or­vost. az égbekiáltó igazságtalan­ságokért a jogászt, a társadalmi történelemtudás hiányosságaiért a történelemtanárt, az élő ter­mészet (benne az erdő) iránti tisztelet hiányáért a biológiata­nárokat akarnánk kiátkozni. Ké­rem, fontolja meg, hova vezet ez! Főosztályvezető Úr! Szeretném biztosítani arról, hogy az Orszá­gos Erdészeti »Egyesület Sza­bolcs-Szatmár-Bereg megyei cso­portjának tagjai, az e tájon dol­gozó erdészek „nagy része” sze­reti az erdőt, szereti és óvja a természetet. Leghőbb vágyunk, hogy unokáink is gyönyörköd­hessenek benne. Ügy gondolom, helyesebb lenne, ha szűklátókö­rű, kiátkozandó szakbarbárok, vagy szándékos kártevők he­lyett a természetvédelem ügyé­nek elkötelezett, potenciális szö­vetségest látna bennünk. őszinte tisztelettel: Kovács Gábor az Országos Erdészeti Egyesület helyi csoportjának titkára A nemzetiségiek számára emel­lett az is fontos volt, hogy írhat-e anyanyelvén avagy marad az utóbbi évek „egyenlő” esélyeket hordozó gyakorlata, csak romá­nul adhat számot tudásáról, örömmel fogadtuk: a kormány, a magyarság kifejezetten s többszöri sürgető kérésére, ér­vényt kíván szerezni az öt évvel ezelőtti gyakorlatnak s a felvéte- li tárgyakból mindenki olyan nyelven írhat, amelyen az illető tananyagot a líceumban (glmná- ziumban) tanulta. Igenám. csak ez nem olyan egyszerű, elvégre most már „demokrácia” van. vége a diktatúra mindent felül­ről eldöntő gyakorlatának, az egyetem, a főiskola az autonó­miára hivatkozva dönt az áltál­lá alkalmazott eljárásról. E téren pedig rossz hírek is jártak. A szóbeszéd helyett hivatkoz­zam csak két, magam tapasztal­ta példára, a Babes-Bolyai Tu­dományegyetemről. Kolozsvárról. A matematika karon minden je­lentkezőnek — a román nemzeti­ségűnek is — fel kellett tüntet­nie azt (mind a beiratkozási kér­vényen, mind az iratokat tártál- mazó dosszié fedőlapján), hogy milyen nyelven vizsgázik. A le­hetőséget tehát felkínálták. A té- teleket románul írták fel a táb­lára, majd mégkérdezték a te­remben ábécé-sorrenden ülőket: van-e köztük olyan, aki magya­rul ír. megértették-e a feladatot, kérésére felolvasták magyarul a feladatot. A közgazdasági karon erre a lehetőségre senkinek sem hívták fel a figyelmét, sem a beiratkozási kérvények kitölté­sére szolgáló, közszemlére tett modellen, sem pedig az iratok átvételekor. Külön kérésre, kész­ségesen válaszoltak, útbaigazí­tottak, hova is kell felírni ebbe­li óhajunkat, a dosszié borító­lapjára maga a tisztviselő írta rá. Ezzel magyarázható, hogy a nappali, esti és látogatás nélküli tagozat 570 helyére jelentkezett mintegy 2 7Ö0 jelölt közül mind- ösze 12 (!) diák „kívánt” anya­nyelven, magyarul vizsgázni ma­tematikából. A teremben úgy­szintén megkérdezték: van-e olyan, aki magyarul ír? Továb­bá : érti-e a feladatot? Szükség esetén, kérésre, az ugyancsak a borítékban lévő magyar nyelvű változatból megadták a kért fel­világosítást.. Tígy esztendővel ezelőtt keve­sebbel is beértük volna, szólni meg éppen nem volt bátorsá­gunk. Az elmondottakhoz még any- nyit: önálló magyar tannyelvű egyetemről sző sem esik, sőt ma­gyar tagozatokról is csak annak függvényében, hogy a bejutot­tak közül lesz-e egy (vagy több) csoportra való diák. olyanok, akik ezt kifejezetten igénylik. Az elmondottakat csupán a két em­lített karra vonatkoztattam, hi­szen általában véve — még ez a „lehetőség” sem garantált. Máriás József „Utálja az Úr...“ TISZTELT SZERKESZTŐ­SÉG! Szomorú tény, hogy im­már negyedik alkalommal közölt lapjuk tenyér jóslás­sal kapcsolatos írást. Gon­dolom, abban a tudatban tették ezt, hogy ezzel senki­nek sem ártanak és „színe­síti” az újságot. Nem aka­rom önöket azzal a blöd szöveggel fárasztani, hogy így nem lehet felzárkózni Európához. Ehelyett a leg­hitelesebb könyvre, a Bib­liára hivatkozom: „Utálja az Or, aki ezeket műveli”. (V. Mózes 18, 12). Kérem, ve­gyék ezt figyelembe és pró­bálják meg kihagyni a te­nyérjóslást a hétfői számok- . ból, hogy legalább egy ol­vasható újság legyen Nyír­egyházán. Javaslom, hogy az így megüresedett helyet bib­liai idézetek töltsék be. Tisztelettel: Kós István Nyíregyháza Városmajor út 7. (Jól sejti Tisztelt Olva­sónk: csak színesítő elem­nek és nem tudományosan megalapozott írásnak szán­tuk az említett tenyérjós­lást, amit — mellesleg — más könyvforrásból tal­lóztunk, amolyan nyári szó­rakozásnak. Intelmét ettől függetlenül megfogadjuk.) Mint hadiözvegy... Régi olvasója vagyok a lapnak és mostanában so­kat foglalkoznak a robotra vitt emberek sorsával, de azzal nemigen, akit behív­tak, s behívóval azonnal katonának, orosz fogságba esett és meghalt. Férjem és én is nyíregyháziak voltunk, ott születtünk, ott nevelkedtünk. Férjem más­hol vállalt munkát, 1944 májusában behívták, gép­kocsizó volt, 36 éves, én, a feleség 32, maradt 9 éves, 4 éves és 5 hónapos gyere­künk. Soha senki nem kérdezte, miből tartom el őket. Nem volt semmi va­gyonunk. Akkor gyerek­segély, gyes nem volt. Munkába álltam, 20 évig dolgoztam, éjjel mostam, főztem, ha volt mit. Na­gyon nehezen éltünk, és tapsolni kellett Sztálin­nak és Rákosinak. Szívem tele volt gyűlölettel, de muszáj volt, mert munkát nem kaptam volna, az apámat nem ismertem, a 14-es háborúban őt is el­pusztították az oroszok. Egész fiatal életem féle­lemben és munkában telt el, nélkülözések mellett. Most gyermekeim felnőtt emberek, mindnek van családja, nyugdíjba ke­rültem, kevés nyugdíjjal. Az egyik fiamhoz jöttem Záhonyba, mivel vasutas, szolgálati lakást kapott, nyugdíjba tették őt is. Kérdezem, miért nem ka­pok öregségemre valamit, mint hadiözvegy, ha már aki 2—3 évig robotolt, de hazajött. Tisztelettel: Üzv. Tóth Lajosné Záhony, Baross G. u. 6. D. lph. 7 SZÁMÍTÓGÉPES PROGRAMOZÓT FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGGEL AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZÜNK. Lakás megoldható! Fizetés megegyezés szerint. JELENTKEZÉS személyesen az üzemvezetőnél. Cím: Gáz- és Olajszállító Vállalat 12. számú üzeme in\|l FÉNYESLITKE 4621 Tel.: (42) 13-210 AKCIÓ — AKCIÓ CENTRUM AKCIÓ! KLÖPLI CSIPKE VÁSÁR j\\J/ /\ Minták alapján bármilyen méretű függöny, vagy terítő kiválasztható ytw\ 50% előleg befizetésével. CENTRUM 2 hónapos határidővel vállaljuk a leszállítást. Ne feledje szép és elegáns otthont varázsolhat ha bútorához klöpli csipkét választ! Részletre is megvásárolhatja! (2451) 3K HITEL! KFT AKCIÓ! H T ÜZLETÜNKBEN ELŐLEG BEFIZETÉSE j NÉLKÜL 24 HAVI RÉSZLETRE VÁSÁROLHAT! E AJÁNLATUNK _ X F BOSS tip. olasz fagyasztószekrény: A 130—300 literig 21 800,------ 32 900,— A HITACHI-tv 54 cm 44 990,— C PANASONIC-tv 54 cm 49 900,— L PANASONIC-tv 66 cm 69 900,— „ SCHNEIDER-tv 70 cm sztereo 69 900,— HITACHI-video 2 fejes 34 800,— jj HITACHI-video 4 fejes 44 990,— ^ AKAI-video digital 32 000,— j FUNAI-videolejátszó 21 500,— TEXUNA kenyérpirító 2 200,— ™ INTERNACIONAL gyorsmásolóm. 4 500,— ™ PHILIPS kávéfőző 3 290,-------- 4 690,— E PHILIPS konyhai mixer 4 990,— A. PANASONIC-HITACHI—180 kaz. 400,— F HITACHI—195 videokazetta 410,— C AKAI—180 videokazetta 350,— A HITACHI-ELEKTRONIKA, Nyíregyháza, H Búza u. 38. Te).: 10-229 L (2456) I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents