Kelet-Magyarország, 1990. július (50. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-19 / 168. szám

1990. július 19. Kelet-Magyarország 3 Haldoklik az élőgyapjú A JUHASZOKNAK MOST BOSSZUL MEGY A DOLGUK. Dehát mikor ment jól az utóbbi 10—15 évben? Gond mindig akadt, egyszer-egyszer a tejesbárány értékesítése miatt, máskor a gyapjúárak miatt volt vil­longás. Most újra a padlón van a birkatartás, tenyésztés. A kutyának sem kell a „tiszta élőgyapjú’’. Fültanúja vagyok annak a be­szélgetésnek, amely szükségintézkedésekre vonatkozik. „A pajta megfelel a tárolásra, be lehet gyűjteni az összes gyapjút és ha lesz rá ve­vő, akkor eladjuk. Sajnos a tavalyi árnak csak a töredékéért.” A tavalyi átlagár 120 fo­rint volt kilogrammonként, most az ígéret­nek sem vehető jelzés 50—60 forint. Ahol a gyapjú szükségtárolásáról és az esetleges el­adásról beszélnek ott 4 kilogramm körüli át­laggal 5000 birkát nyírtak, tehát 20 ezer ki­logramm az eladatlan készlet. Ez tavaly még 2,5 millió forintot ért, idén már csak egymil­liót vagy annyit sem. PETŐFI HÍRES VERSÉBEN a boldogtalan juhász bújában-bajában botjával nagyott ütött a szamár fejére. De nem a gyapjúárak miatt. A mai juhász vajon mit tehet? Tudo­másul kell vennie, hogy a gyapjú szabadáras termék, nincs ártámogatása, másrészt a ma­gyar gyapjú minősége rosszabb, mint az im­portált gyapjúé. Igaz az import gyapjú drá­gább és valutával kell érte fizetni, de ez úgy tűnik nem szempont. Van nekünk valutánk bőven. Félretéve az ironizálást, mint em­lítettem a juhászat gyakran volt már mély­ponton, de ennyire mélyen még soha. A juhágazat fenntartója csakis a hármas hasznosítás lehet. Az ágazat árukínálata: a hús, a tej és gyapjú együtt ad olyan jöve­delmet, amely úgy ahogy gazdaságossá teszi a birkatartást. Ha a gyapjúárbevétel kiesik, mint jövedelem, azt semmi sem pótolja. De ugyanígy az alacsony szintű hústermelést sem lehet gyapjúértékesítéssel ellentételezni. Mi legyen tehát? Szűnjön meg a birkatenyész­tés, vagy csökkenjen olyan mértékben, ami­lyen arányban a hazai ipar hajlandó hazai gyapjút vásárolni? Ha így lenne, nagyon rossz lenne. Itt a megyében is. A juhtartásnak — bár nem igénytelen a jószág — Szabolcs-Szatmár-Beregben adot­tak a feltételei. Három-, négyszázezer birká­nak van itt olyan legelő, amely más állat szá­mára nem megfelelő. A juhok a hasznosítói olyan mellékterméknek is, amelyek elenyész­nének, ha nem etetik fel. A birka a mező­gazdaság söprögetője, olyan mindenes, amely tisztába teszi a határt. Ezért olcsóbb a juh- tartás, de ez nem azt jelenti, hogy a juhász a juhágazat ráfizetésből is meg tud élni. Ha a gyapjú möst a juhászok nyakán marad, ha az olcsó ár miatt a juhtartás jövedelmezősége megszűnik, akkor számítani lehet a juhállo­mány erőteljes csökkenésére. Pillanatok alatt megy tönkre több évtizedes tenyésztői, ter­melői munka. MI A MEGOLDÁS? Jó lenne ha a juhága­zat olyan finomságú es hosszúságú gyapjút termelne, amelyet a magyar ipar igényel, amilyet most az import biztosít. Viszont az iparnak is megértőbbnek és toleránsabbnak kellene lennie. Nem reális a magyar gyapjú leminősítése, mert nem annyira rossz mint ahogyan az a felvásárlási árban jelentkezik. Másrészt ez a gyapjú itt van, nem valutát, forintot kell érte fizetni. Ha ebből bevétele lesz az ágazatnak, lesz miből finanszírozni egy minőségileg jobb gyapjútermelést. Kü­lönben tönkremegy az ágazat és ki tudja talpra áll-e még valaha? Ha igen, hogyan, milyen áron történik majd az újraélesztés? Seres Ernő Megyénk és a német piac Lépésváltás üzemeinkben Az NDK-nak hazánk (és megyénk) jelentős külkereske­delmi partnere volt. Az egységes német állam létrejötte alaposan felborította a helyzetet. A piacot diktáló nyu­gatnémetek igen sok árura nem tartanak igényt, amit pe­dig átvesznek, azt magas minőségi követelményeknek vetik alá. Az átrendeződés érzékenyen érinti megyénk több üzemét. A Nyírség Konzervipari Vállalat már kora tavasszal számításba vette a német pi­ac esetleges változásait. A vállalat már ekkor készült Szakemberfórum a gyügyei kocsmában Kemikáliák kiátkozása „A saját tapasztalata számit a legtöbbet az embernek” vallja sok gazdálkodó, kertészkedő emberrel együtt a gyü­gyei Bégány Jenő, aki, ha nem is az anyatejjel szívta magába az alma- fák szeretetéí, de az biz­tos, hogy 12 éves korá­ban, ötven évvel ezelőtt, már segített a szamos- újlaki gróf gyümölcsö­sének permetezésénél. — Ott szerette meg a gyü­mölcsfákat, Újlakon annyira, hogy ’52-ben már 2 holdat telepített saját magának. Azt a 143 fáját persze elvette a téesz, úgy hogy ’63-ban, amikor Gyügyére költöztek a családjával, már a második almáskertjét ültette el az új portán. Kísérlet a kedvencekkel Az őstermelőnek, vagy di­vatosabb kifejezéssel alma- termesztő farmernek is ne­vezhető Bégány Jenőről egy dolgot igen sokan tudnak a környéken, nevezetesen azt, hogy nálánál jobbár, nem­igen szereti senki az alma­fáit és kevesen értenek job­ban az almatermesztéshez, mint ő. Azt viszont már ke­vesebben tudták, legalábbis július 13. péntekig, hogy a 62 éves gazda még kísérle­tezni is hajlandó volt sze- mefényeivel, a 184. darab al­ma-fájával. — Az úgy kezdődött, hogy mivel engem minden új do­log érdekei és mindenüvé el is megyek a környékben, ahol ilyesmiről hallani lehet, a tavaszon Gyarmaton- jár­tam egy rendezvényen a me­zőgazdasági szakboltban — meséli a még mindig fiata­losan mozgó, gondolkodó Je­nő bácsi a hűvös konyhába invitálva. — Ott, az új eljá­rások ismertetése után. oda­jött hozzám, az áfész egyik osztályvezetői ének kíséreté­ben a Shell-cég szakembere, aki elmondta, hogy egy ke­véssé ismert varasodás elleni szert szeretné, ha kipróbál­nék. összehasonlítva az én általam megszokott szerek­kel. Mivel azt is hozzátette, hogy Nyugaton már ezt jól Ismerik, én úgy gondoltam, ha egy osztráknak ez a szer jó. hát én is kipróbálom. Vál­laltam. Mit csinált axaSe!ag?ü A múlt pénteken délután három órakor gyülekeztek a környékbeli almásgazdák a Bégány-portán. Még Fehér- gyarmatról is érkeztek, hogy a saját szemükké: győződje­nek meg. mit csinált „az a Delan” az egy hektáros kert egyik felében, ahol az elvi­rágzást követően öt egymás utáni permetezési: azzal vég­zett a házigazda. A hozzáértő kritikus sze­meli sem tudtak azonban a kerti séta alatt semmi kü­lönbséget felfedezni az új és a hagyományos — Dithane, Rubigan plusz, Antrakoll — szerekkel kezelt kertrészek között, ha csak azt nem, hogy míg ez utóbibban ki­csit perzselt lett az alma, ad­dig a delánosban ilyet nem tapasztaltak. A kert megtekintése után a vendég gazdák és szakembe­rek a helyi kocsmába vonul­tak. aminek hátsó nagyter­mében néhány pohár sör kí­séretében elemezték a látot­takat és szakmai ismertető­ket hallgattak meg. — Fontos tudni a megye almatermesztőinek is arról — mondta el a Shell kertész- mérnök szaktanácsadója —, hogy a nyugati piacokon már sok helyütt kifejezetten va­dásznak az olyan gyümöl­csökre. amelyek a megenge­dett maradék mennyiségen túl. vagy nem egyszer egy­általában tartalmazzák a di- tiokarbonát nevű. hatóanya­got, ami a hagyományos sze­rek egy jó részének legfon­tosabb alkotóeleme. A Delan perspektivikus volta éppen ebben van. hogy nem tartal­mazza ezt az újabban „kiát­kozott”. eddig széles körben használt hatóanyagot. lövőre másként Kinn az utcán kicsit eny­hült a meleg, amikor az ai- másgazdák már jól kitár­gyalva az almatermesztés minden csínját-bínját. haza­felé indulták. Bár egyikük sem tudja tán, mii jelent a szó: „innováció”, mégis leg­többjük elraktározott néhány hasznosítható gondolatot és minden valószínűség szerint, jövőre valamit másként, job­ban fog csinálni, mint eddig, azokkal a páratlan ízű, cso­daszép almát termő, Számos- menti almafákkal. Galambos Béla arra, hogy szűkül a német piac, s a „fölösleges” árut más, nyugati piacon kell ér­tékesíteni. Az első negyedév­ben a gyár elszállította az NDK-ba a szerződésben vál­lalt áruit. Az utóbbi időben leállt az NDK-ba irányuló szállítás, de remény van ar­ra, hogy az NSZK, amely eddig is megrendelő volt, plusz igényt jelent be. A vállalatnak bizonyára nem jelent majd jelentős veszte­séget az NDK-piac megszű­nése, mert a kiesést igyekez­nek pótolni morzsolt kukori­ca és feldolgozott alma nyu- ] gáti piacra történő szállíta- J savai. A Csepeli Szerszámgép- gyár nyírbátori gyárát nem érinti kedvezőtlenül az úi né met piac. A nyírbátoriak a közeljövőben újabb két da­rab nagy teljesítményű ra- diál fúrógépet szállítanak a régi értelemben veti NDK területére. A nyugatnémetek - kel is megmaradt a régi jó üzleti kapcsolat. Sőt a közeli napokban nyugatnémet szakemberek jönnek Nyírbá­torba és közös vállalat meg­alapításáról tárgyalnak. Az már biztos, hogy a nyugatné­metek támogatásával korsze- rű gépeken versenyképes termékeket állítanak elő a nyírbátori üzemben. A Ganz Műszerművek nyírbélteki gyárát súlyosan érinti az új német piac. A művek egy nyugati cégtől megvette az itt gyártott mű­szerek licenszét, de a szerző­dés értelmében az itteni mű­szerek nem kerülhetnek nyu­gati piacra. Az NSZK ugyan továbbra is megrendelő, de csak , kjs , mennyiségben, és csak részegységekre, Gond, hogy a „keleti” piac is kor­látozott. A Kelet-Európábán gyártott úgynevezett haszon­járművekhez (például a csehszlovák Zetorhoz) szállít­hatnak innen műszereket, de a személygépkocsi-gyártáshoz nem. Ha nem sikerül új pi­acot találni, Ny ír bélieken el­kerülhetetlen lesz a leépítés (N. L.) A Megyei. Foglalkoztatási Központ egyik legnagyobb intézménykörzetében Nyíregyházán közel öt­ezer személy vár valami­lyen álláslehetőségre. Bár­mennyire nehezünkre is esik néha a munka, nem lehet borzalmasabb annál, ha az ember szeretne dol­gozni, viszont nincs rá mód. A nyilvántartásba bejegy­zett ötezer embernek nyolc­van százaléka munkanélkü­li, és vannak, akik egyelőre csak tapogatóznak, mert ér­zik, hogy nem sokáig ma­Tf j patikaszer: bérsze­yénység ellen — teljesít­mény oéres-cseppeK! t ; Fizika szóbeli felvételin. : — Sorolja fel az atom­| mag részeit! . j — Elektron, neutron, pro- ] ton ás koton. í Az ellenzék és a kor- j' mánykoalíció viszonyáról: Kél hangya taktikai meg- | beszélést tart. Az egyik így • szól a másikhoz: — Ha az ] elefánt erre jön, te elgán- s csalod, én meg fojtogatni I kezdem. — Van egy jópofa új film, az a címe: „Drágám, a kölykök összementek”. — Biztosan dokumentum­■■ film a 18 volt megyei párt­titkárról. — Apu, a tévében A po­lip című sorozat a maffiá­ról szól. Mi az a maffia? —Van az öreg Ma, meg a Ma fia. — Miről szól a Biroda­lom Rt. című tévésorozat? —- Arról, hogyan valósít­ja meg a Szovjetunió a pi­acgazdaságot. 4 korszerű tájékoztatás- < politikáról: Találkozik Kohn és a piéiZV-os. — Hova rr.^sz. fiam? — ) kérdi a pap. — A rózsa utca 4-be, a j kupiba. — De fiam, ott a temp- j lom van. A kupi a Viola j utca 7-ben van. — Köszönöm atyám a tá­jékoztatást! (majláth —* mikes) radhatnak a -jelenleg még létező állasukban Nyíregy­háza körzetében összesen körülbelül 5Ó0 dolgozó lett az áldozata az eddigi lét­számleépítésnek. A Benczúr téri foglalkoz­tatási irodához a megye székhelyen kívül még 25 település tartozik, ez 200 ezer lakost jelent Ide fut­nak be egyrészt á munka­keresők, másrészt a munkát kínálók adatai, melyeket számítógépen dolgoznak fel. Az arány meglehetősen rossz, hiszen az ötezer jelentkező ötszáz munkahely közül vá­logathat, tehát csak tíz szá­zalékuk kaphat munkát, ha egyáltalán megfelelő az. A vállalatok ugyanis el­sősorban szakmunkásokat, esetleg segédmunkásokat ke­resnek, és itt is szinte kizá­rólag az építőiparban az ácsok, bádogosok, kőműve­sek részesülhetnek előnyben, de már a közép-, felsőfokú végzettségű építőiparos, gé­pész szakember nem nagyon kell. Mint Rutkainé Nagy Melinda, a nyíregyházi kör­zetközpont vezetője elmond­ta, sok problémát jelent a viéZÖsazáasugi védettségű emberek elhelyezése is, ha­sonlóan nincs igény az autószerelők, műszerészek munkájára sem Szerencsére ajánlat jött nemrég a kóta- ji tsz-től, ahol a mellék­üzemágban 150 nőt tudnak segédmunkásként foglalkoz­tatni (bojté) Komputeren hit az állás Ötezer jelentkező, ötszáz munkahely

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents