Kelet-Magyarország, 1990. június (50. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-05 / 130. szám
Tisztújítás Országgyűlés hétfői munkanapja Módosították a földtörvényt A meghirdetett kezdési időpont — 10,30 óra — után csaknem egy órával kezdhette meg tervezett napirendjének, a szövetkezeti tulajdonban lévő termőföld tulajdonátruházásának átmeneti tilalmáról szóló törvényjavaslat tárgyalását hétfőn az Országgyűlés. Ugyanis ez az ülésnap sem kezdődhetett ügyrendi vita nélkül. A már megszokott formalitások — az igazoltan távollévők névsorának ismertetése, valamint a jelenlévő képviselők számának megállapítása — után az elnöklő Szabad. György javaslatára a plé- num egyperces néma felállással emlékezett meg a hazánk számára oly tragikus trianoni békeszerződés 70. évfordulójáról — a Fidesz kivételével. Frakciójuk kivonult a teremből. Fodor Gábor képviselőtársai nevében ezt később úgy indokolta: nem a témával, hanem a módszerrel szemben fejezték ki ellenzésüket. Az ilyen jellegű javaslat előterjesztéséhez — a különböző véleményeket meghallgatva — előzetes konszenzusra lett volna szükség. A képviselő padsorokban a legkülönbözőbb reakciókat kiváltó bonyodalom akkor kezdődött, amikor Szabad György javaslatot tett arra: a május 24-én elfogadott, s azóta folyamatosan tárgyalt napirendet egészítsék ki az alkotmánymódosítás általános vitájával. Mielőtt azonban saját indítványát megszavaztathatta volna, szót kórt Töí- gyessy Péter, az SZDSZ frakcióvezetője. Arra figyelmeztetett: az elnök javaslata ellentétes a Házbizottság legutóbbi állásfoglalásával, amely szerint az alkotmány- módosítás általános vitáját külön ülésen kezdik meg. Orbán Viktor, a Fidesz frakcióvezetője óráját nézve kért szólá- si lehetőséget. Megerősítve Tölgyessy Péter véleményét hangsúlyozta: a javaslat meg- szavaztatásának egyik súlyos következménye, hogy viszate- reli a parlamentet abba a működési zsákutcába, ahonnan csak épphogy kijutott. Pozsgay Imre, az MSZP képviselőcsoportjának vezetője — egyetértve az előtte szólókkal — úgy fogalmazott: ha az elnök mégis felteszi szavazásra Javaslatát, akkor talán el kellene gondolkodni azon, hogy a parlamentnek nem kellene-e feloszlatnia a Házbizottság intézményét. Szabad György természetesen minden felvetésre külön válaszolt, hangoztatva: javaslata az ésszerűség alapján azt szolgálja, hogy a plenum folyamatosan végezhesse munkáját, külön tárgysorozat megállapítása nélkül. Harmadszor is elismételve javaslata mellett szóló érveit Szabad György több jelentkezőnek nem adott szót, hanem szavazásra bocsátotta a kérdést. A plénum 163 egyetértő szavazattal, 118 ellenében, 9 tartózkodással elfogadta, így tárgysorozatába felvette az alkotmánymódosítás vitáját. Ezt követően — a kormány kérésére sürgősséggel — napirendjére tűzte a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületébe meghatalmazott kijelölésről rendelkező országgyűlési határozat módosításáról szóló javaslatot. A termelőszövetkezetek tulajdonában lévő termőföld tulajdon-átruházásának átmeneti tilalmáról szóló törvényjavaslat általános és részletes vitájában mintegy 20 képviselő kért szót. A kisgazdapárti Zsíros Géza többszörösen módosított alapjavaslata a hétfői ülésnapon már a Gazdasági, illetve az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság támogatását is élvezte, igaz az utóbbi testület a javaslat több szakaszának sürgősségi tárgyalásával nem értett egyet. A tervezet egyébként az elmúlt ülésszak óta folytatott egyeztetések eredményeként új címet kapott: a földről szóló 1987. évi I. törvény és a termelőszöve<- kezetekkel foglalkozó 1967. évi III. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló javaslatként foglalkozott vele a plénum. Zsíros Géza indítványa mellett érvelve hangoztatta: a volt hatalmi elit a földet próbálja felhasználni leginkább vagyoni hatalmának átmentésére. A kisgazdapárti indítvány — mint mondta — (Folytatás a 4. oldalon) Vita a harmadik szinten (3. oldal) Magunknak szemetelünk M a környezetvédelmi világnap. Ez az a nap, amikor fokozott figyelemmel fordulunk közelebbi és távolabbi környezetünk felé, amikor az átlagosnál is kritikusabti szemmel tekintünk a minket körülvevő koszos utcákra, az összefirkált és plakátok maradványaival csúfított falakra, a zöldellő határban szanaszét szórt szemétre, titokban odahordott építési törmelékre, rozsdás háztartási gépekre, kiszuperált használati eszközökre. Merthogy ezekből bőven találhatunk, és sajnos találunk is mindenütt. Mindezek az emberi felelőtlenségek, trehányság, igénytelenség bizonyítékai, annak a téves gondolkodásnak a kézzel fogható nyomai, amelyek szerint a szemét csak akkor bántó, ha a mi házunk előtt virít, ha a mi hobbikertünk tövébe borítja le valaki. A környezet, a természet károsítása sajnálatos módon nemcsak az egyes emberek gondatlanságából adódik, s mondhatni, ez jelenti a kisebb veszélyt. A nagyobbat azok a tettek, cselekedetek, eljárások okozzák, amelyek a tudomány, az ipar fejlődésével párhuzamosan tapasztalhatók, s amelyeknek következtében olykor egész erdők, tájrészletek pusztulnak el. A rosszul üzemelő ipari kémények, a szabadba kibocsátott mérgező anyagok, ipari hulladékok rendkívüli kárt okoznak. Ember vagy szerkezetek? Vegyszer, vagy biokertészet? Kinek a feladata valójában a környezetvédelem? Szerintem mindnyájunké, s tanításának határai már születésünk pillanatától- kezdődnek. Akkor, amikor gyermekkorban tanítgatjuk gyermekeinknek. hogy utcán, tereken nem illik a szemetet eldobálni, s hiba a köztéri virágot leszakítani, fákat kitördelni, hogy benne az utánunk jövők is gyönyörködni tudjanak. Környezetvédelmi, vagy Környezetügyi Minisztérium legyen az illetékes főhivatal neve? — folyt nemrég a hosszas vita a szabadon választott parlamentben. Hívják aminek akarják. A lényeg ugyanaz: a természet, a környezet védelme mindnyájunk ügye. Budqpwten a finn minisiterelnök Van bitelünk a rokonoknál Antall József miniszterelnök meghívására hétfőn háromnapos hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Harri Holkeri, a Finn Köztársaság miniszterelnöke. Az új magyar kormány hivatalba lépése óta ő az első külföldi kormányfő, aki hazánkba látogat. Útjára elkísérte felesége, Marja-Liisa Holkeri. (Folytatás a 4. oldalon) M a tartja tisztújító küldöttközgyűlését a Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szövetségének megyei szervezete. öt év munkáját értékeli a 27 tudományos egyesület mintegy 120 küldötte, akik a négy és fél ezer műszaki, közgazdasági, agrár és természettudományi értelmiségit tömörítő szervezetet képviselik. Ugyanúgy nehéz helyzetben az MTESZ is, mint bármelyik társadalmi szervezet, amely ma fizetség nélkül, önkéntes közjó érdekében kívánja mozgósítani tagságát. Szabolcs-Szatmár- ban harmadik évtizedének derekéin jár az MTESZ, s ha a ma jellemző rendkívül gyors, a gyökerekig hatoló társadalmi változásokat nem számítanánk, akkor is reális igény lenne a megújulás. Ám a mostani politikai-gazdasági környezetet mindenképpen figyelembe kell venni. Nyitottabb, sokszínűbb, az élet eseményeire gyorsabban reagáló szervezetre van szükség e téren is. Ezt igényelni persze könnyebb, mint egy nagy szervezetnek az új körülményékhez alkalmazkodni. Hazánk politikai átalakulásának idején sokféle gazdasági problémával is szembe kell nézni. A fokozódó infláció anyagi, a megszűnő munlkahelyek veszélye egzisztenciális gondokat és fenyegetettséget okoz, s e körülmények közepette a reálértelmiség figyelme a hosszabb távon eredményt ígérő fejlesztő tevékenység helyett a gyors anyagi eredményt hozó túlmunka felé fordul. E miatt csökkent a saját továbbképzésére fordítható energiája, s így egyesületi aktivitása is. Jó kezdeményezések azonban most is vannak, hiszen a vállalatok, vállalkozók közül egyre többen ismerik fel, hogy a tudomány eredményeinek gyakorlatba történő átültetése nélkül csak idieig-óráig érhetők el eredmények, a tudásra pedig áldozni keli. És éppen ezt, a tudást, a tapasztalatcserét, a szakemberek alkotó eszmecseréit kínálják a tudományos egyesületek. Nem egyforma sikerrel, hiszen nem mindegyik tudta még felvenni a magasabb fordulatszámot, érzékelni az új, gyorsabban változó igényeket. Ma új vezetőket választanak az MTESZ élére, s új, a mai helyzetnek megfelelő tervek készülnek, miközben a fő cél változatlan: oz értelmiség aktivizálása útján előmozdítani a megye műszaki, gazdasági fejlődését. M. S. Kalapács alatt a pátrohai tsz Egyhangú közgyűlési határozattal az önfelszámolás kezdeményezése mellett döntőit a pí’.trohai Zöld Mező Termelőszövetkezet tagsága. A Fővárosi Bíróság a kérésnek helyt adott, és elrendelte a mezőgazdasági nagyüzem vagyonának kiárusítását, függő anyagi ügyeinek rendezését, majd azt követően a tsz. végleges megszüntetését. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Pátroha közös gazdasága az elmúlt esztendőt 61 millió forintos veszteséggel zárta. Ebből 48 milliót a pusztító belvíz okozott, a Rétköz legmélyebb pontján gazdálkodó tsz. területén az ár szinte teljesen tönkretette a növénytermesztést. A további 13 millió forint mínusz pedig a korábbi esztendőkben felhalmozódott 80 milliós adósságteher következménye Nagykállóból az NSZK-ba ttt kft. Nemrég megyénk ipari szövetkezetei alapították az Innomárk Kft.-t. A szervezet segíti a szövetkezetek műszaki megújulását és piackutatással is foglalkozik. Néhány szövetkezet a kft közreműködésével jutott jelentősebb megrendeléshez. A Nagykállói Vasipari Szövetkezet idén új csarnokot épít, és fejleszti gépparkját a kft. segítségével. A nagyikállóiak ebben az évben egy nyugatnémet cégnek 1200 darab szellőző- rácsot készítenek légalszívó berendezésekhez. E munka értéke két és fél millió forint értékű lesz. Ha a németek elégedettek lesznek a minőséggel és a szállítási határidővel, akkor jövőre több mint tízezer darabot rendelnek a speciális szellőzőrácsból. volt. Ebben a kilátástalan helyzetben döntött a tagság a felszámolás mellett, hogy a több mint 200 milliós vagyonból rendezhesse tartozásait, a megmaradó összegből pedig új vállalkozást indíthasson. A vagyon kiárusításáig persze még néhány hónap hátra van: az érvényben lévő jogszabályok szerint ugyanis a bírósági bejegyzés hatályba lépése után előbb pontos leltárt, majd mérleget kell készíteni, és csak azt követően kezdődhet árverezés útján az ingatlanok, és a termelőeszközök értékesítése. A földet viszont addig is művelni, az állatokat pedig etetni kell. Erre 270 tag vállalkozott a 400 aktív dolgozó közül, a többiek eltávoztak. Százan másutt helyezkedtek el, harmincán pedig visszakérték földjeiket és egyéni gazdálkodásba kezdtek. Elisims az tpizislának Kiosztották a IX. Országos Színházi Találkozó díjait hétfőn, a Fészek Művészklubban. Raksányi Gellert és Szigeti András lett az év legjobb férfi epizódszereplője; az előbbinek a Nemzeti Színház-Várszínház Eörsi István: Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából című darabjában, a r, utóbbinak pedig a nyíregy házi Móricz Zsigmond Színház Csehov: Ivanov című előadásában nyújtott teljesítményét ismerték el. Üj eljárással történik Nyíregyházán a Tiszavasvári úti felüljáró járda- és szegélyvédelme. Az Isobau Kft. poliu- retán alapú NSZK műgyantával védi a burkolatot, ezáltal ellenállók a sózással. (H. P. felv.) (Folytatás a 4. oldalon) II KeletHlamprorszag XLVH. évfolyam, 130. szám ÄRA: 4,30 FORINT 1990. június 5., kedd 1 Maiinrendőrség? Közérdekű vagyonvédelmi őrség alakul Nyíregyházán. A betörések és lopások megnövekedett száma miatt — magánvállalkozási formában — az őrség tagjai vállalják bizonyos díjért a butikok, kiskereskedelmi egységek, a nagyobb lakótelepeken a parkírozó gépkocsik, téli időszakban pedig a ví- kendházak őrzését. ■ iw ^ . WSm ÁLLÁSPONTUNK Cjg
