Kelet-Magyarország, 1990. július (50. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-17 / 166. szám
4 Kelet-Magyarország 1990. július 17, Milyent képviselőiek kizzászilásai Nem a karosszéria, hanem a motor — Nem a karosszériát kell kicserélni, hanem a motort — fogalmazta meg felszólalásában Gulyás József (Szabad Demokraták Szövetsége) sza- bolcs-szatmár-beregi képviselő. Nem más a tétje ugyanis ennek a vitának, mint az, hogy az önkormányzati szervek kapnak-e garanciát az állami kormányzati túlhatalommal szemben. Szóvá tette, hogy az SZDSZ tett ezzel kapcsolatban javaslatokat, ára a kormánypártok képviselői nem kívántak rá reagálni. Az MDF egyik képviselőjével egyetértve a vitával kapcsolatban arra szólított fel: önkorlátozásra volna szükség mindenekelőtt a kormánypártok részéről. ,.Por*q|qni*«mif* kellett volnq — Sajnálatos, hogy nem egy kiváló törvényjavaslat áll előttünk —állapította meg az önkormányzati törvénytervezettel kapcsolatban dr Kávássy Sándor (Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt) Szabolcs- Szatmár-Bereg parlamenti képviselője. — Lehet, hogy jobban jártunk volna — folytatta hozzászólásában az országgyűlés hétfői munkanapján —, ha a magyar törvényhozás régi, kipróbált, jó törvényeihez fordulunk, mint pl. az 1886. éviek, azokat kellett volna „portala- nítani". Minden történész tudja, hogy annak alapján jól működtek az intézmények és az autonómia sem szenvedett csorbát. A továbbiakban arra figyelmeztetett, hogy fogalmazzon a törvény árnyaltabban a települések érdekképviseletével kapcsolatban, mert pl. Nemesborzovámak nem ugyanaz a problémája, mint Budapestnek. Szót emelt a megye, mint történelmi realitás szerepe mellett és azt hangsúlyozta: erős központi hatalomra van szükség, ami nem egyenlő a diktatúrával; a centralista és a helyi akarat érvényesülésének egyensúlyát kell megtalálni. Javaslatot tett a járások visszaállítására, illetve azt kérte az itt élő nép akaratával egyetértve: állítsák vissza Fehérgyarmat központtal Szatmár-Bereg vármegyét. Döntés a családi pótlékról Minkatársunk jelenti a Parlamentből M lozotl kpel P arázs, vita közepette zajlott a parlament hétfői munkanapja. Már reggel vihart kavart a kormánypártok nyilatkozata, melynek lényege: ha így halad az önkormányzati törvény vitája, akkor a rendszerváltás megtorpanhat, „Magyarországon szeptember 30-át követően nem jöhet létre az új önkormányzati rendszer, és szeptember 30-án — az ország felmérhetetlen veszteségére és a rendszerváltozásban résztvevő politikai erők közös szégyenére — tanácsi választások lesznek — fogalmaz a nyilatkozat. Megkérdeztük megyénk egyik képviselőjét, Jakab Ferencet (MDF), mi a véleménye a törvényjavaslat eddigi vitájáról? — Zavarba hoztak — mondja a képviselő. — Egyszerre két törvényjavaslatról tárgyalni nem lehet. Én most szinte mondatonként hasonlítom össze az eredeti javaslatot, a módosításokat, az SZDSZ teljesen újként benyújtott javaslatát. Ügy látom, a vita e szakaszában politikai párharc folyik, s még a lényegi és főképp fontos szakmai kérdések nem kerültek napirendre. Vita látszik kibontakozni a megye szerepéről. Szerintem a megyére szükség van és nem osztom azok véleményét, akik szerint a települések autonómiája azt feleslegessé teszi. Itt nem az a kérdés, hogy a „megye” vagy a „vármegye” fogalmat használjuk. De megkérdezem például, mi lenne összehangoló szervezet nélkül mondjuk az utakkal. A több településre kiterjedő közszolgáltatásokkal. Tehát van egy sor olyan tennivaló, amit területi szinten kell intézni. Nem azt mondom, hogy olyan megye kell, amely rátelepszik az önkormányzatokra és helyettük dönt. Olyan szükséges, amely segíti azt. Szabolcsi vendégeket is láttunk hétfőn a parlamentben. Gombos József, a Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt megyei alelnöke nemcsak a patinás épülettel Ismerkedett, hanem belehallgatott a vitába, és ott láttuk a kormánypártok frakcióvezetői és a belügyminiszter sajtótájékoztatóján is. — A frakcióirodától kaptam a belépőt és nagyon örülök, hogy a helyszínen is láthatom, hogyan dolgoznak a kisgazda-képviselők és mások a parlamentben. Sajnos a mostani vitáról nincs jó véleményem, húzódik, mint a rétestészta. Nem elég konstruktív a vita, sokan nem érdemi kérdésekről beszélnek. Igazat adok annak a képviselőnek, aki „jo- gászdiktatúra” veszélyét látja a parlamentben. Sokszor olyasmiből csinálnak problémát, amit az úgymond egyszerű ember észre sem vesz. És van persze hangulatkeltés is, a hétvégén tele volt a sajtó azzal: a Kisgazda Párt puccsra készül. Ha már ilyep lehetőségem adódott, hogy megkérdez a Kelet- Magyarország munkatársa a parlamentben, szeretném kijelenteni: a kisgazdák nem készülnek puccsra. Ami persze nem jelenti azt, hogy lemondanánk a lehetséges vezető politikai szerepünkről — tette hozzá befejezésül. Marik Sándor (Folytatás az 1. oldalról) gyasztották” — s az önkormányzati törvény problémakörét a tárgysorozatnak megfelelő helyen és időben veszik elő. A családi pótlékról szóló 1990. évi XXV. törvény módosításának részletes vitájával. pontosabban a részletes vitában benyújtott újabb módosító javaslatok megtárgyalásával folytatták munkájukat a törvényhozók. A három módosító javaslat közül végül is a Török Ferenc (SZDSZ) képviselő által eredetileg benyújtott javaslatot fogadták el, amelyet — mivel azt a képviselő visszavonta — Kutrucz Katalin (MDF) terjesztett elő. E szerint a családi pótlék év eleji vagy évközi emeléséről a gyermeknevelés tényleges költségeinek megfelelően az Országgyűlés évente legalább kétszer dönt. Az önkormányzati törvény- javaslat általános vitáját az ebédszünet idejére függesztette fel az Országgyűlés. A képviselők — pártállásuktól függően — túlnyomórészt továbbra is támadták, illetőleg védték a törvény tervezetét, elfogadásra, illetőleg elutasításra ajánlva azt a T. Háznak. A törvénytervezet egyik koncepcionális hibájának rótták fel. hogy abban a központi hatalom túlságosan nagy beavatkozási lehetőséget kap; a mindenkori kormány így beleszólhat az ön- kormányzatok életébe. A polgármesteri. a főispáni intézményen keresztül például jogszabályokkal, a megye rendeletalkotással. a kormány pedig közvetlen jogszabályalkotással irányíthatja a helyi testületeket. A délutáni szünetben az SZDSZ invitálta sajtótájékoztatóra az újságírókat. Ezen a frakció tagjai az MDF néhány órával korábbi hasonló rendezvényén a szabad demokraták önkormányzati „ellen- tervezetével” kapcsolatban elhangzott megjegyzésekre kívántak választ adni. Mint fogalmaztak: nem fedi a valóságot az, ahogyan a fórum képviselői a különböző szakértői véleményeket minősítették. Hangsúlyozták azt is, hogy nem értenek egyet a beterjesztett tövényjavaslat koncepciójával, ezért dolgozták ki az új indítványt. A törvényhozók 18,30 előtt néhány perccel fejezték be munkanapjukat. Az elnöklő Vörös Vince bejelentette, hogy mivel e témához még többen hozá kívánnak szólni, a törvényjavaslat általános vitáját a következő hétfőn folytatják. Kedden reggel a T. Ház várhatóan megkezdi az 1989. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Rendkívüli kongresszus Tőkés László, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tiszteletbeli elnöke az RMDSZ rendkívüli kongresszusának sürgős összehívását javasolja. A nagyváradi református püspök az MTI-hez eljuttatott, és a Romániai Magyar Szó című újságban is megjelenő nyilatkozatában annak a véleményének adott hangot, hogy a lehetőleg Bukarestbe összehívandó rendkívüli kongresszusnak foglalkoznia kellene az egyre aggasztóbbá váló magyar iskolaüggyel és a kivándorlás kérdésével. Az RMDSZ-nek követelnie kell a kisebbségi jogok biztosítására vonatkozó korábbi kormányzati ígéretek valóra váltását, illetve demokratikus tárgyalások elkezdését a vitatott kérdésekben. (Folytatás az 1. oldalról) Almási Sándor főkapitány a továbbiakban arról beszélt, hogy a bűnügyi felderítő munka, illetve a nyomozáseredményesség a fokozódó teherrel párhuzamosan romlott, azaz első fél évben 44 százalékos. A gyanúsítottak száma 3100, ami 18 százalékkal haladja meg az 1989. első félévit. Mind több a fiatal-, a gyermek- korú. valamint a foglalkozásnélküli bűnelkövető. Ez utóbbiak (az adatok szerint) a bűnözőknek már a húsz százalékát képezik. A bűnügyi helyzet része a közterületek, közutak rendje is. Az idén 14 ezer esetben szabtak ki helyszíni bírságot, a szabálysértési feljelentések száma pedig 34 százalékkal csökkent. Tizenegyezer alkoholszondát használtak fel. melyből 1600 lett pozitív. A rendőrök intézkedési készségének javulását mutatja, hogy ötszázról nyolc- százra nőtt (tettenérések és egyéb) az elfogások száma. 1900. január és június között 551 személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történt, közülük negyven halálos kimenetelű. Csökkent az útlevél iránti igény. Azt az első fél évben 15 ezren kérték, és annak kiadását csupán hat esetben tagadták meg. Az ezredes kifejtette: a megye rendőri szerveinek az igencsak megnövekedett bűnözéssel szembeni harcot alapvetően változatlan létszámmal, változatlan technikai felszereltséggel, és változatlan költségvetés mellett kellett folytatniuk. Az utóbbi időben több helyütt rendőrőrsöt alakítottak, de a lakosság és a pártok ez irányú igénye nagy. Az idén legalább egy helyen, Csengerben létesítenek rendőrőrsöt. A további igények kielégítése az Országos Rendőrfőkapitányság lehetőségeitől függ. Az eddigi információk szerint ebben az évben jelentős központi létszámemelésre nem számíthatunk. A főkapitány kérdésekre válaszolván egyebek mellett elmondta. hogy az új bűntető jogszabályi rendelkezések a bűnüldözési munkát nem könnyítették meg. Helyes, hogy a gyanúsítottak jogait garantálni akarják, de emellett hiányoznak a bűnözők elleni hatékonyabb fellépést segítő bűntető jogszabályi feltételek. A társadalom nyakán élősködőkkel, és a visszaeső bűnözőkkel szemben szigorúbban kellene eljárni. Másik kérdésre a kapitány azt válaszolta, hogy az idén a hír- szolgálati és a gépkocsi-ellátottságon szeretnének javítani. Sza- bolcs-Szatmár-Bereg a bűncselekmények előfordulási gyakoriságát tekintve a megyék között országosan az ötödik-hatodik helyen, míg a létszám és a technikai feltételek terén az utolsók között van. (cselényi) Mm halad a csapatkivonás A szovjet csapatok kivonása az elszámolással kapcsolatos nézeteltérések ellenére rendben folyik — mondta rendszeres heti tájékoztatójában Keleti György ezredes, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője az MTI-nek. Hétfő reggelig 189 csapatvonat (az összesnek 19,7 százaléka), 173 anyagvonat (44,1 százalék), 26 személyszállító vonat (22,2 százalék) és 29 konténervonat (9,6 százalék) hagyta el hazánkat Ez összesen 417, a Szovjetunióba távozott vonatot jelent, ami a teljes csapatkivonáshoz szükséges szerelvények 23,5 százaléka. Az elmúlt héten 30. katonákat és anyagokat szállító szerelvény gördült át a magyar—szovjet határon. MOSZKVA: A győzelem jelét mutatják a tüntetők ezrei július 15-én, a Kreml előtt megtartott antikommunista demonstráción. Döbbent járókelők állják körül egy taxi roncsait július 15- én, amikor több pokolgép robbant a Szint! tartománybeli városban. A halálos áldozatok száma 35, a sebesülteké 100 fölött van. A merényletsorozat feltehetőleg összefüggésben van a tartományban dúló nemzetiségi ellentétekkel. < * fl nírturai aratási lanvovilésril ,,A párbeszéd a tisztességes szándékúak műfaja. A felelősséggel végrehajtandó rendszer- váltás sok-sok párbeszédet, egyeztetést kíván.” Igen, párbeszéd kellene, de nem ilyen. Mert hogyan is képzeli el a párbeszédet az Agrárszövetség. öntsünk végre tiszta vizet a pohárba! Szeretnénk végre félelem nélkül élni, szeretnénk felrázni a falut, mert még itt mindig sötétségben, megaláztatásban élnek. Tenni kellene valamit, ami más, mint amit a tsz-vezetők beleszajkóznak a dolgozók leikébe, azon keresztül a faluba. Miért lehet büntetlenül, szellemi nyomorba taszítani a falvak lakosságát. Mint mindig, most is' a régi pártállam módszereivel akartak tárgyalni az elnök urak, modortalanul osztani az övön aluli ütéseket. Mi is történt voltaképpen? A nagygyűlést megelőző héten ülést tartott az Agrárszövetség, ahol felkértek egyes tsz- vezetőket (Sényö, Kótaj, Nagyhalász stb.), hogy zavarják meg a gyűlés menetét. Mi tudomást szereztünk a gyűlés előtti napon erről és megtettük a szükséges intézkedéseket, a rendezőgárdát megkétszereztük, és felhívtuk az előadók figvelmét erre az incidensre. így is kezdődött. Ger- bovics miniszter úr első mondatába belefütyült, belekiabált a sényői tsz-elnök és a körülötte lévő urak. Erre a kulturált „párbeszédre”, azt hiszem, mindenki felkapta volna a vizet, és helyére kellett vo’na tenni az urakat. Azt kapták, amit megérdemeltek. így rendezőinknek inkább az elnök urak testi épségére kellett vigyázni, hogy magukhoz méltóan el tudjanak kullogni a hátsó kijáraton. Tisztelet a kivételnek, akik tudtak is beszélni az előadókkal a végén. Hát ez a kulturált párbeszéd, pedig még a felbérelt emberekről nem is beszéltünk, akik leitatták az embereket, hogy zavarják meg a gyűlést. Tisztelt Olvasó! A Független Kisgazda Párt s a Parasztszövetség mindig is hangoztatta, hogy nem akarja felrúgni a termelőszövetkezeteket, csak átalakítani akarja, hogy az a parasztok igazi szövetsége legyen. Sajnos a mostani formára igazak Torgyán úr kijelentései. Átéltünk már egykét megfélemlített, párt és tanács által asszisztált elnökválasztást. Legyünk tárgyilagosak. A falu lakossága máris kétfelé van szakítva. Van egy szorgos, vagyonosabb réteg, akik a tsz-ben ledolgozott órák előtt és után odahaza gazdálkodnak és van egy réteg, aki csak tengődik a tsz-keresmé- nyen. Miközben az első számú vezetők vagyonát felmérni is nehéz lenne. Ezek az emberek félnek, főleg, ha táplálják is félelmüket, márpedig az elnök urak cselédsorssal fenyegetik őket. mintha nem lettek volna eddig is a legkifosztottabb cselédjei a tsz-nek, saját földjükön. Szervezni fogunk még ilyen nagygyűlést más falvakban is, mert szerintünk az embereket fel kell rázni az elmúlt évtizedek beletörődéséből, abból, hogy mindig más gondolkodjon helyettük. Erre biztatnak azok az őszinte kézfogások, biztatások, mert velünk, akik a villa nyelével és kaszával is bánunk, őszintébbek az emberek, maguk közülinek vallanak. Tudomásul kell venni, hogy ez a közösség éhével van a szónak és olyan tisztességes vezetőket akar, akik nem belőlük gazdagodtak meg és nem játsszák velük szemben a mindenható, mindentudó urakat. A nagygyűlésnek végső konklúziója az lehet, hogy meg kell sürgetni a kormány privatizációs és elszámoltatási munkáját. Igenis, számoltassák el a volt vezetőket a tisztesség alapján, bár nem vagyunk meggyőzve arról, hogy ha ők kerülnének felül, ők is tisztességgel járnának-e el velünk szemben. A szabolcsi példa nem erre utal és ezért nekünk mindent meg kell tennünk, hogy ez a volt „elkötelezett réteg” a megérdemelt helyére kerüljön. Az FKgP Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei vezetősége
