Kelet-Magyarország, 1990. június (50. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-06 / 131. szám

2 Kelet-Magyarország 1990. június 6. Veseátültetés a Tiszántúlon Szabolcs -Szatmár-Bereg megyében is sokan felfigyel­tek a közelmúltban arra a bejelentésre, hogy az idei ősztől a Debreceni Orvostu­dományi Egyetemen is meg­kezdődhetnek a veseátülte­tések. A híradásokból kide­rült: a programra a DOTE 1-es sebészeti klinikája ké­szült fel, ahol az utóbbi másfél évben 20 donorból operáltak ki működőképes vesét. Lapunkhoz többen fordul­tak érdeklődéssel, mit jelent ez a terv közelebbről a mi megyénknek, érinti-e majd az itt élőket, hiszen köztu­dott, hogy Nyíregyházán a megyei kórházban is az egyetem közreműködésével alakították ki korábban a műveseá ltom ást. Érdeklődé­sünkre az egyetem illetéke­sei elmondták: a műveseke- zelést nem lehet a végtelen­ségig folytatni és a belkövet­kezett szervkárosodások a kései sztranszplantáció esé­lyeit is rontják. Valóban életbe vágó ügyről van szó, amikor a veseátültetések ti­szántúli megvalósítását tű­zik célul. Az ügyben az egyik leg- ületékesebb, dr. Balázs György klinikaigazgató pro­fesszor tájékoztatója szerint a bevezetőben említett 20 donor veséjével Budapesten és Szegeden beültetések nyomán 15 ember életének a megmentéséhez járultak hozzá. A feltételek megte­remtéséhez Debrecenben az állami pénz kevés: az ere­detileg 25 mildió forintos létesítményhez 5 milliós költségkihatású steril rész­leg és a kiszolgáló he­lyiségek fedezete még hi­ányzik. (Ezt az összeget a beruházó és az egyetem már képtelen előteremteni, vi­szont ezek nélkül nem kez­dődhet meg a veseátülte­tés.) A patinás klinika ép­pen ezért májusban kérést intéz a tiszántúli térség va­lamennyi nagy cégéhez, to­vábbá a vállalkozókhoz. hogy közérdekű kötelezett­ségvállalással támogassák a nemes célt. A segítségadás az adózásból leírható. Ezúttal megismétlik a ké­rést a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei gazdálkodó szervezetek címére is: alkik felelősséget érezrtek beteg embertársaikért, és részt kívánnak venni egy ilyen humánus cél megvalósításá­ban, azok szándékukat mi­előbb jelezzék a Vesebete­gek Hajdú-Bihar Megyei Egyesületénél (Debrecen, Vöröshadsereg u. 1—3., Érey Árpádné). A műtőt és a kiegészítő létesítményeket anyagilag segíteni akaró - Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei cégek előbb szándék- nyilatkozatot írnak alá, majd — a klinikával egyez­tetve — elkülönített szám­iara fizetik be a megaján­lott összeget. (Az elkülö­nített számlaszám: Vese­betegek MHB RT Debreceni Igazgatósága. 340-01600-0011 i TELEFON ALMÁÉRT SE! JEGYZET n központ nem kapcsol Almával történő fizetés lehetősége is felmerült egy ta­valy kezdődött tárgyalássorozaton. Ezen megyénk és Nyír­egyháza telefonhálózatának gyors ütemű fejlesztését cé­lozva került sor az NSZK-beli ALKATEL távközlési be­rendezéseket gyártó és telepítő cég, valamint a Nyíregyhá­zi Városi Tanács és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tanács között. A tárgyalásokba bevonták a Magyar Pos­ta Debreceni Távközlési Igazgatóságát és a Megyei Táv­közlési Üzemet. Megyénk a hazai átlagtól is katasztrofálisabb távközlé­si helyzetét és a Magyar Pos­ta fejlesztési forrás hiányát felmérve a helyi vezetés — nem véletlenül — óriási le­hetőséget látott az ALKATEL ajánlatában. Harmincezer állomás A nyugatnémet cég ugyan­is azt vállalná, hogy egy év alatt a megyeszékhelyen 30 000 új, korszerű állomás telepítésére alkalmas köz­pontot és hálózatot hozna létre, majd pedig: az utána következő két év során to­vábbi komoly fejlesztéseket végezne a megyében a táv­közlés területén. A szüksé­ges tőke 50 százalékát a né­metek, másik felét egy erre létrehozott részvénytársaság formájában a megye és Nyír­egyháza tanácsa, a Magyar Posta és különböző gazdálko­dó szervezetek, vállalkozások adnák. A tervek szerint a har­mincezer új állomást, mely telefax, számítógéprendszer csatlakozási lehetőséggel is rendelkezne, a gazdasági szférában tevékenykedők kaphatnák meg és az ezek­nél felszabaduló hagyomá­nyos telefonállomások teljes- egészében a lakossági igények kielégítését szolgálhatnák. Átfogó koncepció? Csakhogy már a tavaly szeptemberi újratárgyalásra sem kerülhetett sor, ahol a berendezésekért történő fi­zetési módokat — köztük az almával való ellentételezést — kellett volna többek kö­zött tisztázni, ugyanis a Köz­lekedési és Hírközlési Mi­nisztérium nem adta hozzá Ülőgarnitúrákat gyár­tanak a Pannónia Épí­tőipari Vállalat leány- - vállalat tarpai üze­mében, ahol havi száz ülőgarnitúra kerül a Domus Áruházakba, valamint a Bútorker üzeleteibe. (H. P. felv.) A tárgyalóteremből Elkötötték a Ladát Két besenyőd i fiatalember — Lakatos András és a fia­talkorú B. Á. — kényelmi szempontból Nyíregyházán „élkötött” egy Ladát. Haza­hajtottak falujukba, az út mentén hagyták a lopott ko­csit, de hogy ne menjenek hazáig üres kézzel, magukkal vitték a kocsiban talált két magnókazettát. Nyíregyházán az evangéli­kus templom mellett parkoló Lada ablakát csavarhúzóval felfeszítették, kinyitották az ajtót és a szerencséjükre a kesztyűtartóban találták a kocsi indítókulcsának máso­latát. Indítottak és a faluju­kig meg sem álltaik. Az ab­lakrongálással, az elfogyott benzinnel és a kazettákkal a kocsi tulajdonosának 1020 fo­rint kárt okoztak. Lakatos már volt büntetve baleset okozása, közokirat-ha­misítás és lopás miatt. Ezt is figyelembe vette a bíróság az ítélet kiszabásánál. Laka­tost másfél év javító-nevelő munkára ítélték, harminc­százalékos bércsökkentés mellett. Büntetését a pilis- borosjenöi téglagyárban kell letöltenie. A fiatalkorú fiút a bíróság próbára ’ bocsátot­ta. Azonban a fiúknak közö­sen kel! megfizetni a bűn­ügyi költséget és a Lada tu­lajdonosának az okozott kárt. Köztudott, hogy a rendőr­ség igen nagy energiát for­dít a bűnmegelőzésre. Azt minden bizonnyal eredmé­nyesen segíti a tiszavasvári rendőrség által sokszorosí­tott levélke, melyeket a ve­szélyeztetett járművekre (nem feltűnő, de a tulajdo­nos által észrevehető hely­re) tesznek. A szöveget idé­zem: „Tisztelt Gépjárműveze­tő! Az elmúlt időszakban vá­rosunkban és annak kör­nyékén elszaporodtak a gépkocsifeltörések. 19....... hó ... nap . . . óra perckor ön is feltűnő he­lyen hagyta a ...........frsz-ú gépkocsijában értéktárgya­it. A saját érdekében kérjük, legközelebb körültekintőb­ben járjon el, mert így sok bosszúságtól és nagy kártól óvhatja meg magát. Köszönjük! RENDŐRSÉG Tiszavasvári” Mit tehetnénk ehhez hoz­zá? Reméljük, a levélke hat a járműtulajdonosok lelkére, s a jövőben minél kevesebben könnyítik meg a bűnözők dolgát. (cselényi) az áldását. Tulajdonképpen érthető volt az indok: a he­lyi kezdeményezések és regi­onális megoldások helyett a minisztérium szervezésében egy egész országra szóló át­fogó koncepció szerint, világ­banki hitelből induló prog­ram első három évében min­den megyeszékhely problé­mája megoldást nyer. Kiír­ták a világbanki hitelre a versenytárgyalást is, ám a program, mint a választások felé haladó ország egésze, fokról-fokra lelassult. — Lehet, nem rendelke­zünk elegendő friss informá­cióval és a tárca új irányí­tói már valójában tovább dolgoznak a távközlési prog­ramon, de nekem az a véle­ményem — mondja Csabai Lászlóné Nyíregyháza tanács­elnöke —, ha a minisztérium nem tudja rövid idő alatt megoldani a gondunkat, ak­kor adjon szabad kezet, hogy tárgyalhassunk. A Magyar Távközlési Vállalat vezér­igazgató-helyettesének, a legutóbbi „Reform”-ban meg­jelent két kifogásával kap­csolatban csak annyit, hogy az ALKATEL már bent van Magyarországon és a Video­tonnal már gyárttat alkatré­szeket, a másik pedig, hogy melyik a legolcsóbb megol­dás az a konkrét tárgyalások folyamán válik eldönthetővé, például a fizetési módok is­meretében. fl helyzet afrikai A megyénk távközlési hely­zete pedig úgy áll, ahogy egy évvel korábban, nagyjából Afrika szintjén. Ha lenne olyan országgyűlési képvise­lő, aki segítene ezt a kérdést dűlőre vinni; akkor talán nem kellene elvesztegetnünk egy újabb esztendőt. Galambos Béla Megbillentett hangsúly VAJON MI AZ OKA AN­NAK, hogy oly sok negatív példa, történelmi tanulság is kevésnek bizonyul ahhoz, hogy megszűnjék a népek, nemzetek közötti megkü­lönböztetés? Miért van az, hogy ma is csak nehezen hisszük, rajtunk kívül má­sok is lehetnek értékes em­berek ? Sokszor gondolkodom ezen mostanában, s hogy gondolataimat az olvasók­kal is megosztom, nem a vé­letlen műve. Írtam nemrég néhány sort arról, hogy két cigányfiú minden szó és in­dok nélkül bántalmazott egy magyar gyereket, s nem rejtettem véka alá e fölötti felháborodásomat. Mint ki­derült: mások pont az én felháborodásomon háborod­tak fel, s azt is szóvá tet­ték. miért írtam le. hogy az ok nélküli verekedők cigá­nyok voltak. S akadt, aki megkérdezte, megírtam vol­na-e azt is. ha magyarok, románok, nyugatról érke­zettek. netán „pájeszos zsi­dók” teszik ugyanezt? Nem volt célom a meg­különböztetés. írásom lé­nyege bizonyítottan nem er­re irányult. Amia.tt hara­gudtam. hogy lassacskán már fényes nappal sem va­gyunk biztonságban, s ah­hoz, hogy valakit bántal­mazzanak. elég szó nélkül sétálni az utcán. Az. hogy a verekedők cigányok voltak, nem érzelmi, hanem tény­beli kérdés. S hogy ezt szó­vá tettem és megírtam, fő­képpen azért van. mert ag­gasztónak látom az egyre szaporodó bűnözést, s elíté­lem az elkövetőt, tartozzék bármely néphez, etnikum­hoz is! A másokat bántal­mazok. megítélésének, majd elítélésének alapja nem a származás, hanem tettük súlya, életük minősége. A hangsúly a tetten, s nem a származáson volt a korábbi írásban is. SZAMOMRA nagyon IS ÉRTHETŐ, ha a cigá­nyok fellépnek a megkülön­böztetés ellen, igazuk van, ezt kell tenniük! Csak ép­pen azt nem értem, miért különböztetik meg ők egy­más között is saját magu­kat? Ahogy hallom, a kü­lönféle cigányszervezetek igencsak nehezen találnak utat egymáshoz. Írhattam már olyan eseményről, amelyen épp a pártok kö­zötti harcok miatt folyt jó pár ember vére. Az én pár­tom. az én cigányom — ugyan hová vezet mindez? Nem kellene most mindeze­ket elfelejteni. s pártosdi helyet azon gondolkodni. hogyan léphetne a cigány­ság tovább, miképp lenne elérhető, hogy végre egyen­lő. emberi mérce szerint ítéljék meg őket is? A MÉLYSÉG BUGYRAI­BÓL NEHÉZ ELŐRELÉP­NI, s az előrelépéshez nem is mindenkiben van meg az igény. Segíteni, támogatni, a helyes utat megmutatni azoknak a kötelessége, akik már látják a fényt az alagút végén. Persze mindezek mellett nemcsak adni. ha­nem követelni is fontos, el-' érni. hogy valamennyi rá­szoruló érezze: sokan figye­lik. hogyan él a felkínált lehetőséggel, hogy az indo­koltan kiutalt segélyeket, lakásokat, egyéb támogatá­sokat nemcsak kapni, ha­nem megbecsülni is tud- ják-e. Mert ezentúl az egész or­szág szegényebben fog él­ni. Sok mindenre nem jut. amire eddig jutott, és sokan lesznek olyanok. akiknek összébb kell húzni a nad­rágszíjat. Ilyenkor kön.y nyebben elszabadulnak az indulatok, hamarabb szüle­tik ellenségeskedés. Próbál­juk mégis elkerülni! Ha le­het mindenféle megkülön­böztetés nélkül — vala­mennyien. Kovács Éva Szponzor tour Miből utaznak kórusaink, táncosaink ? Franciaország, Németország, Anglia, Hollandia, Izrael, Amerika. Valljuk be, némi irigykedéssel halljuk, hogy megyénk egy-egy amatőr művészeti csoportja útrakel, hogy külföldi meghívásnak eleget téve valamely távoli ország­ban mutatkozzon be, bejárva közben fél Európát. Sikere­ikről, útiélményeikről rendre beszámolunk. De vajon hon­nan van pénz a korántsem olcsó utazásra és a többi költ­ségre. Erről kevesebbet beszélünk. Három olyan együttest kér- deztünk-meg, amelyik mosta­nában járt valahol, illetve a közeljövőben indul útnak. A kisvárdai Kulturális Egyesület szervezésében több, mint nyolcvan ember töltőit közel egy hetet Nyugat-Né- metország Heilborn városá­ban. A zenészekből, kórusta­gokból álló társaság két al­kalommal lépett fel. Útikölt­ségük több, mint 200 ezer fo­rintba került, amelyből az őket szállító két autóbusz költsége 170 ezer forint volt. Ennek egy részét maguk az utazók fizették. Mindenki ezer forinttal járult hozzá az utazáshoz. A többi költsé­get az egyesület biztosította. (A társaság alakulásakor — mivel a város kulturális éle­tének a felvirágoztatását tűz­te ki célul — a tanácstól, a művelődési központtól, isko­láktól néhány száz ezer forint támogatást kapott.) A kisvár- daiak utazása viszonylag nem került sokba, hiszen többnyire ottani zenészek családjainál voltak elszállá­solva. Viszonzásul júniusban heilbronniakat kell vendégül látniuk. Hollandiába készül az Ifjú Zenebarátok Kórusa a nyár végén. Az autóbusszal utazó 45 tagú kórus — szintén az ottani énekkar meghívásának eleget téve — kétszer kon­certezik. Nekik viszonylag könnyebb a helyzetük, mivel a megyei művelődési központ a „fenntartójuk”. Az útikölt­ség jó részét is ő állja. A kó­rustagoknak természetesen szintén hozzá kell járulniuk a költségekhez, személyen­ként 4500 forinttal. Ebben nincs benne a költőpénz. Ök szintén ottani zenészeknél lesznek elszállásolva, amit majd itthon viszonozni kell. Kicsit messzebbre és más irányba utazik majd a Nyír­ség táncegyüttes. Izraelbe, a Haifai Nemzetközi Folklór Fesztiválra hivatalosak, ame­lyet augusztus elején rendez­nek. Negyven táncos utazik majd, és az útiköltség 1 mil­lió 200 ezer forint, annak el­lenére, hogy az ottani ellá­tást a rendezők megoldják. Nos, nem kis ügyesség kellett ennyi pénz összegyűjtéséhez. Először is az utazók szemé­lyenként 10 ezer forinttal já­rulnak hozzá a költségekhez. Mivel a Nyírség táncegyüttes részben a tanárképző főisko­la -égisze alatt tevékenykedik, a Művelődési Minisztérium 200 ezer forintot ad az úthoz. A nyíregyházi városi tanács is a bukszába nyúlt, hiszen a táncosok végtére is a vá­ros kulturális követei. Né­hány szövetkezet, vállalat is adományozott kisebb összege­ket. Ám a pénz még mindig kevés, ezért az együttes Hai­fába írt egy levelet, amelyben némi támogatást kér. Remé­lik, megkapják. Segíts magadon, az Isten is megsegít! Ez a mondás jutott eszünkbe, mikor az utazáshoz szükséges fedezet­ről érdeklődtünk. A külföldi kapcsolatok ápolásához né­mi leleményesség is kell, s bizony az utasok is szinte minden alkalommal a zse­bükbe nyúlnak. Nem beszél ­ve arról, hogy a vendégek. bői legközelebb esetleg ven­déglátók lesznek. (bodnár) ROMOL Tarzan népszerű. (TV2) Tarzan tud beszélni. (Sajnos.) Gyerek szól: Anya. Anya szól: Gyerek (?) Üjságcímből elmaradt névelő: Minisztertanács ülése, Országgyűlés munkanap­ja. Újságíró nem tud ír. Szerkesztő nem tud ol­vas. Korrektor nem tud ész­revesz. Nyelv romol. be. Értékes figyelmeztetés

Next

/
Thumbnails
Contents