Kelet-Magyarország, 1990. június (50. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-07 / 132. szám

4 Kelet-Magyarország 1990. június 7, Az MSZP lemondott mmammmmummmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmammmmmmmHmmmmm a megyei lapokról (Folytatás az 1. oldalról) tani határozat már nem érin­ti az Axel Springer-cég tu­lajdonába került megyei la­pokat. Hozzáfűzte: a Sprin- ger-cég akciója jogilag nem ütközött korlátokba, még ha joggal közfelháborodást is keltett. A szóvivő egyúttal is­mételten visszautasította azt a több sajtóorgánumban is megjelent vádat, miszerint az MSZP úgynevezett lelépé- si díjat kapott volna a Sprin- ger-cégtől a megyei lapok tu­lajdonjogának átadásáért. A megyei lapok kérdésköre mellett a nyilvánosság széle­sebb körével is foglalkozott az MSZP elnöksége. A párt vezetői azon az állásponton vannak, hogy a közszolgálati médiumok (Magyar Televí­zió. Magyar Rádió. Magyar Távirati Iroda) vezetőjét a parlament jóváhagyásával nevezzék ki, s az intézmé­nyek vezetői évente számol­janak be az Országgyűlésnek. Emellett az MSZP kívánatos­nak tartja a postai monopó­lium megszüntetését a mű­sorsugárzás terén. ám úgy ítéli meg. hogy törvényi sza­bályozást igényel a Magyar- ország számára kijelölt mű­holdas frekvenciák és a ká­beltelevíziózás kérdésköre. Kepes külföld MOSZKVA: A Vörös téren június 6-án megfizethető re­pülőjegyet követelnek a szovjetunió beli muzulmánok, hogy Mekkáim zarándokolhassanak. Vb-ÜIés Tiszavasváriban A közteherviselés igazságossága Igazságos lett-e a közte­herviselés az 1988. január 1-től bevezetett új adórend­szerrel, amely a lakosság adóztatását jelentősen meg­változtatta? — tették fel a kérdést a június 5-én tartott vb-ülésen Tiszavasváriban. — Az állampolgárok között rossz hangulatot teremtett, a tanácsi dolgozók leter­heltsége pedig növekedett — volt a válasz. Az ügyintézést megköny- nyítetoe az, hogy a manuá­lis munkáról áttértek az adatok számítógépes nyil­vántartására. A lakosság igyekszik időben befizetni adóját, de a hátralék az elmúlt éviben is egymillió forint körül volt. Így kö­rülbelül 300 esetben letil­tást alkalmaztak, sőt in.ga.t- lanivégrelhajlást is kezdemé­nyeztek. Az adózók 7—8 százalékánál kell behajtani a tartozást. Jelentős hátra­lékot mutatott ki 1990-ben a Társadalombiztosítási Igaz­gatóság (1 millió). A gondot fokozza, hogy a tanács dol­gozóinak nincs arra vonat­kozóan információjuk, hogy ez a hátralék jogos-e, csak a behajtás a feladatuk. A lakosságot pedig bosszantja, hogy a Társadalombiztosító kimutatása néha téves, bár az utóbbi időben a kihelye­zett ügyfélfogadással javult a helyzet Tragikus tűz Nyírteleken (Folytatás az 1. oldalról) Ottjártunkkor a raktár egy részében még vízsu­garakat lövettek, kicsit tá­volabb pedig a raklapokon füstöld anyagokat targon­cákkal a szabadba hord­ták. Szinte valamennyi ablak üvege kitört, kere­tük, valamint a környe­zetük koromfekete volt. Az üzem bejárati kapujá­nál tömeg álldogált, s tőle nem messze pedig mentő­autó parkolt. — A tűzjelzést , tíz óra 23 perckor ikaptulk — tájékoz­tatott Kukucska István tűz­oltó százados. A nyíregyhá­zi tűzoltók nagy erőkkel, több kocsival vonultak a helyszínre. A vizsgálat ed­digi adatai szerint a rak­tárban nagy mennyiségű és különböző gyógyszeralap­anyag égett, el. Az épület is jelentősen megrongáló­dott. A kár az előzetes fel­mérések szerint eléri a hét­millió forintot. A tűz kelet­kezésének okát szaíkértök bevonásával vizsgálják. Közben a helyszínre ér­keztek a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Víz­ügyi Igazgatóság szakembe­rei is, akiilk főiként o levegö- és vízszennyezés megakadá­lyozása érdekében szakmai tanácsokat adtak. Annyit megtudtunk, a füst a kör­nyék lakosságét nem veszé­lyezteti. Kovács Zoltán, a kft termelési igazgatója: — Az alapanyag- és kész­árunak tárban ívhegiesztést végeztek — mondta a ter­melési igazgató. — Miután a dolgozók a munkát befe­jezték, az épületből jöttek ki, s köziben tüzet észlel­tek. Az oltását megkezdték, de a tűz tovább terjedt. A lángok megfékezésébe a telep többi dolgozója is be­kapcsolódott. Az ellhunyt. Kocsmáros János kazánfűtő a hegesztőknek segített. Hogy a tüzet mi okozta, még nem ismeretes. Beszéltünk két emberrel^ akik a hegesztésnél tevé­kenykedtek. Egyikük fején kötés fehérük. — A hegesztés befejezése után pár perccel szedtük a szerszámokat össze, s a raktárból jöttünk volna ki — emlékeznek. — Kocs­máros János a polcrend­szerről indult lefelé, mond­tuk neki, végeztünk, s men­jünk. Közben a padlóburko­lat tájékán az egyik rakla­pon nyitott szájú zsákokban mintegy öt kiló anyag lán­golt. A kollegámmal együtt hozzákezdtünk az oltáshoz. Nem tudtuik, hogy Kocsmá­ros János még bent van. Robbanásszerű dolgot ész­leltünk. Nem láttunk sem­mit, a füst fojtó volt. fCselényi—Harasztosi) Alulírottak, a mai napon elhatároztuk, hogy létreho­zunk egy nemzetközi anar­chista települést, a jövő egyik anarchista nemzetközi váro­sát, azért — mert fontosnak tartjuk, hogy mint azonos világnéze­tűéi és gondokodásúak össze­gyűljünk és együtt legyünk egy hierarchiamentes társa­dalmat alkotva, — mert tenni akarunk az államhatárok lebontása és a központi államhatalmak gyengítése érdekében, — mert le akarjuk bontani az egyes egyének közötti lát­hatatlan falakat, s fölépíteni az egyének önbizalmát és ön­tudatát, — mert szemünk előtt tart­juk egy területi autonómia megteremtését, — mert példát szeretnénk mutatni, s bebizonyítani, hogy lehetséges egy konzisz­tens ökológiai és humanista szemléletű település és társa­dalom megvalósítása, — mert az erőszakmentes­ség számunkra nemcsak esz­köz, hanem alapvető cél is, PARAGUAY: £pen maradt tárgyak után kutatnak a sze­génynegyed lakói otthonuk romjai között, miután tornádó pusztított a latin-amerikai országban június 5-én. A termé­szeti csapás következtében többen megsebesültek. I Csehszlovákia Letartóztatták a CSKP volt vezetijét Gyorshírben jelentette szerdán a csehszlovák hiva­talos hírügynökség, hogy a hatóságok „súlyos bűncselek­mény elkövetésének gyanúja miatt” Pozsonyban őrizetbe vették Vasil Bilakot, a CSKP volt KB-titkárát. A szlovák Belügyminisztérium szerdán közölte az őrizetbe vétel té­nyét. A CTK gyorshíréből nem derül ki, hogy milyen vád alapján vették őrizetbe a volt KB-titkárt. Elsősorban Bilakot vádol­ják azzal, hogy 1968-ban be­hívta Csehszlovákiába a VSZ-csapatokat. Emiatt a novemberi forradalmi ese­mények után már kezdemé­nyeztek bűnvádi eljárást el­lene, de akkor az elévülési időre hivatkozva ezt elutasí­tották. Április 6-án azonban a csehszlovák főügyészség egy 1950-ben született, a bé­ke védelméről rendelkező törvény alapján vizsgálatot indított mindazok ellen, akik felelősek az 1968-as katonai intervencióért. Akkor közöl­ték, hogy Vasil Bilakot is kihallgatják az ügyben. Bilakot amiatt is támadják, hogy annak idején ő írta alá azt a megállapodást, amely­nek értelmében az állam évi hetven millió korona dotáci­ót folyósított a CSKP-nak. mivel a különböző egyének és társadalmi csoportok közötti bizalom, megértés, tolerancia csak erőszakmentes úton te­remthető meg. Kezdeményezésünk helyszí­ne a magyar—osztrák—szlo­vén hármashatár. Lényege, hogy minél nagyobb, lehető­leg összefüggő földterületeket vásárolunk meg Ausztria, Magyarország és Szlovénia közös hármas határpontja, illetve az ahhoz legközelebb eső települések közelében, s azokon telepeket hozzunk lét­re, melyek növekedésük so­rán egy összefüggő anarchis­ta területet fognak képezni. A három állam területéből, három irányból összenövő le­endő egységes település al­kotmányát egy év múlva kezdjük el kidolgozni. A terv megvalósítására autonóm alapítványokat és egyesületeket is létre kívá­nunk hozni, hogy a kollektív jogvédelem, adta korlátozott lehetőségeket maximálisan kihasználhassuk. Mi, alapítók, vállaljuk, hogy legkésőbb 5 éven belül a társadalmi kísérlet helyszí­nére költözünk, annak tevé­kenységében, fenntartásában, fejlesztésében aktívan részt veszünk, s megpróbáljuk megnyerni barátainkat, szim­patizánsainkat az ügynek. Mi, alapítók, felhívjuk a világ anarchista és nem anarchista, de a kezdeménye­zéssel rokonszenvező közvé­leményét, hogy csatlakozzon, vagy legalább támogasson bennünket erejéhez mérten mind szellemileg, mind anya­gilag. A társadalmi kísérlet állásáról évente évkönyveket fogunk kiadni szimpatizán­saink tájékoztatására, melyet támogatóinknak díjtalanul, rendszeresen megküldünk. A terv részletes kidolgozása még a kezdet kezdetén tart, így alkotmányunk kidolgozá­sáig minden csatlakozó ala­pítónak tekintendő. Nemzetközi Anarchista Kon­ferencia Trieszt, 1990. ápr. 17. KÉP-MÁS kor, Nyíregyháza, Autonómia Csoport, Budapest JEGYZETEK Hogyan szervezzünk munkástanácsot? A munkástanácsok alakítása mindig olyan történelmi pilla­natban aktuális, amikor a ré­gi hatalmi szerkezet leépülőben van, de az új még nem jött létre. Ha valamelyik vállalatnál prob­léma van, a munkások önvédelmi szervezeteiként alakul meg a munkástanács. A megalakulás első mozzanata az érdekvéde­lem. Például bérproblémák, munkanélküliség. Azonban már itt tetten érhetők tulajdonosi célok. Sőt. van olyan munkás- tanács, amely elsősorban tulaj­doni alapon szerveződik. Pl.: a vállalat kiárusításának meg­akadályozása. Vagy elszakadás az anyavállalattól, ami oly jellemző a megye munkásta­nácsaira. A konkrét szervezés mindig széles tömegbázison in­dul. Vagy aláírást gyűjt né­hány bátrabb aktivista, mely­ben az aláírók belépnek a munkástanácsba és megfogal­mazzák követeléseiket, vagy munkásgyülést hívnak össze. Az előbbi út azokra a vállala- tokra jellemző, ahol a vezetők minden hatalmi eszközzel meg­akadályozzák a munkásvédel­mi szervezetek kialakulását. Azonban az aláírásgyűjtés után is szükséges egy munkás­tanácskozás megrendezése, mert meg kell választani a munkástanács vezetését és megvitatni a működési szabály­zatot. Ez után kerülhet sor a bírósági bejegyeztetésre. Azon­ban a munkástanács törvényes­ségét nem ez a jogi aktus biztosítja, hanem tömegbázisa. A dolgozók érdekképviseleti szerveinek meghatározott jogai vannak a Munka Törvény- könyvében. így a munkásta­nácsnak joga és kötelessége információkat kérni a vezetés­től. Felül tudja vizsgálni — külső szakértők bevonásával —• a vállalat gazdasági vagy át­alakulási programját. Gyakorta elhangzik az az érv, hogy a dolgozók szakmailag nem felkészültek, igy nem ér­tenek a gazdálkodáshoz. A tapasztalatok azt igazolják, hogy ha a munkástanács kizá­rólagos hatalmi pozícióba ke­rül — például a vezetés hiá­nyosságai. impotenciája miatt —, a helyzet megszüli az al­kalmas egyéneket és képes el­látni a vezetői teendőket. Az okosabb igazgatók eleve bevonják a döntéselőkészítésbe és a döntésbe a dolgozókat. Hiszen a munkás sokkal gaz­daságosabban munkálkodik, ha olyan feladatot lát el, melynek kialakításában maga is részt vett! Ez a mechanizmus fel­színre hozza a dolgozók alko­tóképesség. Sajnos jellemzőbb, hogy a vállalati, tsz-szervezet parancs- uralmi felépítése miatt a ve­zetők akadályozzák az önszer­veződést. Általában igaz. hogy a munkások azokat a jogokat birtokolják, amit kiharcolnak maguknak. Ebben a harcban pedig csak magukra számít­hatnak. A dolgozók eddigi alá­vetettségük miatt természete­sen félnek elkezdeni az Ön- szerveződést. De a munka tisz­telete és a munkahely elvesz­tésének félelme erősebb. Azok a munkásközösségek, amelyek összetartanak, nagy eséllyel pályázhatnak a sikerre, hiszen egy-két embert el lehet bocsá­tani, de több százat már nem. (A munkástanácsok szerve­zésében segítségért és jogi, közgazdasági tanácsadás biz­tosításáért a következő címen lehet jelentkezni: Nyíregyháza, Szarvas út 1—3. VIII. emelet. Tel.: 10-311/120.) Kántor Csaba Áron a Munkástanácsok Országos Szövetségének megyei Instruktora Aki konkolyt hint... Émelyítő már az a zsidózás, amely vita ürügyén az országos sajtóban folytk-nyúlik immáron jó ideje. Kinek, s miért hasz­nos ez? Senkinek. És nincs semmi értelme. A sanda vitát az a fölröppentett ostobaság váltotta ki, hogy Ma­gyarországon antiszemitizmus van. Kérem, én szeret­ném azt fölröppenteni, hogy Magyarországon nincs anti­szemitizmus. Viszont: van olyan rossz érzésem, hogy a vitázók egyike-másáka mögött — talán nem is gon­dolják —,föl lehet fedezni egy eleddig ismeretlen, de föltét­lenül manipulativ töltésű szándékot arra, hogy valahogyan és valamiért legyen zsidókérdés. Ahol zavaros a víz, ott könnyeb­ben lehet halászni. Egyszerű dolgot ajánlok: lapozzanak bele lexikonokba. Éppen a Pesti Hírlap 193G. karácsonyára kiadott lexikon kötetének 56. oldalán áll a következő: „antiszemitizmus, társadalmi és politi­kai mozgalom, amelynek fő célja a zsidóság kulturális és gaz­dasági befolyásának gyengítése.” — Nos, a vitázó urak és höl­gyek, hivatásosak és orvok, tudnak ilyenfajta és ilyen főcélú mozgalomról a mai Magyarországon? Nem tudhatnak, mert nincs ilyen mozgalom. Nem gondolnak arra — miközben pro és kontra egymás érveit facsargatják, csavargatják, szívhez-érzelemhez szólnak vagy far- barúgnak, könnyeket hullatnak vagy pikirtkednek —, eközberl ök maguk tartják felszínen, mesterségesen (?) az antiszemitizrriüöfc, mint újságtémát, hasábszámra. Mert szabadság van? Mert sájtÖ- szabadság van? „Nagyon keserű lesz a kenyere annak, aki konkolyt hint á bú­zatáblába!” — mondta egy kilencvenegy esztendős, sok mindent megélt, Don-kanyart megjárt parasztember ismerősöm és földlttl. Bölcs embernek tartom az öreget, noha — annyi millió és mil­lió fiatal-vén, egyszerű állampolgárral együtt — keveset ol- vashatatott a témával foglalkozó könyvtárnyi ismeretterjesztő, s tudományos irodalomból. Az emberi jóság és szeretet tölti be a lelkét, más már nem nagyon fér bele. Legfeljebb a megbocsátás azoknak, akik nem tudják, hogy tettel, szóval, tollal mit cselek­szenek. Dér Ferenc A helyhatósági választásokról Az elmúlt másfél évben a magyar nép többször is példát mutatott a világ előtt. Eltemet­te forradalmának mártírjait, és egyetlen csepp vér nélkül le­söpörte a politika színpadáról a tévedhetetlennek hirdetett politikai vezetőket. Igazságuk­ba vetett hitüket nem tudták megingatni rémhírekkel az el­jövendő cselédsorssal, a nyug­díjak elvételének rémével, a mágnások, bárók, stb. hatalom- átvételével, a leendő káosszal, az emberek „éretlenségével”. Végül a választásokon ez az „éretlen tömeg” tette őket mél­tó helyükre — a politikai sül­lyesztőbe. Most újra itt van számukra a lehetőség — talán az utolsó —, hogy a hatalomba vissza­jussanak, maradjanak, vagy legalább is ott befolyásukat ér­vényesíthessék, megúszva az esetleges elszámoltatást a ja­vakkal. Ez a lehetőség a hely- hatósági választásokon adód­hat számukra, ahol ha nem is ők, de valamelyik „jóemberük” kell, hogy megszerezze a pol­gármesteri rangot. így lehet demokratikusan, alulról épít­kezve megkezdeni a visszaren­deződést! Ehhez nem kell más, mint a lakosság, a választók manipulálása. Csak néhány példa azon községekből, ahol az utóbbi napokban erről beszélgettünk. Már az oktatási intézmények­ben elkezdődik, ahol az önje­lölt polgármester gyereke közli mindenkivel, hogy hány tagú lesz az elöljáróság és apu vagy anyu lesz a polgármester. Még azt is közli, hogy melyik párt támogatja a szülőjét, és hogy ez már fent el van dönt­ve. Természetesen ez a párt, amelyik ezt a döntést a polgár- mester ügyében hozta, a kor­mánykoalíció egyike. Ugyanez a szöveg hangzik el, de mint titok, tehát fülbesúgva, isten­tisztelet vagy mise előtt, netán után az éppen ott lévő család­tagtól. És elhangzik a boltban, a kocsmában, a buszon, stb. A szájpropagandának a hatására a polgár kezd elgondolkozni rajta, hisz már az iskolából is ezt hozta a gyerek. Követke­zik, hogy hány tagú is lesz az elöljáróság, hisz a polgármes­teri kivételével a többi még kiadó. Érdemes tehát igyekez­ni. Már csak a józan paraszti észben, a „hallgatag tömegben” lehet bízni, amely talán végre olyan elöljárókat és polgár- mestert akar, amilyenre 40 évig vágyott. Aki emberséges, jelle- mes, tiszta kezű, tiszta lelkű, tiszta múltú és egyéniség, aki a javak elosztását nem azzal kezdi, hogy na ez az enyém. Aki a községét nem uralni, ha­nem szolgálni akarja. Ilyen em­ber minden községben van, és megtalálhatóak mellé a szak­emberek is. A jelenlegi tanácsi dolgozók­kal akik, ha valóban hozzáér- tőek, egy jó polgármester irá­nyításával községeinknek, vá­rosainknak végre lesz gondos gazdája. Ez most meeint csu­pán rajtunk múlik. Ehhez kell a litván példa: a megfontolt nyugalom, az igazunk tudata adta magabiztosság. Az a jól­eső tudat, hogy gyermekeink, unokáink számára olyan tele­pülést hagyunk, ahol élni, lak­ni, családot alapítani érdemes és biztonságos. Hogy mindenki büszkén vallhassa magát falu­ja szülöttének. Cserbakőy Levente Független Kisgazdapárt megyei sajtótitkára Bizalom, megértés, tolerancia Társadalmi kísérlet a halárak ellen

Next

/
Thumbnails
Contents