Kelet-Magyarország, 1990. július (50. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-03 / 154. szám

1990. július 3. Kelet-Magyarország V Norvég „halászok” Nyíregyházán Pisztráng ketrecben Norvég vendégei is voltak a nemrég Nyíregyházán meg­rendezett halászat-gépesítési tanácskozásnak. Heyerdahl úr­ral, az Aas-i Mezőgazdasági Egyetem kutató munkatársával a rendezvény második napi programján, a Kemecse mel­letti teleltető tavaknál rende­zett gépbemutatón beszélget­tem, miközben honfitársaival együtt, a helyi tógazdasági, haltartási körülményekkel, no meg a kiállított műszaki be­rendezésekkel Ismerkedett. — Hogy kerül a távoli észak, gondolom tengeri halászattal foglalkozó szakembere Magyar- országra? — Az önök országa a me- legvizi halászat egyik nagyha­talma. a mienk pedig ugyanez a hldegvizi, másként tengeri ha­lászat terén. A magyar halte­nyésztés technológiai eredmé­nyeit a legjobbak között tart- ják számon a világon. Mi, norvégok pedig a hosszú időre visszanyúló halászati hagyomá­nyaink következtében a tech­nika terén járunk az élen. Ezért mondhatom, szinte tör­vényszerű volt, hogy felve­gyük egymással a kapcsolato­kat. A kezdeti lépéseken már túl vagyunk. Szarvason, a ma­gyar haltenyésztés fellegvárá­ban már működik az első te­lepe annak a norvég—magyar vegyes vállalatnak, amely iva­dékot állít elő norvég berende­zésekkel. — Most már rendelkezik né­mi magyarországi tapasztala­tokkal. Kérem, beszéljen arról, mit csinálnak önök Norvégiá­ban másként a halhústerme­lésben? — Mindent. Először is, amíg a magyarok édesvízi halból, ha jól tudom, csak 3 kg-ot fo­gyasztanak évente, nálunk en­nek legalább tízszeresét eszik meg az emberek. Van tehát pi- aca a halnaik. ami inspirálólag hat a termelés fejlesztésére is. A mi étkezési szokásainknak megfelelően lazacot és pisztrán- got tenyésztünk a tengerben. A norvég partok mentén szinte egymást érik a magán halhús- termelő farmok, melyek óriási mértékben különböznek az önök által megszokottól. Tetszett a vendégeknek a tó­kasza, mely halastavainkat tisztítja meg a nádtól, sástól. — Mi az a hatalmas különb­ség? Csak nem ólban tartják a halat? — Nem jár messze a való­ságtól. A tengerbe helyezett ketrecekben, mint a csirke hí­zik meg az 5—10 dekás előne­velt ivadék 3—4 kg súlyúra. A takarmányt, a szükséges gyógy­szereket felülről adagoljuk, s míg az lassan süllyed lefelé a ketrecen keresztül, addig kell a halnak fölvennie. Azonban sok anyag kárbavész, felhasz­nálatlanul süllyed a tengerfe­nékre, ami ráadásul rontja a vízminőséget, szennyezi a kör­nyezetet. Emiatt keltett maxi­malizálni a farmok méretét, hogy a vízszennyezés ne váljon visszafordíthatatlanná, a termé­szetes regeneráció végbemehes­sen. Az intenzitás fokáról csak annyit: 15—20 kg halat kell etetni ketrecköbméterenként! — Mivel foglalkozik a vázolt haltermelési rendszerben ön? — Én a takarmányadagolás jelenleginél pontosabb, a halak táplálkozási képességének job­ban megfelelő szabályozásával kapcsolatban végzek kutatáso­kat, hogy az évente a tenger­fenékre kerülő, mintegy 120 ezer tonna takarmányveszte­séget, illetve e vízminőséget rontó anyagot jelentősen csök­kenteni lehessen. — A tengerek a fffldl élet bölcsői. Milyen ma a norvég partok mentén a tengervíz mi­nősége? — Egyelőre még talán nincs nagyobb gond. Azonban a ház­tartási és ipari szennyvizek, va­lamint az egyéb úton a tenger­be került szerves anyag helyen­ként már problémákat okoz. Emiatt a norvég haltarmelés jövőkutatói két távlati megol­dást javasolnak. Vagy a szá­razföldre, kontorollált vízminő­ségi viszonyok közé, vagy pedig a partoktól távol, a tisztább nyílt vizekre kell majd vinni a haltelepeinket, ha a vízszennye­zés nem csökken. G. B. Szánítígépszerviz — teszteléssel A javítási határidő a szerződés alapján akár néhány perc. A Professziónál Kft. nyíretybáti kirendeltsége a vele szerződés­ben álló partnereinek ennyi idő alatt is vállalja az iBM-számi- tógépek javítását. Persze amikor egy nagyobb vállalat kéri a se­gítségüket, hogy a teljes számítógéprendszerük leállt, akkor ez a javítási idő te 24 órán beiaii. A Professziónál Kisszövetkeze­tet három éve alapították a ha­zai számítástechnikai szolgálta­tás országos kiterjesztése érde­kében. Egy évre rá pedig létre­hozták a szervizmunkákra spe- ciallzálódott társaságot, amely­nek az országban 18 kirendeltsé­ge van. A nyíregyházi szerviz a töpblhez hasonlóan az IBM-gé- pék javítása mellett értékesítés­sel is foglalkozik. A kisszövetke­zet a szingapúri GES-cég által kifejlesztett és gyártott DATA­MINI számítógépcsalád árusítá­sát kezdi meg, amelyet azzal a céllal terveztek, hogy legalább 5 évig kielégítsék a jelentkező szoftver és hardver igényeket. A végső összeszerelést és teszte­lést a kisszövetkezet, míg a ga­ranciális kötelezettségeket a kft. országos hálózata vállalja. — A megyében Is egyre töb­ben lecserélték a Commodore típusú számítógépeket IBM-re — értékeli a megye számítógépes ellátottságát Horváth Ernő ki- rendeltség-vezető. — Az orszá­gos átlagtól nem vagyunk lema­radva a számítógép-ellátottság­ban, hiszen például az Agroker, a FETIKÖVfZIG, a tuzséri Car- bonpack, a megyei adóhivatal, a Szabolcsim és a nyíregyházi pa­pírgyár komoly számítógép­rendszerrel rendelkezik. „Húsba vágó” ügyeink SZOBAI M8BLEG MO- ANYABOL, NSZK. Matthias Edler-Golla Hl. dijat nyert a Marlboro 1990-ben megren­dezett formatervezési pályá­zatán műanyagból készített szobamérlegével. Közös Piac-i szinten A Szabolcs Húsipari Vállalat az 1587—1992. időszakra középtávú fejlesztési koncepciót dolgozott ki. E folyamat alapvető célja az, hogy a vállalat működési körzetében megtermelt nagy mennyisé­gű és jó minőségű vágóállat rendeltetésszerű feldolgozásával a vál­lalat piacorientációja korlátáit felszámoljuk, a kedvező termék- struktúra révén a jövedelmezőség szintjét javítsuk. A vállalat elavult technikai, technológiai színvonala elavult irányítási módja ugyanis számos korlátot állított a gazdálkodás folyamatának kibontakoztatása elé. Időrendi sorrend Alapos — itt nem részletezhető — mérlegelés után időrendi sor­rendiséget illetően a következő elhatározás született: először a húsfeldolgozó üzem bővítését, re­konstrukcióját. másodszor a mar­havágó üzem kitelepítését, har­madszor a sertésvágó üzem kor­szerűsítését akartuk kivitelezni. Ez a sorrendiség kétségtelen hátrányokai jár, de ugyanakkor előnyei sokkal lényegesebbek. A marhavágóhíd korszerűsítésére második ütemben azért került sor, mert a mátészalkai húsüze­mi társulás volt sertés vágóhídi a azonnal rendelkezésre állt átala­kításra, a marhavágás Nyíregy­házáról való kitelepítése után, a központi telepen a sertésvágás rekonstrukciós munkálatainak megkezdése zökkenőmentesen történhet. A mátészalkai üzem beruházását a praktikus átala­kíthatóságon túl az is alapvetően indokolja, hogy a feldolgozás az alapanyagbázis közelébe kerül. A szatmár-beregi térségben találha­tó a megye vágómarha-termelé­sének 65—70 százaléka. A nyíregyházi központi tele­pünkön — az előzőekben leírt be­ruházások kivitelezése után — adva van a lehetősége annak, hogy a sertésvágás rekonstruk­ciója megkezdődjön, és folyama­tos üzemelés mellett megtörtén­jen. A marhavágás megszünteté­se következtében lényegtelen többletterület beépítésével, a ser­tésvágási tevékenység technoló­giai és higiéniai előírásainak tel­jesítése teljes mértékben bizto­sítható. A rekonstrukciós folyamat mi­lyen kapacitásokat eredményez? Nyíregyházán 300 ezer sertés le­vágása, a hús technológiai táro­lása. darabolása EGV higiéniai szinten. Mátészalkán 30 ezer da­rab egy műszak marhavágása, technológiai tárolása, darabolá­sa, csontozása, fagyasztása. A ri­tuális vágás feltételei biztosítot­tak (iszlám és zsidó). A higiéniai szint ugyancsak a Közös Piac előírásait kielégíti. Nyíregyházán 8 ezer tonna évi húskészítmény előállítása. A „hagyományos” húsipari termékek mellett 300 tonna évi kapacitással gyorsított érlelésú készítmények előállítá­sára — különböző üzemben — van lehetőség. > lehetőségek Az alapanyag-gazdálkodásnak menyiségi és minőségi Összete­vői vannak. Megyénknek igen kedvezőek az adottságai, és nagy hagyományai vannak a vágóállat­tenyésztésben, termelésben. A korszerű vágóállattermelés alap­jait a nagyüzemek rakták le. Ti­zenöt helyen jött létre szakosí­tott sertéstelep, valamennyi hib­ridsertést állít elő, egyre domi- nálobbá válik a „hármasmentes­ség” biztosítása. Termeltetési együttműködésünk eredményének is tekinthető, illet­ve azt minősíti, hogy az orszá­gos átlagnál mérsékeltebb az állománycsökkenés. Elsődleges feladatunk a sertésállomány mennyiségi stabilizálásában va­ló közreműködés. Ügy vélem, hogy most elsősor­ban a magánvállalkozókkal lehet eredményt elérni. A változás di­namikája a várhatóan bekövet­kező privatizálási folyamatban keresendő. A magántulajdonon alapuló természetes és jogi sze­mélyek létrejöttével a „közép­gazdaságok” termelése számotte­vő lesz. Együttműködésünk ezekkel az új partnerekkel ál­lattartási és értékesítési területre egyaránt kiterjedhet. A szarvasmarha-állomány helyzetét — a sertéshez hasonló­an — mérsékelt csökkenés jel­lemzi. Feltétlen pozitív az elté­rés az országos átlaghoz viszo­nyítva : az összes állományon belül a magyartarka fajta lénye­ges arányú, és ezt a mértéket meg is fogja tartani. (A nyugat- európai hústípusú fajták terje­dése mellett.) Megyénkben kialakult hagyo­mány szerint jelentős a vágóál- latelőállítás kettős tagozódása. A gazdák egy része a tehéntar­tással és 100—300 kg közötti hiz­lalást alapanyag értékesítésével foglalkozik, míg más üzemek az alapanyagoknak a végtermékig történő hizlalását végzik el. Sajnos az utóbbi idők lehetet­len financiális intézkedései a forgóeszközök biztosításában meghiúsító kihatásokat eredmé­nyeznek. Egy ideig képesek vol­tak az üzemek alapanyag-igé­nyének beszerzését részben fi­nanszírozni (kereskedelmi hite­lek. termeltetési előlegek forrná' jában), azonban a bankköltsé­gek mértéktelen növekedése kö­vetkeztében ezek a kezdeménye­zéseink elvesztették progresz- szivitásukat. Nem hiszem. hogy a tröszt működésének időszakában létre­hozott gazdasági társaságok alapelveit követő formáció lenne a célravezető. Inkább valahol — az általunk részletesen tanulmá­nyozott — a holland és dán szö­vetkezeti formában megvalósuló termelő-feldolgozó kapcsolat a követendő példa. Az alapanyag-gazdálkodás kö­vetkező stádium a vállalat belső húsgazdálkodási rendszere. Ezen a téren a napjainkban Defejéző- dő szervezési munka eredménye a mértékadó. A szervezést irá­nyitó FONS cég, nyugatnémet szakértője által kidolgozott szisztéma szerint a húsok fehér­je-tartalma kell legyen a hús­gazdálkodás mértékadó alapja. Ez a szakmai kérdés a készít­ménygyártás jövedelmezőségé­nek az alapköve. Rendelkezni kell a vállalat­nak olyan termékstruktúrával, amely a különböző Igényekhez alkalmazkodik. Természetesen ez árkérdés is — de nem lehet Jövedelmezőségi kérdési (Itt jegyzem meg, nem véletlen az, hogy vállalatunk az olcsó termékek családjában ért el olyan minőségi munkát, amit Vásári Nagydíjjal, több KAV- mlnősítéssel értékeltek.) Kenős tagozódás Végezetül nem lehet nélkü­lözni a szervezeti kérdésekkel való foglalkozást. Vállalatunk az iparban elsőként hozta lét­re a sertéstenyésztő és -hizlaló leányvállalatát. A mátészalkai üzem is (jelenleg) leányvállala­ti formában működik, illetve épül. Szeretném megemlíteni a nyírmadai leányvállalatunkat Is. Ebben az esetben ötvenmil­lió forint veszteséget „produ­káló” vállalati részleget ala­kítottunk át önálló szervezet­té, melynek kitűnő személyi összetételű vezetése három éven belül (1989-re) 15 millió forint vállalati eredményre javította a gazdálkodást. Vállalatunkon belül is erős igény tapasztal­ható a társulási törvény adta lehetőségek kiaknázására. Er­re azonban csak alapos, az ösz- szes feltételeket kielemző mun­ka után fog sor kerülni. Tamás Imre igazgató A nyíregyházi kirendeltség munkatársai többnyire villa­mos-, illetve üzemmérnökök. Partnereik Záhonytól Szegha­lomig keresik fel őket javítási munkákkal. Murphy törvénye alapján — ami el tud romlani, az el is romlik —, magán kft.-k, vállalkozók és vállalatok hozzák gépeiket a nyíregyházi központ­ba. Eddig mintegy 60 céggel áll­nak szerződéses viszonyban. A kirendeltség arra is vállalkozik, ha a munkatársai a helyszínen nem tudják megjavítani az IBM- gépet, mert hosszadalmasabb szerelést igényel, akkor csere- gépet adnak az Illető cégnek a javítási időre. A szerviz idén az IBM új hardver generációjának, az OS/2-nek az árusítását is megkezdi. — A cégekkel mi kötjük a szerződéseket és munkatársaink szerzik be a szükséges alkatré­szeket is — magyarázta Horváth Ernő —, a számlázás pedig Bu­dapesten történik. Munkatársa­inkat minden hónapban a telje­sítménytől függően bérezzük, fi­zetésüknek csak egy része fix. A komplex kiszolgálás az el­vünk, ebből nem engedüiüc. A ki rendeltség-vezető egyik kollégájával nemrég járt Párizs­ban a számítástechnikai és hír­közlési világkiállításon, a SICOB- on. Ott a legújaob, a 486-os alaplapot mutatták be, ameiy gyakorlatilag a legmodernebb számítógépek lelke. Kipróbálhat­ták a színes nyomtatókat, má­sológépeket, és a legújabb tás­kaszámítógépeket, vagyis, a lap­topok»* „Sajnos, elhatalmasodott a betegségem; talán néhány hó­napom lehet még, aztán vége. Én azonban nem akarok meg- halni. Az orvosok ma még te­hetetlenek a pusztulásomat okozó kórral szemben. Azonban biztos vagyok benne, hogy né­hány év múlva felfedezik a rák ellenszerét. Éppen ezért elha­tároztam, hogy levágatom a fejemet, és mínusz 196 fok hő­mérsékleten hibemáltatom. Vagyis »elaltatom« az agyamat mindaddig, amíg a rákot gyó­gyítani lehet, és majd akkor ültessék át a fejemet egy má­sik testre, hogy folytathassam az életet.” Thomas Arnaldson 46 éves kaliforniai egyetemi tanár for­dult e szavakkal Santa Barba­ra város bíróságához a kétség- .kívül szokatlan végrendelkezés engedélyezése miatt. Nem egy hóbortos filmrendező, nem a rémregények megszállottja, hanem az Egyesült Államok egyik nagy tehetségű matema­tikusa bízik ilyen erősen a tu­domány fejlődésében. „Nem vagyok Őrült, nem borította el az agyamat a betegség. Mond­hatom, hideg fejjel mértem föl a lehetőségeket, és még mie­lőtt a bírósághoz fordultam volna, mérlegeltem az esélye­ket Is, és döntöttem: számomra nincs menekvés, a túlélést csak a tudomány fejlődésétől remél­hetem.” Arnaldson doktor — ha meg­kapja az engedélyt — bevonul a kiszemelt intézetbe. De máris befizetett 35 ezer dollárt, amely magába foglalja a műtét és a hibemálás költségeit. Az orvo­sok kezét azonban ma még le­fogja a törvény, emberölésnek minősülne a fejlevágás. A ma­tematikus ennek feloldása mi­att fordult a bírósághoz, a számára oly kedvező ítéletre várva. A végítéletre, amelytől a feltámadást várja. Tudományos kishírek MÜÜVEG Karcálló műanyag üveget fej­lesztettek ki a würzburgi (NSZK) szilikátipari kutatóintézetben. Az új eljárásban a kerámiák és a műanyagok atomi hálózatai egy­más mellett jönnek létre, össze­kötődnek, és kölcsönösen egy­másba hatolnak. Ez a molekulá­ris kötődés vezet olyan teljesen új anyaghoz, amely egymásba olvasztja az üveg és a műanyag tulajdonságait. A KOMPAKT HANGLEMEZEK KARRIERJE A digitális, lézerrel lejátszandó hanglemezek (kompakt hangle­mez, CD) diadalútjukat Járják. Érdekes helyzetképet fest erről a Science et Vie című francia folyóirat. Franciaországban 1988- ban 700 ezer darabot adtak el be­lőlük, 40 százalékkal többet, mint egy évvel előbb. Közben az egyszerűbb lejátszókészülékek ára 2000 frankra (kb. 19 000 Ft) csök­kent. Az NSZK-ban két éve 1,6 millió olyan hanglemez kelt el, míg 3 éve 1 millió. Bizonyos ké­szülékeik ára a franciáénál is jobban, 1700 franknak megfelelő összegre csökkent. Nagy-Britan- niában a megfelelő számok: 1,5 millió, illetőleg 737 ezer hangle­mez. MEGGYÓGYÍTOTT MACSKASZIVEK Szívbeteg macskákat kezelve amerikai kutatók rábukkantak az emberi kardiomiopátia (a szív­izom degeneratív működési za­vara) lehetséges okára. A kali­forniai egyetem állatorvosai meg­állapították, hogy a megbetege­dett állatok táplálékában nem. volt elegendő taurin. Miután * macskák kiegészítésül megfelelő adagú taurint kaptak, normalizá­lódott a szívműködésük. Évente tízezerszámra pusztunak el macs­kák az Egyesült Államokban ebben a betegségben, amelynek okát eddig nem ismerték. A fel­fedezés magyarázatot adhat az emberi szívizom hasonló elválto­zásának okára is. Az emberi szervezet maga is létrehoz tau­rint — a macskáknak kiegészí- tésül kell a táplálékukba adagol­ni. akkiiras — rádióhullámokkal Az Egyesült Államok és Kana­da néhány élelmiszer-áruháza új árjelző rendszert próbál ki. Eszerint a polcokra helyezhető — parányi antennával és egyedi­leg címezhető integrált áramkör­rel egybeépített — folyadékkris­tályos kijelzők a bolt központi számítógépétől rádión kapják az utasítást arra, hogy mekkora árat írjanak ki. így minden ár­változást azonnal követhetnek (például ha a boltvezető egy gyorsan romló élelmiszernek az árát a zárás előtti órákban le­szállítja). A kis készülék a rádiójeleket nemcsak fogni, hanem adni Is képes. Így a boltvezető ellenőriz­heti, hogy a polcokon levő áruk árjelzése helyes-e. Hasonló, de vezetékes rendszert már eddig is használtak. Az azonban nehéz­kes volt, mert az áru átrendezé­sekor az árjelzőket is át kellett szerelni, s olykor a sok veze­ték is összegubancolódott. ÚTBA KÉSZÜL AZ ODÜSSZEUSZ ŰRSZONDA Kenedy űrközpont, Florida állam, USA: Az Európai Űrkutatási In­tézet (ESA) két szakembere az Odüsszeusz (ülysses) űr­szondát vizsgálja 1990. június 26-án. Az objektumot a Dis­covery amerikai űrrepülőgép személyzete állítja pályára 1990. októberében. A mesterséges égitestet a Nap sarkvi­dékeinek vizsgálatára fejlesztették ki a NASA és az ESA szakemberei.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents