Kelet-Magyarország, 1990. június (50. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-06 / 131. szám

1990. június 6. Relet-Magyarország 11 Hátrány„ ha az ember vidéki A vidék ismételt háttérbe- szorítása miatt ragadtam tol­lat. Vannak olyan heti, havi lapok, amelyeket Hírlapelő­fizetési és Lapellátási Irodán keresztül terjesztenek. Ezek közül én az Andi Bandi cí­mű lapra fizettem elő még januárban. Az első negyedévi lapot legkésőbb április elején meg kellett volna kapnom, mivel ez nem történt meg, a helyi postán kapott forma- nyomtatványt felküldtem a terjesztőkhöz. Ezt egy hó­napja feladtam, se lapot, se választ nem kaptam. Tudom, hogy nem vagyok egyedül ez­zel a problémával. Már több emberrel beszéltem, akik a központilag terjesztett lapok­kal szintén így jártak. Fel­háborítónak tartom, hogy még csak válaszra sem mél­tatnak, arról nem szólva, hogy a pénzt nem fizetik vissza, a magazint nem kül­dik. Ügy látszik, a vidéken élő emberek még mindig hátrányos helyzetben vannak. Fekete Attiláné Nyíregyháza, Fazekas János tér 16. Gazda van és nincs A nyíregyházi Csillag-közben évek óta gondozatlanul, parlagon heverő telek miatt az utca adófizető lakossága mór töfbb fórumot is megjárt sikertelenül. A város belterü­letén, száz méternyire az iskolától szemétlerakónak hasz­nálják, de a telek az építési törmelék mellett döglött álla­tok tetemét is rejti. Valamikor- volt olyan elvárás, hogy a tulajdonos még akkor is tartsa rendbe a portáját, ha másutt lakik. Mi lakók nagyon szégyelljük, hogy utcánkat elcsú­fítja ez a telek, mi is szeretnénk esztétikus környezetben élni. Szabó Margit Nyíregyháza, Csillag u. 6. sz. Pihenő kamion A Kelet-Magyarország má­jus 31 -i számában olvastam a kamionosokról. A mi ut­cánkban, épp a kapubejá­rómmal átellenben gyakran parkol egy Rába kamion, VU 66—21 rendszámú, és magánfuvarozó tulajdonában van. Talán nem is volna olyan nagy a gond, ha jó szé­les volna az utca, de keskeny. Az én udvaromra például autóval nem lehet behajtani, nemrég a tüzelőmet a kerten keresztül, a vetemény leta- posása árán tudtuk beszállí­tani a házba, mert akkor is ott pihent a kamion. Ügy tu­dom, van a kamionok par­kolására szabály. De mit ér az a szabály, amit nem tarta­nak be, vagy megszegnek? Dudás Miklós Nyíribrony, Felszabadulás u. 22. Holdbéli táj Nyíregyházán, az Örökösföldön a lakótelep építésének megkezdésekor a SZÁÉV jókora területet elkerített az anyagoknak, szerszámoknak, stb. Ez a korábban és a most épített tízemeletes épületek között van, az iskola szomszéd­ságában. Mindmáig rendezetlen, olyan mint egy holdbéli táj. Szeretnénk nyilvánosan megkérdezni a SZÁÉV-től, mi­kor kerülhet végre sor a telep rendezésére, vagy legalább egy kis kozmetikára? A Fazekas János tér 24. lakói Nyíregyháza A SZEGÉNYSÉG NEM LEHET ÜRÜGY Bolti szarka felemás cipőben Felborul a rend? Az enyém, tied fogalma meg- . változik? Ezeket a furcsa kérdéseket azok a kétség- beesett kereskedők tették fel, akikkel a bolti lopá­sokról beszélgettem. Nyíregyháza egyik leforgal- masabb kereskedelmi egysé­ge a Búza térd ABC. Köz­ponti helyen fekszik, mellette a piac, sok külföldi fordul meg a környéken és az isko­lák is közel varrnak. Elviszik:, ami nekik jár? — A bolti lopások megál- líthatatlanok — mondja elke­seredetten Huncsik Sándor- né, az ABC vezetője. — A jö­vőben még csak nőni fog a számuk. Egyre több a csavar­gó, a munkanélküli, akik üres zsebbel jönnek bevásá­rolni. Sok az apró édességet elcsenő gyerek, de az idős, becsületben megőszült nagy­mama, nagypapa is most hoz­zányúl a máséhoz. Tatáin úgy gondolják, az államtól „elve­szik, ami nekik jár. Meg­történt, hogy egy négytagú család az ünnepi bevásár­lást ingyen képzelte el, s még ők vontak bennünket felelősségre, amikor lebuik- tak: Nem szégyelljük magun­kat, nekik a jövedelmük öt­ezer forint, ebből nem tud­nak megélni! Sok a visszaeső A nyakon csípett vevő szemrehányást tesz a keres­kedőnek, szidja, megfenye­geti, sőt megtörténik, hogy meg is üti. A napokban az egyik eladó rajtakapott egy ötfős cigánycsoportot, amint farmernadrágokat gyömö­szöltek a szatyraikba. Az eredmény: rendőrnek kellett hazakísérni az eladónőt, mert életveszélyesen megfenyeget­ték. Az elmúlt hónapokban 34 jegyzőkönyv készült, ez a megtörtént eseteknek húsz­harminc százaléka. Különö­sen veszélyes a szerda és a szombat. Van olyan nap, ami­kor három-négy tolvajt is le­fülelnek. Igaz még a „lopás” szót sem lehet rájuk sütni, mert csak így szerepelhet jegyzőkönyvben: „fizetés nél­kül eltulajdonította az árut”. Ügy kell velük szemben fel­lépni, mintha véletlenül tet­ték volna el a pálinkát, ci­garettát, desodort, kávéfő­zőt, az evőeszközt, a kristály­vázát (még sorolhatnám az áruk széles skáláját) a zseb­be, kabátujjba, vagy a sza­tyor rejtekóbe. Ha rajtacsípiik a tolvajt, következik a „herce-hurca”. Megkeresik a lakóhely sze­rint illetékes tanácsot, akik — ha nem ismeri el a tettes — tárgyalást tűznek ki, meg­idézik az eladót, néha fél év után kell mindenre vissza­emlékezni. Indokolt, hogy a gyanús alakokat végigkísérik, így legalább kivédik a lopást. Persze erre meg nincs elég emberük. Szerencsés esetben az áru visszakerül. De volt rá példa, hogy az elkövető dü­hében földhöz csapta a két deciliteres pálinkát, ezt sen­ki sem térítette meg. A kül­földiekkel szemben még ne­hezebb és bonyolultabb az eljárás. Az elkövetők között sok a visszaeső. Találkoznak olyan betegesnek mondható esettel, amikor az idős milli­omos néni egy negyedkilós kávét akart elvinni. Van, aki több áruházat végiglop, s ap­ró dolgon bukik le. Márczi Mihályné a Zrínyi Ilona utcai cipőbolt vezetője sok példát tud felhozni: az emberi lelemény nem ismer határokat. Van aki a hasz­nált cipőt teszi vissza az új helyett, vagy csak egy fél pá­rat visz el, bízva benne, ké­sőbb visszajöhet a másikért. A boltvezető beszél arról a félelemről, mely az eladókat gátolja, hogy felelősségre vonják a tolvajt. Nemrégi­ben két fiatalember kicsa­varta, az egyik dolgozójuk ke­zét,’amikor az utcán utolérte és elvette a tolvajoktól a ci­pőt. Szóba kerül még a ve- vők közömbössége is. Pedig összefogással sóik lopást meg­előzhetnének. A pénzbüntetés nem elég S hogy mit tehet a tör­vény ? Erről Kiss Lajosné, a nyíregyházi városi tanács sza­bálysértési előadóját kérdez­tük. — Az okok között szerepel az életszínvonal csökkenése. Néha még hangsúlyozza is az elkövető: ilyen fizetés mellett nem tudja megvenni az árut, ezért kényszerül rá, hogy lopjon. A hagyományos italáruk eltulajdonítása mel­lett megnőtt az élelmiszer (hús, sajt, parizer stb.) elvi­telének száma. Van olyan pa­ciensünk, akinek már ez a tizedik visszatérő ügye. A büntetés 20 ezer forintig ter­jedhet. A nyíregyházi ta­nácshoz az elmúlt évben 850 ilyen jellegű bejelentés ér­kezett. Ez körülbelül 40 szá­zaléka az összes szabálysér­tési ügyeknek. Mi lehet hát a megoldás? Az elmondottakból kitűnik, a pénzbüntetés nem elég el­rettentő. Sok az életunt, meg­fáradt ember, akit nem érde­kel, hogy elkapják, megbün­tetik. Az erkölcsi nevelés ta­lán hatna, de ezt nem a boltokban kell elkezdeni. A legtöbb helyen még az alap­vető technikai eszközök sin­csenek felszerelve. Például figyelőtükör, a tv-kameráról csak a nagyobb áruházak ál­modhatnak, de a nyugati or­szágokban bevált kódrend­szer nálunk még távoli jövő. A vállalat nem érdekelt, hogy mindezeket beszerezze, mert a hiányt a bolti sze­mélyzetnek kell megtéríteni. Marad tehát a figyelőember, a rendész, aki talán megfé­kezheti a tolvajokat?! Nem értek egyet azokkal a véde­kezésekkel sem, akik arra hi­vatkoznak, hogy a létmini­mum alatt, vagy a körül él­nek, s ezért nyúlnak a másé­hoz. A szegénység nem lehet ürügy. Bankó Mihály Mit szól ehhez az illetékes? A keresztnév nem elég a csekkre Egy nyírségi olvasónk ta­valy karácsonyra távoli föld­részen élő nagybácsijától két­száz dolláros csekket kapott ajándékba. Mivel a nagybá­csi a csekkre a megajándé­kozottnak csak a keresztne­vét írta, az OTP megyei igaz­gatósága felküldte Budapest­re a csekk fénymásolatát. Az idő telt-múlt, válasz nem ér­kezett, viszont a várakozás közben a csekk érvényességi ideje lejárt. Az OTP Valuta és Deviza Osztályától a történtek oká­ról tájékoztatást kapott ol­vasónk: a valamennyi ország­ra érvényes és kötelezően be­tartandó „Cekkjogi szabá­lyok” szerint fizetést kizáró­lag csak a csekken megjelölt kedvezményezett részére le-' hét teljesíteni. A személy- azonosságot okmányok (pél­dául személyi igazolvány, út­levél stb.) alapján igazolni kell. Az olvasónk által be­nyújtott csekken csupán a keresztnév szerepelt, viszont kizárólag a keresztnév isme­rete egy személy azonosítá­sához érthetően nem elég. Főként olvasónk keresztne­ve elég gyakori, népszerű. . A pontos adatok közlése érdekében az OTP rögtön megkereste a csekk kibocsá­tóját, a bankot. A válasz többszöri sürgetés ellenére sem érkezett meg. A csekk érvényességi ideje a várako­zás közben sajnos lejárt, így arra már akkor sem tudná­nak fizetni, ha a bank vála­szolna. A csekk ellenértékét elő­ször a külföldi banktól be kell szedniük. Az a tapaszta­latuk, hogy beszedésnél a külföldi bank költségeket szá­mít fel, azokat levonja a • csekk összegéből. Ennek el­kerülése érdekében azt java­solják, olvasónk a Magyar Nemzeti Bank engedélyével küldje vissza a csekket és egy másik, a személyazonos­ság igazolására alkalmas, pontosan kiállított és időben is érvényes csekket kérjen helyette. A jogász tanácsai Vita az OTP-ftársasházban T. Cs. nyír­egyházi olva­sónk három éve OTP-tár­sasházba köl­tözött, ahol a közös képvi­selő megmu­tatta, hogy a közös tulaj­donban lévő pincerészek kö­zül melyiket használhatja, és milyen összegű közös költséget kell fizetnie. Nem­régiben új tulajdonos köl­tözött a társasház egyik la­kásába, az ő pincerészét ab­ban a helyiségben jelölték ki, amit eddig csak olva­sónk és szomszédja használ­tak. Mivel a pincerész kicsi, olvasónk ezt sérelmezte, kérte a társaság intéző- bizottságát, hogy az új la­kónak tágasabb pincerész­ben jelöljenek ki helyet. Az­zal az indokkal utasították el, hogy a jelenlegi helyzet a többi tulajdonosnak megfe­lel, tehát ők ketten is ve­gyék tudomásul. Van-e lehetőség a döntés megváltoztatására; a közös képviselők teendőinek meg­határozása, a tiszteletdíj megállapítása kinek a ha­tásköre? — fordult szerkesz­tőségünkhöz olvasónk. A társasiház alapításáról, a társasháziul a jdonról az 1977. évi 11. sz. törvény ren­delkezik. Ennek értelmé­ben a tulajdonostársaknak alapító okiratban kell meg­állapodásukat rögzíteni, és ezt be kell jegyezni az in- g atl annyi tvántartásba is. Többek között például az alapító okiratban kell rög­zíteni a tulajdonostársak kü­lön tulajdonába, illetve kö­zös tulajdonába kerülő- épü­let- és telekrészekből az egyes túl aj donos tá rsakat megillető hányadot, vala­mint az esetleg az állam, vagy a lakásszövetkezet tu­lajdonába kerülő részből a t ulajd onos társakat megille­tő használati jogot. Itt kell rendezni a közös költségek­ről, a társasiház képvisele­téről, a közös képviselő ha­tásköréről, jogairól, kötele­zettségeiről, a közgyűlés megtartásáról, határozatai­ról, összehívásáról, a közös képviselő eljárásáról és fő­leg elszámolási kötelezettsé­géről. A társasház ügyeiben a tulajdonos-társak közgyű­lése, illetve a közös képvi­selő dönt. A közgyűlés ha­tásköre — többek között — a közös tulajdonú épületré­szek hasznosításában való döntés, valamint a közös képviselő (intézőbizottság) díjazásának megállapítása, a költségvetés és elszámo­lás elfogadása. A közgyűlést — legalább évente egyszer — a közös képviselő hívja össze, de rendkívüli esetben bárme­lyik tulajdonostárs kérheti az összehívását. Ha a kérel­met nem teljesítik, ebben az esetben a közgyűlést a lakók egybarmada által megbí­zott személy hívja össze. A ■közgyűlés határozatképes­ségéhez a tulajronos társak — tulajdoni arányuknak megfelelően számított — legalább kétharmados je­lenléte szükséges, ennek hi­ányában ismételten össze -kell hívni a közgyűlést (amely függetlenül a meg­jelent tulajdonos társak ará­nyától) határozatképes. A közgyűlés határozata ellen a kisebbségben -maradók pert indíthatnák a határo­zat bírósági érvénytelenítése érdekében. Levélírónknak azt taná­csolom, hogy tanulmányozza át a társasiházuk alapító okiratát. Emellett kérje el a másodiknak összehívott közgyűlés jegyzőkönyvét és határozatát, és mindezek alapján dönsön, indít-e ke­resetet a bíróságnál, vagy elfogadja a többség akara­tát. Az intézőhizottsági ta­gok díjazását — illetve a díjazás ellenértékében vég­zett munka esetleges kriti­káját — a közgyűlésen kell felvetni, mert mint az előb­biekből is kiderül, az erről való döntés a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Dr. Kovács Mihály EGY AGGÓDÓ ASSZONYNAK, ÚJFEHÉRTÓ: Pana­szát továbbítottuk az intézkedésre illetékes szervhez, vizs­gálatra is. bizonyára sor kerül majd. Sajnos azonban nincs arra módunk, hogy akárkit is „normális” viselkedésre, családszeretetre figyelmeztessünk, ehhez a rokonságnak kell összefognia. Reménykedünk, az apuka a közeljövőben megérti, milyen veszélyes a magatartása a családjára nézve. B. J.-NÉ, NYÍRBÁTOR: Sajnos a lakásfelújításra befi­zetett összeget nem követelheti vissza. A lakásszövetkezeti és társasházi épületekben lakó tulajdonosok a lakóház üzemeltetésével, fenntartásával kapcsolatban felmerülő költségeke? kötelesek közösen — a tulajdoni hányadnak megfelelően — megfizetni. Ezen túl jogszabályban megha­tározott mértékű felújítási alapot is kell képezniük, mert a lakóház későbbi felújításához csak-akkor vehetnek igénybe kedvezményes kölcsönt, ha az előírt felújítási dí­jat rendszeresen fizetik. Ennek az összegnek a visszaköve­telésére nincs mód, ezt az eladó a magasabb vételárban érvényesítheti a vevővel szemben. VERES LAJOS, GYŰRTELEK: A tanács a régi tégla­égetéshez használt gödörnél szemétlerakást tiltó táblát he­lyezett el, és tájékoztatja a lakosokat a szabálysértésekről. A közelben lakók segítségére is szükség van, hogy a sze- metelőkct megbüntethessék. IZSÓ LÁSZLÓ. VASAROSNAMÉNY: Mint kiderült, ügyében a késlekedést az okozta, hogy munkahelyének nevét és címét nem közölte. Ez azért lényeges, mert a családi pótlék folytatólagos igazolványt ott állítják ki. s éneikül Budapesten nem intézkedhetnek. (tmi) Szerkesztői üzenetek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents