Kelet-Magyarország, 1990. június (50. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-26 / 148. szám

1990. június 26. Kelet-Magyarország 3 Statisztikai szolgálat Titkok nélkül E 120 ÉVES INTÉZMÉNY — a minisztériumokkal és más kormányzati szervekkel együtt — az átalakulás korát éli, mert működése szoros összefüggésben van a fenn­álló társadalmi-politikai-gaz- dasági rendszerrel. A hiva­tal feladata eddig is és min­den bizonnyal a jövőben is a kormányzat (a parlament, a kormány és az önkormány­zatok) a közvélemény, a tu­domány és a nemzetközi adatszolgáltatási Kötelezett­ségek teljesítése lesz. A gazdasági, társadalmi jelenségek hosszútávú, nem­zetközi Összehasonlításokat is tartalmazó elemzései közben számos felismerés (hatékony­ság-romlás, anyag- és ener- giapocsékolás, a nemzeti hát­rányok növekedése, infra­struktúra-elmaradottság, ön­kizsákmányoló életmód, stb.) itt fogalmazódott meg elő­ször. Ez azt jelenti, hogy a hivatal munkatársai tisztáb­ban és előbb láthattak meg lényeges folyamatokat, mint azok, akik ilyen informáci­ókkal nem rendelkeztek. így talán nem is véletlen, hogy a magyar statisztika mind sze­mélyében, mind tartalmában minden reformmozgalomban jelen volt. A közvélemény azonban erről elég keveset tud, aminek főleg az az oka, hogy az adatok és a KSH-tu- nulmányok elég jelentős kö­re titkosítva volt. A titkosí­táshoz természetesen a hiva­talnak nem fűződött érdeke, az adatok nyilvánosságra ho­zatalát mindig állami rende­letek, utasítások szabályoz­ták, Érdekességként jegyez­zük meg, hogy 1950 és 1953 között még a statisztikai év­könyvek is csak titkos minő­sítéssel jelenhettek meg. sé. Tavaly például a Világ­bank kis híján visszavonta a kisvállalkozások fejlesztésere szánt dollármillióit, mivel azokról nem voltak napra­kész információik. Sajnos az újonnan alakuló kisvállalko­zásokat sem a statisztika, sem az adóhatóság, sem a cégbíróság nem képes meg­bízhatóan nyilvántartásba venni. A FENTIEK LÉTREHO­ZÁSA érdekében szükség van a hivatalos statisztikai szolgálat teljes átalakítására. Ez a munka már az ősz po- lyamán beindult, de most van felgyorsulóban. Talán nem véletlen, hogy ezekben a hetekben a fejlett országok statisztikai hivatalai (első­sorban az NSZK, Anglia, Hollandia, Kanada, és a skandináv államok) egymás után ajánlják fel segítségüket a KSH megújulására, átala­kulási programjának meg­gyorsítására. Ezek a felaján­lások elsősorban gépi techni­kát, szoftvert és szakember- képzést jelentenek. A válto­zás jeleként értékelhető, hogy számos gazdasági lap (pl.: a Bankár című lemezújság, a Tőzsdei Kurir és a Hungari­an Market Report) szerkesz­tőségében megnőtt az érdek­lődés a KSH iránt. A rendszerváltás az adat- gyűjtési rendszer és a tájé­koztatás kapcsolatának teljes megfordításában ragadható meg legjobban. Eddig évtize­deken át a begyűjtött adatok nagy tömege miatt csak egy részük elemzésére kerülhetett sor, ezután az adatgyűjtési rendszer a tájékoztatási kon­cepcióban megfogalmazott igényekre fog korlátozódni. A 1981—82. évi adósság­válságot követő kormányzati kézivezérlés után jelentősen megnőtt a begyűjtött adatok köre, ami az adatszolgálta­tókra nagy terheket rakott. A KŐVETKEZŐ ÉVEK­BEN eltolódik a természetes mértékegységben megfigyelt statisztikai adatgyűjtés a pénzügyi információk felé. Előtérbe kerül a piac (áru­forgalom, keresleti, kínálati tényezők, árak és árfolya­mok vizsgálata) a vagyon és a tulajdon szerepe, a tőzs­dei és bankműveletek, a hi­tel, a betét, a kamat, a bizto­sítás, a pénzmennyiség, a likviditás stb. alapvető változást tervezünk munkánk nyilvá­nosabbá tételében. Titkos minősítésű anyagaink nincse­nek, de a személyi és a vál­lalati egyedi adatok nyilvá­nosságra hozataláról a jövő­ben sem lehet szó. A készülő informatikai és statisztikai törvény várhatóan e téren további megszorításokat fog alkalmazni. Fontos követelmény, hogy a gazdaságcentrikus tájékoz­tatás mellett és helyett növe­kedjék a társadalmi kérdé­sek iránti nyitottság, azok el­mélyültebb vizsgálata (a társadalom rétegződése, mo­bilitása, munkanélküliség, szegénység, vagyonosodás, bűnözés, alkoholizmus, ön- gyilkosság, stb.). Számos szakember szerint a regio­nális problémák erősödőben vannak, a hivatalra ennek feltárásában az eddiginél is nagyobb feladatok várnak. Az önkormányzatok várható kialakulása tekintetében a KSH megyei igazgatóságai­nak jövőben szerepét úgy kí­vánjuk átalakítani, hogy az egyaránt alkalmas legyen a központi adatgyűjtés felada­tainak ellátására és az ön- kormányzatok statisztikai igényeinek kielégítésére. Dr. Hajnal Béla a KSH megyei igazgatója Esernyő és csúcstechnológia Japán csúcstechnológiát képvisel az az új Simadzu 500-as ultrahangkészülék, mely a fehérgyarmati kórházban segíti az orvosokat a vese-, epe-, máj- és gyomorbántalmak felderítésére. Ez azonban csak a fényes oldal. A kór­ház jelenlegi összképe egy leromlott állagú, a gyógyításhoz alapvetően szükséges felszerelések hiányával küszködő intézmény, ahol például dr. Rozner Rudolf tüdőgyógyász főorvosnak beázásra Is felkészülve kell végeznie mun­káját szobájában. Balázs Attila felvétele Elkeseredett hangvételű levelet kaptunk a minap Nagy Gézától, a vajai II. Rákóczi Ferenc Termelő­szövetkezet tagjától, aki néhány hétig elmondhat­ta magáról: a Waystar kft. helyi bőrdíszmű-üze­mének vezetőhelyettese. Azért fogott tollat, mert szerinte méltatlanul bánt el vele a kft. és minden jogalap nélkül egyik nap­ról a másikra útilaput kötnek a sarka alá. Sajnos, a gazdasági vál­tozások korában nem szá­mít szenzációnak, hogy egy 25 éves munkaviszonnyal rendelkező, anyagilag, er-- kölcsileg megbecsült em­bernek felmondjon a mun­káltató. Ez esetben azon­ban nemcsak Nagy Géza, hanem az egykori munka­társai is kiszolgáltatott­nak érzik magukat. Szolida­ritásuknak csak nagy ti­tokban mernek hangot ad­A történet akkor kezdő­dik, amikor a múlt év de­cember 15-én megalakít­ják a tsz vegyesipari gyár­egységéből a Waystar bőr­díszmű-feldolgozó kft.-ét, amely budapesti illetőségű és önálló jogi személy. A vegyesipari gyáregység dol­gozói végezték továbbra is a megszokott táskavarrást, csak a munkáltatójuk vál­tozott meg. Nagy Géza, ak­kori üzemvezető-helyettes mmaragoszöld, szökülö, Ww viaszérett, magtól ter­hes — jaj, mennyi kalász! Borzolja a szél az út kétoldalán mellettem el­maradozó kalásztengert. Ár­pa. rozs. búza. Csodálatos így. egyvégtében ez a sok magot érlelő növény. Perzsel a nap. szikkad az eső utáni talaj, fanyar párát lehel az üde növedéket hordozó táj. Lehajlik a kenyeret ígérő, életet rejtő sok duzzadt ka­lász .. . Az egyik árpatábla szélén terepjáró gépkocsi áll. Utasa szemléli a ringó kalászokat. Nem kérdezem ki ez a kalászt néző ember, mégis sejtem: 6 a mezőgaz­dász, mert látom, tenyerebe fog néhány kalászt, s dör­zsöli belőle az árpaszeme­ket. mustrálja a termést. Majd elharap egy magol, alaposan szemügyre veszi a termés állagát, s szinte hal­lom. hogy mondja: de hiszen ez már-már viaszérett, ké­szíthetjük munkára a kom­bájnokat ... Édesapámat idézi az útszélén ellesett je­lenet. De sokszor vitt engem is magával kalásznézőbe a Korparétre. o Csikókertbe meg a több: rmelléki dűlő­be! Ö is- íf tilt a kalász­tenger sze: . nem taposta, nem pocs> irt a növényt. Bütykös m /bába ugyan­így dör.r. zsengés ga­bonaszem --i 'agy ahogy ö mondta. j életet. Ügy tekintett bütykei közt megülő tér::, sre. mint vala­mi felbecs teilen értékű kincsre... Aztán hazafelé menet, a temető úton. a Káposztáskert dűlő martján dúsan termő kökénybokor­ból nyesett néhány egyenes vesszőt. Ebből lett a csapó, a rendterítö a kasza orvé és első mankója közötti nyélrészen. Másnap a som­fatönkbe vésett ülőjét föld­be verte az eperfa alá. ka­szát kalapált, a szarutokba fenkövet tett. kezdtük a he­tekig tartó aratást... Iste­nem. hogy rohan az idő! A tavalyi aratást még Erdély tájain éltem, a zsarnokság hazájában. Most is fülem­ben cseng kombájnos isme­rőseim dala. pedig csak hal­kan. visszafogottan dúdol- gatták. „Kalász, kalász, ár­va székely kalász . .Né­zem a sárguló árvatáblát, követem a szélhordozta ka­lászhullámokat mint ját­szadoznak a szikrázó napsü­tésben, s azon kapom ma­gam, hogy már megint zsebkendő után kotorá­szok ... A szél? A toklász finom pora? Avagy az idé­zett dalocska szívbemarkaló keserű emléke nedvesíti szememet? Már nem is ke­resem az okot, csak állok, csak bámulok, mert olyan, de olyan csodálatos tud len­ni ilyenkor a termést ígérő határ... Kiss József Ffii/riK az Állásukat Útilapu a demokrácia jegyében munkájával bizonyára meg­elégedett lehetett az újon­nan létrejött cég, mivel a kft. alakítása után is meg­maradt beosztásában, sőt kétezer forinttal emelték a fizetését, így keresett 8500 forintot. Ám alig telt el két hónap, kapott egy levelet a kft.-től, hogy gazdasági át­szervezésre hivatkozva II. 31-ével felmentik a munka­végzés alól, az egy hónapos felmondási időt sem kell ledolgoznia. Az érthetetlen dolgok sorában csak az egyik, hogy február 28 na­pos, szökőévente 29. Esze­rint még a naptárt is lusták voltak elővenni a pesti irodában . . .-— írásban kértem indok­lást, miért mondtak fel — hallottuk vajai lakásán Nagy Gézától. — Soha nem figyelmeztettek, nem volt el­lenem fegyelmi, két hónap­pal azelőtt emelték a fize­tésem. Üjabb levélváltás következett a kft.-vel. Gal- ló Sándor ügyvezető igazga­tó levelében közölte: a gaz­dasági átszervezés indokol­ja a munkaviszony meg­szüntetését. Az már más kérdés, hogy Nagy Géza helyére rögtön kinevezték Grecza Edit varrónőt, az üzemvezető­helyettes által végzett ad­minisztrációt ezentúl Varga Tibor üzemvezetőnek kell végeznie. Gallé Sándor ügyvezető igazgató válaszából kitűnt: a kft.-beri szakszervezet és így jogsegélyszolgálat nincs, munkaügyi vitában a buda­pesti5 XIV. kerületi tanács mellett működő munkaügyi döntőbizottság az illetékes. Nagy Géza megírta pana­szát, a tárgyalást kitűzték, am azon a kft. vezetői nejn vettek részt. Csak egy ada­lék: Nagy Géza előző éj­szaka utazott a fővárosba, a Nyugatiba aludt, hogy a 9 órakor kezdődő tárgyaláson ott legyen. A pestiek hely­ben nem mentek el... Idézet a munkaügyi döntő- bizottság május 24-én kelte­zett határozatából: a pana­szos kérelmének helyt adnak, állásába visszahelyezték az őt korábban megillető jogokkal, mindennemű járandóságának megtérítésére kötelezték a kft-t, beleértve a késedelmi kamatokat is. Másnap mun­kára jelentkezett, ám a bőr­díszműüzemben egy telex várta. A munkát nem veheti fel, nem léphet az üzem terü­letére és ezt az intézkedést szigorúan köteles betartani Varga Tibor üzemvezető is. Czine István felügyelőbiztos írta alá, aki egyben leírta: hatálytalanítja(!) a munka­ügyi döntőbizottság határo­zatát, majd kémek egy újabb tárgyalást, viszont addig Nagy Géza nem dolgozhat. — Megkönnyeztük Gézát és nem értjük, kinek állt út­jában — foglalja össze az üzemben dolgozók vélemé­nyét Sólyom Attiláné. — Gé­za szerette a rendet, megkö­vetelte a fegyelmet, olyan bizonytalanságba élünk azó­ta, nehogy ránk is sor kerül­jön. Legalább tízen helyeselnek, félnek kimondani az igazat, mert féltik az állásukat. A családjukra gondolnak, Va­ján nem válogathatnak a munkahelyekben. Csak úgy tessék írni, hogy az üzem dolgozói mondták. Varga Tibor üzemvezető a kapuig kísér: értsem meg, senki nem mer nyíltan kiáll­ni a még annyira becsült egykori vezető mellett, mert féltik az állásukat. •— Ki szolgáltasson igaz­ságot Nagy Gézának? — kérdeztük a tsz igazgatási és jogi osztályvezetőjétől, dr, Biróné dr. Vincze Edittől. Korábban alkalmazott, másfél éve, az édesanyja ha­lála után tagunk lett Nagy Géza. Számára kedvező a munkaügyi döntőbizottság döntése, ám azt a jelek sze­rint a kft. megfellebbezi és akkor a Fővárosi Munkaügyi Bíróság dönt. Értjük mi, hogy egy önálló jogi személy átszervezhet, leépíthet, de miért emelték a panaszos fi­zetését, ha két hónap múlva elküldenék, ugyanakkor mást kineveznek a helyére? A demokrácia és a gazda­ság átalakítása ezt is magá­val hozta. Csak a lelketlen módot nem érti Nagy Géza és a környezete. Eszerint mindenki ki van téve az ilyen eljárásnak? A negyed- százados becsületes munka mit sem ér. Levélírónk azóta visszavonultan, egyedül él, még a volt munkatársaival sem akar nyilvánosan mu­tatkozni, nehogy nekik káruk származzon belőle. Pedig még az elítéltnek is vannak jogai, csak az övéit tiporhat­ja sárba az új munkáltató. Túl azon, hogy a munkahely elvesztése fáj, a megalázó módszer még nagyobb sebet ejtett a lelkén. Csak abban bízik, hogy egyszer valaki igazságot szolgáltat neki... Amíg Nagy-ügyek borzol­ják a kisemberek idegeit, mi sem lehetünk nyugodtak. Tóth Kornélia Ügyes kezű asszonyok dolgoznak a mátészalkai sütőipa­ri vállalat rozsályí üzemében. Hagyományos technnL«giá~ val többféle ízű diabetikus cukorkát készítenek, amely fogyókúrázóknak is igen kedvező. Képünk a csomagolás­ról készült, (elek) Kalász, ...

Next

/
Thumbnails
Contents