Kelet-Magyarország, 1990. június (50. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-30 / 152. szám

12 A || Kelet Rbgyarorszárj HÉTVÉGI MELLÉKLETE 1990. június Öltözködési tanácsok Ha ön csípőben erős Széles csípőjű és kismellű nőknek az olyan öltözék előnyös, amelyik a felsőtestüket erősíti. Például a bő blúz és a felsőcombig érő kabátka, amely szellősen, lazán eltakarja a csípőt. A fürdőruhát felül mintás, deréktól 'efelé egyszínű anyagból ajánljuk, hogy az arányokat látszólag kiegyen­súlyozzuk. Előnytelen azonban a hoss­zában csíkos, vagy a combnál felsza­bott fürdőruha. A nadrág legyen alul szűkülő fazo­nú, és hozzá viseljen bő, lezser, comb­középig érő kabátot. Feltűnő gallérral, széles ujjakkal elterelhetjük a ügyei­met a széies csípőről. A nagy, világos galléros, sötét színű ruhán a figyelem a testünk felső részére terelődik. A ruha alsó része enyhe haj­tásokkal, rakásokkal készült szoknya legyen. Előnytelen a nagymintás anyag, az egyenes vonalú szoknya, vagy a kétsoros gombolásé blézer. A térdig érő szoknya az ideális. _ —- ^ így vásároljunk porszívót! í _______’__________:_____________________________________________________________________________ Alkalmanként viszonylag nagy a válasz­ték porszívóból. Ám természetesen ekkor sem mondhatjuk el, hogy a bőség zavarában szenvedünk. Sajnos sok esetben csak az első porszívózásnál derül ki, milyenek is az igé­nyeink. Milyen jó lett volna például már a vásárlásnál arra gondolni, hogy a gépnek hangja is van! Mert a számunkra kellemet­len hang megkeseríti,az amúgy sem kelle­mes háztartási munkát. Első ránézésre persze csak tologatni kell a szívófejet. Nem is ezzel akad gondunk, hanem inkább a körülményekkel. Hamaro­san felértékelődik a mozgathatóság, a ki-be­kapcsolás milyensége, a porzsák tisztítása, a gégecső .strapabírása, de az egész konstruk­ciós megoldás is, ha számba vesszük; mit és hányszor kell porszívóznunk. A mégoly tetszetős készülékeknél se feledjük ezeket a kérdéseket feltenni. Menjünk sorjába, melyek a legfontosabb használhatósági, kezeihetőségi szempon­tok, a. fogyasztói igények? Működési elv szerint megkülönböztetünk fekvő elrende­zésű, nyeles kézi, és — Magyarországon ugyan nem forgalmazott, de igen korszerű megoldású — különmotoros kivitelt. Fekvő elrendezésnél szinte elkerülhetetlen, hogy a A KM orvosi rovata \ Az elhízás ellen A közhiedelem — állalában helye­sen — úgy tartja: az egészséges fel­nőtt embernek a normális testsúlya annyi kilogramm, ahány centiméter­rel meghaladja festmagassága az egy métert. Eszerint egy 168 cemtiméte- res embernek 68, egy 186 centiméte­resnek 86 kilónak kell rendesen len­nie. Ha a testsúly ennél számottevően — 20, 30, 40 kilogrammal — na­gyobb, elhízásról, kövérségről be­szélünk. Az elhízásiak mindenekelőtt az az oka, hogy az elhízásra hajlamos ember naponta több táplálékot fo­gyaszt el, mint amennyire szüksége van; a szervezetbe több kalória jut be, mint amennyi az életfolyamatok me­netéhez felhasználódik. A kövér embereknek általában jó étvágyuk van, és rendszerint olyan életet élnek, amely nem jár nagyobb testi erőkifej­téssel, energiafelhasználással. De emellett előfordul, hogy a kóros elhízást belső szervi betegségek, el­sősorban hormonrendszeri zavarok okozzák. Ma már bizonyítottnak vehetjük, hogy az elhízás, a kövérség megrövi­díti az életet. A biztosítótársaságok statisztikái ezt mutatják: a 40—50 éves emberek korosztályában 5 kilo­gramm súlytöbblet 8, 20 kilogram­mos többlet 50 százalékkal növeli meg az elhalálozás valószínűségét. Kimutatták, hogy az elhízottak kö­zött gyakori a szívkoszorúér-beteg­ség, a szívizominfarktus, a magas vérnyomás, az epekőbetegség, a test­hajlatokban a gombás fertőzések okozta bőrbaj, nagyobb a hajlam a trombózisra meg az embóliára, és gyakoribb a baleset. Emellett a kövér emberek rosszabban tűrik a műtéte­ket, a nőknél gyakoribbak a szülési szövődmények, és a mellkas tájára lerakodott zsírtömeg akadályozza a légzőmozgásokat. Sok közöttük az ízületi betegségben szenvedő ember, mert a csontváznak és az ízületeknek a rendesnél jóval nagyobb testsúlyt kell hordaniuk. Emiatt az elhízott emberek egy részének bokasüllyedése, lúdtal­pa van. Az elhízást mindenképpen kezelni kell. Mivel ezeddig még nem sikerült azt a hormont tisztán előállítani, ame­lyek a szervezet zsírraktáraiból, első­sorban a bőr alatti és a hasüregi zsír­szövetből a zsírt rendesen mozgósítja, a legtöbb, amit tehetünk: az étrendi korlátozás bevezetése. Ez azt jelenti, hogy a fogyókúrára fogott ember nem ehet kalóriában dús ételeket; napi tápanyagmennyiségé­nek kalóriatartalma nem haladhatja meg az előírt mértéket Szükség ese­tén szoktak adni étvágycsökkentő és vizelethajtó gyógyszereket, és az is jó hatású, ha a zsírok mozgósítását ser­kentő pajzsmirigyhormont juttatnak a szervezetbe. A nagyfokú és nehezen befolyásol­ható elhízás kezelésére az utóbbi évti­zedekben vezették be a teljes éhezte- tést. Azt tapasztalták, hogy ha az ember kevés táplálékot fogyaszt, ak­kor gyötrő éhségérzése támad, ha el­lenben semmilyen táplálékot sem vesz magához, nincs éhségérzése. Természetesen a teljes éheztetéssel járó kezelésre csak kórházban, orvosi ellenőrzés mellett kerülhet sor. tömlővel húzzuk a gépet, a nyelesnél viszont a munkavégzés alatt kézben kel! tartani az egész, porszívót. Alapvető szempontként mindig nézzük meg, hogy a kerekek, gör­gők jó önbeálló képességűek-e. A három­pontos alátámasztásé gépek hamar felborul­nak. Igen fontos a kis súly, a könnyen kezel­hetőség. Általában, sajnos, szokásos megol­dás, hogy a testhez a tartozékok kiemelésé­vel férhetünk hozzá. A kiemeléshez, a szállításhoz jól kézbe fogható fogantyúra van szükség. Olyannak kell lennie, hogy üzem közben a hálózati zsinórt, a tömlőt szabad mozgásában ne akadályozza. Legjobb megoldás a süllyesz­tett kivitel. A szállításnál előnyös az a for­matervezett kialakítás és felület, amely eset­leges ütközés során a bútor védelmét is fi­gyelembe veszi. A műszaki paraméterek közül — a nagy iégteljesítmény, szívóké­pesség, hatásfok — itt csak egyetlen egyet emelnék ki, a porzsákfelület nagyságát To­vábbi vizsgálódási szempontunk lehet a porzsák ürítési, avagy cserélési technikája, főként azoknál a háziasszonyoknál, akiknek a technikai érzékük nem éppen kiváló. A használatkor számbajöhetó kérdések között szerepel például a szívótömlő hajlé­konysága, rugalmassága, hossza, az, hogy mennyire egyszerűen szerelhető a testhez. Fontos a hálózati csatlakozás milyensége, a vezeték hossza, üzemen kívüli állapotba he­lyezés. Előnyös, ha a portelítettségre hangjelzés figyelmezteti a használót. Ha hajlamosak vagyunk arra, hogy a lábunkkal ki-be kap­csoljuk, a porszívót, válasszuk a billenő kapcsolású gépet. Előnyös tulajdonság a könnyű karban­tarthatóság. A gépek élettartamát feltétlenül növeli, ha mondjuk a hozzáértő férj a szén­keféket könnyen kicserélheti. E. K. Receptek Mézes fejes saláta Hozzávalók: l nagy vagy 2 kicsi fej salá­ta, 1 tojássárgája, 3 evőkanál méz, 1 citrom leve, 10 dkg krémtúró, egy kevés tej, só, őrölt fehér bors. A salátát teveleire szedve megmossuk, megszikkasztjuk, majd kisebb darabokra tépve jégbe hűtjük. A to jássárgájához véko­ny sugárban csorgatva keverjük hozzá a mézet, utána a citromlevet, végül a túrót. Annyi tejjel hígítjuk, hogy közepes sűrűsé­gű mártást kapjunk, és sóval, fehér borssal ízesítjük. Jégbe hűtve, közvetlenül tálalás előtt öntjük a salátára. Erdélyi pásztorsaláta Hozzávalók: 1 nagy vagy 2 kicsi saláta, 10 dkg csípős juhtúró, 10 dkg füstölt szalon­na, borecet. A salátát leveleire szedjük, megmossuk, megszikkasztjuk, majd ujjnyi csíkokra vág­juk. Tálba téve jégbe hűtjük. Tálalás előtt egy kevés borecettel meglocsoljuk, a túrót rámorzsoljuk. A füstölt szalonnát kis kocká­ra vágjuk, ropogósra sütjük, és a salátát a pörccel meghintve adjuk asztalra. (A sza­lonnazsírt máshoz használjuk fel.) Sokan vannak, akiknek gondot okoz a kellemetlen testszag. Szégyenük ma­gukat, erős illatú dezodorral vagy köl­nivel próbálják elfedni az erős testilla­tot. Ez azonban csak ideig-óráig hatá­sos. Mit tehetünk? Mindenekelőtt tudnunk kell, hogy testünk felszínén több mint kétmillió verejtékmirigy található. Ezek a rajtuk átáramló hajszálerek véréből vonják el a vizet és a sót, ezt ürítik ki a bőrre. A ki­választott váladék összetétele külön­böző. A hónaljban keletkező váladé­kok olyan anyagokat tartalmaznak, amelyeknek egyéni, sajátos szaguk van. A verejtékezés szükséges, termé­szetes jelenség. Nyáron vagy nagy me­legben többet verejtékezünk, mint té­len. Többen károsnak tartják az erős iz- zadást. Erről pedig szó sincs, hiszen a párolgó verejték lehűti a bőn, és így védi a szervezetei a túlmelegedéstől, esetleg a hőgutától. A gond akkor kezdődik, amikor valamilyen ok gátolja a verejték elpá­rolgását, s emiatt fellazul a bőr felszínét borító szaruréteg. Különösen az össze- fekvő területeken nem képes a bőr megfelelően szellőzni, s így a verejték nem párologhat kellően. Ha a verejték mellé még a faggyú is felhalmozódik, ez a leváló hámsejteket átalakítja, és így a boron amúgy is megtalálható kórokozókat szaporíthatja, kedvező táptalajt teremtve számukra. De nincs ok az elkeseredésre. A kellemetlen bőrelváltozások megelőz­hetők. A legfontosabb teendő a min­dennapos, alapos tisztálkodás. Gyako­ri, hogy az idegesség fokozza a verej­ték kiválasztását, ilyenkor a mosako­dás önmagában nem ér semmit. Többen esküsznek a dezodorokra, a speciális szappanokra, a különféle spray-kre. A szükséges verejtékkivá­lasztást ugyan nem szüntetik meg, de eltüntetik a bomlási anyagokat, szago­kat. Ne használjunk dezodort, ha szőr- telenítettünk, vagy ha a bőrünk izgalmi állapotban van. ilyen esetben inkább a gyógyhintópor segít. A könnyen izza­dó, moletí emberek az alapos, rendsze­res tisztálkodás mellett szórják be tes­tük hajlatait hintőporral. Ez nemcsak befedi, hűsíti, szárítja az érzékeny bőrt, hanem véd a kidörzsöléstől is. A parfüm a bőrre való: a nyak köré, ahol a haj kezdődik, a nyakkivágásba, a térdhajiatba, de sohasem a hónaljba. A parfümillat ugyanis a hónalj verejté1 kével keveredve kellemetlen, átható szagú lesz. Illatos desodort és parfümöt ne használjunk egyszerre. Ruháinkra, pulóvereinkre ne csöpögtessünk belő­lük, mert nyomot hagynak. Helyette a ruhásszekrényünkbe a kabátok, a kosztümök, ruhák gallérja alá helyez­zünk el egy átitatott, tiszta zsebkendőt. Katona Edit Nem ördöngösség Egyszerű sátor Az indiánsátor felállításához nem szükséges semmiféle feszítőzsi- nór, sátoreövek stb. A kitámasztószerkezet az egyes síkok sarkaiba varrott rátéteken áthúzott négy hosszú sátorrúdból áll. A felállított sátor nemcsak ki­váló játék a gyermekek részére, hanem öltözőül is szolgálhat a stran­don, nyaraláskor, vagy konyha is lehet a kemping területén. Érde­mes vízhatlan vászonból készíte­ni, így nem ázik át esőzéskor sem: Vágjunk ki négy, egyforma tra­pézformájú falat. A trapéz alapja kb. 1200 mm, oldala 1480 mm. Mind négy fal (vagyis az 1,2,3 és 4. rész) alakja azonos. Még az oldalak összevarrása előtt, a falak felső részét megerősítjük a duplán összehajtott vászon (5) felvarrá­sával. Ezt követően az 1. rész jobb szélét rácsúsztatjuk a 2. rész bal szélére, és kétoldalról összev; juk a körben lévő rajzon nyilak megjelölt módon (az ábra jobb dalán). Az összevarrott szé között hosszirányú ráhajtás jön lél amelybe betoljuk a rudat (6). C szerű a rudakat előre elkészíten1 ezek vastagságának megfelelő meghatározni a ráhajtások széli1 ségét. Ugyanilyen módon varijuk öss a 2. részt, a 3. részt, a 4. részt az résszel. Ezután a mellső (2) fa középen bevágjuk, és vékony \ szoncsíkkal beszegjük. A min két oldalon rávarrott szalagok! iehet a sátor nyílását zárni. A sátorrudak behelyezése ut a sátor csúcsát össze kell kötözi A sátorlap felső szélére füleket ( varrunk, amelyekbe az összekö zsinór befűzhető. B. 1 ' „Féltékenység” — jeligére „Egy éve vagyunk házasok. Ami­kor a férjem szülei megengedték, hogy hozzájuk költözzünk, amíg lakást nem kapunk, nagyon boldo­gok voltunk. De ez a boldogság hamar szertefoszlott, mert anyósom­nak mindenhez van „véleménye”, s ez nekem állandó feszültséget jelent. Úgy érzem, féltékeny rám (bár férjem szerint képzelődöm), s nehezen veszi tudomásul, hogy én is tudok úgy gondoskodni a fiáról, úgy intézni az ügyeket, mint ahogy ő.” A szülőkkel való együttlakás anyagilag érthetően előnyös a fiata­loknak: nem kell magas albérleti díjat fizetniük, sok mindent esetleg ingyen megkapnak stb. Valójában azonban sokszor nagy árat fizetnek érte: a füg­getlenségüket. Kevés szülő tudja megállni, hogy segítés ürügyén bele ne avatkozzon a fiatalok magánéletébe, ami aztán konfliktusokhoz vezethet. A fiatal házasok bizonytalanságából adód­nak a rövid lejáratú „anyósproblé­mák”, amikor vetélytársuknak tekin­tik (főleg a nők) anyósukat, s a legár­tatlanabb megnyilatkozásaikat is gyanakvással fogadják. A szülők viszont vejükre vagy menyükre félté­kenyek, s elvárják, hogy gyermekük továbbra is elsősorban őket szeresse, nekik adjon igazat házastársával szem­ben. Nem képesek belátni, hogy gyer­mekük így „két tűz közé kerül”, az ütközőpont szerepét tölti be a szülei és a házastársa között, s ha ez a hadiálla­pot tartóssá válik, lelkileg teljesen fel­őrlődhet. Az ilyen problémák gyökere rend­szerint az eredetileg is hibás szülő­gyermek kapcsolatban található. Kü­lönösen a meleg — korlátozó (elké­nyeztető) és a hideg — korlátozó (túl szigorú) nevelési magatartás esetén lehet súlyos az anyós-após probléma. Az első esetben az elkényeztetett gyer­mek önállótlan lesz, minden nehézség esetén a szülőkhöz fordul segítségért. A szülő úgy érzi, képviselnie kell a gyermekét, s ha bármilyen eldöntendő kérdés merül fel a fiatalok között, rög­tön bekapcsolódik: „Mi úgy gondoljuk, hogy...; A lá­nyom (fiam) álláspontja szerint., stb.” Az ilyen szülő nehezen tudja elfogadni gyermeke „elvesztését”, emiatt aztán féltékenyen figyeli menyét, vagy vejét és hajlamos a kötözködésre. A túl szigorú nevelői magatartás esetén a fiatalok úgy érezhetik, mint­ha kaszárnyában élnének. Ügy bán­nak velük, mint két gyerekkel. Ha a házastárs nem szokta meg ezt a bá­násmódot otthon, előbb-utóbb fellá­zad; párja pedig válaszút elé kerül: a szülőnek engedelmeskedjen vagy a házastársával tartson? A szülőkkel való együttlakás azért nem szerencsés dolog, főleg a házas­ság elején, mert megnehezíti annak tudatosulását, hogy gyermekünk és házastársa már külön családot alkot. A fiataloknak pedig megnehezíti az összeszokását, önálló életvitelük, szokásaik kialakulását. Természete­sen sokszor az együttlakást a kény­szer szüli. Fontos ebben az esetben annak szem előtt tartása, hogy az al­kalmazkodásnak kölcsönösnek kell lenni. Az a körülmény, hogy a lakás a szülőké, vagy hogy a fiatalok anyagi támogatásra szorulnak, nem jogosít­ja fel a szülőt arra, hogy saját elképze­léseit, szokásait, elveit rájuk kény­szerítse. Vassné Figula Erika pszichológus Szag

Next

/
Thumbnails
Contents