Kelet-Magyarország, 1990. július (50. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-17 / 166. szám

Németország szuverén állam lesz Németország az egyesü­lés után olyan szuverén állam lesz, amely maga. dönt belső berendezkedé­séről és katonai-politikai hovatartozásáról is. Erről állapodott , meg Mihail Gorbacsov szovjet elnök és Helmut Kohl kancellár kétnapos moszkvai tár­gyalásain. négyzetbe Hegyan válasszuk a köztársasági elnököt? az Országgyűlés rendkftiili ülésszaka -héttől ülésnap .......'■ -------------------- ------------- ... -y __________ Döntés a családi pótlékról Az önkormányzati vitát elnapolták Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka hétfőn délelőtt 10 órakor a családi pótlékról szóló 1990. évi XXV. törvény módosításáról szóló törvényja­vaslat tárgyalásával folytatta munkáját. A sürgősségi indítványok feletti döntést követően a törvényhozás az ülésszak tárgy sorozatáról határozott. Ennek megfelelően 13 pont­ból álló napirend került a Ház elé. Soron kívül kért szót Kó­nya Imre (MDF), aki a kor­mánykoalícióban részt vevő pártok kora reggel megtar­tott frakcióértekezletének ál­lásfoglalását ismertette az önkormányzatokkal kapcso­latos törvényhozói munka értékeléséről. A Magyar De­mokrata Fórum, a Független Kisgazdapárt és a Keresz­ténydemokrata Néppárt kép­viselőcsoportja mélységes ag­godalmát fejezte ki az ön- kormányzatok létrehozását szolgáló törvényhozói munka jelenlegi állapota láttán. Magyar Bálint, a Szabad Demokraták Szövetségének nevében — ugyancsak soron kívüli hozzászólóként — vá­laszolt az állásfoglalásra. Mindenekelőtt kifogásolta, hogy a két párt „magánjel­legű” megállapodását a par­lament elé vitték. Indokolat­lannak tartotta, hogy e kér­désben ügyrend előtt kapott szót Kónya Imre. hiszen még nem zárult le az önkormány­zati törvény általános vitája. Az SZDSZ egyébként sem ér­zi úgy. hogy felrúgta a meg­állapodást. . Az elnöklő Szabad György javaslatára a napirenden kí­vüli vitát egyelőre „befa­(Folytatás a 4. oldalon) A Parlamentben július 16-án folytatta munkáját az Ország- gyűlés. Képünkön: Szűrös Mátyás, Németh Miklós és Tölgyessy Péter az ülés szünetében. Sajtótájékoztató a rendőr-főkapitányságon Növekedik a kinözés megyénkben Nyírbátor bűnözők fészke — Kevesebb az elfogott — A rendőrök száma változatlan Önvédelmi csoportok szerveződnek A bűnözés — hasonlóan az országos helyzethez megyénkben is súlyos méreteket öltött — hangzott el július 16-án, hétfőn a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rendőr-főkapitánvság sajtótájékoztatóján. Dr. Almást Sándor ezredes a megyei rendór-fökapitány- ság vezetője többek között el­mondta, hogy a megyében 1990. első felében 6900 bűn- cselekmény vált ismertté, amely az elmúlt év hasonló időszakához képest 51 száza­lékkal több. Az ötvenegy szá­zalék megyei átlagban érten­dő, hiszen például Nyíregy­házán és térségében ötvenöt. BURSA, TÖRÖKORSZÁG: 24 ország képviselőinek részvé­telével rendeztek szépségversenyt a törökországi Bursa vá­rosban. Képünk az eredményhirdetésen készült, a Miss GIó- 1 busz verseny győztese, a venezuelai Yourmery Ortega Sanhhez, második a spanyol Maria Del Flores, harmadik i a finn Tinna Susanna Vierto. Nyírbátorban pedig 145 szá­zalékkal növekedett a bűn- cselekmények száma. A leg­kedvezőbb a helyzet Fehér- gyarmat környékén, ahol az emelkedés „csupán” 20—21 százalékos. A közlekedési bűncselek­mények száma 34 százalékkal több mint az elmúlt év első felében. A főkapitány szólt arról is, hogy a gazdasági bűncselekmények száma 33 százalékkal fokozódott, s mind gyakoribbak a deviza­bűncselekmények. A vagyon­elleni büntettek esetében az adatok 71 százalékos növe­kedést mutatnak. A megyé­ben fél év alatt ötezerkettő- száz ilyen jellegű bűncselek­mény történt. Kiemelkedik a betöréses lopások száma, amely ezerhatszáz. A rablá­sok száma harmincötről nyolcvannégyre emelkedett. A bűncselekmények háromne­gyed részénél a nyomozás is­meretlen tettes ellen indult meg. (Folytatás a 4. aldalon) Antall József Brüsszelben Hétfőn délelőtt a MALÉV menetrendszerű járatával Jacques Deíors-nak. az Eu­rópai Közösségek Bizottsága elnökének meghívására hiva­talos látogatásra Brüsszelbe érkezett Antall József mi­niszterelnök. Az Európai Közösségekben érdeklődéssel tekintenek a magyar kormányfő látogatá­sa elé. hiszen Magyarország bizonyos értelemben modellt jelentett az EK és Közép- Kelet-Európa demokratizáló­dó országainak kapcsolatai­ban. Július 29-én (vasárnap) újra az urnákhoz járulhat a nép. A kérdés pedig a következő: „Kívánja-e ön, hogy a köztársasági elnö­köt közvetlen módon vá­lasszák meg?” A szavazólapon magyará­zatként zárójelben szerepel még (Igenlő válasszal eluta­sítja, nemleges válasszal megerősíti az Országgyűlés­nek ebben a kérdésben már meghozott döntését, mely szerint a köztársasági elnö­köt az Országgyűlés választ­ja). A voksunkat az' üres négyzetbe kereszttel jelölhet­jük. Mint tudjuk, minden 18 évet betöltött magyar állam­polgár szavazhat. A választók nyilvántartásba való felvéte­léről azonban most nem kül­denek értesítést. így tehát két hét múlva érvényes sze­mélyi igazolvánnyal a zseb­ben, reggel 6-tól este 6-ig le­het felkeresni a már megszo­kott, korábban kialakított szavazókörzeteket. — Mivél nem lesz kopogta­tócédula. a fontosabb tudni­valókat plakátokról í-mer­hetjük meg — tájékozta tott dr. Fazekas János, a Nyíregy­háza Megyei Városi Tanács VB titkára. — Legtöbb lép­csőházon, háztömbön a na­pokban ki lesznek függesztve a hirdetmények. Nyíregyházán egyébként közel 80 ezer állampolgár szavazhat hetvenhárom kör­zetben. A nyilvántartásba való felvételről szóló név­jegyzéket minden helyi ta­nács épületében meg lehet tekinteni. Akinek problémá­ja. kifogása van, július 25-ig, vagyis a jövő hét szerdáig a helyi tanács vb titkáránál el­mondhatja. Július 28-ig sze­mélyesen kérhető igazolás arról, ha valaki nem az ál­landó lakóhelyén, hanem az ideiglenes tartózkodási he­lyén kíván szavazni. A vb-tilkár elmondta még, hogy várja a pártok delegált­jait, akik megfigyelők lesz­nek a voksok leadásánál. Ed­dig csak az MSZMP névsorát juttatták el hozzá. S hogy mennyibe kerül a népszava­zás? — A milliókat egyelőre nem lehet pontosan tudni, a tanácsok mindenesetre meg­előlegezik a szükséges forin­tokat. (bojté) Felesben a várossal Szenzációként ható aján­lat megtételére készül Vé­kony János mátészalkai vállalkozó: szerződéses üze­meltetésbe átvenné a váro­si művelődési központot, amelynek épületében je­lenleg — ugyancsak bér­leményként — a Thália ká­véházat működteti. Az ajánlattevő — aki szakképzettségét tekintve népművelő, és 1990. július 1-ig az intézmény igazgató- helyettese volt — elképze­lésének lényege: első lépés­ben visszafizetné a tanács­nak a működéshez szüksé­ges állami támogatás mint­egy 50 százalékát, és a to­vábbiakban is csak a szoro­san vett fenntartási összeget, az épületkomplexum rezsi- költségét kérné a várostól. Nem tartana igényt semmi­lyen bérjellegű kifizetés fi­nanszírozására, vagyis a munkatársak bérét, a bérjel­legű kifizetések és a járulé­kos költségeket saját hatáskö­rében gazdálkodna ki. Ter­mészetesen vállalná és el­látná továbbra is a művelő­dési központ hagyományos munkaformáinak, csoportja­inak, szakköreinek és tan­folyamainak működtetését. A vállalkozó befizetésével közel négymillió forint eny­hítené a tanácsi költségvetés terheit, és a továbbiakban is hasonló összeget használhat­na évente a majdani új ön- kormányzat más, égető gondok megoldására. — A városnak jóformán csak annyiba kerülne az intézmény fenntartása, amennyi kiadást a puszta léte is jelent — mondta Vé­kony János. — A többi már az én felelősségem! A koc­kázat, amit vállalok, nem kevés: sikertelen gazdálko­dás esetén ingyen dolgoz­nánk \ A feltételem az, hogy a munkatársaimat pályázati úton magam választhassam meg, és én dönthessék az al­kalmazottak számáról is. A név, a tábla, a jelleg, min­den maradna a régi, mind­össze a tevékenység ala­kulna át valóságos vállalko­zássá, amelyben kézzelfog­hatóan jelenne meg a dol­gozói érdekeltség. Hiszem, hogy ez megmutatkozna a rendezvényformák mennyi­ségében és színvonalában: meghatározója lenne mun­kánk intenzitásának. Az ajánlat megtételére a Mátészalkai Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának ma délutáni ülésén kerül sor, amelynek napirendjén sze­repel egy beszámoló a mű­velődési központ működésé­ről. (réti) Levelekhez tartoznak H í5^jntontrrnpu(ikbari, be­számoltunk arról, hogv ,» :eveleki fsz1^ Nyíregyházán léjvjy .tü/.uhókészülék-iavúú * és , környezet vedé tízéméF eladta a Nyíregyházi Térti- Ipari szövetkezetnek. * I PZ üKérp-;fijzt1<tai dolgozót iiijr-; Uúi Híjától! már ai, tfeinptTf ntti 'dolgoznak: Az üzent munkustanács(L]3^zÍÍÍ$n: tőivé!;--meßäljadodöttr-jabs-l bnn’tioav: az eladást egvr• lőréi iaramishek Bekiruik.- ii tilius *24-é|sÍ • i|nmdeh t Uráli A Itáa rég jóén.! éRttclr: kűz&j sen -megáilapddhé*^-b*>j^ | M'TÜzjemfŐTOyaTOi sofijaNnr jj- llJefcj—^ -í.I isiik, hogvuiz'iv’éijnpt maguk j-Ijij ddlgozaji. vasáról ;ák í meg! a - t-éésktöi .t-f t4- r - i -f ■ -í 44- ~ t Vissza a kerékpárhoz? Vegye meg az otthonát! (2. oldal) M egyénkhez (és me­gyénkben) valahogy minden messze van. S a messzeségeket többnyi­re gépkocsival küzdjük le. Egyre drágább benzinnel. Tiszadob például Nyíregy­házához oda-vissza száz km vasúton. Tiszadobig a teljes árú retúrjegy 176 forint. Hétfőtől egy átlagos gépko­csitulajdonos kb. 250 forint értékű benzinnel tudja meg­járni az említett Tisza-par- ti települést. Egy nyíregyházi telephe­lyű, nagy étvágyú Volga személy gékocsi hétfőtől egy oda-vissza pesti úton kis híján ezer forint értékű benzint fogyaszt. Ugyanak­kor egy másodosztályú re­túrjegy gyorsvonatra a Nyugati pályaudvarig 552 forint. Megyénk üzemeinek és hivatalainak vezetői és középvezetői eddig minden benzináremelés után is többnyire gépkocsival utaz­tak a fővárosba. S többnyi­re egy embert repített a Volga, vagy a Lada. Vajon így lesz ez a jövőben is? Nyíregyházán él egy ér­telmiségi pályán dolgozó is­merősöm; aki egy viszony­lag rövid utca egyik végén lakik, s ugyanennek az ut cának a másik végén van a munkahelye. Reggelente (télen is, amikor több ben­zin fogy), előáll a garázsá­ból és Ladájával hajt át a közeli munkahelyére. Egy másik, szintén értelmiségi pályán dolgozó, zömök, kö­vér ismerősöm az infarktu­sa után is kocsival közleke­dik Mondhatni: az ő dol­guk. ők fizetik saját zseb­ből a benzint. Pár évvel ezelőtt a tv HÉT című műsorában lát­hattuk, hogy a jóléti állam­ban, Svédországban egyre többen használták a kerék­párt, mint közlekedési esz­közt. Egyik kollégánk ez év tavaszán járt Albániában, s hazajövet érdekességként közölte, hogy ott jó a leve­gő, mert fő közlekedési esz­köz most is a kerékpár. Igaz, hogy a svéd főváros­ban Volvok és Mercedesek is közlekednek (nem úgy, mint Tiranában), a svédek elsősorban nem anyagi, ha­nem egészségügyi okokból pattannak a kétkerekűre. Talán nálunk is többen ül­hetnének vonatra és kerék­párra. XLVII. évfolyam, 166. szám ÁRA: 4,36 FORINT 1996. július 17., kedd ő nlhlNr rAniifi 'U<1 QllfH'fQPhfin $”isKllfí» in atllllUlll SlPiiyt t/JílüriÜ/LÜuUUn Kereszt az iiréá

Next

/
Thumbnails
Contents